Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-25 / 89. szám
lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otvpn kettedik évfolyam. Dzóm, Szombat. 1931. jn líns 25. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Ké, negyedévre 25 Ké. - Külföldön 150 Ké Egyesszúm ára 1 borona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Fómunkatársak: AS,APY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. A londoni javasasszonyok. Komárom, — július 24. Londonban végeiért a héShatalmi konferencia és nem végzett semmit, az érdekeltek semmiben sem tudtak megegyezni és a francia kormánynak sikerült megakadályoznia Németország szanálását. Most egy évig nem fizeti Németország a jóvátétel! milliárdjait, ami Amerika érdeme, hogy egy év alatt annyira rendbejöjjön közgazdasága, ezt remélni nem lehet és igy a legvalószínűbb az, hogy Németország többet reparációt nem fizet. Nem fizet, mert erre képtelen lesz, ha segítséget nem kap. Ma pedig kormánya tetjesen üres kézzel téri haza Londonból. Természetesen kifelé roppant örvendenek valamennyien, hogy a konferencia ilyen jól »sikerült«. Még egy ilyen ilyen siker és Németország bemondhatja a csődöt. Most odahaza elrendeli a moratóriumokat váltókra, külföldi kölcsönökre, aminek eredménye az lesz, hogy a német piacot teljesen aláássák. A londoni miniszterek elvi határozatokkal kenegették meg Németország fájó sebeit. És elvárják egyes országok pénzintézeteitől, hogy nem vonják meg a rövidlejáratu hiteleket Németországtól. A nemzetközi fizetések bankja összeállítja a nemzeti bankok képviselőinek konzorciumát: ismét csak ráolvasás és nem segítés. Lesz egy európai szerv, amely szabotálhatja Németország veszedelmes helyzetét és nem ád róla jelentést. A londoni konferencia nem sikerült, mert nem is sikerülhetett. Olyan ellentétek, amilyenek ezen a konferencián voltak, még nem fordultak elő. Nemcsak Németország és Franciaország között, hanem főleg az angolszász államok, Anglia és Amerika, meg Franciaország között. Franciaország konoksága nem javítja meg Európa helyzetét. Ez az ország nem akar leszerelni, nem akar revíziót és ragaszkodik az Európa nyugalmát és főleg gazdasági helyzetét teljesen aláásó békeszerződésekhez. Emiatt Anglia teljesen clhidegül Franciaországtól, legfőbb hitelezője, Amerika pedig nem is gondol arra, hogy a lázasan fegyverkező állam adósságain könnyítsen. Egyelőre ez a londoni konferencia pozitívuma. Franciaország kormánya súlyos felelősséget vett magára, amikor elgáncsolta a segítségnek minden módját, mert ezzel halálos ítéletét mondta ki. Németország inai erejével már nem fizethet jóvátételt és akkor jöhet a francia megszállás, vagy esetleg új világháború. A német fiatal nemzedék nem szándékozik a mai rabszolgaságban felnőni, amikor minden jövedelmet elnyel a reparációs fizetség évtizedeken keresztül. A német társadalom, amely eddig nyugalmát megőrizte, ez után a kudarc után látja, hogy hasztalan minden erőfeszítés, mert Franciaország nem enged és rabszolgákat akar látni maga körül. Egy nagy népnek ez a megalázása jóra nem vezethet. Hát bizony ez szomorú és lehangoló eredmény Németországra. Az utolsó fegyver a németek megsegítésére a hatalmas német ipar pénzügyi garanciája az állam által felveendő külföldi kölcsönért. A német ipar heroikus életösztöne adta ezt az ideát, amelyre talán lehet építeni. A német közgazdaságnak mai állapota nem izolálódik erre az országra, hanem kihat egész Európa gazdasági életére. Ez máris jelentkezik a diszkont kamatlábnak egyszerre három államban: Londonban, Bécsben és Budapesten való felemelésében, ami Németországban már jóval e <bb megtörtént. A londoni bölcseség hamar kimerült. Elhatározták, hogy máskor határoznak. Amikor ég egy országnak gazdasági helyzete, akkor nem az oltásba kapnak, hanem tanácsokat fogalmaznak. Mindez azt mutatja, hogy Európa mai helyzete egyszerűen tarthatatlan. És ezen segíteni sem lehet, mert a békeszerződések egyes államokat teljesen leszereltek és a győztesek állig fölfegyverkeztek. A mai béke tehát tulajdonképen nem is béke, mert a háború veszélye egyre nő. És ki akarja ezt a háborút? Talán a népek tömegei? Korántsem. A háború mindig egyes érdekcsoportoktól függ, amelyek abból hasznot húznak. Minden európai embernek küzdenie kell ez elten minden erejéből. És holmi »biztonság« és más frázisok, amelyeket az áílig felfegyverzett államok kormányai szeretnek hangoztatni, vegyük tudomásul, hogy háborús célokat takarnak el. Aminek különben a leszerelési konforoncián ki kell derülnie. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — július 24. Aláírták a csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződést. Bécsben a szövetségi kancellár irodájában aláírták a csehszlovák-osztrák tarifális egyezményt, amely az 1924. május 4-én kötött kereskedelmi szerződés pőtegyezményeként szerepel. Az uj pótegyezmény alapján a két szomszéd állam közötti gazdasági forgalom széles alapokon uj rendezést nyert. Az uj egyezmény 1931. július 28-án lép életbe és érvényessége egy évig tart. Ezen idő lejárta után automatikusan meghosszabbítják három hónapos felmondási határidővel. A kötött szerződés szerint a csehszlovák tarifában nem történik nagyobb változás. Még a jPráger Presse is megsokalta a Magyarországról megjelent hazug híreket. A csehszlovák sajtó orgánumaiban néhány nappal ezelőtt a valósággal ellenkező és tendenciózus hirek jelentek meg a magyarországi gazdasági helyzetről. Ezeknek a hazug híreknek terjesztésében a magyar nyelven megjelenő kormánylapok jártak elől, amelyeknek ártó és hiteltrontő célzatuk egészen nyilvánvaló volt. Hogy milyen gonoszindulatuak voltak ezek a híresztelések, érdekesen illusztrálja az a tény, hogy a Prager Presse cimü németnyelven szerkesztett kormánylap, Benes külügyminiszter félhivatalosa is megsokalta az emigráns újságírók által szerkesztett lapok szemérmetlen állításait, pedig azt ugyancsak nem lehet mondani, hogy a Prager Presse a magyarok barátja volna. A nevezett lap maga jelenti most egyik számában, hogy e hirek valótlanok és a csehszlovák érdekeknek is ártalmára lehetnek. A Prager Presse ugyanis a következőket Írja: Egyes lapok a legutóbbi napokban híreszteléseket közölnek az egyik szomszédállam gazdaságilag nehéz helyzetéről, anélkül, hogy ezek a híresztelések alaposabb ellenőrzéssel szemben helyt állhatnának. Ezen a helyen kívánjuk tehát hangsúlyozni, hogy nyugtalanság és pánik hangulat szitása saját magunknak is súlyosan árthat. A közönség érdeke feltétlen józanságot követel meg a gazdasági események megítélésében és tiltja ellenőrizhetetlen vagy valótlan híresztelések terjesztését. Épp úgy, mint a berlini pénzügyi válság napjaiban, most is nyugalomra és józanságra kell inteni a közönséget s nem a vad híreszteléseknek kitenni, annál is inkább, mert senkinek sem állhat érdekében, hogy a szomszéd házban tűz üssön ki. Semmi ok sincs arra, hogy a közvéleményt nyugtalanságnak és súlyos megrázkódtatásnak tegyük ki. Éles támadások a cseh sajtóban a pápai nuncius ellen Kordás érsek lemondása miatt. Mint ismeretes, Kordás prágai érsek lemondott állásáról és ezzel kapcsolatban most a cseh sajtó részéről kampány indult meg Ciriaci pápai Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. nuncius ellen, akit a lapok úgy tüntettek föl, mint aki a lemondást kiprovokálta. Éles támadásban részesítik a lapok a nunciust és felelőssé teszik őt a lemondásért. Miután a Ciriaci ellenes sajtóhadjáratban a kormány egyes lapjai is résztvesznek, súlyos következményekkel járhat ez az akció Prága és a Vatikán viszonyára, annál is inkább, mert a lapokban már olyan hangot is megütöttek, hogy Kordács állítólagos sérelme tulajdonképen a csehszlovák nemzet sérelme, amiért elégtétel jár. Egyházi és politikái körökben óriási feltűnést keltett a Národni Politika egyik legutóbbi cikke, amely a lap bevallása szerint teljesen illetékes egyházi helyről ered. A cikk súlyos kifogásokat emel Ciriaci pápai nuncius ellen és azt az állítást is megkockáztatja, hogy Kordács érsek lemondása érvénytelen, mert “erkölcsi erőszakkal“ kényszeritették a főpapot arra, hogy lemondjon. Jellemző egyes cseh egyházi körök forrongó kedélyére, hogy segédkezet képesek nyújtani ahhoz, hogy az egyház eseményét a sajtó botránnyá és konfliktussá fújja föl. A Pravo Lidu erről a kérdésről többek között azt Írja, hogy az egész esetből az tűnik ki, hogy a pápai nuncius súlyos mértékben beavatkozott a köztársaság egyházi viszonyaiba s tette ezt azon egyetlen oknál fogva, hogy Kordács nem volt számára kellemes és Kordács nem úgy táncolt, ahogy ő fütyült. A Polední List pedig e szavakkal fejezi be cikkét: Nyíltan hirdetjük, hogy Kordács érseknek a jogért és igazságért folytatott harcában az egész csehszlovák közvélemény az érsek oldalán áll. Stribrnyt kihallgatta a vizsgálóbíró. A prágai kerületi biróság kértére a képviselőház Stribrny képviselőt kiadta, hogy felelősségre vonhassa azokban a vádakban, amelyeket a parlamenti vizsgáló bizottság előtt Stranszky képviselő emelt ellene. Minthogy,, a kiadás óta Stribrny ellen bünfenyitő eljárás van folyamatban, a vizsgálóbíró maga elé idézte a képviselőt, akit csütörtökön délelőtt hallgatott ki. A kihallgatás négy óra hosszat tartott Agrárpárti akció JJdrzal miniszterelnök ellen. Az agrárpárt hivatalos orgánumában megjelent uj polgári koalíció terve élénken foglalkoztatja a koalíciós sajtót és ezek között különösen a szocialisták lapjai tárgyalják a kérdést. A cseh nemzeti szocialisták lapja, a Lidové Noviny leleplezéseket közöl most az agrárpártról, amelynek „egységéről“ nyújt éles képet az olvasónak. A nevezett lap rámutat arra a válsághangulatra, amely az agrárpártban uralkodik s amely nagy befolyással van az ország gazdasági krízisére is. Az agrárpárti miniszterek mindjobban egyedül maradnak pártjaikban és nincs erejük ahhoz, hogy a növekvő radikális I