Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-09-17 / 112. szám

2. oidil »KOMÁROMI LAPOK« 19S1. szeptember 17. hirdeti, hogy mindenki maradjon meg a maga nemzetiségében és igy mi is, akik ezeréve élünk ezen a földön, meg­maradhassunk itt kereszténynek és magyarnak. A magyarság egy részét a trianoni szerződés egy idegen államkerethez csatolta, ahol igyekeztünk állampolgári kötelességeinket híven teljesíteni, ezért mi is első osztályú állampolgárok aka­runk lenni akkor is, ha megmaradunk magyarnak. Sok igazságtalanság történt velünk, de bízunk az állami címer de­vizájában, amely az igazság győzelmét hirdeti. Arra van szükség, hogy bátor önér­zettel és magyar büszkeséggel és so­hasem meghunyászkodva vegyük azt, ami bennünket megillet és ne szégyel­­jük azt soha, hogy magyarnak szület­tünk. Ami pedig jár, azt fajtánk részére bátran követeljük. Dolgoznunk kell és összefognunk gazdagnak, szegénynek, hogy jövőnket biztosítani tudjuk, azonban jogainkról soha le ne mondjunk. Ezt példákkal bizonyítja. Munkánkkal a jogegyenlő­séget és a szabadságot kell kivívnunk. Mint országos pártelnök Ígéri, ha sza­vazatukkal minket támogatnak válasz­tóink, soha nem lankadó küzdelemmel fogjuk megvalósítani a párt programját. Majd Alapy Gyula dr. tartományi képviselő mondott nagy beszédet, ame­lyet a legnagyobb figyelemmel hallga­tott a nagy közönség. Alapy a gazda­sági katasztrófával és annak gyógyítá­sával foglalkozott, széles alapokon bi­zonyítva, hogy törvényhozóink már ko­rán és jó eleve felhívták a kormány figyelmét a bekövetkezendőkre. Kriti­kájában nem az ellenzékieskedés, ha­nem a javítás tendenciája nyilvánult meg. Beszédében gazdagon sorakozta­tott fel Szlovenszkó földmivelésének és iparának leromlására vonatkozó szám­adatokat és tényeket, melyek a dezin­­dusztralizációt igazolják. Sokat foglal­kozott a kulturális kérdésekkel és meg­jelölte annak hiányait. Beszéde végén áttért a községi vá­lasztások jelentőségére és annak fon­tosságát bizonyította és ezzel kapcso­latban rámutatott a keresztényszocia­lista párt gazdag programjára is. Igen nagy figyelem kisérte a munkanélküli­ségről mondott szavait és a hallgató­ság közt levő számos munkásember ebből tanulságot meríthetett, a pártnak a munkásságért folytatott küzdelmeiről. Végül a magyar ifjúsághoz intézett megrázó szavakat és rámutatott arra a történelmi szerepre, melyet ma az idő­sebb magyar generáció folytat nemze­tének jogaiért, ezt a harcot az ifjú ma­gyarságnak kell kezébe venni minden vonalon, ha azt akarjuk, hogy elége­dett és szabad nemzet maradjunk. A beszédet nagy helyeslés és lelkes éljenzés fogadta. A szónokoknak hatalmas virágcsok­rokat nyújtottak át kedves szavak kí­séretében a tornóci leányok és Ács Ferenc elnök buzdító zárszavai után ért véget a nagysikerű népgyülés. Délután Negyed községben volt ha­talmas közönségtől látogatott népgyü­lés, melyen a magyar nemzeti párt számos tagja is résztvett. Itt Petrovics Lajos pártelnök mondott igazán formás és szép megnyitó beszédet. Szüllö Géza dr. országos pártelnököt itt is elhal­mozták a szeretet minden külső jelével és buzdító szavait a legnagyobb figye­lem kisérte és hosszantartó viharos él­jenzéssel fogadta. Az országos elnököt kötelessége más népgyülésre is szólí­totta és távozás után Alapy Gyula tar­tományi képviselő tartotta meg nagy beszédét, amelyekben nemannyira po­litikával, mint közgazdasági kérdések­kel foglalkozott. Fejtegetéseit nagy fi­gyelemmel fogadták. Hosszasan foglal­kozott a munkáskérdéssel és beszédé­nek ezt a részét a számosán megjelent kommunista a legnagyobb érdeklődés­sel kisérte. A községi választások iránt való figyelmet igyekezett felébreszteni a hallgatóságban és azokat összetar­tásra buzdította, hangsúlyozva, hogy a két pártnak, ha külön megy is, min­denkor a legnagyobb egyetértéssel kell dolgoznia a község, a magyar föld nagy gazdasági érdekeiért. A beszédet lelkes éljenzés fogadta. Utána pedig a pártfunkcíonáriusok tiszteletére nagysi­kerű társasvacsorát rendeztek. A gyű­lések sikerén Pigler István dr. ügyvéd, körzeti elnök és Kardoss Győző kör­zeti titkár fáradoztak. „Magyarország területe megnagyobbítandó “ A Lidove Noviny nyomán a pozsonyi Grenzboíe közleménye. A pozsonyi „Grenzbote-ben olvassuk: A „Lidove Noviny“ közli a „Lokal­anzeiger“ rendkívüli tudósítójának hí­rét, mely szerint Magyarország terüle­tét meg kell nagyobbitani. A tudósitó a következőket Írja: A Quai d Orsai-n (a francia külügyminisztériumban Szerk.) eddig azon a véleményen voltak, hogy egy revízióról egyáltalán nem lehet beszélni. Most arra a meggyőződésre jutottak, hogy Magyarországnak enged­ményeket kell tenni. Bizonyos feltéte­lek mellett Franciaország hajlandó odahatni, hogy Magyarország Csehszlovákiától a régi hegyvidéket Komárom és Kassa között visszakapja, ameny­levélnek Írásával teljesen azonos írást találtak a rendőrség politikai osztályának archívumában, ahol sok, a rendőrség által jól ismert kommunista Írását vizsgálták át. Az Írásszakértő a rendelkezésére bocsátott Írásokból felderítette a fenyegető levél­íráshoz hasonló Írást, amelyről meg­állapították, hogy Komárom — szept. 16. nyiben ezt magyarok lakják. Ezen kívül Magyarország visszakapná a Csallóközt is. Franciaország arra törekszik, hogy Prágát Buda­pesttel kibékítse, ami különben a Quai d’ Orsai vezértitkárának, Berthelotnak jeladata. Magyaror­szág-Ausztria és Csehszlovákia francia befolyás alatt égy közös államblokkot alkotnának. E hírének támogatására a tudósitó rá­mutat arra, hogy a mostani magyar— csehszlovák kereskedelmi tárgyalások egy uj kereskedelmi szerződés meg­kötése végett szintén Franciaország ki­fejezett kívánságára jöttek létre. viadukt környékén ólálkodni és így alapos a gyanú, hogy a biatorbágyi iletőségű kommunista segítőtársa volt a tettesnek a bestiális nerénylet elkö­vetésében. Annak a kérdésnek tisztázására nézve, hogy a tettesek miként kerültek a vas­úti hidra, érdekes tanúvallomás történt. Egy budapesti söffőr elmondotta a rendőrségen, hogy abban a garázsban, melyben alkalmazva van, szombaton este megjelent egy férfi és egy autót akart bérelni, hogy — amint mondta — a csehszlovák határra jusson. De az ismeretlen ember ragaszko­dott ahhoz, hogy soffőr nélkül tegye meg az utat és amikor a soffőr ezt lehetetlennek tartotta, ajánlatot tett, hogy megveszi az autót. A soffőr azonban nem volt hajlandó az autó átadására. A bomba elkészítésére nézve a ren­dőrség abban a föltevésben van, hogy azt Leipnik valamelyik budapesti ba­rátja lakásán állították elő. Ezirányban is megindult a nyomozás. Az eddigi eredmények arra következtetnek, hogy az ügyben a legrövidebb időn belül jelentős fordulat áll be. A Vérmezőről temetik az áldűzatokat. Megható, kegyeletes ünnepélyesség­gel temetik el Budapesten az áldoza­tokat csütörtökön délután három óra­kor. A gyászszertartást a Vérmezőn tartják, majd a farkasréti temetőben Budapest által felajánlott diszsirhelyen fogják eltemetni a halottakat, a kül­földi áldozatokat pedig hazaszállittatják hazájukba. A sírok fölé később hatalmas emlé­ket állítanak, amelyre rávésik az áldo­zatok neveit. A gyászünnepélyen a MÁV hatszáztagu dalárdája gyászdalo­kat ad elő, a kormány képviseletében Zsitvay Tibor igazságügyminiszter mond gyászbeszédet. Majd az egyházi gyászszertartás következik, amelyen a katolikus, református, anglikán, unitá­rius és izraelita egyházak lelkészei vesznek részt. Külön-külön dobogókra helyezik a katafalkokat, amelyek előtt csendes egyházi szertartás lesz. Az egyházi szertartás után halottaskocsi­kon elszálitják a koporsókat a teme­tőbe és ott elföldelik. mffimmmmGsmmmmmmmmmmm Nyomában vannak a biator­bágyi vasúti merénylőknek. írásszakértők véleménye alapján fölfedezték a hídon talált levél Íróját. — Országos kegyelet mellett csütörtökön temetik az áldozatokat. — Saját tudósitónktól. — A budapesti államrendőrség négy nap óta folytatja a biatorbágyi vasúti katasztrófát előidéző gaz merénylet ügyében a nyomozást. A nyomozás során sikerült a rendőrségnek olyan nyomra jutnia, amely a bűntett felde­rítésének munkáját határozott irányba tereli. Megírtuk, hogy még vasárnap haj­nalban egy levelet találtak a merény­let színhelyén, ennek a — szeptember 16-máris megállapítást nyert, hogy Leip­nik baráti köréhez tartozott egy biatorbágyi illetőségű, kom­munista ügyekben már többször szerepelt férfiú, aki évek óta kül­földön tartózkodik, A nyomozás szerint azt az egyént a merénylet előtti napon többen látták a Nem vezetett eddig eredményre a megyercsi uccai gyilkos utáni nyomozás. A tettes minden nyomot eltakarított maga után. — A nyomozás, állandóan folyik. Leipnik Márton műszerész keze­­irásával egyezik. Leipnik Márton régi ismerőse a rendőrség politikai osztályának, ahol különösen abból az időből ismerik, hogy amikor Szántó népbiztos Buda­pesten bujkált és összeesküvést szerve­zett, Leipnik Márton volt a segítőtársa. Szántóval együtt tartóztatták le akkor és társával együtt el is Ítélték. Közben szabadlábra helyezték, amikor azonban kiszökött Magyarországból. A rendőr­ség tudomása szerint Leipnik régi meggyőződéses kommunista, aki vala­mikor elektrotechnikus volt, majd mint lakatos és műszerész dolgozott. Kül­földön a kommunisták között él és több ízben teljesitett már a kommu­nista párt részéről megbízásokat. A budapesti rendőrség természetesen megkereste a külföldi rendőrségeket is, hogy indítsa meg a nyomozást Leipnik Márton holtartózkodása iránt és ha megtalálják tartóztassák le és szállítsák el Budapestre. Mind súlyosabb gyanú­­okok merültek fel. A rendőrségnek olyan adatok jutot­tak tudomására, amelyek igazolni lát­szanak a nyomozóhatóságnak régebbi feltevését, hogy a gaztett elkövetője Leipnik Márton. Leipnik bűnössége mellett igen súlyos gyanuokok merültek fel. Mivel pedig a merényletet több személynek kellett elkövetnie, a rendőrség Leipnik kör­nyezetében keresi a cinkostársakat s — Saját tudósítónktól. — Komárom, — szeptember 16. Lapunk keddi számában részletesen beszámoltunk arról az elvetemült gyil­kosságról, amelynek Panda Károlyné megyercsi uccai libatömő volt az ál­dozata. Machdcsek dr. rendőrtanácsos, a rendőrség vezetője a bűntett elköve­tése után a tettes kézrekeritésére azon­nal a legszélesebbkörű nyomozásba kezdett, de ez a mai napig eredményre nem vezetett. Úgy a rendőrtanácsos, mint Uhrovcsik rendőrfogalmazó eddig több gyanús egyént kihallgatott ez ügyben. A tettesnek sok idő állt rendelkezé­sére s minden esetre nagyon rafinált­nak kellett lennie, mert szörnyű mun­kája elvégzése után a legnagyobb gondossággal elta­karított maga után minden olyan nyomot, amely esetleg elárulhatta volna őt. Ez a körülmény természetesen szerfö­lött megnehezíti a rendőrség munkáját, amihez hozzájárul még az is, hogy a nyomozásnál az áldozat életkörülmé­nyeiből sem indulhatnak ki, mert Pan­­dáné, bár nagyon sokan fordultak meg nála, belső ügyeiről csak a legritkább esetekben nyilatkozott. A rendőrségnek az a feltevése, hogy a bűntettet csakis olyan egyén kö­vethette el, aki az áldozat lakását abszolút ismerte s az a mód, amellyel a gyilkos a lakást való­sággal feldúlta, arra enged követ­keztetni, hogy a gyilkost tette el­követésében a gyűlölet és a bosz­­szu vezérelte. A rendőrség kétséget kizáróan meg­állapította a rablógyilkosság tényét, mert egy nagyobb összeg, melyet Pan­­dáné nem régen kapott, úgy szintén sok ezüstpénz is, melyet Pandáné el­rejtve tartott, hiányzanak. Érdekes azonban, hogy a Fűzők mérték után is, 5,1 haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyü, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyük és fűzők tisztítása és javítása.

Next

/
Thumbnails
Contents