Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-26 / 116. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1931. szeptember 26, A VlGSZlNHÁZ EZiDEI ELSŐ ÚJDONSÁGÁT VICKI BAUM GRAND HOTEL Kapható és megrendelhető: CÍMŰ NAGYSIKERŰ REGÉNYÉBŐL DRAMATIZÁLTAK. A modern nagyvárosi élet ezer alakja, ezer eseménye, ezer titka kavarog ebben az izgalmasan szép regényben. a SPITZER-féle könyvesboltban. Rohanás vissza az ifjúkorba 100 kilométeres sebességgel. Pokolban kezdődött és a menyországban ért véget. Komárom, — szept. 26. Hárman ültünk együtt a Pokolhoz cimzett vendégfogadóban, iü Komáromban, az Erzsébet-szigeten. a két dunai híd közölt. Hárman: Én, G. és R. barátom. Este volt és az eperfa lombja kötelességtudóan feketén bólinqaiott, amint illik. Bizonyosan helyeselte az én házasságvédő beszédemet, amelyben éltettem mindazokat, akik megunták a rideg magányosságot és a házasság berkeibe vonultak be. Közben újabb barátok érkeztek és megindul! a nemes versengés, hogy ki ludja jobban dicsérni és jobban leszólni a házasság intézményét. Én persze a dicsérök sorában védtem a meleg, puha családi fészek kedvességét és a családi tűzhely melegét. — Könnyű neked — mondotta egyik házas barátom, — mert te még kivül vagy a házassági berkeken, de csak juss bele, majd kikivánkozol belőle. De a többség mégis az én álláspontom mellett döntött és kimondottuk, hogy a Pokolba járó nőtlen vendégeket, akár törzsvendégek,akár csak asztalra járók, meg kell nősíteni, vagy házasítani. A Pokol vendégei közül kikerülnek a kérő és a kiadó násznagyok, az esketési tanuk, később a kellő időben a keresztapák is. — Sőt ha kell, még házibarátot is szállítunk — mondotta egy ős Don Juan, de asztaltársaságunk ismert erénycsősze rácssp: — Csak te hallgas! Nem szeretem az Ilyen beszédeket. Asztaltársaságunk eme jeles erénycsőszemindig a torkunkra forrasztja, ha valami kilengést talál a beszédünkben. Más asztaltársaságoknál a szaftosnál-szaftosabb viccek járják, nálunk ez kizárt dolog, az erénycsősz már a vicc kezdetén reánk csap, mint a héja madár az ártatlan kis csibüskékre Már t. i. ő a héja, mi meg az árlallan kis csibüskék. Más társaságban uj vicceket tanul az ember, itt még azt is elfelejtem, amit tudok. Egészen elbutul az ember az ilyen kezelés mellett. Azelőtt keresett tagja voltam a vidám kompániáknak éppen azért, mert pompás vicceket tudtam, amelyeket a nők is szívesen meghallgattak, sőt legtöbbször maguk az édes, aranyos, drága nők nógatlak, hogy — Mondjon már valami jó viccet Én erre ismert szerénységemmel mindig azt jegyeztem meg: — Élőbb a nők kezdjék el a viccelésl, legalább tudni fogom azt a mértéket, azt a határt, ameddig el szabad mennem a viccelés közben. Rendesen aztán a legszolidabb „Szép ifjúság, jöjj vissza egy szóra! Gyermek vagyok, gyermek lettem ujra.u viccekkel kezdődtek az ilyen vidám összejövetelek, olyan ártat an viccekkel, hogy az ember önmagát csiklandozza m?g hogy egy kicsit röhögni tudjon a vicceken. De aztán minden viccnél odébb megy az ember és mire szétoszlik a kacagó társaság, akkor szörnyüködünk csak el, hogy hova is jutottunk és menynyire átléptük a határt. De aztán megnyugtatjuk magunkat, mert hiszen jól mulattunk, halálra nevettük magunkat és talán az is valami ebben a búval bélelt világban. Hány kedves meghívást kap^m csupán azért, mert rengeteg sok jó viccet tudtam, amelyek csak úgy dűltek belőlem, mint mondani szokták rólam. De az már mind a múlté. Amióta a pokolbéli erénycsösz vigyáz ránk, elfeledtem mindent és vége a vic cek révén kijáró kedves meghívásoknak, A napokban azzal fog el az utcán az egyik barátom — Tegnap vacsora volt nálam. Téged is meg akartalak hívni, de a feleségem egyenesen leintett azzal, hogy ugyan »minek hívjuk meg ? Már nem is viccel. Egész unalmas ember lett. Ezt és ehhez hasonló mellőzéseket mind az én kedves erénycsösz barátomnak köszönhetem, aki miatt az összes jó vicceimet elfeledtem és újakat meg nem tanulhatok ugyancsak 5 miatta. Most azonban végére járok ennek a dolognak, hátha barátunknál mindez csak falsmadonnáskodás, tettetés. Priváldetektivvel kísértetem a lépteit. Mert volt már nekem esetem egy ilyen erénycsósszet. Jogászkoromban volt egy hasonló szemérmes barátom, aki előtt a legkisebb viccelődést, finom frivolilást se lehetett megengedni. Először is a lábaujjáig irult, pirult, mint egy zárdanövendék és aztán kenetteljes szavakkal leintett bennünket úgy, hogy valósággal elszégyeltük magunkat Ez a sok ránkplrifás azonban már összegyülemlett bennünk és elha'ároztuk, hogy bosszút állunk mindezekért. Pokoli tervet eszeltünk ki. Vacsora után elcsaljuk sétálni és egy orfeum, vagy bár felé visszük és a bejáratnál karonfogjuk és hiába kapálódzik, bevisszük az elég dekoltált kosztümökben táncoló bár táncosnői közé A bár nem volt valami elsőrangú, de az volt a legközelebb. Amikor karonfogluk és valósággal bedobtuk a táncoló, vihogó, viháncoló bártáncosnők közé, olyan csoda történt, amire a földbe gyökeredzett a lábunk. Amikor a táncosnők meglátták a bejutott Pista barátunkat, lelkes kórusban sivalkodíak: — Ni a Pista! Szervusz Pista! Már azt hittük, beteg vagy, hogy Ilyen késön jöttél! Ekkor tudódott ki, hogy a mi szenteskedő, lányosán piruló, minket feddő Pista baráiunk mindennapos vendég volt a bárban, ott töltötte minden estéjét, amely nem egyszer nyúlt bele az éjszakába és nekünk meg azt merte hazudni, hogy ő tanulással tölti az estjeit és az éjszakáit, nem pedig léha szórakozással, mint mi. Azután, hogy igy lelepleztük Pistái, egészen pompás pajtás lett, nem álszemérmeíeskedett, nem adla a szentet és nem prédikált többet nekünk. Tudja Isten, valahányszor tűlszentnek látszó férfivel találkozom, mindig az én Pista barátom jut eszembe és azt gondolom, én nem hiszek neked, ki tudja, nem ismétlődik-e meg veled is a Pista esete. Szóval a Pokolban, a házi barátnak ajánlkozó asztaltársunkal leintette az erénycsőszünk, de mi persze nem hagytuk magunkat és tovább szőttük, fontuk a téma fonalát, hogy kissé bosszankodjék az erénycsőszünk, akit végre is megsajnált R. barátunk és uj témái vetett a szőnyegre, azt mondotta, hogy vasárnap elmegy Pozsonyba a bélyeg tőzsdére. — Bélyeglözsde ? Hát ilyen Is van? — kérdeztük csodálkozva, — Hogyne volna! Amint van gabonatőzsde, értékpapírtőzsde, éppen úgy van bélyeglözsde, — világosított föl bennünket R. baráiunk, akinek nagyon szép bélyeggyüjieménye van, aki éjszakákat eltölt azzal, hogy a bélyegeit szortírozza, ra Losgalja, R. baráiunk, akit ezentúl bélyegkirálynak nevezünk e cikkünkben, a gyújtók szenvedélyével átszellemült arcai - lelkesen beszélt a bélyeggyűjtés gyönyörűségeiről. — Ha kiváncsiak vagytok, gyertek veiem a bélyegtözsdére, elviszlek benneteket, autón megyek. Dikium, faktum, a dolognak az lett a vége, hogy én, meg a G. barátunk ajánlkoztunk utitársaknak. — Ma gyerekek nem lesz kimaradás, holnap korán indulunk. Reggel 7-kor ott legyetek a Dosztál- Lipscher féle garázsnál. Onnét indulunk Jól öltözzetek föl, mert nyitott kocsival megyünk, hogy jobban lássátok a vidéket. — ayjó — (Folytatjuk.) Az SzMKE őszi programja Komárom, — szept. 26. A SzMKE, mely a nyáron a nagy gazdasági katasztrófa idején nem adott magáról életjelet, — bár a nyár folyamán is igen fontos helyeken alakultak újabb fiókjai, most állította össze őszi programját. Ennek fontosabb részei az újabb fiókok megszervezése, hogy minél több magyar ember sorakozzék fel a magyar kultúra támogatására. A SzMKE megállapodást létesített Mécs Lászlóval, Sziovenszkó reprezentáns, nagy költőjével, akinek csodálatos előadó-művészetét még sok helyen nem ismerik, hogy a SzMKE nagyobb fiókegyleteiben szavaló-estét rendez. Eddig mintegy 20 előadás van tervbevéve az őszi és téli évszakokban. A szlovenszkói magyar intelligencia számára hatalmas meglepetést tartogat a SzMKE népművészeti kiállítása, amelyben a martosi kézimunka remekműveit ismerteti meg Pozsonyban és ezt követőleg nagyobb városainkban. Olyan kincseket lát ebben meg a magyarság, amelyről eleddig sejtelme sem volt A martosi asszonyok és leányok nagyban készülnek a páratlan szépségű kiállítási anyag összeállításán. Az ősz folyamán most már több, mint száz községben kezdődnek meg előadásaink, amelyben a tudományos és közhasznú ismereteket népszerűsítjük s amelyen népszerű folyóiratunk a Magyar Vasárnap is munkálkodik, amely irodalmi mellékletet is nyújt. Tudományos osztálya is életjeíet ad magáról megindítandó folyőratával, amely előkészületben van és amely köré húsznál több szlovenszkói tudományos szakember és iró csatlakozott. A magyar közönség támogatásán múlik, hogy ezek a célkitűzések sikerrel és eredménnyel is járjanak. Tommy és Társai. Helyszín Ógyalla. Szereplők : at ógyallai műkedvelők. *■ Kuliszák össze-vissza álitva a színház teremben. A székek is a rendetlen sorok benyomását keltik. A színpad gyéren világítva. Az egész terepen látható a készülődés. * A szinpad előtt a zenekar tagjai hangolnak. Az agilis szinpadi rendezőnek sok a dolga, gondja. Mindenüt ott látni a kulisszák mögött, a teremben, a színpadon. Két szerep, feladat jutott a részére. Ő szinpadi rendező és Teddy az operettben. Első rangú szinész tehetség, remek szinpadi alak. A táncok betanítását is ő oldja meg. Mozgatja, életre kelti az operettet Vezényszavait hallom, mire a szereplők a színfalak mögé vonulnak. * Elgondolkodom a darab szereplőin. Van a zenekarban egy trombitás, aki naponta a messzefekvő Martos községből jár be a próbákra. Éjfélkor megy haza, az őszi sárban, egyedül, gyalog. Mégis akadnak még kik a kultúráért fáradságot nem ismerve önzetlenül vesznek részt. A karmesteri pálca megkoppan, fölhangzik a nyitány. A tehetséges karmester Ógyalla szülöttje. Fárad, határtalan ambícióval készül a nagy operett leadására. * Pompás műkedvelő-gárda szereplői között megtaláljuk a különböző szerepekben Gaál Francit, Bársony Rózsit» Vaály Ilonát. A műkedvelők a legnagyobb odaadással játszanak. Benne élnek szerepkörükben. Hónapok óta próbálnak. Már alig akad simítani való. Az operett előadása a „Fiatalkorúakat Gyámolitő Egyesület“ rendezésében kerül szinre, A bemutató október hó 4-én a következő előadás október 11-én lesz megtartva. Pellerné Feszty Edith Felemelték a kamatlábat a vezető csehszlovák bankok. — szeptember 25. A csehszlovák bankok szövetsége Prágából közli, hogy tekintettel arra,, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a hivatalos kamatlábat 1'5 százalékkal 6l/a százalékra, illetve 7 és százalékra emelte föl, a mértékadó prágai bankok elhatározták, hogy szintén 15 százalékkal emelik a debetkamatlábat. Egyidejűleg pedig a betétkamatlábat úgy szabályozzák, hogy könyvbetétekre 5, pénztári jegyekre a felmondási időtartam szerint 5—5á/«» folyószámláknál 4.5 és kötött számláknál 53/« százalékot fizetnek. A kamatláb ezen uj rendezése következtében aktuálissá válik a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban működő bankok és pénzintézetek kamatlábemelése is. — R bicskázás halottja. Megírtuk, hogy Tóth János kéméndi lakos egy összeveszés alkalmával úgy hasba szurla szomszédját Tóth Istvánt,hogy a szerencsétlen ember belei kifordultak. Tóth Istvánt beszállították a lévai kórházba, ahonnét most azt az értesítést kaptuk, hogy belehalt sebeibe. Támadója ellen megindult az eljárás.
