Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-03-12 / 20. szám

1 Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Ötvenharmadik évfolyam. SO. s*ám, Szombat, 1933. márciusi IS, ■■MMBM»agKSgSB8SWiBWKHHWW)IBB9BWBBSWBBHBWWBEBBHBBHBWWWBBWBW8WBBWW»)to Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 borona. Alapította: TUBA JÄNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. wmtsaaGíamKVtKixmKissmst Szerkesztőség és kiadóhivatal Xádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az ipar mélypontja Tessék most beleharapni a viiág-Komárom, március 10. A statisztikai hivatal közlése sze­rint a munkanélküliség elérte a köztársaság fennállása óta legmé­lyebb pontját, mert az február vé­gén csaknem a múlt évi munkanél­küliség kétszeresét érte el. A pro­gnózist is közli és kilátásba helyezi, hogy az március végén 630JÖÖ-ről (>50.(lÖÖ-rc fog emelkedni, vagyis el­éri az összmunkásság negyedrészét. Ez a hivatalos számítás, mert a valóságban egészen másképen fest a munkanélküliek ügye, amelyek közé csupán a szakszervezetekben nyilvántartott és a munkaközvetí­tőknél jelentkezett szakmunkások vannak számbavéve. Mivel azon­ban Szlovenszkó területén csak nyolc munkaközvetítő működik, természetesen sántít a statisztika is, amely a szezonmunkások száz­ezreit, akik szintén munka és ke­reset nélkül vannak, teljesen nél­külözi. A számítások szerint 1930. év­ben 48 milliót, 1931. évben már 221 milliót költöttek el munkanél­küli segélyekre és élelmiszer­­jegyekre. Ha a munkanélküliség tempója ebben az arányban halad, akkor ötnegyed milliárd rendkí­vüli kiadással kell számolni az év végéig. Óriási számok ezek, ame­lyek nemcsak hogy gondolkodóba ejtenek bennünket, hanem egye­nesen fclborítással fenyegetik az állami költségvetést is, amelyek ki­egyensúlyozása még mindig nem történt meg. Még mindig keresik a fedezeteket és még mindig nem tudják megtalálni. Ha azonban megszólal egy politikus és a krízis­ről beszél, el nem mulasztja meg­jegyezni, hogy mi még viszonylag jó helyzetben vagyunk, azonban... Ez az üres és semmitmondó hen­cegés nagyon hasonlít a sötétben való fütyörészés önbátorításához, amely tudvalevőleg a fütyörészőt legalább megnyugtatja. Mást nem. Az újságok közgazdasági rovata mindig újabb és újabb munkás­elbocsátásokról és üzemi korláto­zásokról hoz hírt. Mikor az agrár­párt nyomására a kormány fel­mondta a magyar kereskedelmi szerződést, bizonyára nem gondol­ta, hogy mi lesz annak a következ­ménye; már közel másfél éve tart a szerződésen kívüli állapot és so­kan számítgatják, hogy mit vesz­tett ezalatt a közgazdaság. De a megalománia mindig visszatér a prágai szerkesztőségekbe, amelyek azt harsogják, hogy a Magyaror­szággal való szerződés nem jelent sokat, mert a mi iparunk világ­viszonylatokra van berendezve. viszonylatokba, amikor Anglia vé­dővámjai nem eresztik be többé a cseh textilt, amelynek legjobb fo­gyasztója volt. Valamivel több jó­zanság és önbeismerésre lenne szükség és a kormánynak sem az lenne a feladata, hogy a közönség­nek megnyugtató nyilatkozatokat adjon be, hanem az, hogy a gaz­dasági helyzetről híven tájékoz­tassa. A hivatalos pesszimizmust mi sem tartjuk kívánatosnak, de az üres és széllelbételt optimizmus lidérc­­lángjai után sem indulhatunk bi­zalommal. Az igazság az egyetlen gyógyszer, amikor bajban vagyunk és bajban van egész Európa. Amit Udrzsal kormányelnök a sajtóval szükségesnek látott közölni, azt nem tarthatjuk államférfim meg­fontoltságnak, mert ina a hidakat meg keit javítani és nem felégetni. A középeurópai egyezménynek mégis csak meg kell történnie, nem azért, mert azt Páris akarja, ha­nem azért, mivel erre életszüksége van mindegyik nemzetnek. S ha Komárom, — március 11. Törköly József dr. interpellációja a tavaszi vetőmagakció tárgyában. Törköly József dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő interpel­lációt intézett a földmivelésügyi minisz­terhez a tavaszi vetőmagakció pártpo­litikai szempontok szerint való végre­hajtása tárgyában. Ugyanis több helyen előfordult, hogy úgy Szlovenszkóban mint Ruszinszkóban a vetőmag elosz­tásánál a végrehajtó közegek irányadó mértéknek azt tartják, hogy az igénylő mely politikai párthoz tartozik. A fe­ledi járás számos községében megis­métlődött az az eset, hogy 1—2 holdas törpegazdának 4—5 métermázsa tavaszi vetőmagot juttattak, mig az ugyancsak százszázalékos kárt szenvedett 20 hol­das gazda 50 kg. vetőmagot kapott. A véletlen érdekes találkozása minden esetben, hogy az előbbi gazda a cseh­szlovák agrárpárt tagja, az utóbbi pe­dig nem az. Törköly József dr. és társai azt kérdezik a minisztertől, hogy haj­­landó-e nyilt és határozott utasítást ki­adni a járási hivataloknak arra vonat­kozólag, hogy a vetőmagsegély akciót kizárólag a gazdasági érdekek és a szociális szükséglet szemmeltartásával bonyolítsák le és hajlandó-e fegyelmi eljárást indítani ama járási főnökök ellen, akik a nyomorakciót közönséges ennek politikai feltételei is vannak, tessék azokkal is számolni a reali­tások módszerével és nem a fölé­nyes elutasítások alapján, amely­nek értékét nagyon is alábecsülj a növekvő munkanélküliség és a helyenként mutatkozó éhínség. A földművelő államok könnyeb­ben viselik el a krízist, mini az ipariak, mert megvan a betevő fa­latjuk, amit az ipari államokba úgy kell behozni sokszor a tengeren­túlról. Ha mi kanadai búzából őrölt lisztből sütjük a kenyerünket, ez azt igazolja, hogy a kormány dacpoliiikája teljesen helytelen ak­kor, amikor velünk szomszédos ál­lamokban búzafeleslegek vannak. A megegyezés elsősorban a szom­szédokkal szükséges, mert a világ­­viszonylatok néha megtalálnak bennünket, néha azonban hosszú időkre is kimaradnak. A szomszé­dok pedig itt laknak körülöttünk. Az elhibázott külpolitika, mely a fegyverkezésre költött milliárdokat nem produktiv célokra használta fel, aláásni engedte a közgazdaság­nak védett partjait. Ezek a mjilli­­árdok ma rettenetesen hiányoznak nekünk akkor is, ha közgazdasá­gunk ruganyosságát hangsúlyozzák is a hivatalos kommünikék. kortespolitikai eszköznek tekintik s az­zal csúnyán visszaélnek a köz megká­rosítására ? Nem lehet szó a tényleges szol­gálati idő megrövidítéséről. Viskovsky nemzetvédelmi miniszter a napokban expozét mondott a szenátus véderőbizottságában. Beszédében fog­lalkozott a leszerelés kérdésével, majd a genfi kiküldetésről számolt be. Az­után a nemzetvédelmi minisztérium költségvetésében eszközlendő megtaka­rításról beszélt, ami az 1932. évi költ­ségvetésben 90 millió koronát tesz ki. Majd a szolgálati idő kérdésére térve át, kijelentette, hogy mindaddig, amig a továbbszolgáló altisztek létszáma nincsen betöltve, nem lehet szó a tény­leges szolgálati idő leszállításáról, ha­bár a minisztérium minden előkészü­letet megtett erre. A nemzetvédelmi minisztérium nem azért nem szállítja le a költségvetést, mert nem akarja csökkenteni a tényleges szolgálati időt, hiszen a szolgálati idő csökkentése révén nem érhet el valami jelentékeny megtakaritást. Az egész megtakaritás ezen a téren mindössze 10 millió (?) koronára becsülhető. Az alkotmányjogi bizottság megszavazta a bank javaslatot. A képviselőház alkotmányjogi bizott­sága egész napon át tartott ülésében foglalkozott a banktörvénnyel, valamint a módosító javaslatokkal. Tulajdon­képen csak szavazás folyt az egész ülésen, mert a benyújtott módositó ja­vaslatok egész tömege felett kellett dönteni. Az ellenzék indítványait el­utasították, a koalíciós pártok által be­nyújtott módositó javaslatokat elfogad­ták. Nagyobb nehézséget egyedül az összeférhetetlenségi kérdés támasztott, amelyben a koalíciós pártok nem tud­tak megegyezni. Mivel e kérdésben a koalíciós pártok elnökei megegyezésre jutni nem tudtak, a politikai miniszte­rek ültek össze és elvben megegyeztek abban, hogy a törvény ki fogja mon­dani, hogy a nemzetgyűlési tagság összeférhetetlen a bankigazgatósági tagsággal, ami azonban más szóval azt is jelenti, hogy a nemzetgyűlés tagjai helyet foglalhatnak a bankok felügyelő bizottságában. A cseh néppárt még ez ellen a módosítás ellen is állást fog­lalt, úgyhogy a bizottság a délutáni ülésen a banktörvényjavaslatot csak a huszadik cikk kivételével szavazta meg. Pénteken a költségvetési bizottság tár­gyalta a banktörvényjavaslatot. A szocialisták az ipari üzemek megrendszabályozását közetelik. A prágai lapok jelentése szerint a szocialista pártok törvényjavaslatot ter­jesztenek a parlament elé, amely fel­hatalmazná a kormányt arra, hogy olyan gyáraknál, amelyeknek tulajdo­nosai szabotálják az adófizetést és az adóbehajtás ellen üzembeszüntetéssel védekeznek, kényszerigazgatást ren­delhet el az illető gyáros veszélyére Ezzel a gondolattal foglalkozott a gaz­dasági miniszterek bizottsága is és a Pravo Lidu értesülése szerint Bechyne szoedem miniszter tette az indítványt, hogy az üzem beszüntetés megakadá­lyozására és az adókövetelés biztosítá­sára a koalíció törvényt alkosson. Trapl dr. pénzügyminiszter elhatározta, hogy adószabotázzsal szemben admi­nisztratív intézkedéseket fog tenni. Egységes pénzügyi terv szüksé­ges a válság megoldására. A cseh nemzeti demokrata párt tör­vényhozói Kramár dr. elnöklete mellett ülést tartottak és ezen az ülésen Ma­­tousek dr. kereskedelmi miniszter fel­világosítást nyújtott a francia kölcsön­ről és a forgalmi adó fölemeléséről. Azután vita következett a mai pénz­ügyi helyzetről, amelyen egyhangúan leszögezték, hogy a cseh nemzeti de­mokratáknak követelniök kell a kor­mánytól egy egységes pénzügyi tervet, amellyel meg kell oldani az állam mai pénzügyi válságát. A párt hivatalos lapja, a Národ azt Írja erről, hogy a demokraták készek mindent elkövetni, hogy az állam ne kerüljön valamilyen pénzügyi romlásba. A lap szerint szük­ség van egy idejekorán életbeléptetendő beruházási tervre, amellyel szembe le­hetne szállni mindjárt a tavasz elején a növekvő munkanélküliséggel. POLITIKAI SZEMLE ■SS&DR

Next

/
Thumbnails
Contents