Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-01 / 92. szám
»KOMÁROMI LAPOKt 5. oldal. vészeti érzéket sem eléghette ki többé a merev formalizmus; visszatértek a természethez. Két uj iskolát alkottak. Az egyik a természetből merített, a másik finom árnyalatú, uj tusfestést fejlesztett. Ez a két iskola japán jellegénél fogva, különösen a kyotói művészek körében népszerű. Japán távol fekszik tőlünk. „Ne fe-193i. augusztus 1. ledjük, ez a harcias nép, mely a szigetorsoág eredeti jellegét és világhatalmát megteremtette, ahhoz az északázsiai művelődési körhöz tartozott, melyből a másik oldalon a hunok és magyarok szakadtak ki. A legnyugatibb ágai lettek annak az uralaltáji népnek, melynek a japánok legkeletibb tagjai.“ Heg jött a város II oziengedélye. Komárom, július 31. Teljes egy évtizede annak, hogy a város lépéseket tett a moziengedély elnyerésére, miután ehhez külön felsőbbhatósági határozat szükséges. Tiz év óta nem múlt el egyetlen egy alkalom sem, hogy ezt a kérdést úgy a tanácsban, mint a képviselőtestület közgyűlésén ismételten napirendre ne hozták volna. Komárom is arra törekedett, hogy ezt a biztos jövedelmet hozó vállalatot a város javára bekapcsolja üzemei közé s egy modern mozgószinház épület emelésével megoldja a szintén régóta megoldásra váró színház kérdését is, amelynek tudvalévőén évtizedek óta nincsen megfelelő hajléka Komáromban. A várost fent a minisztériumban évről évre azzal biztatták, hogy a jogot megkapja Komárom, csak megfelelő épületről gondoskodjék a város. A városnak már 1920-ban elkészült az erre vonatkozó elsőrendű terve, amelyet időközben megfelelő módon, a higiénia és közbiztonság valamennyi követelményének megfelelően át is dolgoztak, úgy hogy a terv a legfelsőbb fórumon is jóváhagyást nyert. A város kijelölte a telket is legmegfelelőbb helyén a városnak, sőt már az építési költségek nagyobb része is megvan, úgy hogy igazán egészen elő volt készítve a város részéről a mozgószinház ügye, csak épen ott nem talált támogatásra ez a törekvés, ahonnan azt elsősorban várnia lehetett volna: a komáromi járási hivatalnál. Éveken át pihent az akta valamelyik hivatalos fiókban, bizonyára azért, mert meg kellett várni, amíg ez az ügy megérik. A város vezetői több Ízben tárgyaltak e kérdésben a járási főnökkel, azonban a legnagyobb igyekezet sem járt eredménnyel. Mintha ebben a hivatalban nem lett volna senkinek sem érzéke ennek a város részére biztos jövedelmet nyújtó intézménynek megalkotásához! Azt vitatták, hogy előbb szerezze meg a város a moziengedélyt, s majd akkor lehet beszélni az ügyről, de volt olyan ellenvetés is, hogy Komáromnak elég egy mozi is, mirevaló volna még egy másikat létesíteni. Pedig ezek a jó urak tudják azt, hogy a városnak minden eszközt meg kell ragadnia, amellyel valami új jövedelmi forrást képes biztosítani Komárom számára. Attól pedig igazán nem kell félni, hogy a légiónisták birtokában lévő moziengedély alapján működő mozinak be kell emiatt zárnia a boltot, hiszen, ha Surányban és Párkányban két mozi, Érsekújvárt három mozi meg tud élni, akkor a több mint húszezer lakossal biró Komárom is megbír egyszerre két mozgószinházat. A fölösleges aggodalmaknak azonban egyszer mégis végeszakadt, mert a város írásban is megkapta a mozgószinházhoz szükséges engedélyt, aminek alapján most már aktuálissá válik a városi mozi felépítése, örömmel kell fogadnunk ezt a hirt, mert végre a régóta sürgetett kérdés ezzel a megvalósítás stádiumába került. Hisszük, hogy most már semmi akadálya sem lesz a mozi felépítésének, amit haladéktalanúl végre kell hajtania a városnak. A Deák Ferenc- és lérház-ntcák aszfaltozása. Kiadta a képviselőtestület a munkákat. Közgyűlés a városnál. Saját tudósítónktól. A város képviselőtestületének július 31-én tartott közgyűlése kiadta a Deák Ferenc ucca és Kórház ucca aszfaltozási munkáit a legolcsóbb ajánlatot tevőknek. Ezzel a határozattal egy régi, évek óta húzódó ügyet intézett el a közgyűlés, amely még az 1927. évi városrendezési beruházási programból maradt el, de nem a város hibájából. Annál megnyugtatóbb, hogy végre ez a kérdés is végrehajtásra kerül. Az aszfaltozás és a vele járó munkák kivitelével a közgyűlés a pozsonyi Menzel K. céget bízta meg, míg az ucca rendezésével fölmerülő falkerítéseknek az ucca szabályozási vonalába való helyezését a komáromi Haas és Mády vállalkozó cégre bízta. A közgyűlés egyhangúan hozta meg mindkét ügyben a határozatot, vita csak a második ügynél volt, mert itt újra meg kellett állapítani, hogy melyik ajánlat olcsóbb. Az elnöki jelentések során a városbíró bejelentette, hogy az országos hi-Komárom, július 31. vatal megküldötte a városnak a moziengedély meghosszabbítására vonatkozó leiratát, amit a közgyűlés sürgős intézkedés végett kiadott a tanácsnak. * A közgyűlést Csizmazia György megmegnyitván, a formaságok elintézése után bejelentene, hogy az országos hivatal írásban megküldötte a város mozgószinház engedélyére vonatkozó meghosszabbító határozatát, amely szerint a városnak még a pozsonyi teljhatalmú miniszter által 1921-ben az engedélyre adott ígéretét az országos hivatal 1931. december. 31-ig meghosszabbította és fölhívja a várost, hogy a megfelelő színházépületet építse föl a jelzett időpontig. A közgyűlés a leiratot tudomásul vette és sürgős intézkedés megtétele céljából kiadta a tanásnak. Ezután rátért a közgyűlés a Deák Ferenc ucca és Kórház ucca aszfaltozási munkáinak kiadási ügyére. A városbíró ismertette az ügyet és a tanács javaslatát, mely szerint a munkákra öt ajánlatot nyújtottak be és pedig az összes munkák komplexumára Menzel K. cég 714,640 Ke, Pozsonyi Aszfalttársaság 747,233 Ke, Poznánszky és Strélicz cég 891,938 Ke, Technika Zsolna 751,980 Ke árban. Csak az alapozási munkákra pályázott Bíró és Gergely cég 320,140 Ke árban. A számvevőségi átszámítás után a tanács és pénzügyi bizottság a legelőnyösebb, Menzel cég ajánlatát javasolta elfogadni, amely cég a fizetési feltételekre fölhivatván, kötelezte magát a város kívánságát teljes mértékben teljesíteni. Vagyis a cég kötelezte magát arra, hogy a munka kiadása után két hónap alatt elvégzi az aszfaltozást, beleegyezett abba, hogy ez évben a várostól pénzt nem kap, a jövő évtől kezdődően pedig, amíg a város a vállalkozónak járó összeget kifizeti, ugyanazt a kamatot téríti meg, amit a vállalat fizet a banknak. A Pozsonyi Aszfalttársaságnak utólagosan beadott fizetési kedvezményeit, miután az utóajánlat volt, a közgyűlés figyelembe nem vehette és így a munkát a felveendő kölcsön terhére a Menzel cégnek adta ki egyhangúan. Ami a Deák Ferenc uccában levő falkerítésáthelyezési munkálatokat illeti, erre nyolc ajánlat érkezett a városhoz és pedig Bíró és Gergely 45,540 Ke, Broczky István 45,907 Ke, Eigner Ferenc 57,292 Kő, Haasz és Mády cég 44,811 Ke, Klug Lajos 46,839 Ke, Nagy és Tuba 46,260 Ke, Tóth Ferenc 45,992 Ke, és Zámbó József 56,627 Kc-val. Ennek a munkának kiadásánál a régi anyag is felhasználandó lesz, az új falhoz a téglát a város adja, minden más anyag a vállalkozót terheli. Az ajánlattevők egységárat is megjelöltek a munkákra nézve. A tanács és pénzügyi bizottság a számvevői hivatal jóhiszemű számítási tévedéséből kifolyólag az egységárak alapján Tóth Ferenc ajánlatát ajánlotta elfogadásra, azonban ismételten megejtett számadások után, amint azt Csizmazia városbíró kijelentette, az eredetileg is legolcsóbb Haasz és Mády cég ajánlata jelentkezett legkedvezőbbnek a városra nézve, miértis a városbíró ennek elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Fülöp Zsigmond, Geöbel Károly dr., Dénes Emil, Vidák Vince, id. Kollányi Miklós és Csevár Ferenc felszólalása után a közgyűlés a munkát egyhangúan Haasz és Mády cégnek adta ki kivitelre. A közgyűlés a tanácsnak azon javaslatát, hogy az építendő új rendőrségi laktanya céljára a város megfelelő telket adjon és pedig a Foghtüy-féle telek átengedésével, a közgyűlés tudomásul vette. Mivel pedig ezt a telket a város már előzőén az állami polgári leányiskolának felajánlotta, megkeresi a város a rendőrséget, hogy e telek helyett a polgári iskola részére a katonai kórház területéből eszközöljön ki a kincstártól megfelelő helyet. Zombory Géza gyógyszerész azon kérelmét, hogy gyógyszertárát az Eötvös uccából a Jókai ésThalyuccák sarkán álló Weisz-féle házba helyezze át, a képviselőtestület maga részéről teljesíthetőnek véleményezte. Néhány jelentéktelen ügy elvégzése után a közgyűlés fél 7 órakor véget ért. ajaasa«aai«B«KisiiHSiisma8isfis«ii8aaassgsiiB8Ba^^ Ünnep az Isten kórusán. Most bazaltkőből kellene szavakat törni, úgy illenék ehez a miséhez: halleluja, halleluja, zuhog a nyári zápor; az égbolt zeng, a villám repdes, virágok húllnak, gyümölcsök húllnak, ágakat tördel a förgeteg, szikla borzong a hegy fokán s a felleges idő homlokán dús kárpitok hasadnak. Nagy ünnep ez az Isten kórusán: mi volna jobb most sírni, vagy kacagni?!..-----------Csend.. A mennyei dal záporában tisztára, fürösztve, az ég alatt csak magam állok és a jegenyék. — Nyár van... Felettem apró fellegek játszadoznak, a nap tüzes dárdákat hajigái s az arcom derűs, miként az égbolt. Kezemben Isten hárfái remegnek s ajkamon különös éneke az Úrnak. Előttem egy teljesülő élet jelenése; bennem s mögöttem víg orgonabúgás, amint állok az üvegtenger partján énekelve s magasztalom az Isten rendelését... Fekete Lajos, Hogyan lehetne tehermentesíteni a Rákóczi és a Jókai utcát? A kereskedők, iparosok érdekei. — Saját tudósítónktól. — Aki egyszer is végigment a Rákóczi és a Jókai utcán, azonnal szemébe ötlött az a nagy kocsiforgalom, amelyet ez a két utca kénytelen lebonyolítani. Mind a két utcának legtöbb helyen olyan keskeny a gyalogjárója, hogy azon elég egy embernek is elhaladni és a gyalogosok kénytelenek a kocsiutat használni, ami legtöbbször életveszélyes a nagy kocsi és autóforgalom miatt. A kocsiuton haladó gyalogosok nem egyszer kénytelenek az arasztnyi széles járdára fölrohanni, hogy az autók el ne gázolják őket. Ilyenkor aztán egymás hátán szoronganak a járókelők és még Isten csodája, hogy a kirakatok üvegjébe nem zuhant bele a keskeny járdán vergődő tömeg. Különöen gyakori eset ez a Jókai utcának a Városház utcába nyíló elején, a Nádasdy gyógyszertár mellett. Ezen a tulsürü kocsiforgalmon könynyen lehetne segíteni. Ha a Jókai utca Komárom, — jul. 31. mindkét végén fölállítandó forgalmi őrszem minden második kocsit, autót a Széchenyi, illetve a Thaly Kálmán utca felé terelné. Igen ám, de ez ellen, illetve a Jókai utca forgalmának lecsökkentése ellen a Jókai utcai kereskedők és iparosok emelnek szól. A kereskedők, iparosok a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett olyan harcot folytatnak a létért, hogy nekik életkérdés, hogy a Jókai utca nagy forgalma ne csökkenjen és a vásárlási lehetőség ne kisebbedjék. Ma fölkeleseit egy olvasónk, aki az emlitett két utca forgalmának a csökkenését ajáulotta. Az ő nagyon is üdvös elgondolása azonban a két utcában lakó, illetve üzlettel biró kereskedők és iparosok érdekeit sértik és igy nagyon nehéz itt igazságot tenni. Az emlitett olvasónk a Rákóczi utca forgalmának lecsökkentését úgy gondolja, hogy a város javíttatná ki a
