Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-10-10 / 122. szám
1981 október 10. »KOMÁROMI LAPOK« 5 oldal. Egy kutya vigyorogva sétál a fedélzeten. Forró, illatos paprikáskrumpli szalata csap megr a szomszéd hajóról, ott magyarok főznek. Néha a férfiak bemennek a kocsmákba s nagyokat isznak. „Fájront“ után a fiatalabbak az erődök mellett behúznak a városba. A módosabbja vásárolni megy. Tudják pontosan, melyik országban mi olcsóbb. Őszi délelőtt a rakparton. Októberi délelőtt. Keresem nyári házigazdáimat, egyik sincs a rakparton, ki tudja, merre boíyonganak. A kotróhajó is a magyar oldalon van. A dunamocsi nevezetes bárkát most rakják meg a sportpálya mellett, mellette három hatalmas homokhordó uszály van. A malom még nincs itt. A rakparton teméntelen uszály, de mind csak szenet visz. Szén érkezett vagonokban, „Górny Slask“, azaz Felsőszilézia a vagonok feladási helye s tőlük poros az egész rakpart. Egész nap tolat a gőzös, dobálja jobbra-balra a szeneskocsikat. Egy daru dolgozik, önti az uszályokba a szenet. A hajóállomás körül szénmunkások talicskáznak nagy igyekezettel. Izmaik megfeszülnek a rongyos trikó alatt, fürgén végigfutnak a pallón s bedöntik a szenet a feneketlen hajóba. Finánc ül az egyik uszályon s jegyez. Mit rakodnak még Komáromban, október délelőttjén? A szénen kívül igazán nem sokat. Egy vaggonból papírhengereket guritanak ki az uszályba, öten is segítenek a hengereken, arcukon világlik, hogy örülnek a keresetnek s olyan ügybuzgalom, szakértelem látszik rajtuk, akkora odaadással gurítják a hengereket, hogy ezért a komolyságért fizetésjavitást kérhetnének. Ahol a finánc ül, ott hordókat, olajos hordókat guritanak szép egymásutánban. Több rakományt nem láttam. Végtőlvégig szén. Poros a környék s a száradni tett fehérnemüekre lassan száll a szénpor. Egy helyütt betonba építenek Alighanem az uj korlát lesz. A Skoda gyár daruja nyikorogva görög. Nagyban kalapálnak valamit ottan. A magyar oldalon gyorsvonat robog. Két halász ül a csónakjában s a csigára függesztett hálót csavarják föl. Ülnek a háló mellett s az egyik már ötödször csavarja föl a hálót, de fia hal sincs benne. Liba úszik sebesen a hid alatt s a Duna vizén lassan terjeng egy hatalmas olajfolt. A szivárvány minden színében játszik. Ugrosni kell a síneken, mert tolat a mozdony s egy vasúti ember messziről felém kurjongat dühösen. Vaggonok, sínek és szénporos atyafiak között bajlódom kifelé s egy ismeretlen, bolyhos kiskutya kisér hűségesen az Angliáig. Szombathy Viktor Megemlékezés Korenchy Rezső kürti káníortanitó 25 éves jubileumáról. Örömünnepet tartottunk október 4-én vasárnap, amikor a mindnyájunk által tisztelve szeretett mester urunk, Korenchy Rezső kántortanítónk kántorrá választásának 25-ik évfordulóját ünnepeltük. Hogy ki ő nekünk, kürtieknek s hogy mit köszönhetünk neki, azt csak mi tudjuk és érezzük. Az ő lelkiismeretes munkájának, az ő lankadatlan fáradságának köszönhetjük fogyasztási szövetkezetünket és azt, hogy az mindig a legelsők között van. örültünk ez alkalomnak, amikor hálás elismerésünket kifejezésre juttathattuk előtte legalább némiképen. Vasárnap nagymise után megjelentünk lakásán. A község képviseletében üdvözölte őt Danczi István biró, a szövetkezet igazgatósága és tagjai nevében Fazekas Kálmán pénztárnok, az összes hivek nevében Danczi Sándor iskolaszéki tag, az öszszes tanítványai nevében Polák János jelenlegi iskolaszéki tag, mint az ünnepelt volt tanítványa. Az elismerés és hála szép szavai úgy meghatották az ünnepeltet, hogy a könnyektől alig tudott szóhoz jutni. Délután földbérlői és énekesei üdvözölték. Az üres foltozó kosár i Jele korunk előrehaladottságának. Valamikor a nehéz, fáradságos mosás után a gazdasszony nekiülhetett a foltozásnak, hogy annyira-amennyire kijavítsa azt a kárt, amelyet a kefélés és dörzsölés okozott a ruhában. Katica azonban mint minden modern asszony Radion-nal mos s így nincs foltozni valója, mert Rádión kíméli a ruhát. PADION magától mos! magától mos! 3 fontos szabály: 1. hidegvízben feloldani, X 20—30 percig főzni, i. meleg-, majd hidegvízben öblögetni. Litánia után az ünnepelt szeretetteljes meghívására kimentünk az ő szőlőhegyi borpincéjébe, ahol pohárcsengés, vig beszélgetés és vidám dalolás közben kellemes estét töltöttünk. Az Isten éltesse s adjon neki jó egészséget, hogy mint eddig, úgy még igen soká működhessen községünk javára, mindnyájunk örömére s hogy kellemesen csengő hangjával még sok lelki gyönyörűséget okozzon az őt hallgatóknak. F.K. Tizenhat biciklit lopott, de csak hármat találtak meg nála. A csendőrség nagystilusu biciklitolvajt tartóztatott le Stefankovics Gyula madari legény személyében. A biciklitolvaj alig húsz éves, de máris nagy múlt áll mögötte s dacára családja minden intelmének, megjavulni nem akar, létfentartását újabban biciklilopásoknak köszönheti, melyet sorozatosan követett el. Tizenhat biciklit lopott el Érsekújváron, Nyitrán, Léván s Délszlovenszkó több helyén. A bicikliket eladta. A csendőrség kinyomozta s Bucs községben elfogták. A tizenhat bicikli közül azonban csupán három került elő. Innen-onnan Miért tartják a talált lópatkót szerencsét hozónak? Ennek a babonának bizonyos történeti múltja van. A lovak megpatkolása már a régi rómaiaknál is szokásban volt. A féktelen római fényűzés megkövetelte, hogy a lovaknak arany, vagy ezüst patkója legyen. Természetesen, ha a ló elvesztette a patkót, kellemes meglepetést szerzett annak, aki az értékes patkót megtalálta. Mikor Duncaster lord, Anglia nagykövete 1826-ban Párisba ment, elrendelte, hogy lovai ezüstpatkóit csak könnyen, lazán erősítsék a patákra, külön „patkófelügyelő“ is volt a diszmenetben. Ennek kötelessége volt vigyázni arra, hogy melyik ló mikor veszti el patkóját, hogy rögtön uj ezüstpatkót veressen fel. Hadd lássa a bámuló párisi tömeg, milyen gazdag és gavallér egy angol lord! Mióta Umeri az emberiség a hamis fogsorokat ? A régi Egyiptomban nagyon szigorú törvények voltak. Maat istennő, a bírák istennője és védője papjai, a birák által keményen büntetett minden bűnt. Az állam ellen elkövetett törvénytelenség egyik büntetése az volt, hogy a bűnösnek kihúzták fogait. Enyhébb esetben egy-kettőt, nagyobb bűn esetén esetleg az egész alsó, vagy felső fogsorát. A büntetés elszenvedése után mindenki sietett a megbecstelenítő nyomokat eltüntetni. Ha a fáraó megengedte, akkor mehetett az orvoshoz, akik azzal foglalkoztak, hogy a kihúzott fogak helyébe újakat illesztettek. Akárhány sarkophagban talált egyiptomi holttest és múmia szájában ily hamis fogakat, sőt fogsorokat találtak. Mi a lidércfény és miért ritkább ma már ? A lidércfény, amint a nép a bolygótüzet nevezi, valamikor erősen foglalkoztatta a babonákra, a rejtelmes dolgokra hajlók képzeletét. A különböző színben reszkető, ide-oda szökellő fényt a tulcsigázott képzelet szellemekkel, boszorkányokkal hozta összefüggésbe és rettegve menekült az elátkozott helyről. Pedig a lidércfény nem egyéb, mint a szerves anyagok rothadása következtében keletkezett gáz, amelynek hidrogénje magától meggyullad. Azért is fordul elő a lidércnyomás lápos, mocsaras vidéken. A nedves talajban rothadó fa, a — régebben — alig néhány centiméternyire a földbe ásott emberi hulla, a mocsarakba dobott elpusztult állatok a bomlás alkalmával fejlesztették a légnemű testeket, amelyeknek foszfor és hidrogénje azután meggyulladt. Mióta azonban a lápok, a mocsarak közül sokat lecsapoltak, a holttesteket mélyebbre ássák el, a döglött állatokat nem dobálják a vízbe, ezek a félelmet keltő tünetek sokkal ritkábban fordulnak elő. A terjedő műveltség is nagyban hozzájárul, hogy az ily babonás hitek megszűnjenek. Mennyi idő alatt nő meg njra az elveszett bőröm ? Kísérletek igazolják, hogy a levált köröm négy hó alatt teljesen ujrafejlődik. Kínában a hosszú köröm az előkelőség, a tekintély jelképe. A megnyúlt körmöt külön e célra készült tartókkal óvják a letöréstől, sérüléstől. Kellő óvatosság, gondosság és ápolás mellett a köröm hatvan év alatt kát méternél hosszabbra megnő. A törhetetlen üveg titkát ismerték- e ? Az üveggyártást már a régi egyiptomiak ismerték. A törhetetlen üveg nyomát, ha Petronius és Crassius feljegyzései hitelesek, kétezer év előtt találjuk meg. Ekkor Tiberius császár előtt megjelent egy üveggyártó és a császár előtt egy üvegből készült edényt a földhöz vágott és az nem tört el, ekkor a császár vette kezébe és teljes erejével egy márványoszlophoz vágta, de az üveg ekkor sem tört el. A csá(Folytatás.) Szóval benzin paripánkon, amely Citroen névre hallgat, százkilométeres sebességgel szálltunk, repültünk végig Csallóközön vissza az ifjukorbaa, a boldog ifjúságba. Alistál, Felistái és Tőnye községek között eszembe jutott, hogy honnét származtatja a népethimológia e három község nevét. Mindjárt el is mondtam a mellettem ülő G. barátomnak, a boldog uj házasnak: — A néphagyomány szerint, amikor Mátyás király ezen a tájon járt vadra és nőkre vadászni, találkozott egy szemrevaló leánnyal, aki két egymásra borított tányér között tehéntőgyit vitt haza a mészárostól. Mivel Mátyás nagyon demokratikus fejedelem volt, s a leány meg nagyon csinos, hát leereszkedett a nép egyszerű gyermekéhez és megkérdezte tőle: — Mit viszel kis lány? — Alul is tál, felül is tál, közepén a tőgye. Ebből a mondókából lett a három község neve: Alistál, Felistái és a két falu között fekvő Tőnye. — Ez itt Dunaszerdahely. Itt született Vámbéry Ármin, a világhírű magyar ázsiai utazó. — Itt jön három Karcsa nevű falu: Solymos-Karcsa, Damazsér-Karcsa és Királyfia-Karcsa. Ezeket a neveket is Mátyás királlyal hozza a nép összefüggésbe. Mint már többször mondtam, Mátyás király nem vetette meg a szeszár elragadtatása nagy volt és kérte az üvegest, hogy árulja el titkát. Ez azonban megtagadta a kérés teljesítését. A császár ekkor nagy összeget ajántott fel, de az üveg gyártója igy sem volt hajlandó gyártmányának titkát elárulni. Tibérius roppant haragra gerjedt és a makacs embert halálra Ítélte. Fejét vétette, mert attól félt, hogy az ilyen üveg majd nagyon lenyomja az arany és ezüst dísztárgyak értékét. A titkot feltalálója magával vitte a sírba. Van>© a holdnak befolyása az időjárásra? Az ismeretes, hogy a tenger apálya és dagálya a hold vonzásán alapszik. Ez a tudományos megállapítás felvetette a kérdést: vájjon nincs-e a mélabus égitestnek befolyása az időjárás változásaira is. Nem függ-e hold változásainak egyes periódusa a föld légköri viszonyainak változása, mint a például a nap egyes helyzetétől, változásaitól? Ezzel a kérdéssel a legjelesebb csillagászok foglalkoztak, igy Antony és Poincaré. Hosszú évek pontos megfigyelései után, mint határozott megállapítást kijelentették, hogy a hold a földre, légköri viszonyaira, időjárásra oly minimális befolyást gyakorol, amely a valóságban a semmivel egyenlő. relmes kalandokat és — Semmi és elég legyen már ebből a beszédből — szólt hátra az erénycsősz. Én meghunyászkodva a vállam közé húztam a nyakamat és súgva folytattam, hogy az erénycsősz meg ne hallja: — Mátyás ezen a vidéken is sokat vadászott. Solymászaival jött ide. Azokat igen sokszor elhagyta és maga ment vadászni részint vadra, részint nőkre. Ahol a solymászok bevárták a kirláyt, azt a helyet Solymos-Karcsának nevezték el. A másik Karcsán egy bogárszemű lány lobbantotta lángra a király szivét. Az ismeretség azonban nem tartott örökké és egyszer végleg elmaradt a király. Sokat sirt a kislány hűtlen lovagja után és azóta nevezik a falut Dámasir (Damazsér) Karosának. — És a harmadik Karcsa ? — kérdi G. az uj házas. — Itt egy kicsit zavarban vagyok, mert nem tudom, hogyan fejezzem ki, hogy az erénycsősz föl ne horkanjon, tudniillik a király és a karcsai leány ismeretsége nem maradt következmények nélkül, gólyamadár szállt a házra egy aranyos kis babával. Fiú volt az Istenadtái Nemsokára suttogni .kezdték a komáromi királyi kastélyban, hogy mi történt Karcsán. Bonfini mester, a király történésze, aki olyan erénycsősz szerepet töltött be az udvarnál, mint közöttünk a mi barátunk, szóvá tette a királynak, hogy ez már mégse járja. A király azonnal adománylevelet küldött Karcsára, amely szerint a harma-Rohanás vissza az ifjúkorba 100 kilométeres sebességgel. „Szép ifjúság, jöjj vissza egy szóra“ „ Gyermek vagyok, gyermek lettem újra “ Pokolban kezdődött és a menyországban ért véget.
