Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-10 / 109. szám
109. Hzám, Csütörtök, 1931, szeptember IQ • • Otvenkettedik évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 10# Kő, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. — Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. £■ FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A községi választások Komárom, — szeptember 9. Egész Szlovenszkó a politika lázában ég és a jegyzők a magyar ellenzéki pártokkal szemben a politikamentes párt hamiskártyáját akarják kijátszani felsőbb óhajtásra, a politika rugói feszülnek, recsegnek-ropognak és minden lap pártállásának szájaize szerint drukkol és agitál: ekkor megszólal a prágai orákulumból a belügyminiszter, nyilatkozik a vasárnapi lapoknak, hogy a községi választásoknak semmi politikai jelentősége nincsen. A roszszul értesült miniszterrel szemben utalunk az agrárpártra, a saját pártjára, amely már nagyon is jól tudja, hogy a községi választásban van-e vagy nincsen politika? Hát abban igaza lehet a belügyminiszternek, hogy a pártok eltolódása nem okozhat kormánybuktatást, bár, ha az agrárpárt sorai megfogyatkoznának szeptember 27-én, fel lehetne, sőt kellene is vetni a gondolatot, hogy hol és merre van a prágai kormány agrár-minisztereinek a hinterlandja, amelyre támaszkodnak, mert parlamentáris kormányban nem lényegtelen dolog az, hogy minden pártnak meglegyen a választókból álló ércfedezete. A csehszlovákiai parlamentárizmus, mely a demokráciával nem áll közeli rokonságban, ezt nélkülözni tudja, az angol például nem. A belügyminiszter tétele tehát legalább is vitás és igy vitatható. A községi választásban a politikai pártok nem a maguk jókedvéből, hanem olyan törvény parancsából vesznek részt, amely egyenesen a politikai pártok kötelességévé teszi a választást, a választásokban csak politikai pártok vehetnek részt. Ezt pedig nem volt szükséges statuálni és igy a politika mérgét a községi igazgatásba is belevinni. Hiszen sok állam van, amely nem írja elő kötelezően polgárainak a kötelező szavazást valamely politikai pártra, Ha pedig ez igy van, akkor ennek és következményeinek tagadása egyértelmű a strucc fejének a homokbadugásával, igy azután tagadni lehet azt is, hogy a szélvihar dühöngött a porba dugott fej fölött. A községi választások politikai tendenciája tehát kétségtelen minden belügyminiszteri tagadás ellenére is, azért hangos minden fórum és azért agitál minden párt semmivel sem kevesebbet, mint a parlamenti választások idején. Az a körülmény, hogy most a politika szerint igazodnak a képviselőtestületek, nem nyereség sem a közigazgatásra, sem a politikára. Ez az injekció, amelyet a politikától kap a közigazgatás, felszívódik a községek testébe és vérébe, azt sokszor megmérgezi, mert minden határozatnak, minden végzésnek és kezdeményezésnek politikai háttere van. Ez az, amely nyitva tartja a korrupció csapóugróit is és megakasztja a legjobb és legkívánatosabb határozatokat, mert pártokra szaggat egy közigazgatási egységet és abba nem a homogén akaratot viszi be, de a nyepozvo-Komárom, — szeptember 9. Október közepén ül össze a parlament. Parlamenti körökben azt az információt terjesztik, hogy a képviselöhdz az őszi ülésszakot október közepén, esetleg október 13-án kezdi meg. Ebben az irányban biztos intézkedés még nem történt, mert egyelőre ki kell várni a szeptember 27-én megtartandó községi képviselőtestületi választásokat. Az összeülő képviselőháznak legfőbb feladata az 1932. évi költségvetés, valamint az 1930. évi zárószámadások elintézése lesz. Nincs kizárva, hogy a képviselőház összehívása egy héttel későbbre tolódik el, mert az állami költségvetés a szünet előtt még nem került végleges összeállításba és el kell készülni arra, hogy az erre vonatkozó javaslatokat csak október végén lehet a törvényhozás elé terjeszteni. A pénzügyminiszter már megkezdte a tárgyalásokat a különböző minisztériumokkal, amelyeknek igényeit ezúttal csökkenteni akarják, mivel a költségvetést a takarékosság jegyében készítik elő. Az agrárok tiltakoznak a magyaroknak nyújtandó kedvezmények ellen. Köztudomású dolog, hogy a Csehszlovákia és Magyarország között folyó kereskedelmi tárgyalás minden valószínűség szerint eredménnyel fog végződni, mert a budapesti francia követ közbelépésére magyar-francia szerződésben Magyarország olyan kedvezményeket kap, melyek lehetővé fogják tenni kisebb kedvezmények mellett is a csehszlovák szerződés megkötését. Noha a kereskedelmi szerződés megkötése Csehszlovákiának is elsőrendű érdeke, a cseh agráriusok még a csehszlovák kormány által juttatandó csekély kedvezményt is erős támadásokkal fogadták és az agrárok lapjai feltűnően éles cikkekben támadják a jranlimok heterogén felelőtlenségét. Az indítványoknak nem a tartalmát nézik és vizsgálják, hanem eredetét és születéseiknek körülményeit. Ez a politikával való szaturálása a közéletnek a legártalmasabb valami, amely csak elképzelhető a társadalomnak nézőpontjából. A községi tanácsokba és közületekbe vitt osztályharc szétválasztja a társadalmat és abban kitenyészti a gyűlöletet, a nemzetiségi fanatizmust és a politika túlzásait hagyja felburjánozni. így kell látni a községi választást, amelyeket politikai szempontok irányítanak- A túlpolitizált csehszlovákiai közéletnek az ilyen választások nem sokat használnak, de annál többet ártanak a társadalmi élet konszolidációs folyamatának. cia kormányt, amely szerintük a csehszlovákok hátán igyekszik Magyarországot a francia érdekkörbe vonni. Azt Írják, hogy Csehszlovákia e pillanatban nincs abban a helyzetben, hogy a magyarok által követelt kedvezményekhez hozzájáruljon és azok az engedmények, amelyeket a franciák közbelépésére máris odaígértek Magyarországnak, évi 30 - 40 millió korona veszteséget jelent a csehszlovák államkincstárra nézve, főleg azért, mert a legtöbb kedvezmény elve alapján ezeket az engedményeket meg kell adni a románoknak és a jugoszlávoknak is. Az agráriusok a tárgyalások újra megkezdése előtt tiltakozó szavukat emelték fél a magyaroknak nyújtandó minden kedvezmény ellen és azt követelik, hogy ha a franciák nyomására meg kell adni ezeket a kedvezményeket, akkor a franciák gondoskodjanak arról is, hogy Csehszlovákia is kapjon megfelelő kedvezményeket a franciákkal kötendő szerződésben. A kereskedelmi tárgyalások folytatását szeptember 9-én, szerdán Budapesten újra megkezdték. Munkanélküli segélyadót terveznek. Mivel a súlyos gazdasági helyzet általános felfogás szerint az őszi és téli hónapokban semmiféle érezhető javulást nem fog mutatni, hanem számolni kell azzal, hogy a munkanélküliek száma szaporodni fog, ami már augusztus hónapban is jelentkezett, az őszi évad politikai kérdéseihez az a probléma is társul, hogy milyen forrásból kell az uj kiadásokat folyósítani a munkanélküliek számára. A szociáldemokraták méltányolva a problémák gazdasági és szociális jelentőségét, idejében kívánja megtenni a szükséges lépéseket a kérdés megoldására nézve. A szociáldemokraták pártja a munkanélküliek segélyének fedezésére új adók behozatalát tervezi és a következő adókat javasolja. Először is a tantiemadó felemelését indítványozzák, amiből évi 20 millióra számítanak, azután bevezetendőnek tartják az értékpapírok szelvényei után kivetett adót, amelyet tiz százalékban állapítanának meg és ebből 400 millió korona bevételt remélnek. Továbbá minden betét után egy százalékos adó volna bevezetendő, amiből egy év alatt kereken 100 milliót lehetne bevenni az államnak és végül negyedszer az örökösödési adó, illetve a vagyonadó részére még egy uj fokozat bevezetését javasolják. Hogy a szociáldemokrata pártnak ezen számítása, épen a rossz gazdasági helyzetet véve figyelembe, nem fog beigazolódni, az más kérdés, fő az új adók életbeléptetése. A csehszlovák delegáció a genfi népszövetségi ülésen. A népszövetség teljes ülését hétfőn nyitották meg, amelyen a népszövetség elnökévé Titulescu londoni román követet választották meg. A népszövetségi ülésen résztvesz természetesen Csehszlovákia is, amelynek delegációja a múlt héten érkezett meg Genfbe. A csehszlovák delegáció vasárnap este a „Richemonde“ szállóban első tanácskozását tartotta, amelyen az ülésszakon előforduló technikai és szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. A tanácskozáson Benes dr. külügyminiszter ismertette a delegáció tagjaival a népszövetségi ülésen és a népszövetségi tanácsban szereplő kérdések jelenlegi állását. Szombaton Benes külügyminiszter hoszszas tárgyalást folytatott Schober osztrák kancellárral._____________________ Bizalmat szavazott az angol alsóház az új MacDonald-kormánynak — szeptember 9. Az új MacDonald-kormány átesett az angol parlament kereszttüzén. A parlament kedden megkezdte tanácskozásait, amelynek első tárgyát György angol király üzenete képezte, amelynek felolvasása után MacDonald miniszterelnök javaslatot terjesztett elő, hogy nyilvánítsa magát az egész alsóház pénzügyi bizottságnak és kezdje meg a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó rendszabályok vitáját. Az indítvány megszavazását a kormány bizalmi kérdésnek tekintette. A szavazást az ülés végén, a késő éjjeli órákban tartották meg és eredménye az lett, hogy az alsóhoz 309 szavazattal 250 ellenében bizalmat szavazott MacDonald kormányának. A kormány mellett a konzervatív- és liberálispárt, valamint öt munkáspárti szavazott, a többi képviselő és pedig a munkáspárt és Sir Oswald Mosley disszidens munkáspárti csoportja ellene szavazott a kormánynak. A felsőház szintén bizalmat szavazott az uj kormánynak, amely igy most már bátran hozzáfoghat az Anglia súlyos gazdasági helyzetének meggyógyitására irányuló munkájához. P0LITIEÜI SZEMLE T
