Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-06 / 27. szám
ótveaharmadik évfolyam 27. szám. Szerda, 1932. április 6, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Forgalmi adó emelés. Komárom, április 5. A kormánynak második balkeze is munkában van és most azon dolgozik, hogy a forgalmi adót két százalékról három százalékra felemelje és ezzel legalább is egymilliárdos jövedelmet biztosítson az állampénztárnak. Nézzünk bátran és jól ennek a tervnek a szemébe, mit jelent ez a gyakorlatban és mik lesznek ennek a tervnek a következményei. A forgalmi adó a legigazságtalanabb adó, mely a megélhetést, az életnívót ássa alá, mivel a legelsőrendű és legnélkülözhellenebb életszükségleti cikkek után is kivetik, tehát vele a kenyeret, a burgonyát, a cukrot, a zsírt, a tejet és mindent, amit egy háztartás nem nélkülözhet, megdrágítanak. Mert ezek a cikkek rendesen nem a termelőtől kerülnek a fogyasztók éléstárába, hanem azok keresztülmennek a közvetítők kezein is és mig a cikk a fogyasztóhoz érkezik — ha csak három ilyen közvetítő állomást: a termelőt, a nagykereskedőt és a kiskereskedőt számítjuk — már kilenc százalékkal emelkedik annak a cikknek az ára. Nagyon természetes, hogy ezt megérzi mindenki; az árak, amelyek már csendesen kezdtek leszállani, most ismét emelkedni fognak minden vonalon. Megdrágul tehát a kenyér, ennek következtében a munkabér is emelkedik és megdrágul minden kereskedelmi cikk, aminek a következménye nem lehet más, mint az, hogy megcsökkenik majd a fogyasztás is, több lesz a sápadt gyermek és nagyobb lesz a szegénység. De — konstatálja a szociáldemokraták pozsonyi értekezlete — így az állami tisztviselők fizetéseinek a leszállítására nem kerül a sor. Hát így most már megértjük, miért is szükséges felemelni a forgalmi adót egy egész százalékkal. A csehszlovákiai kereskedelmi érdekképviseletek, az ipar tiz esztendeje küzd a forgalmi adó ellen és erre az a felelet, hogy a kormány felemeli azt egy százalékkal. De ne legyünk a kormánnyal szemben, mely így viseli gondunkat, igazságtalanok. Egyes forgalmi adókat álalányozni hajlandó a hírek szerint, hogy a kereskedők száján is végighuzzon egy darabka mézesmadzagot. Hát hiszen mi nem törődnénk, ha a forgalmiadót a brilliánsra, az arany és ezüst ékszerekre, a francia illatszerekre és a selymekre akár tiz százalékra is felemelné, hanem azt zokon kell vennünk, ha a kormány a szegény ember életét drágítja meg és vásárlóképtelenné teszi ismét az emberek egész sorozatát. Ha a kormány arra hivatkozik, hogy ez a szomszédos államokban is így van, akkor egy súlyos beismerést végez el. Ezek a szomszédos államok pénzügyileg összeomlottak, míg Csehszlovákia felelős tényezői mindenkor arra hivatkoztak és minden miniszteri megszólalásban azt kürtölték világgá, hogy itt egészen más viszonyok vannak. És ime, most kiderül, hogy itt is fel kell a forgalmi adót emelni három százalékra, azt az adót, ame-Komárom, — április 5. JU ég ebben a hónapban sor kerül a kormány újjászervezésére. A pénzügyi problémák megoldását minden eszközzel ki fogja kényszeríteni a pénzügyminiszter, ez a hir járja a koalíció táborában. Az ismert pénzügyi tervek közül elsorban a forgalmi adó és a söradó emeléséről kell dönteni, amelyek eddig az iparospárt magatartása következtében hiúsultak meg. A miniszterek már megegyeztek abban, hogy a legközelebbi napokban végre dönteni kell az említett két adó ügyében és megegyezést kell létrehozni a benzin- és szeszkeverés kérdésében is. A Lidové Noviny jelentése szerint a pénzügyminiszter el van határozva, hogy a pénzügyi javaslatokat tető alá hozza. A kormány koalíciós pártjainak valamennyi találkozásán szóba került a belső beruházási kölcsön kérdése és ettől függ a kormány sorsa. Valószínű, írja a lap, hogy még április hónapban részleges kormányrekonstrukcióra kerül a sor. Az iparospárt ellenzéki színezetű magatartásával maga provokálta ki a vasútnál kívánatos változásokat, ami azt jelenti, hogy Mlőoch minisztert meneszteni fogják. Arról is szó van, hogy Matousek kereskedelmi minisztert is kicserélik, akinek helyébe Hodácsot kandidálják. Aláírták a 600 milliós francia kölcsön egyezményét. Mint ismeretes, Csehszlovákia egy jelentékeny összegű kölcsönt kapott Franciaországban. A kölcsön 600 millió frankot tesz ki és a folyósításra vonatkozó intézkedések már abba a stádiumba jutottak, hogy Osusky dr. párizsi csehszlovák követ hétfőn este, a kilenc vezető francia bank igazgatóival aláírta a kölcsönre vonatkozó egyezményt. A 600 millió frankos csehszlovák kölcsönt tudvalevőleg a francia kormány garantálja és a hét végén kezdik meg a kölcsön aláírását. 3 százalékra emelik a forgalmi adót? Az állami pénzügyek rendezésére irányuló tervek minden más kérdést lyel kétévenként szavaznak meg, annyira ideiglenesnek tervezték. Ez tehát a szociális gondoskodás, melyet mindig ígérnek nekünk. A kényszeregyezségek és csődök, az ingó árverések, az eredménytelen perek korszakában még a forgalmi adó emelésére volt szükség, hogy az amúgy is válságos élet még nehezebb legyen. Hova fog ez vezetni, azt nem nehéz megjósolni. Gazsági katasztrófák után, amilyen a mull nyár folyamán történi, adóemelést kezdeni, ez valóban szerencsétlen ötlet a kormány részéről. háttérbe szorítanak, mert bebizonyosodott, hogy a költségvetésben történt radikális megtakarítások nem elegendők az előrelátható deficit fedezésére. Olyan megoldást keresnek, amely az államnak ugyan nagyobb jövedelmet biztosítana, de a lakosság széles rétegét nem érintené súlyosabban. A legaktuálisabb kérdés a forgalmi adó emelése. A baloldali sajtó szerint az állampénztár igényei olyan jelentékenyek, hogy a forgalmi adót az eredetileg tervezett félszázalék helyett egy egész százalékkal fogják emelni, úgyhogy 3 százalékos lesz a forgalmi adó. A gazdasági miniszterek múlt héten tartott megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a pénzügyi tervre nézve a döntést nem lehet tovább halasztani, hanem ezen a héten előkészítik a javaslatokat. Eszerint a javaslatok szerdán a minisztertanács elé s csütörtökön pedig már a képviselőház elé kerülnének. A forgalmi adónak 3 százalékra való emelése mellett, — mint a Lidové Noviny értesül, — messzemenő pausalirozást biztosítanának és mentesítenék az adóemelés alól a kisforgalmú kisiparosokat és kiskereskedőket. A szénbányák elnacionalizálását akarja Benes dr. külügyminiszter egyik lapja. A cseh nemzeti szocialista párt vezető orgánuma, a Ceské Slovo, vasárnapi vezércikkében az összes szénbányák államosításának kérdésével foglalkozik és a kisajátítást a cikkíró gazdasági, sztratégiai és jogi érvekkel indokolja. A kisajátítás a lap véleménye szerint 2 milliárd koronába kerülne, ezt a lap úgy véli megoldhatónak, hogy az állam 2 milliárd értékű kötlevéllel fizetné ki a bányatulajdonosokat és ezeket a papirokat 20 év alatt váltaná be. A papirok 5 százalékosak lennének, úgyhogy az állam az első évben 100 milliót fizetne kamatra és 100 millió lenne a törlesztési részlet. Az állam ma már az első évben százmillió koronát keresne a bányák hozamából, úgyhogy a nemzeti szocialista lap a bányák államosítását az államra nézve kitűnő üzletnek tartja. Összes szomszédainkban több az államalkotás, mint bennünk, — panaszkodik a Ceske Slovo. Nyomott hangulatról tanúskodik Benes pártja ismert lapjának, a Ceske Slovonak egyik cikke, amelyben a csehszlovák nemzet önbizalmát iparkodik felkelteni. Azt irja a cseh nemzeti szocialista lap, hogy a csehszlovákok — egyesek és nemzet — elvesztették önbizalmukat. Ha összehasonlítjuk magunkat a magyarokkal, osztrákokkal vagy a németekkel, vagyis azokkal a nemzetekkel, amelyeknek okuk van az önsanyargatásra, mert a háború elvette országaikat, aggodalmaskodnunk kell, mert a szellemi állapot a mi rovásunkra üt ki. Van ezekben a nemzetekben valami, amit csodálnunk kell. Van bennük energia, amelyet senkivel és semmivel sem lehet legyőzni, és van bennük szívósság, amelyet irigylünk tőlük. Mondjuk meg mindjárt, hogy összes szomszédainkban több az államalkotás, mint bennünk. Akár megcsonkított, akár gyönge, akár a kimerülés szélén álló állam, de az ő államuk; ez a magyar és germán állami gondolat, amelyért szükség esetén ismét valamennyien együtt mennének a harcba. Az államiságnak ily magasztos érzete belőlünk nagyobbára hiányzik. Verebélyen nyolcvanezer koronát raboltak, Ógyallán sikertelenül próbálkoztak ismeretlen betörök. — Saját tudósi tónktól. — — április 5. Az idei bűnkrónika Délszlovenszkón legnagyobbrészt a pénztári betörések jegyében zajlott le. Úgyszólván alig volt hét, hogy egyes nagyobb községek közpénztáraiba, járási hivatalokba, bankokba, vasúti vagy postapénztárakba be ne törtek volna. A betörők nagy része oly ügyesen végezte dolgát, hogy nem lehetett elfogni őket. Újabban ismét két betörés tettesei után nyomoz a csendőrség. Verebélyen a Tátra bank fiókjába két ismeretlen betörő éjnek idején behatolt s álkulcs segítségével megszerezte a páncélszekrény pótkulcsait, az úgynevezett duplikátumokat s kinyitotta a pénztárszekrényt. Nyolcvanezer koronát sikerült elvinniök a betörőknek, akik autón érkeztek és autón szöktek is meg. Reggelre kelve a bank tisztviselői nagy meglepetéssel látták, hogy a pénztár üres. Következő éjjel Ógyallán kíséreltek meg betörést a postahivatalba. A szomszédos ház falát kezdték bontani, de a fal erősnek bizonyult s a munkát folytatni nem merték. Ógyallán szaporák a betörési esetek s az a gyanú, hogy Ógyalla egy nagyobb betörőbanda központja. A betörőknek a csendőrség nyomában van s kézrekerítésük várható. POLITIEÄI SZEMLE
