Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-26 / 116. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Hádio-müsort tartalmazza. Otvenkettedik évfolyam. 110. szám. Szombat, 1931« szeptember 26, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssé!. tEsész évre 108 Ké, félévre 5# Ké, negyedévre 25 Ké. - Külföldön 15« Kő Egyesszám ára I borona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29 Megjelenik hetenként háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Az urnák előtt. Komárom, szeptember 25, Holnap az urnák elé indul Szíovenszkő választó közönsége és megválasztja a községi képviselőtestületé!. Amilyen a nép, olyan lesz a képviselete is. Ha a választók községük anyagi és erkölcsi felvirágzását a szívükön hordják, ha a haladást, a kulturáltságot akarják előmozdítani, akkor olyan embereket választanak, akik ebben az ideológiában élnek. Ha a község választói az anyagiakhoz tapadnak, akkor anyagias emberek kerülnek a község zöld asztala mellé. Ahol pedig a mostani nyomorúság elöntötte a magyar falvakat és lakosaiba beidegződött, hogy a nyomorból szabadulni kell akármilyen áron, ott majd a szélsőséges elemek fognak bejönni és akadályversenyeket rendeznek a községek fejlődésében, mert mindent a maguk kis szemszögéből néznek és nem tudnak a haladás és egészséges fejlődés horizontjára felemelkedni. Mindehhez mi még egy princípiumot csatolnánk a magyar községek választói számára: a községek zöld asztalánál sok alkalom nyílik arra, hogy gerinces magyar emberek nemzetük nagy és messzebb fekvő érdekeit is szolgálják. Gerinces embereket mondtunk, mert igen jól tudjuk, hogy a községi képviselőtestületekre is ránehezedik a hivatali nyomásnak sokszor nehéz és elviselhetetlennek látszó formája és azután így erőszakolják ki a felekezeti iskolának községesítését, a község anyagi erejébe vágó sok és nehéz áldozatot. Ilyenkor emberek kellenek a gátra, akik a hatalomnak a községi önkormányzatot megbénító és megcsúfoló törekvéseit a maguk hatáskörében visszaverjék. Igen sok magyar község van, amelynek képviselőtestületei nem akartak engedelmes és főhajtó szolgái lenni olyan kívánságoknak és követeléseknek, amelyek a község anyagi erejét ásták alá, vagy a magyar kultúra régi intézményeit akarták eltörölni a föld színéről és ezeknek a községeknek kormánybiztost ültettek a nyakára. Egyik helyen korcsmárost és kereskedőt, az agrárpárt oszlopát, a másik helyen a szomszédos jegyzőt, aki a községet roppant anyagi terhekbe akarta belevinni kormánybiztosi »hatáskörénél« fogva, holott ez a hatáskör nem terjed odáig, hogy a községet eladósítsa. Akadtak helyek, ahol ügyvéd vállalta ezt a szép megbízatást és negyven esztendőre kötötte le a községnek legjövedelmezőbb vállalatai. Mindezek visszaélések és a községek képviselőtestületi tagjai arravalók, hogy ezeket a támadásokat kivédjék. Nem szabad sehol harcolni az iskola ellen, mert a magyar iskola nemzeti létünknek alapja még akkor is, ha nem teljesítheti százszázalékosan hivatását a nemzeti kultúra feladatai körül. De a községi iskola igen sok helyen rejt nem sejtett veszedelmeket a községekre, különben nem erőltetnék ezt tűzzel vassal minden állami hivatalok és szervek. A legnagyobb megfontolás kell tehát ahhoz, hogy ilyen határozatokba belemenjen-? valamelyik magyar község. Legyenek a község képviselőtestületi tagjai olyanok, akikben elegendő szociális érzés van a ma nagy bajai iráni. A szélsőséges pártokkal azt beli megértetni, hogy a mai szörnyű helyzetben mindenki egyformán szenved és annak oka minden más, csak nem a falu, tehát a megoldási módok és eszközök is hatáskörén kívül esnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden község ne támogatná szegé-Komárom, — szeptember 25. Október Iá éré hívják össze a képviselő házat. A képviselőház elnöksége ülést tartott, amelyen az őszi ülésszak első ülésére vonatkozó intézkedésekről tanácskozott. A köztársaság elnökének a tavaszi ülésszak bezárásáról és az őszi ülésszak megnyitásáról szóló kéziratát október 4-ére várják, amely után a képviselőházat október 14-ére, szerda délutánra hívják össze Ezen az első ülésen beterjesztik az 1932. évre szóló állami költségvetést és pénzügyi javaslatot, valamint az 1930. évre vonatkozó zárszámadásokat. A hivatalosan megállapított napirenden szerepel a köztársaságnak Törökországgal kötött kereskedelmi szerződése, s a pénzügyminiszter a költségvetés beterjesztésével kapcsolatban expozét mond a csehszlovák köztársaság állami pénzügyi helyzetéről. A házelnökség ezenkívül érintkezésbe fog lépni a külügyminiszterrel, hogy a külpolitikai helyzetet ismeriésse expozé keretében. Úgy az első, mint az utána következő ülések napirendjének végleges megállapítására nézve a házelnőkség október 9-én tartandó ülésén fog határozni. Minden valószinüség szerint a képviselőház mindkét expozé elhangzása után azonnal rátér a vitára, amely azon a héten, de a következő hét keddjéig okvetlenül véget ér. Ezután a képvisőház rányeit munkával, pénzzel, kenyérrel, hiszen ezt a társadalommal karöltve sok helyen kedvezően lehet megoldani. Magyar választók, akik holnap az urnákhoz járultok, még egyet ne feledjetek el: a községi képviselőtestület minden magyar tagja küzdő harcosa legyen a magyar nemzeti életnek és abból vegye ki részét. Azon a helyen is épen olyan kötelességet lehel teljesíteni, mint a többi viszonylatokban. A magyar nemzeti élet fundamentuma a magyar falu és ha az erős marad, arra lehel építeni, ahol pedig legyöngül, az elsodródik és szabad martaléka leend az elnemzetlenítésnek, amely ellen minden törvényes eszközzel küzdenünk kell. Magyarnak lenni mindenekfelett és résztvenni a nemzeti építő munkában, mely bennünket a magyar nemzethez tartozókat megerősít a további küzdelmekre: ez ma minden magyar közületnek történelmi hivatása. Semmiféle állojalitás és külön lojalitások nem vezetnek a célra: a magyar gerincnek hajolnia csak isten és nemzete előtt szabad. Magyar választó csak magyar pártokat támogathat szavazatával. tér a költségvetés tárgyalására, amely a költségvetési bizottságban fog lefolyni. A szenátus valószínűleg szintén október 14-én tartja első ülését, bár a szenátus elnöksége eddig még nem tanácskozott e kérdésben. Az 1930. évi zárszámadások 666 millió deficitje. Megírtuk, hogy az 1930. évről szóló zárszámadásban 666 millió Ke deficit mutalkozik. A legújabb jelentések szerint az állampénztári kimutatás alapján 830 millió a deficit, de a részletes kimutatás szerint az állam háztartása 666 millió többkiadással zárult. Az egész bevétel 10 milliárd 49 milliót tesz ki, ezzel szemben a kiadás 10 milliárd 715 millió koronát. A deficitet elsősorban is a személyi kiadások emelése idézte elő, ami már magában véve 227 millió koronát tesz ki, ehhez hozzájön még a kassa - oderbergi vasút deficitje 182 millió korona összegben, amit nem lehetett az államvasutak jövedelmével fedezni, az állami adósságok ’kitesznek 150 millió koronát és az állami közigazgatási épületeknek építése 47 millió koronát. A költségv tési előirányzat 9.420 millió bevétene számított s közel 200 millió koronával kevesebb folyt be. A bevétel 1929-cel szemben csökkent az egyenesadóknál 161 millióval, a forgalmi adónál 94, a vámoknál 192, a szeszadónál 54, a szénadónál 42, a közlekedési adónál 380 millió koronával. Csak a monopólium bevétele nagyobb 38 millió koronával. Az állami közlekedési üzemek eredménye sokkal rosszabb, mint 1929- ben volt. 626 millió koronával kisebb az 1929. évi bevételnél s összesen 1232 millió korona folyt be, vagyis 323 millió koronával kevesebb folyt be a közlekedési üzemeknél, mint amenynyit a költségvetésben előirányoztak. A legnagyobb visszaesést az államvasutak mutatják, amelyeknek jövedelme 336 millió koronával rosszabb az 1929 évinél. Az állami erdők, amelyek előző évben 106 millió nyereséget könyveltek el, most 9 milliós veszteséget mutatnak ki, vagyis a mérleg 115 koronával rosszabbodott. A postaüzem bevétele 84 millióval kisebb, vagyis nyeresége csupán 41 millió korona. Még a dohányjövedék bevétele is csökkent 64 millióval, mig az 1930 évi nyereség 1325 millió korona. Meg lehet állapítani, hogy valamennyi többi állami üzem nyeresége együttvéve kisebb, mint a dohány jövedéké egyedül, ami azt jelenti, hogy a többi állami üzem veszteségét a dohányjövedék nyereségéből fedezik. Az adóhátralék az 1930. év végén 4720 millió koronát tett ki, ami az előző évihez képest 55 millió csökkenést jelent ugyan, azonban olyan nagy összeg még mindig, hogy nem sok kilátás mutatkozik arra, hogy ezt a hátralékot belátható időn belül meg lehetne szüntetni, anynyival is inkább, mert erre az összegre mint aktívumra a pénzügyi kormány már alig számíthat. Az idei elviselhetetlen gazdasági válság az adóhátralék összegét csak fokozni fogja és így a zárszámadások e tételének tetemes növekedésével kell számolni. A jövő évi költségvetést félmilliárd koronával szállítják le. Csütörtökön Udr2al miniszterelnök elnöklete mellett minisztertanácsot tartottak, amely az első volt a nyári szünet után. A minisztertanács az 1932. évi állami költségvetéssel és az azzal összefüggő pénzügyi törvényjavaslattal foglalkozott. A minisztertanács a költségvetésnek a takarékossági elv érvényesével leendő megállapításáról folytatott megbeszélést, amelyet azon az alapon kíván végrehajtani, amelyet a gazdasági miniszterek a napokban tartott tanácskozásán megállapítottak. A költségvetés csökkentése nem érinti a tisztviselők és hivatalnokok fizetését. A minisztertanács elhatározta, hogy a kiadási tételeken további lényeges törléseket eszközölnek az államigazgatás dologi kiadásaiban. Az 1931. évi költségvetésben a kiadások összege 9.838,525.000 korona volt, amivel szemben az 1932 évi költségvetésben a kiadásokat 9.318,900.000 koronára szállítják le úgy, hogy a törlések folytán a jövő évi költségvetés félmilliárd koronát meghaladó összeggel lesz kevesebb. FOLITIKÜJ SZEMLE wmnm
