Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-02-24 / 15. szám
2 oldal »KOMAROMI LAPOK« 1932. febrnár 24. kereskedő. Jankulár György cipész iparos. Fehér Lajos szabó iparos. 7. Zsidó párt és gazdasági párt: Fried Jenő kereskedő, Fleisclunann Samu kereskedő. Nádor Ernő kereskedő. 9. Ipovilz József géplakatos. 12. Demokrata Zsidópárt: Stern Komárom, — február 23. A pénzügyminiszter megtakarítási tervei. A kormány politikai bizottságának pénteki tanácskozása után minisztertanács volt, amelyet Udrzal miniszterelnök azért hivott egybe, hogy Trapl dr. pénzügyminiszter előterjeszthesse uj pénzügyi terveit. A pénzügyminiszter, mint azt már több ízben jelentettük, 200 milliós megtakarítást akar elérni a költségvetésben eszközlendő törlésekkel és pedig 100 milliót a hadsereg kiadásainál és 100 millió koronát az állami közigazgatás többi reszortjaiban akar megtakarítani. Kizárólag tárgyi megtakarításokról van szó, mert a kormány belátja, hogy a költségvetés keretén belül a személyi kiadásoknál már semmiféle törlések nem eszközölhetök. A minisztertanács elhatározta, hogy a különböző minisztériumok kiküldötteiből külön bizottságot létesít és ez a bizottság fogja a fönti törlések tervezetét összeállítani. Szerdáit délutáti szenátusi ülés. A szenátus plenáris ülését szerdán, február 24-én délután 4 órakor tartják. Az ülés napirendjén az egyenesadóról szóló törvény módosítása szerepel. A plenáris ülés alatt a klubelnökök tartanak megbeszélést. A szenátus elnöksége a szenátus ülése után tanácskozik. Újabb bevételi források; a dohánynemüek árának, a söradónak, a forgalmi adónak emelése. Már régebb idő óta tervbevette a pénzügyminisztérium, hogy az állami költségvetés egyensúlyba hozatala céljából uj bevételi forrásokat teremt. A pénzügyminiszter erre nézve beterjesztette a minisztertanácsnak javaslatait, amelyeknek életbeléptetése rövid időn belül nagyobb jövedelmet jelentene az állampénztár számára. Legelsősorban is a dohánynemüek árát emelik föl progresszív mértékben, vagyis a finomabb dohánynemüek árát magasabban emelik, mint a silányabb minőségűeket. A minisztertanács hasonló gyors hatású bevételi forrásnak veszi a söradó átmeneti emelését, valamint a forgalmi adónak félszázalékkal való emelését is, úgyhogy a forgalmi adó 2 és félszázalékot tenne ki. A minisztertanács ezekről a pénzügyi tervekről csak általános eszmecserét folytatott és a gazdasági, valamint a politikai kormánybizottságoknak megadta az irányelveket, amelyek alapján ezeket a terveket részletesen ki kell dolgozniok. Módosítják a birtokle foglalási törvényt, A főldmivelésügyi minisztérium a lefoglalást törvény hatodik paragrafusának módosítására törvényjavaslatot dolgozott ki, amelynek lényege a következő; az állami földhivatal az erdőbirtokok elidegenítéséről szóló szerződések jóváhagyásánál felülvizsgálhatja a vételárat is (ezt eddig is megtehette s meg is tette). Ha az erdőt község, járás vagy tartomány, illetve községek vagy járások szövetsége veszi, akkor a földhivatal elrendelheti az eredeti tulajdonosnak, hogy a vételár egyharmados 3.5 százalékos kamatozással a Bernát kereskedő. 13. Csehszlovák egyesült pártok: Jedlicska Fülöp légionárius, Vitek Ferenc hajógyári munkás, Fára Ferenc hivatalnok. Sovinskv István táviró szerelő. A 3., 8., 10. és 11. számú liszták nem nyertek mandátumot. a vevőnél hagyja, amellett a 3 százalék a tényleges kamat s fél százalék a tőke törlesztésére fordítandó. A novella egy másik intézkedése az volna, hogy a földhivatalnak a szerződés jóváhagyásáért fizetendő s a vételár 10 százalékát kitevő illeték a vevőre át hárítható, ami annyit jelent, hogy az eladó a sajátjából köteles azt megfizetni. Ezt a módosító javaslatot a minisztérium azzal indokolja, hogy meg kell könnyíteni az önkormányzati testületek helyzetét az erdővételnél, anynyival is inkább, mert az eredeti elgondolás szerint az erdőreform célja az volt, hogy a nagy erdőkomplexumok az önkormányzatok tulajdonába menjenek át. A gazdasági cenzúra megszüntetése, A banktörvény kidolgozásának kezdetén a gazdasági miniszterek kívánságára elrendelt gazdasági cenzúra beszüntetésére számtalan intervenció történt, mig végre is az igazságügyminisztérium ebben az ügyben hivatalosan a következőket jelenti; „Az utóbbi időben többizben lapelkobzás történt csak azért, mert a lapok kedvezőtlen módon kritizálták a hivatalos intézkedéseket. Ez azt a felfogást idézte elő, mintha a cenzúra lehetetlenné akarná tenni a közélet bármilyen, tehát jogos kritikáját is és a cenzuragyakorlat az alkotmánylevél 113. szakaszának intézkedéseivel ellentétben állana. Ezért 1932. január elején az államügyészségek figyelmeztetést kaptak, hogy az elkobzásnál nemcsak a büntetendő cselekmény tényálladékát vizsgálják meg, hanem állapítsák meg azt] is, vájjon a közérdek feltétlenül megköveteli-e az elkobzást. Az államügyészségekhez beosztott pénzügyi szakértőket visszarendelték s ezzel az úgynevezett gazdasági cenzúrát megszüntették.“ A miniszter elvtárs beszéde. Komárom, február 23. Derer Iván iskolaügyi miniszter ritkán fordul meg Komáromban, szombaton este egy választás hullámai sodorták ide és saját szavai szerint, nemcsak mint politikus, hanem mint miniszter is kötelességének tartotta megjelenéséi. Ennek a megjelenésnek a további célját a demokrácia és a nemzetek barátságos együttélésére irányuló törekvésekben jelölte meg. Mi igen örülünk minden miniszteri látogatásnak. ha az a város érdekében történik, de ezl a látogatást nem áll módunkban ezek közé sorozni, hacsak a szociáldemokrata párt érdekeit nem lévesztjük össze a város érdekeivel. Ezenfelül a demokrácia propagálására éppen Komáromban nincs semmi szükség, mert sajnos a pelróleUmkirályok, az acélfejedelmek és a cukorbárók egyelőre nem választják ezt a kis városkát lakóhelyükül. A miniszter az állam szempontjából tartja fontosnak ezen az exponált helyen a választásokat és hangsúlyozza a demokrácia alapján a csehszlovák kisebbségnek a város magyar többségével való egyetértését és békés munkáját. Mi, akik szintén demokratáknak valljuk magunkat, éppen úgy, mint a miniszter úr, ezen a ponton színién szükségesnek látjuk hangsúlyozni azt, hogy az ide települt csehszlovák kisebbség eddig az itt élő magyarsággal semmiféle közös életformát meg sem kísérelt, hiszen a csehek és szlovákok sem tartanak fenn még egymás közt sem érintkezési kapcsolatokat. Ez az egyik része ennek a dolognak. amiről talán a miniszter úrnak hiányzanak az információi. A másik pedig az, hogy minden itt elhelyezkedett csehszlovákokkal Ivétől töt t munkahely. legyen az bíróságon, vagy a gyárban, vagy bárhol, korábban magyar dolgozókkal volt betöltve, tehát ennek a változásnak magyar dolgozók lettek az áldozatai és így a munkanélküliségnek egyik tényezője itt a nemzetiségi kérdésben is gyökerezik. Megérthetné ezt a miniszter úr, ha az állami kikötő ukrán munkásaira hivatkozunk a cseheken és szlovákokon kívül hiszen köztudomású dolog, hogy ukránok a magyar Komárom területén sohasem dolgoztak. A nemzetek barátságos együttélése nem az ilt élő magyarságon múlik, bár ez a barátság ennek a rovására megy. Mellőzve a válságról, tisztviselő fizetésekről és a kapitalizmusról mondott fejtegetéseit, amelyekhez szintén szó férne, a dunamelléki kooperációról mondott véleményére kell röviden reflektálnunk. Az emberiségnek a legszentebb vágya a békés együttélése a népeknek. Nagyon örülünk, hogy ezl már Prágában kimondják, mert korábban a miniszter elvtárs is az oligarchia országáról beszélt és Magyarország számára ritkán volt jó szava. A mi demokráciánk nem az osztálydemokrácia, hanem a dolgozók demokráciája, tehát a földmívesé épügy. mint a bankigazgatóé, vagy az iparosé. A demokrácia hidját Komáromban szeretné felépíteni a miniszter úr. talán épen a szociáldemokrácia révén. Ez elhibázott politikai lépés lenne, meid a közlekedés sohasem indulna meg rajta. Az összlakosság nem hajlandó ennek a hídnak a hídfőjét szociáldemokrata demokráciára bízni, hiszen ez a demokrácia az, mely a parlamentben évről-évre ■emeli a militarista kiadásokat és csak frázisokkal szolgálja a pacifizmust holmi Páneurópákkal, az igazi békegondolat elveiéit gyermekével. Köszönjük a miniszter úrnak, hogy Magyarországgal szemben revideálta álláspontját és ez jólesett az itt élő lakosságnak, melyet lereakciósozott. Ezzel a kritikával pedig igen kár olyan könnyelműen bánni, hiszen a miniszter úr szerint a kommunisták katasztrófa politikája is a reakció szolgálatában áll; ezt cáfolják meg az érérdekellek, aki knek nem vagyunk ügyvédei, de bőgj' az a polgár, vagy kispolgár, aki magyar, tessék jól felfigyelni: magyar párthoz tartozik, miért reakciós, ezl bővebben kellett volna körülírnia a miniszter úrnak. Talán azért, mert az ragaszkodik nyelvéhez, vallásához, kultúrájához és állampolgár szeretne itt lenni, mert itt látta meg a napvilágot, vagy azért, mert irtózatos közterheket visel ennek az államnak az érdekében: ezt a miniszter úr bölcs megítélésére bízzuk. Az osztály demokráciának az az eredendő hibája, hogy mindig magát skatulyázza el a demokrácia igazi hordozójának és a szomszédjára reakciót kiált. Szüllő és a magyar pártok politikája a miniszter úr szemszögéből csak az üres hangzatos panaszokban merül ki és ezt politikai játéknak minősíti. Hát az nem politikai játék, ha a magyar kisebbség állampolgársági helyzete tizenhárom éven keresztül a miniszter úr legjobb tudomása szerint sem nyert megoldást! Hát lehet ilyen kisebbségellenes politikával szemben más politika, mint negáció? De ez a negáció az állam alapján a kormánynyal szemben érvényesül, amig az politikáját a kisebbségek javára meg nem változtatja. Amit azután a miniszter a helyi dolgokról beszélt, főleg a városbíró személyéről, az a kortézia területére tartozik. Azt az Ízléstelen beállítást a legnagyobb politikusnak, Deák Ferencnek személyével, amely megsértette a magyarságot ennek a nagy embernek tartozó kegyeletében, nem tartjuk arra méltónak, hogy arra reflektáljunk. A miniszter úr magyar iskolákat végzett és legfel-' jebb csodálkozunk, hogy erre ragadtatja magát. A magyar politikusok soha nem sértették meg kegyeletében a szlovák nemzetet egyik nemzeti nagyjuk emlékének persziflázsávaí sem. Választási kistükör. 1. A szoedem győzelem. A szoedem győzelem nem lepett meg bennünket, akik láttuk az előkészítési pergőtüzet. Elmondtuk ezen a helyen a puhitási módszereket. Ezekhez tartozott például a rőzsekiosztás Kabátfalván és a többi kapcsolt részeken egy szerény kis kívánsággal. . No meg pont a választás előtti szombaton 15,000 korona értékű élelmiszer jegyet osztottak ki a munkanélküliek között. Czeh elvtárs netn irta meg, hogy azt pont a választási nap előtt kell kiosztani. Most szoedemék kilenc mandátummal második párttá duzzadtak, ami távolról sem jelenti azt, hogy ez a szavazat tömeg a kohézió erejénél fogva együtt is marad. Ha a rőzsét más utalványozza és az élelmiszerjegyet más osztogatja, ez is megváltozható, mint minden a világon. Fortuna szekerén a legnehezebb okosan ülni. 2. A rokkant párt. Választási népgyülésén csatlakozott azokhoz a pártokhoz, amelyek nem akarnak szociáldemokratát látni. A kapcsolás meghozta neki a második mandátumot, pedig a múlt választáson 336 és most csak 335 szavazatot kapott. 3. Hlinka néppártja. Nem kapcsolt és igy elvérzett. Ha kapcsol a keresztényszocialista párttal, akkor ez egy mandátumhoz segíthette volna. 4. A kommunisták. A szoedemék megtépázták, maga a vezér is sebeket kapott a mostohatestvértől. Még két mandátumot kellett volna szereznie, ha régi állományát megtartani akarta. A szoedem támadás pergőtüze azonban erős volt. Hiába, azoknál a „munició“. 5—6. A magyarság pártjai. Szintén szoedem ellenes programmal mentek a küzdelembe és a városházi gazdálkodás revíziójával. Nem helyeslik a sógor-koma rendszert, a protekcionizmust a munkások és munkák körül. A szoedem agitáció témaanyagát dr. Alapy Gyula szolgáltatta nekik ingyen és bérmentve, akivel sokat foglalkoztak, hol gorombán, hol még gorombábban. De a gorombaság nem argumentum, az argumentum most szoedem kezekben van, ki tudja, meddig... 7. A zsidó gazdasági párt. Hogy Fried Jenőnek szerencséje van, azt mindenki tudta, de akkora szerencsét, hogy 39 maradékszavazatra kapjon egy mandátum ráadást, ezt csak az arányos választásnak a francia négyest megszégyenítő figurái tették lehetővé. Ök 468 szavazatra három mandátumhoz jutottak, mig a csehszlovák pártok 972 szavazattal csak négyet tudtak behozni. Azt mondják erre, hogy ez a Fried Jenő a legokosabb ember. 9. Iparospárt. A maga 290 szavazatával a gazdasági zsidópárttal kapcsolt és szerzett ezeknek — még egy mandátumot. Meg fogja emlegetni ezt a kapcsolást. A jövőben senki sem fog merni Fried Jenővel kapcsolni. 12. A demokrata zsidópárt. Ez a párt pedig a rokkantaknak szerzett még egy mandátumot. Éljenek azok is. Egyébként a választási algebra egyik nagyszerű mutatványa az, hogy mig 279 szavazat csak egy mandátumot hoz, addig 471, tehát 189 többlet három mandátumot tud biztosítani. Az erőviszonyokat ugyanis ez a 189 fejezi ki leghívebben és nem a mandátum-kíitömbség. 13 A csehszlovák pártok. Hiinkáék felmondták nekik a barátságot, nem is kapcsoltak velük: a cseh szocialista párttal, a cseh szociáldemokrata párttal, a cseh nemzeti demokratákkal és a cseh néppárttal, amelyet POLITIKAI SZEMLE
