Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-09 / 28. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. ÖtTenbarmadlk évfolyam. 28. szám. Szombat, 1932. április 9. KOMAROMI L POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 20 K5. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr, Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Sztrájk és tüntetés. Komárom, április 8. Meghatódva kell olvasnunk a kormánylapok ökölnyi betűit, a melyek azt ordítják, hogy Budapesten mi történik, megmozdul az ucca és következnek a történelmi események. Sokkal hátrább apró és kis betűkkel megbújik a hirecske, hogy Brüx-ben tízezer bányász és családtag tüntetett és csendőr sehol sem volt látható, de azt sem írják nagybetűkkel, hogy a brünni textilgyárak tízezer munkása csatlakozott a sztrájkolókhoz. A legnehezebb időszak következik most Európa minden államára, három-négy hónap, ameddig betakarítják a termést és elkezdődhetik az értékesítés és a vásárlás, melynek ma betege a közgazdaság. Ezt az időt át kell élni erős idegekkel és jó reménységgel, ha azonban vannak lelkiismeretes vezér urak, akik azt hiszik, hogy tüntetéssel korábban érik meg a búza és megpuhul az általános és titkos választójog is, akkor kivezénylik a népet az uccára a hatalom ellen és akkor a rendet fenn kell tartani, mert elég volt egy szeptember elsei séta. Az itteni kormánylapok a maguk szemében nem látják meg a gerendát, hanem a mások szálkáit piszkálják. Pedig a hivatalos kommüniké hetedfélszázezer munkanélküliről beszél és nekik mégis Budapest feje fáj. Soha egy betűt sem írtak arról, hogy egy bizonyos Jugoszlávia nevű államban esztendőkön át diktatúra volt, azután pedig kapott úgynevezett alkotmányt oktroj utján, amelynek alapján szociáldemokrata sohasem kerülhet be a parlamentbe. Nem hoznak hírt arról sem, ha egy másik, Románia nevű államban az egyetemeken mik történnek, antiszemita zajtól visszhangzanak az uccák és a román diákok ezrei tüntetnek, de ezt eleresztik a fülük mögött. Ók benne élnek a sajtban és nem törődnek azzal, hogy egyszer elfogy a sajt és nekik többé már nem lesz olyan jó dolguk. Ezek a gondolatok jutnak az eszünkbe, amikor olvassuk a külümböző híreket a munkásmozgalmakról, melyek innen is, túl is foglalkoztatják a közvéleményt. Itt a munkáselbocsátások ellen tüntetnek és sztrájkolnak, a munkaadókat arra akarják kötelezni, hogy az a bért le ne szállíthassa és munkásokat vegyen fel, amikor az árucikk a raktárakban hever. A kormányon levő szociáldemokrata párt azonnal készen van a gyógyszerrel is: államosítani kell a bányákat, kisajátítani belőle a mai tulajdonosokat és olyan földreform-féle rendezést szeretnének csinálni. Hogy ez mind egy-egy támadás a magántulajdon ellen, amelynek elvén épült fel az állam, azzal keveset törődnek. A fő dolog az, hogy a bányákat elvegyék és az állam gazdálkodjék azokban. Ebből is kinőne olyasvalami minlagazdálkodás, mint amilyen az állami erdőségekben folyik és természetesen súlyos ráfizetésekkel végződik minden esztendőben. Sőt agrárék is jő üzletet szimatolnak e körül, mert a tervet helyeslik, ők is szívesen hagynák magukat sodortatni az államszocializmus felé. Ez lenne az első lépés, amit a hatalmas Angliában nem mernek megtenni, pedig ott milliók sztrájkoltak és ma is milliós munkanélküliség van az antracit bányákban. Nem elég a gazdasági krízis ellen való küzdelem, hanem Masaryk köztársasági elnök ismét nyilatkozott Magyarországról. Masaryk köztársasági elnök a londoni The Spectator c. lapban nyilatkozott a dunai államok együttműködéséről. A nagy figyelemre méltó angol cikknek Magyarországra vonatkozó részében a köztársaság elnöke a következőket mondotta:— Egyes államok úgy érzik, hogy politikai sérelmeik vannak és hogy Magyarország kétségkívül egyike azon államoknak, amelyek legjobban ráfizettek a világháborúban való részvételükre. Masaryk kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy a magyar közvélemény bizonyos rétegei nem értenek egyet országuknak a dunai tervben való részvételével, valószínűleg amiatt a hiedelem miatt, hogy ezzel el kellene ódázniok egyes politikai követeléseiket. Az elnök azt mondotta, hogy nézete szerint a többi érdekelt nemzetnek igy kellene szólnia Magyarországhoz: „Amit mi ajánlunk, az nem politikai szerződés, a legközelebbi néhány esztendőn át csak gazdasági ügyekre gondoljunk. Cseréljük ki egymás között áruinkat és azután ha jobb barátságba kerülünk egymással, beszélhetünk politikai kérdésekről is“ Kérem, gondoljon arra, — folytatta az elnök, — hogy nem vagyok ellensége Magyarországnak, habár sokszor állítják ezt rólam. A mi politikánk Keleteurópát illetően a gazdasági kooperáció politikája. most látják alkalmasnak és elérkezettnek az időt a magántulajdon kikezdésére. Budapesten a munkásvezérek játszanak a tűzzel és az uccát akarták mozgósítani a nyugati »demokrácia« érdekében. Mert nekik azonnal szükséges az általános választójog, hiszen abba bele lehet harapni és kenyér lesz belőle a koldusországban, ahol jí ser lő ke. Nem látják és nem UKarják tudomásulvenni, hogy nem is olyan messzire tőlük, ahol általános és titkos választójog van, háromnegyedmillió ember van munkanélkül és harmincezer sztrájkol. De hát ilyenkor nem objektivitásra van szükség, hanem forradalomra, amelynek csodálatos ereje van. Percek alatt átváltoztatja az embereket hősökké, akik csendőröket akasztanak, mert hát így sokkal teljesebb a szabadság. S ha szorul a kapca, akkor függvények hátrahagyásával távoznak félangolosan és azt mondják, hogy megcsináltuk a történelmet. SO és 70 százalékos pótadót vezetnek be a forgalmi adóhoz. A kormány benyújtotta a parlamentnek a forgalmi adó emeléséről szóló törvényjavaslatot, amely az eddigi emelési hírekkel szemben részben magasabb százalékban tervezi a forgalmi adó fölemelését. A javaslat ugyanis azt irja elő, hogy a forgalmi adóhoz 50 százalékos pótadót vezetnek be. Ez a pótadó azonban nem vonatkozik az egy százalékos forgalmi adóra, hanem csakis a kétszázalékos forgalmi adóra. Vannak ugyanis árucikkek, mint például malomtermékek, sütemények, husnemüek, amelyek csak egy százalékos forgalmi adó alá esnek. Azonkívül a javaslat hetvenszázalékos forgalmi pótadót vezet be ama árucikkekre, amelyeket a termelők saját fióküzleteikben adnak el, ha ezen termelő vállalatoknak több, mint két fiókjuk van. Az emelés 1932. május 1-től 1933. december 31-ig érvényes. Márciusban 627.000-re stabilizálódott a munkanélküliek száma. Most jelent meg a népjóléti minisztérium jelentése a március hóban nyilvántartott munkanélküliekről. A minisztérium e jelentése szerint a munkanélküliek száma márciusban stabilizálódott, mert március végén 627.000 nyilvántartott munkanélküli volt, vagyis ugyanannyi mint február végén. Tavaly március végén 340.000,1929-benJ88.000, 1928-ban 47.000 volt a munkanélküliek száma, amely négy év alatt a tizennégyszeresére emelkedett. Áprilisban remélhető a munkapiac javulása, mert az utóbbi napokban megindultak az építkezések és a szükségmunkák s a mezei munka is folyamatban van. Törvényjavaslat a tizennégyhavi katonai szolgálatról. A képviselőház csütörtöki ülésén a kormány benyújtotta a tényleges szolgálati idő leszállításáról szóló törvényjavaslatot, melynek fontosabb rendelkezései a következők: Az 1933. évben és a később besorozott újoncok tényleges szolgálati ideje tizennégy hónap, amennyiben nem osztották be őket a póttartalékosok sorába. Ez a 14 hónapos szolgálati idő azonban nem vonatkozik azokra, akik lekéstek a régebbi sorozásoknál. Ezek kötelesek tizennyolc hónapot szolgálni. A katonai tényleges szolgálat leszállításának azonban az a hátránya lesz, hogy a véderő évi létszámát fel fogják emelni. Ugyanis módosítani fogják az 1927. évi április 8-ról kelt törvényt és ennek értelmében felhatalmazást nyer a nemzetvédelmi miniszter arra, hogy a véderő évi kontingensét a kormány beleegyezésével a szükséghez képest felemelheti. Ez a felemelés azonban nem haladhatja meg az ötezres létszámot. A törvény egyik módosítása arra irányul, hogy 2000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják azt, aki a fegyvergyakorlatra az előirt időt követő huszonnégy órán belül csapattesténél nem jelentkezik. Benes szerint rövidesen meg lesz a Csehszlovákia és Magyarország közötti kereskedelmi szerződés. A szenátus külügyi bizottságának ülésén beszédet mondott Benes dr. külügyminiszter, aki az ismert külügyi expozé fölött folyt vita befejezése után reflektált a különböző felszólalásokra. A külügyminiszter beszéde végén rátért azokra a tárgyalásokra is, amelyek a csehszlovák— magyar kereskedelmi szerződés megkötése céljából másfél év óta folynak. Erre vonatkozólag Benes dr. megállapította, hogy a tárgyalások közvetlenül a befejezés előtt állanak és azt hiszi, hogy a jövő hét folyamán a szerződés aláírására is sor kerülhet. Ez lesz a külügyminiszter szerint Csehszlovákiának legrészletesebb kereskedelmi szerződése. A szeszadó és a szeszgazdálkodás végleges rendezése. A kormány a napokban beterjesztette a képviselőháznak a szeszadóról és a szeszgazdálkodás végleges rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A nyolc szakaszból álló törvényjavaslat a szeszadót hektoliterenként egységesen 23 koronában állapítja meg és szabályozza a gyümölcsszeszfőzők kérdését olyképen, hogy kisüstön csakis saját szükségletre főzhet a gyümölcstermelő, illetve az erdei gyümölcs gyűjtője. Szabályozza a törvényjavaslat a szeszfőzés ellenőrzési illetékeit s a cukor-POLITIKAI SZEMLE SRKHBB! Komárom, — április 8.
