Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-09 / 28. szám

6. oldal. »KOMÁROMI "LAPOK« 1932. április 9. Total plánban egy gondtalan, nyu­godt, meleg, kellemes nagy szálló s premier plánban egy vörösre sirt szemű, zsebkendőt gyűrő siró asszony. Senki nem törődött vele, ő se látott meg senkit, csendesen sirdogált, a sirás örö­méért s csak a szökőkút hallotta a bánatát. S rögtön ki is locsogta. Csakhogy nőnek és szivárványnak ki érti a könnyét? Kazán a homokon. Végre, hogy munkásokat látok, akik­nek munka jutott és serényen dolgoz­hatnak. A dunaparti sínek mentén, a kikötő innenső oldalán kéményét vesztett nagy személyhajó, kazán-hiányos vizi jármű álldogál A hajón gerendák s a hajó előtti parton is gerendák. A parti ge­rendák sátora alatt hatalmas piros ka­zán szunyókál békésen, Tiszta munka: kazánt cserélnek a munkások és a gerendák a kazán ideiglenes állványai. Semmi több. Kazán. Hajó. Ezerki­­lencszázharminckettő április. Emberek dolgoznak, kattog kalapácsuk, biztató szavakat kiáltanak egymásnak s alig néhány nap múlva a piros kazán ott fog dohogni a fehér hajó gyomrában s gőzt bugyborékol majd. Néhány évvel ezelőtt ki említette volna meg ezt a kazánt vájjon? Ma? Örvendj velem, kedves olvasó, hogy megemlékezhetünk egy ilyen fontos munkáról, mint kazáncserélés, mert a kazáncsere napszámot jelent, a nap­szám vidámságot, a vidámság pompás hajóutat, a hajóút forgalmat s a forga­lom jobb bevételt, a jobb bevétel em­beribb életet. Semmi nem történt. De jegyezzük csak fel örömmel, hogy dolgozni lát­tunk munkásokat, uj hajó fogja szelni a Dunát s egy lapátkerékkel több fog forogni a vizen ... Nagyobb esemény ez, mint egy iz­gató rendőri riport. Bár száz kazán állana a parton s száz üresgyomru hajót tölthetnénk meg szénnel, gőzzel, matrózzal egyszerre ... (íhyvi) .... ii—n miiii imm iiwii !■■■ ■iiiiiiwiimi i m Tarka krónika Arisztokrata bridzs-vicc. Az arisztokrata viccek és a bridzs­­divat korában megszületett az első arisztokrata bridzs-vicc. Bizonyára megértik azok a kártyások is, akik ed­dig nincsenek beavatva a bridzsezés tudományába. Arisztokraták bridzseznek. Arisztid grófnak valamennyi kiosztott lapja pikk volt. Tizenhárom pikkel a kezében be­mondott két pikket. Ezt mindenki le­passzolta, mire megjátszta a két pikket és természetesen valamennyi ütést meg­csinálta. A játék végén partnere Taszíló gróf szemrehányást tett: — Mi történt? Ilyen kártya mellett csak két pikket mondasz?? Hiszen tizenhárom adud volt? Arisztid gróf a következőképpen vé­dekezett: — Az igaz, de nem volt semmi mel­léklapom ... Bohémsors. Két fiatalember találkozik a bohém­­kávéházban. Panaszkodnak. Az egyik igy kezdte a siránkozást: — Képzeld, a háziasszonyom ma erélyesen felszólitott, hogy vagy fizes­sem ki a lakbért, vagy hagyjam el a szobát. — Az semmi, — felelte a másik — az én háziasszonyom sokkal szigorúbb volt. Azt mondta, hogy fizessem ki a lakbért és hagyjam el a szobát. Jó kabala. Beszélgetés az alvilágban: — Találtam egy négylevelü lóherét! — Gratulálok. Szerencsét hozott? — Hogyne. Egy idegen pénztárcá­ban találtam. — Megérkeztek a sport-, szek­rénygyermekkocsi újdonságok, ülő és járó szék, nyugágy. Legolcsób­ban ELBERT-nél Nádor-u. 19. 12.1BBK Női hóhérok. A magyarországi hóhér meghalt. Is­teni békében nyugodjék. A szerencsét hozó kötél éppen csak neki nem ho­zott hosszú életet. Mint minden kima­gasló állásra azonban, úgy a hóhéri hivatalra is rögtön megindult a nagy törtetés és rövid néhány nap alatt nem kevesebb, mint hatszáz pályázó adta be írásban ama szándékát, hogy pon­tosan és jelesül fogja másvilágra kül­deni embertársait. Valaha megvetett hi­vatal volt a hóhéré, város szélén, árok­parton volt a pecér düledező, szélfujta, elhagyott háza: manapság az „állami itélőmester“ kényelmes jólétben él, da­rabszámra fizetik s a pontos kiszolgá­lásért teljes garanciát vállal. Irigyei vannak, mert fixfizetéses, nyugdijképes állása van. Van azonban ebben a pályázatban egy érdekes momentum: három nő is pályázott a hóhéri állásra. Megokolása pompás volt mindegyiknek. Nem lár­­purlár akarnak embert akasztani, sem pedig nem pénzkereset a céljuk a bi­tófa árnyékába való lépéssel. Eltekintve attól, hogy kitűnő reklám ez a hölgyek­nek s amilyen visszás világban élünk, biztos ut a férjhezmenésre, ha valaki hóhér-asszony lesz, — mégsem ez az indokuk. Nem, az illető hölgyeket ilyen alan­tas célok, hiú remények nem vezették. Hivatali ajánlkozásuk fenköltebb, úgy­szólván nemesebb s megokoltabb. A három kitűnő hölgy nem egyébért haj­landó a hóhér kötelét diadalmasan ma­gasra tartani, minthogy a gálád férfi­nemen végre valahára teljesjogu bosz­­szut álljon. Ez a cél mindenesetre megfontolandó s ha szabadna az igaz­ságügy miniszterének szives tanácsot adnom, azt ajánlanám, hogy semmi­esetre se engedjen nőket az akasztófa alá, mert amilyen harciasak, nem néz­nének ügyészi engedélyt, bírósági Íté­letet, kordont és rendőrséget: egykettőre felkötnék az összes férfiakat s hirmondó se maradna belőlünk. Általában, veszélyes a nőket ilyen felelősségteljes állásba helyezni, mint például a hóhéri állás. Igaz, hogy példa nem igen van eddig rá a világtörté­nelemben, hogy az állami „Ítéletvégre­hajtók“ a női nemből kerültek volna ki, de az biztos, hogy szenvedélyeseb­ben s konokabbul kötnék nyakunkra a hurkot, mint ahogy a férfi hóhér vé­gez ki egy méregkeverő asszonyt. Nagy panaszaik lehetnek ellenünk s különös forrongás fütheti őket, ha egyszerre hárman is akarnak férfiakat akasztani. Az a gyanúnk, hogy valami titkos női konferencia lehetett, amiről a férfiak, szegény, gyáva emberek nem tudtak s ezen a konferencián a három legmér­gesebbet küldték ki ellenünk. Nagy ellentétek lehetnek itt! Mi lesz azonban, ha majd női elitéltet kell akasztani? A szimpátia hogy fog kitörni vájjon belőlük? Szavamra, félős dolog ez: a nők bosszút akarnak állni rajtunk, szegény férfiakon. Akkor mi mit mondjunk? Vájjon mit szenvedhetett az a három nő az annyira gyűlölt férfiaktól, hogy minden további nélkül akasztgatni akarja a fajtánkat? Ez a valódi: „nemek harca!“ Ha már az irodai állást, a tanári katedrát, az ügyvédi pulpitust, az igaz­gatói telefont, az orvosi rendelőket megszállták, ha konkurrenciájuk ki­terjed az egzisztenciák minden ágára, ezt az egyet nem engedjük! Hadd le­gyen meg az a vigaszunk, hogy akad egy, egyetlenegy biztos állás, melyet a nő még el nem foglalhatott, meg nem támadhatott, amit még biztos örömmel mondhatunk a magunkénak, ami par excellence a miénk, amihez ragaszko­dunk, egész a kötél szakadásáig s ez a hóhéri állás ... (thy). — Személyi hír. Alapy Gyula dr. tartományi képviselő a jövő hét első napjaiban hivatalos utón lesz. Látoga­tókat a hét második felétől kezdve a kora reggeli órákban (8 — 9) fogad a Kultúrpalota 6 számú helyiségében. — Bírói kinevezés. Az igazságügy­­miniszter Fried Ervin dr. birójelöltet, Fried Artur posta- és távirdafőtiszt szép készültségű fiát az ógyallai járásbíró­sághoz bíróvá nevezte ki. — Gyász. Mint részvéttel értesülünk, a lesújtó hírről, amely szerint Gyuriss Alajos, komáromi államügyész hosszas szenvedés után életének 51-ik évében, szeretteinek végtelen fájdalmára április 8-án este 11 órakor elköltözött az élők sorából. A megboldogult a fordulat után került Komáromba, s mint államügyész tizenhárom éven át működött az itteni államügyészségnél. Egyike volt azoknak az állami tisztviselőknek, akik felelős­ségteljes hivatásuk betöltésénél is min­denkor a megértés szellemében mű­ködtek. A társadalmi életben szimpati­kus és előzékeny magatartásával álta­lános becsülést és szeretetet vívott ki magának, épen ezért elhalálozása nem­csak az állami igazságszolgáltatás hely­beli képviselői körében kelt őszinte szomorúságot, hanem a város egész társadalmának részvéte nyilvánul meg a férfikorának delén elhunyt derék férfiú iránt. Őszinte fájdalommal köny­­nyezik meg barátai, akik a csendes humoru kedves Lojziban a leghűbb ba­rátot veszítették el. De mérhetetlen veszteség sújtotta le halálával szerető családját, akik az odaadó, áldozatkész családfőt és gondos édesapát gyászol­ják benne. Halálát hitvese szül Halmay Stefánia úrnő, két leánya Wachenhusen Jánosné szül. Gyuriss Mariska és Gyu­riss Sárika siratják a kiterjedt rokon­sággal egyetemben. A megboldogult temetésének idejét lapunk zártáig még nem állapították meg. Áldás lengjen porai felett! — Megalakítják a Járási Köz­művelődési Egyesületet. Az iskola­ügyi és népművelődési miniszter vo­natkozó rendelete értelmében a komá­romi járási hivatal újra tervbe vette a Járási Közművelődési Egyesület meg­alakítását és e célból Novotny Richárd járási főnök felhívást intézett valameny­­nyi helybeli kulturális egyesülethez, hogy az alakuló közgyűlésre jelentsék be képviselőiket. A felhívásban utalás történik arra, hogy a kisebbségi köz­művelődési egyesület alakuló ülése rövid időn belül meg fog tartatni. — A kikötőbe befutó vaggonok utáni díjszedési jog. A zsidó és gaz­dasági párt, valamint az iparospárt in­dítványt terjesztett a város képviselő­testülete elé, amelyben azt javasolja, hogy a város tegyen lépéseket az ille­tékes minisztériumnál a dunai kikötőbe befutó vaggonok utáni dij megállapí­tása és ezen díjnak Komárom város javára leendő kiszolgáltatása iránt. Az indítványozók beadványukban részle­tesen megindokolják javaslatukat,amely­­lyel a város rossz gazdasági helyzeté­nek javítását kívánják előmozdítani és azt indítványozzák, hogy minden szál­lítmánnyal befutó vaggon 'után 10 ko­rona dij legyen szedhető a város ja­vára. Az indítvány nem uj gondolatot vet fel, mert hiszen ebben az ügyben a város már 1927-ben és 1928-ban tett lépéseket a felsőbb illetékes hatósá­goknál, de akkor elutasították ezen kérelmét. A tanács azonban mégis egy­hangúan magáévá tette ezt az indít­ványt, mert annak közhasznú voltát teljes mértékben elismerte és elhatá­rozta, hogy azt pártolólag terjeszti a pénzügyi bizottság és a képviselőtes­tületi közgyűlés elé. — Pályázat a városi főügyészi állásra. Á város jogi képviselőjének megbízatása a törvény rendelkezése szerint a képviselőtestületi tagok man­dátumával együtt jár le és igy a városi főügyészi állás betöltése is a legköze­lebbi képviselőtestületi közgyűlésnek lesz feladata A városi tanács már in­tézkedett, hogy az állásra a pályázatot kiírják, úgy, hogy a májusi közgyűlés a választást meg is ejtheti. A pályáza­tot május 2-ára irta ki a tanács. A fő­ügyészi állásra Ghyczy János dr. ügy­védet, a város eddigi jogi képviselőjét jelölik, akinek a város érdekében eddig kifejtett hasznos és elismert pártatlan működése a legjobb biztosíték arra, hogy a város érdekeit szem előtt tartó képviselőtestületi tagok őt válasszák meg újra a város főügyészének. — Iratkozzunk be a városi köl­csönkönyvtárba, amely közel nyolc­ezer kötetével hatalmas kincsestára a kultúrának. A hatalmas szépirodalmi anyagon kí vül a tudománynak csaknem minden ága nagy kötetszámmal van képviselve a kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi közkönyvtárban,amely hetenkint háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken d. u 2—5 órák között kölcsönöz ki könyvet. Ugyanakkor be is lehet iratkozni a kölcsönkönyvtárba. Beiratásai dij nincs. Az uj olvasóknak csak a négy nyomtatott katalógust kell megvenniük összesen 20 K-ért és semmi más dijat nem fizetnek és he­tenkint háromszor cserélhetik ki aköl­­csönkönyvet. A régi olvasók, akiknek az előző három katalógusuk már megvan, az uj, IV. számú katalógus árával együtt csak évi 10 K-át fizetnek. — Haydn emlékhangverseny Ko­máromban. A városi zeneiskola tan­testülete május hó 5-én rendezi meg Haydn születésének 200 éves évfor­dulójának emlékhangversenyét a kul­túrpalotában. Ez alkalommal a ver­senyzők között 3 darab emléktárgy kerül kiosztásra, amelyet az egybehí­vott zsűri fog odaítélni az arra érde­mes három legjobb játékosnak. Az első dij Haydn arcképét ábrázoló ezüst érem, a második dij Haydn éle­tét tartalmazó könyv és a harmadik dij egy Haydn album. A zsűri tag­jai: K. Ledermayer Ilona, Farkas Márta, dr. Szijj Ferenc, dr. Körte Ferenc, dr. Polony Béla. Az emlék­hangverseny szereplőit legközelebb közöljük. — 21 pályázó a két soffőri állásra. A város által beszerzett mentő-autó vezetésére két szerződéses soffőri állást szervezett a város képviselőtestülete, amely az állásokra pályázatot Íratott ki. A pályázat még a múlt évben járt le, de az ügyben csak az április 5-én megtartott tanácsi ülésen történt meg a jelentés a pályázat eredményéről. A két állásra összesen 21 pályázati kér­vény érkezett be, ezek közül három pályázónak kérvénye, mivel a feltételek­nek nem felelnek meg, figyelembe nem jöhetett. A tanács a pályázatokat a kép­viselőtestület elé terjeszti azzal, hogy a választásnál vegye figyelembe az il­letőséget, amennyiben csakis olyan pályázóra adja a képviselőtestület sza­vazatát, aki komáromi illetőségű. — Műkedvelői szinielőadás. A helybeli Ipariskola tanulói április hó 17-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a Katholikus Legényegylet színpadán előadják Kelemen Viktor Gól cimü 3 felvonásos vigjátékát, amelyre Komárom város igen tisztelt közönségét szeretettel várja az igazgatóság. Súgó: Ehrenfeld Miklós. Rendező: Vázsonyi István. Sze­mélyek: Sándor: Marits István, Ila: Ko­vács Duduska, Sári: Balogh Ilonka, Edus: Polák Miklós, Lia: Lelkes An­­nuska, Egon: Varga János, Erdős II.: Kitzing József, Svarc: Habara Vilmos, Olga: Mráz Jolánka, Gréte: Kreschka Margitka, Ella: Kohn Tériké, Inas Papp József. Az előadás előtt és az egyes felvonások között az ipariskola tanulói­ból alakult műkedvelő zenekar játszik Nagy F. prímás vezetésével. Helyárak: I. hely 8, II. hely 6, III. hely 5, föld­szinti állóhely 3. karzati állóhely 2 K5 Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és nyugtázunk, amelyeket az „Otthon“ önképzőkör céljaira, a tanulók szak­­könyvtárának fejlesztésére, továbbá ki­rándulási alap létesítésére fordít az Igazgatóság. Jegyek elővételezhetők a Derzs-féle cukorkaüzletben, az előadás napján pedig d. u. 3 órától a Kath. Legényegylet pénztáránál. — Ijesztő ár. Mit fizetek a házas­sági hirdetésért. — Centiméterenként 5 Ke. — Szent Isten, az borzasztó drága, hiszen a menyasszonyom 178 centi­méter magas!

Next

/
Thumbnails
Contents