Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-09-24 / 115. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK* 1981. szeptember 24. 3 szobából CD kC álló emeleti irodahe­lyiség a Népbank Jókai utcai házában bérb ead ó. Azonnal elfoglalható. — R regrutűbdl üége, A vasárnap nagy sikerrel megtartott regrutabált kel­lemetlen incidens zavarta meg. Az éj­fél utáni órákban több kikötői munkás és hajós jelent meg, akik ittas állapot­ban parázs verekedésbe kezdtek. A rendőrség nyolc egyént, köztük egy katonát és két hajóst bekísért Az el­járás megindul ellenük. — Hogyan kell belépni a szalon­ba? Amerika egyik legismertebb és legnépszerűbb hölgye Price-Post Emily asszony, aki hétszázoldalas könyvet írt az etikettről. A könyv, amely eddig félmilliós példány­számban jelent meg, mindenkit megtanít arra, hogy az összes el­képzelhető helyzetben mi a helyes viselkedés. Az írónő ezenkívül vál­lalatot létesített: irodájában min­denki hasznos felvilágosítást kap­hat az asztalterítésről, a vendégek elhelyezéséről és a mindennapi élet ezer apró problémáiról. Még vendégeket és társaságot vagy kár­­lyapartnereket is lehet rendelni az irodában. Price-Post asszony köny­vében a következő tanácsot adja arra ronatkozóan, hogyan kell egy szobába belépni: — Mindenekelőtt nem szabad kü­lönbséget tenni abban, hogyan ié­­pünk be Mrs. Smith szalonjába vagy saját otthonunkba. Olyanfor­mán kell csinálni, mint az úszást: nyugodtan mozogj, ne rugdalózz és ne fröcsköld szét a vizet. A jó mo­dor hasonló az úszás tudományá­hoz. Nem szabad a szobába bero­bogni, de nem szabad zavartan kö­rülnézegetni sem, hanem a küszöb­ről nyugodtan és határozottan a háziasszony felé keil indulni. — ELSZAPORODTAK A TIGRISEK A ROSSZ GAZDASÁGI VISZONYOK MIATT. Johore állam középső részé­ben annyira elszaporodtak a tigri­sek, hogy a múlt hónapban 22 kulit faltak fel a különböző ültetvé­nyeken, még a kínai erdőmunkások körében véghezvitt pusztításaikat egy­általában nem lehet számon tartani. Az egyik ültetvényen egy kuli régi benszülött szokás szerint üstdob ve­résével akarta a fenevadakat elriasz­tani, de egy tigris a benszülöttet az. üstdobbal együtt elragadta. Azt hi­szik, hogy a duvadak elhatalmasodása a gazdasági depresszió következmé­nye, mert az ültetvényeken kevesebb munkást alkalmaznak és ezért egyes környékek teljesen elnéptelenednek. — Hagy tűz Kolozsnémán Lapzár­takor értesülünk, hogy Kolozsnémán tegnap este fél 10 órakor nagy tűz keletkezett Dömötör István tanyáján, amely elpusztította a cséplőgépet, trak­tort és a körülötte lévő kazlakat, A tűz okát eddig még nem derítették ki. A kár meghaladja a 60.000 Ké.-t. — Huszár Pufi hazajött földet oenni. A Színházi Élet uj száma kedves fény­képes riportban számol be arról, hogy Huszár Pufi a világhírű moziszinész hazajött Magyarországra földbirtokot vásárolni. Incze Sándor hetilapjának uj száma Harsányi Zsolt „A csodálatos hazugság“ címen irt cikket. Hunyadi Sándor pedig Brody Brothers címmel megírja Bródi Sándor öt fiának a fia­talságát. Péchy Erzsi bejelenti, hogy menyasszony, báró Gáribaldihoz megy feleségül, ugyanakkor Judit leánya pe­dig egy repülőtisztnek esküszik örök hűséget. 32 oldalas mélynyomásu gyer­­mekujság, kotta és kézimunkamelléklet egészíti ki a Színházi Élet uj számát, amelynek ára 7 Ké. negyedévi előfizetési dij 80 Ké. Kiadóhivatal: Budapest, VI. Aradi utca 8. sz. Kapható és megren­delhető Komáromban a Spitzer-féle könyvesboltban. — Hmihor a motorkerékpár neki­megy a tömegnek. Vasárnap délelőtt éppen a miséről jött ki a nép Garam­­kövesden és amikor az utcán nagy volt a sokaság, nagy zajjal és nagy sebességgel jött a faluba egy motor­­kerékpáros, aki ahelyett, hogy fékezett volna, egyenesen nekiment a tömeg­nek Nagy riadalom támadt erre, de a riadalmat egy éles sikoly még jobban növelte. A motorkerékpáros nekiment Varga Mariska 4 éves kisleánynak és azt elgázolta. A kisgyermek súlyos belső sérüléseket szenvedett és kopo­nyája is eltörölt. A kislányt az eszter­gomi kórházba szállították. A kerékpár egy helembai vendéglősé volt. Kicsibe múlt, hogy a vigyázatlan kerékpárost meg nem lincselte a nép. — R kis pűsztorlednyka borzalmas tüzhaldla. Künn a határban libákat őrzött Gálbács Mária 13 éves szeles­­tyei kisleány. A mellette levő kukori­cásból kedvesen kacsingattak reá a kukoricacsövek. A csábnak nem tudott sokáig ellenállni, elhatározta, hogy ku­koricát süt. Hamar nekiállt és tüzet rakott. Hogy a tűz jobban lobogjon, kis szoknyácskájával legyezte a tüzet. Ez volt a veszte a kisleánynak. A ru­hája tüzet fogott és pár perc alatt lángban állt az egész leány. Mire se­gítségére siettek, életveszélyesen össze volt már égve. A szerencsétlen leányt nyomban kórházba akarták vinni, de szállítás közben belehalt rettenetes szenvedéseibe. — Tüzek a oidéken. A rossz termés okozta nehéz helyzetet még súlyosbítja az is, hogy igen gyakoriak a környé­kén a tüzek. SzogyénDen ismeretien okból keletkezett tűzvész elpusztította Klimó János 5000 korona értékű cséplő­gépét. — Bátorkeszin tűz pusztított Tóth Lajos borpincéjében. A kár 6000 korona. — Kéménden leégett Vörös Pál szalmatetős háza. A kár 3000 korona. — Ugyancsak Kéménden nagyobb­­arányu tűzvész pusztított Juhász János földműves lakóhazában. A íangok a ház­tetőt, a padláson volt élelmiszereket, házieszközöket, kisebb gazdasági gépe­ket égettek hamuvá. A kár 10.UUU ko­rona. — Bényben Hudec Peter gazdá­nak 5000 korona értékű szalmája égett el. — Ugyancsak Bényben egy tűz­vész Sztlaveczky Istvánnak 5000 korona kárt okozott. — Bény melleit Bienen­stock Jenő bánkeszi lakos birtokán 880 mctermázsa széna égett el. A kár 30.000 korona. — Kétyen Horváth Já­nos házában pusztított a vörös kakas és 10.000 korona kárt okozott. — Ké­ménden Kardos Pál házában egy tűz­­vész_ 16,000 korona kárt okozott. ... i———mmií Asszonyi gyarlóságok Egyik nagyobb külföldi lap arról cikkezik, hogy mik azok a hibák, gyön­­gesegek, gyarlóságok, melyek mint az asszony eredendő bűnei voltak elköny­velve. A külföldi lap korántsem kímé­letes, túlontúl nagy gyöngédséggel sem lehet vádolni, de bizonyos tárgyilagos­ságra törekszik, úgy a hibák felsoro­lásánál, mint azok megokolásában. Tehát lássuk. Az ulság a sokat em­lített gyarlóságok között elsősorban a pontatlanságokat említi. Kevés nő tud pontos lenni, mert nem tudja idejét ökonómikusan beosztani és elrendezni. A munka és az időbeosztás ugyanis a legnagyobb és legnehezebb mestersé­gek egyike. ^Természetesen nem szabad ilyenkor a kivételekre gondolni, kik tudvalevő­leg arra valók, hogy a szabályt meg­erősítsék. Sőt még azt sem lehet fel­hozni, hogy az asszonyok eléggé benne lehetnek a tréningben, hiszen most már pár évtizede együtt dolgoznak a férfiakkal és mint a statisztika mondja, nagyrészük jó, megbecsülendő és érté­kes munkát végez. Sajnos azonban, egy-két évtized, mikor lelki beideg­­zettségről, második természetűvé váló szokásról van szó, keveset jelent. Ma­caulay mondja egyik tanulmányában, hogy négy nemzedék kell ahhoz, hogy egy tökéletes gentleman vagy lady ki­termelődjék. Azt még nem Írták meg, hogy hány nemzedék átöröklődése keli hozzá, mig a munkához való ideg- és akaratbeli tréning, ami együtt jár az idő ökonómikus beosztásával, kitenyész­­tödjék. Már pedig akárhogy vesszük a dolgot, a férfi a köz számára való, úgynevezett szociális munkát végez. Ő teremtette elő az élethez szükséges ja­vakat, ő dolgozza fel, ő gondolkozott azon, hogy lehetne állandósítani, tör­vények által megvédeni, amit már meg­szerzett. Sohasem mernénk állítani, hogy a nő azalatt jelentéktelenebb, vagy kevésbbé becses munkát végzett, csak más formát. Olyasvalamit, ami nem volt annyira precízen másodper­cekhez kötve, mert nem a köznek, csak saját magának, legfeljebb családjának tartozott érte felelősséggel. Mikor aztán a nő is kidobódott, vagy kierőszakolta magát az élet küz­dőterére — szinte hagyományos volt nála a gondolkozás — most megint nem beszélünk az egyes kivételekről: „fő az, készen legyen a munkám, egy­két óra ide vagy oda, igazán nem ha­tároz, hiszen úgy sem ezen épül fel a világ.“ Holott csodálatosképen a világ éppen a pontosságon, a rendes idő­beosztáson épül fel. Enélkül valahogy kaotikus lesz minden. Nem kicsiny dolog hát, ha a kül­földi újság elsősorban is a precizitást és pontosságot köti a dolgozó nő lelkére. Enélkül nincs hasznavehető munka. Természetes, hogy ma már, mikor az asszonyok nagy többsége éppen úgy kint van az élet harcában, mint a férfi, mindezek a dolgok csak emlékek, A múltból való és a mi életünk szerint semmikép sem kellemes és az asz­­szonyra éppenséggel nem hizelgő em­lékek. És ha a férfi munkája ma még pre­cízebb és pontosabb is, mint az asz­­szonyé, a nő legjobb utón van ahhoz, hogy minden tekintetben megfeleljen elvállalt kötelezettségeinek. Hivatalokban, üzletekben, gyárakban kezdenek a vezetők rájönni arra, hogy a női és a férfi munka között már alig van lényeges különbség. Az okos asszony tudja jól, hogy a nőnek járó udvariasság, előzékenység, kedveskedés csak a társaséletben do­minál. A munkánál a nőt sokkal szi­gorúbb és keményebb mértékkel mérik, mint a férfit. Többet követelnek tőle és kevesebbet néznek el neki. Mulasz­tását, gyarlóságait, energiájának ellan­­kadását mind asszonyi dolognak mi­nősítve, szigorú szemmel kritizálják. Márcsak ezért is kemény kontrol alatt tartja magát. Úgy véljük hát, hogy a külföldi új­ság kissé igazságtalan, vagy legalább is tulszigoru a modern dolgozó nő iránt. A társadalmi élet fejlődése hívta, kényszeritette ki az asszonyokat a harcvonalba és mivel tudjuk, hogy a fejlődés útja mindig csak előre vezet­het, a nő nem is tud, még ha akarna is, visszatérni régi életébe, a régi ha­tárok közé. Nem tud, mert ma már csak a legszerencsésebb viszonyok között élő térti tud munkájával annyit keresni, hogy családjáról egyedül gon­­doskodhassék. A nő munkája immár majdnem annyira családalapiási bázis, mint a tértié. Csak természetes, hogy ennek mindig erősbülő, precíz és pon­tos munkával igyekszik majd eleget tenni, mert ellenkező esetben lemarad a versenytérről. A háztartás és gyermeknevelés ma már korántsem foglalja le annyira, mint a régi asszonyokat. A háztartás veze­tése ma a mindenféle gépek, központi fűtés stb. korában hihetetlenül leegy­­szerüsitődött. A jövő természetes fejlő­dése kétségtelenül arra mutat — mint a hogy az északi államokban és Ame­rikában már látjuk is — hogy a ház­tartások közös adminisztrálása által egyre inkább felszabadítják az asszonyi energiát. És ez az energia természet­szerűleg munkában, még pedig a pon­tosan elvégzett munkában éli ki magát. Legfontosabb probléma a gyermek­­nevelés. Ez mindig és mindenkor a nő legszentebb és legfontosabb hivatása. Képmutatás volna azt állítani, hogy a munka nem vonja el az asszonyt a természet által rendelt hivatásától, de niég viszont nagyobb képmutatás volna azt állítani, hogy a gyermeket az ál­landó nélkülözés, a szükség, a gond, az apa és az anya állandóan feldúlt idegzete és az anyagi gondokban fel­őrlődött életkedv nem viseli meg job­ban, mintha bizonyos mértékig meg van fosztva az anyagi gondozás áldá­sos és jótékony befolyásától. A mai szörnyű és keserves, robotos életben, sajnos, csak a két rossz közül lehet választani. És természetes, hogy a szülő, ha erre mód van, a kisebbik rosszat vátasztja. És az északi államok itt is kitűnő példával járnak elől, mert a gyermekek számára elsőrangú napkösi otthonokat, szórakoztató tanulóhelyeket és jól fel­szerelt óvodákat állítanak fel. Marad még egy nehéz probléma, melyet a külföldi újság említ. Volta­képpen nem is az a baj, hogy a nő nem végez olyan precíz és pontos munkát, mint a férfi, hanem hogy sajnos, a mai gazdasági helyzetben a férfi számára sincs elég munkaalkalom és lehetőség. Aki azonban történelmi tanulmányokkal foglalkozott, az tudja, hogy kivétel nélkül minden nagyobb háborút nyomon követi a gazdasági depresszió. A depresszió után pedig mindig óriási fellendülés szokott kö­vetkezni. Ez nem remény és önbiztat­­gatás, hanem pozitív tudáson alapuló realitás. Ennek a fellendülésnek el kell kö­vetkeznie. És akkor majd bőven lesz hely a férfi- és nőmunkás számára egy­aránt, úgy szellemi, mint fizikai téren Egészen biztosra vesszük, hogy elfo­gadván Macaulay teóriáját, hogy négy nemzedék kell egy egészen tökéletes gentleman vagy lady kitermeléséhez, akkorára inár a női munka olyan ál­talános és hagyományokon alapuló lesz, hogy kitermelődik a férfihez ha­sonlatos prekiz, pontos minden asz­­szonyi gyarlóságtól megszabadult női munkás. Hangos Mozi A cs. és kir. táborszer­nagy. ÍOO %-os filmoperett. Roda Roda, Vlasta Burián. Vlasta Burián nemzetközi viszonylat­ban is a világ első komikusa Roda Roda szellemesen átdolgozta filmre A cs. és kir. táborszernagy vidám paró­diát, mely a militarizmus félszegségeit kirobbanó erővel és kacagtató jelene­tek közben mutatja be. Annyira szív­ügye lett Roda Rodának ez a film, hogy egyik főszerepét is vállalta. A rendező Karel Lamacs is derekas mun­kát végez, de mindez eltörpül a fő­szereplő Vlasta Burián eredeti és nagy­vonalú alakitása mellett. Vlasta Burián önmagát múlja felül. A német változa­tot mindenkinek meg kell néznie szerdán, csütörtökön és pénteken a Modern moziban. A legszebb, legdivatosabb liiiggi Tokarik Antal mmamseaaaummKSűi 519 nőt divatszalonjában KOMÁROM, Nádor-u. készülnek. Szőrmeáruk a legnagyobb választékban kaphatók. El lii Ittel felvétetik. Apró hirdetések. mmismmussssí f w Szigetkert a nagy Duna felőli magas fek­vésen 544 n-Sl területű, eladó. Cim a kiadó­­hivatalban 567 — Tüzesnek Szőgyénben a kémény­ből kipattant szikra felgyújtotta Gábris István házának tetejét A kár 8000 ko­rona. — Fámádon Benyó Béla, Kiss János és Vrábel István borpincéjében volt tűzveszedelem, mely 7000 korona kárt okozott.

Next

/
Thumbnails
Contents