Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-06 / 1. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. január 6. hogy a növendékekben kifejlessze az egymással való nemes versenyre és szel­lemi mérkőzésre való kedvet. Ugyanis a növendék szorgalmára buzditóan hat minden, ami őt az egymással való versenyre ösztönzi. Hiszen a nyilvános iskolában való tanításnak, az otthoni tanítással szemben a nagy előnye ép­pen abban rejlik, hogy a növendéket versenyre készteti, versenyerőik foko­zottabb kifejtésére serkenti. A növen­dékek, miközben azzal vannak elfog­lalva, hogy egymással versenyeznek, megfeledkeznek a nyilvános szereplés­sel együttjáró félelemérzéstől, elmélyed­nek darabjukban és letudják küzdeni azt a bizonyos lelki nyomást, eljutnak odáig, hogy valóban megtudják mu­tatni bárki előtt azt. amit tudnak. Éppen azért ezen nyilvános szereplésnek az az egyik célja, hogy a növendék ne csak tudjon, hanem meg is tudja mu­tatni, hogy mit tud, másrészt pedig a növendék szorgalmának, ambiciójá-ii|w|TvrnrTOrwB<^Ml<ittíW^iiiiii|/~T|r)w^iiiw^ii]iwi'Wy|iw íii in Az elmúlt esztendő főbb eseményei­nek krónikáját adjuk a következők­ben, amelyek egyúttal helyi életünk történetének eseményeit is magukban foglalják. POLITIKA. A politika eseményei az elmúlt esz­tendőben sem hoztak semmi javulást a magyar kisebbség szempontjából, annak ellenére sem, hogy éz a kisebb­ség gazdasági katasztrófát volt kényte­len elszenvedni az évtizedek hosszú sora óta nem tapasztalt aszály követ­keztében. Legnagyobb és még mindig megol­datlan problémánk: az állampolgárság kérdése semmit sem haladt előre. Az év elején Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt elnöke fel­szólítást intézett a szlovenszkói és ru­­szinszkói hontalanokhoz, hogy érde­kükben nemzetközi fórum előtt tegyen lépéseket. Ennek az akciónak ered­­ménye lett az, hogy a megközelítően százezer hontalan érdekében Genfben tett lépéseket a párt elnöke. Itt kell megjegyeznünk, hogy szociáldemokra­ta részről is megújították ezt a moz­galmat és legújabban Markovics dr. és Winter dr. szociáldemokrata képvi­selők nyújtottak be törvényjavaslatot ez irányban. Maga Slávik belügymi­niszter a,z év vége felé a hontalanokat védelmébe vette, de hogy ez mit jelent az állampolgárságok megadása körül, azt senki se tudja. Benes miniszter újévi nyilatkozata a revízió ellen hangzott el, amely egész Európában nyílt kérdéssé fejlő­dött. A külügyminiszter a helyzetre vonatkozólag megállapította, hogy az a bizonytalanság, a nyugtalanság és a habozás jegyében áll. Sajnos, a külügyminiszter nem já­rult ennek a megszüntetéséhez politi­kájával. Milliárdos kárt szenvedtek Szlovenszkó érdekei a gazdasági szer­ződésnek Magyarországgal szemben való felmondásával és a miniszteri nyilatkozatok sztereotip módon kon­statálták, hogy ez milyen kár az ál­lamra és a lakosságra, de nem tettek egy lépést sem az év első felében, hogy a tárgyalások meginduljanak. Ellen­ben a magyar kereskedelmi szerző­désnek kiépítették akadályát a cseh­­szlovák-jugoszláv kereskedelmi szer­ződésben, mely a belföldi piacokról a magyar gabonát szorítja ki. Sokat foglalkoztatták a közvéleményt a népszámlálás sérelmei, de ezeket a belügyminiszter bagatellizálta és igy ez is Genfbe került. Általában pedig a koalíció belső szervezete olyan laza maradt, mint nak buzdítására szolgál. Nagy figye­lemmel voltunk a műsor összeállításá­nál arra is, hogy a különböző zene­irányok a maguk sokoldalúságukban és sajátságukban plasztikusan érvénye­süljenek. Éppen ezért minden növen­dék más és más darabot ad elő. A közönség érdeklődése is fokozottabb, ha az előadókhoz való személyes kap­csolatokon kivül a hangverseny műso­ra is számot tarthat érdeklődésre és a műsor egy öntudatos megtervezés ered­ménye. A mai hangversenyre belépő­díjat nem szedünk, csupán a műsor megváltása kötelező. A műsor ára 3 korona. A városi zeneiskola legköze­lebbi növendék hangversenye március havában lesz, amidőn Haydn, a nagy zeneköltő születésének 200. évforduló­ját ünnepli meg. Weisz Emma a városi zeneiskola igazgatója. ~*THfT*TT*T’",’*ni "*" 'itfflif tBMTnrnMBTfnr'i-Tr az előző években. Állandóan tárgyal­tak és egyezkedtek, de nem sikerült eredményeket elérni. Ez különösen a törvényhozás munkáján látszott meg, amely érdemleges munkát alig vég­zett és foglalkoztatva a koalíció szét­húzása következtében nem volt. A leszerelési konferencia elnöki tisz­tére Benes külügyminiszter aspirált, de ezek a remények korán elfagytak és Henderson angol miniszter került a konferencia élére. Szlovenszkóban nagy port vert fel a regionális intézet megalapítása, amelynek élére természetesen Stodola szenátor állott, Csehszlovákia legel­­foglaltabh embere (az intézet egyik ülésére az elnök úr elfelejtett megje­lenni nagy elfoglaltsága miatt és nem is mentette ki magát.). A regionális intézet, mint ilyen, semmi aktív mun­kát nem végzett, hacsak a statisztikai adatgyűjtéseket ennek nem számítjuk. A nemzetközi krízis pedig terjedt tovább és elharapódzott a köztársaság egész területén. A kormány ez ellen semmi érdemleges intézkedést nem tett. Felvett ugyan egy másfélmilli­árdos kölcsönt, ez azonban a beruhá­zások munkálatain keveset segített, mivel ebből az államvasutak 600 mil­liós deficitét kellett fedezni. Benes külügyminiszter a Paris Midi­ben interjút adott, amelyben Magyar­­ország és az ott elnyomott szlovákok sorsáról nyilatkozva beleavatkozott Magyarország belügyeibe, amint ezt már több ízben is tette. Bethlen mi­niszterelnök erélyesen utasította visz­­sza a gyanúsításokat. Utóbb azonban Magyarországgal szemben megváltoz­tatta véleményét és karácsony előtt Gratz Gusztáv volt magyar külügymi­niszterrel tárgyalt a két ország együtt­működésének lehetőségeiről. Ugyan­erről interjút is adott karácsonyra egy budapesti lap számára. Bethlen ugyanebben a kérdésben nyilatkozva megállapította, hogy a kezdeménye­zésnek Csehszlovákia részéről kellene kiindulnia. Az európai politikában a legnagyobb újdonság volt a spanyol királyság megszűnése, Alfonz király elhagyta országát, mely köztársasággá alakult át. A forradalmak azonban alaposan megtépázták ennek az országnak nyu­galmát. Nem vehettük komolyan azt az új pártalakulási kísérletet, amely Benes protektorátusa alatt indult meg Szap­panos Lajos és Lelley Jenő vezetése alatt és sötét bukással végződött, mert az alakuló gyűlésen csak néhányan jelentek meg. A politika terére siklott át a szlo­venszkói tudományos és irodalmi inté­zet megalakítása is, amelynek szervező bizottságát Dérer miniszter kizárólag a szociáldemokraták és az agrárok soraiból nevezte ki. Hogy Bcnes kezei milyen messzire nyúlnak el, annak tanúsága az a nagy per, amely Strbrny György volt mi­niszter ellen indult meg. Strbrnyt a a parlamenti vizsgáló bizottság bűnös­nek mondta ki és a polgári bíróság is elitélte, sőt mandátumától is megfosz­totta. Ilyen Ítéletet provokált ki Benes Pergier volt csehszlovák északameri­kai követtel szemben is, akit állampol­gárságától és mandátumától fosztatotl meg. Megfosztották mandátumától Gajda volt vezérkari főnököt is. A nyár meglepetése volt a német-osz­trák vámunió, amely ellen a franciák és a kisanlant sorakoztak fel és a hágai döntőbíróságnál egy szótöbbséggel a békeszerződésbe ütközőnek nyilvání­tották ezt a kísérletet. Ez volt azután a bevezetője annak a nagy gazdasági katasztrófának, amely Németország­ban elkezdődött és amely Európa igen sok államára átharapózott, megingat­ta a megingathatatlannak hitt angol font árfolyamát és rettenetes károkat zúdított az egész világra. Hoover ame­rikai elnök kezdeményezésére Német­országnak 1931. július 1-től kezdődő egyévre moratóriumot adtak, de ez az egy esztendő nemcsak nem állítot­ta talpra Németországot, hanem sok­kal inkább alámosta gazdasági helyze­tét úgy. hogy a jóvátételek fizetésére képtelenné vált. Európa minden álla­ma nagy gazdasági katasztrófákon ment át. Megérezte ezt Amerika is, a Szovjetek Oroszországában pedig az ötéves tervet állította meg a rosszra fordult pénzügyi helyzet, aminek kö­vetkeztében a dömping is megszűnt. A Klofács—Strbrny affér igen meg­rázta a csehszlovákiai politikai életet. Benesnek több miniszterrel támadt né­zeteltérése, a legsúlyosabb Bradács földmivelési miniszterrel. Englis pénzügyminiszter, aki a sze­rencsétlen és elhibázott adótörvénye­ket annak idején megalkotta, állásá­ról lemondott. Utóda Trapl dr. a pos­tatakarékpénztár kormányzója lett. Európa legrégibb miniszterelnöke, Bethlen gróf júliusban ülte meg tíz­éves miniszterségének jubileumát. A kisanlant rendes konferenciája Bukarestben zajlott le zárt ajtók mö­gött és a kiszivárgott hírek szerinl a kisanlant tagjainak az álláspontja már nem volt egységes. A francia köztársaság elnöki állásá­nak betöltése nagy politikai szenzációt jelenteit, mert abban résztvett jelölt­ként Briand is, aki kisebbségben ma­radt, mert Doumer lett a köztársaság elnöke. Briand kénytelen fokozatosan háttérbe szorulni a fiatal francia mi­niszterelnök mögött. Viszont a porosz népszavazás a szél­sőséges pártok bukásával végződtek. Azonban a későbbi események ismét a szélsőséges pártok megerősödésére vezettek. Hitler és a kommunista párt az időszaki választásokon megerősöd­tek. Ugv Hindenburg elnök, mint Brüning kancellár a szélsőséges pár­tok ellen foglaltak állást. Bethlen István magyar miniszter­­elnök augusztus hónapban lemondott miniszterelnöki állásáról és helyét Ká­rolyi Gyula gróf foglalta el. A nyár folyamán tárgyalta a parla­ment az 1930. évi zárószámadást, mely 666 millió deficitet mutat fel és az adóhátralékokban több milliárd kö­vetelést mulat ki. Ehhez képest az idei költségvetést szintén redukálni kellett és ez félmilliárd összeget tesz ki. En­nek ellenére minden felelős tényező a köztársaság kedvező gazdasági hely­zetéről beszél, holott a kereskedelmi mérleg egyre fogyó kivitellel számolni kénytelen, ami a gyáriparban okozott nagy eltolódásokat és munkanélküli­séget. November végén 331.000 mun­­nélkülije van az államnak a szezon­­munkások (földmunkások) csoportjain kivül, akikkel ez a szám magasra emelkedik. Munkanélküli segélyekre 450 milliót fordítottak az év végéig. A mezőgazdasági katasztrófa követ­keztében megalakult a gabonamono­pólium és a gabonabehozatal engedé­lyezési eljáráshoz lett kötve. Ez ellen rendkívül sok panasz hangzott el. Japánnak már az ősz kezdetén kon­fliktusa támadt Kínával és a népszö­vetség tehetetlennek bizonyult ennek megoldására. Japán egész Mandzsúriát el akarja foglalni és Kína ellen hábo­rút folytat, mely ma is dúl. I Szept. 27-én folytak le nagyrészben a községi választások és Szlovenszkóban, főleg a magyarok lakta helyeken, ahol a földbirtokokat felosztották — ter­mészetesen nem a magyarok között — a kommunista párt nagy előretörése­ket csinált. A magyar pártok számará­nyában nem állt be lényeges változás. Masaryk köztársasági elnöknek két nevezetes nyilatkozata keltett feltű­nést: egyik a korrupció ellen, a másik a nemzeti kisebbségek szabad kultu­rális fejlődéséről szólt. Mindenesetre jó lenne, ha ezt a nyilatkozatot azok is megszívlelnék, akik a nemzeti kisebb­ségek kulturális fejlődése elé akadá­lyokat gördítenek. Két választás folyt le az ősz folya­mán. Angliában nagy meglepetést ho­zott a konzervatív párt óriási győzel­me, míg Jugoszláviában, ahol két esz­tendőn keresztül katonai diktatúra pu­hította a szabadságért vágyók lelkét, a király által adott okfroy alkotmány alapján választottak, helyesebben ne­vezlek ki képviselőket. Igen nagy ellenmondásokra adott alkalmat, hogy a kormány a mai tra­gikus gazdasági viszonyok közt az ál­lami tisztviselők tizenharmadik havi fizetését leszállította. Takarékossági bi­zottság pedig felülbírálja a költségve­tést és annak leszállítására tesz javas­latokat. Csehszlovákia tisztviselő kara tudvalevőleg nagyobb, mint a régi Ausztria idejében volt és főleg ka­tonai kiadásai nem állanak arányban a hadsereg létszámával, mert tiszti­kara nagyobb, mint a régi Ausztriáé volt. Az ínséges esztendő folyamán sok sztrájk és munkásmozgalom, tünte­tés fordult elő, amelyek az év vége felé állandóak lettek. Ez az esztendő nagyon szomorú statisztikát teremtett ezen a téren. Dux, Nemeskossut és Freywaldau községekben a csendőrség fegyverhasználata több emberéletet ol­tott ki, ami általában rossz vért szült. Az év végének szenzációja volt a Magyarországhoz való közeledés gon­dolata, amelynek azonban ellenzői is nagy számmal akadlak. Slavik minisz­ter — szabadon Medvecky képviselő után — az itt élő kisebbséget »híd«­­nak szeretné felhasználni ebben a kér­désben. Bethlen István találkozása a román királlyal nem csekélyebb szen­zációt okozott. A parlament munkája a legminimá­lisabb számú törvényt intézte el. Uj és érdemlegesebb törvények a költség­­vetési törvényen kivül az államfoghá­zakról, a kényszeregyezségekről, a jö­vedelemadó pótlékolásáról szóló tör­vények, de nem került tető alá a banktörvény, a lakástörvény, amelyek­ben a szociáldemokraták és az agrár­pártiak nem tudnak megegyezni. A Az 1931. év története. Irta: MEM OR.

Next

/
Thumbnails
Contents