Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-05 / 107. szám
1931 szeptember ft, »KOMAROMI LAPOK« 5. ocb!. 11.517 községben ejtik meg e hóban a képviselőtestületi választásokat — szeptember 4. A kormány németnyelvű félhivatalosa beszélgetést folytatott Szldvik dr. belügyminiszterrel a szeptember 27-én megtartandó választásokról. A belügyminiszter számokkal világitotta meg az aktuálissá vált községi választásokat és pedig abból a szempontból, hogy hány községben és hány szavazati joggal biró személy választhat. Eszerint az egész Csehszlovákiában levő 15.729 községből ezúttal 11.517 község választ, ami a községek 73.22%-ának felel meg. Szlovenszkóban a 3479 község közül 3130-ban lesz választás, Morva- Sziléziában 3325 községből 2459-ben, Ruszinszkóban 487 község közül 343- ban, Csehországban 4833 község közül 3585 községben tartanak választásokat. Ami a választók számát illeti, Szlovenszkóban a községi képviseleti választói joggal biró 1,686.656 személy közül választani fog 1,358.953 személy, azaz 80.57%-a a választóknak. Csehországban 4,421.643 választóból 2,852.378 személy, azaz 64.52 %; Ruszinszkó 322.287 választója közül 187.960 személyt hívnak az urnákhoz; Morva- Sziléziában pedig 2,084.934 választóból 1,149.886, vagyis 55.15% választót mozgósítanak. Az egész köztársaság választói névjegyzékében 8,514.920 választó van, akik közül 5,549.177 személyre nézve válik esedékessé a képviselőtestületi választói jognak gyakorlása. Az emlékezés szárnyam wmmmmmm n mm mii 'ii iimiti iihii ' mi n i~ iiTirimnwrenwiMiiiii»w'wi'i'i«ww»iiiiwiiiiiiiiiiiiawí Petőfi Sándor és Tarczy Lajos Nagy szellemjárás lesz vasárnap Pápán. A ref. főiskola ünnepli fennállásának négyszázados fordulóját Felsorakoznak majd akkor a láthatatlan világban nagynevű tudós tanárok, nagy mecénások, akiknek a nevéhez fűződik a pápai főiskola szellemi és anyagi föllendülése. De eljönnek mások is az egykori Alma Mater ünnepi napjára. Szürke diákok, akik közül nem egynek ragyogó szárnyat adott a hírnév és felemelte a tömegből magasra, ahol mindenek láthatták őket. Ott lesz okvetlenül a szürke diákok sorában a három jogászgyerek: Parragh Gábor, Kiss Gábor és Nagy Sándor. Eljönnek és megnézik meg van-e még a Fazekas utcában a Wittmanné háza? Szellemlényük megtalálja azt a hátulsó kis udvari szobácskát, ahol egykor együtt laktak, amikor az 1841-ik esztendőnek egy lucskos, sáros tavaszi napján benyitott hozzájuk Orlay Soma, meg Sulkovics Károly. Ezek ketten elől laktak a kapu melletti szobában és az történt velük, hogy egy régi jóbarátjuk, akivel együtt diákoskodtak Sopronban s aki elhagyva az iskolát, beállott katonának, most egyszerre csak ott termett Pápán, az Orlayék kicsiny szobájában, obsitos ruhában, félrecsapott obsitos lapos fehér posztókucsmában. — Petrovich Sándor van itt nálunk — magyarázta Orlay szépszerével megszabadult a katonaságtól és most az volna a legjobb, ha itt maradhatna Pápán és folytathatná a tanulást ott, ahol elhagyta. Wittmanné betett a számára a szobámba egy szalmazsákot, adott hozzá vánkost is, takarót is, fizet ezért Petrovich havonként két (2) váltó forintot, de még a kosztjáról is kellene gondoskodnunk, mert a szülei bizony nagy szegénységben élnek, Sándorról nem gondoskodhatnak. Ezt az obsitos gúnyát is le kell vetnie. Erről majd mi gondoskodunk, Sulkovics meg én! Nosza összedugta a fejét a két Gábor meg a Nagy Sándor és az lett a vége a tanácskozásnak, hogy Parragh Gábor felkiáltott: — Várjatok csak egy pár pillanatig, mindjárt itt leszek! — és azzal elrohant. Rövidesen azonban ott termett megint és örömmel újságolta, hogy van már Petrovichnak ebédje. — Tudjátok, az én jó öreg, világtalan tiszteletesem beleegyezett, hogy ezentúl Sándor olvassa fel neki ebéd után én helyettem a Pesti Hírlap-ot s persze az ebédet is majd ő eszi meg helyettem. A lelkes, jó barátok aztán még más kereseti lehetőséget is szereztek Sándornak. Beajánlották Horváth István ügyvédi irodájába. Hátra volt még azonban egy kemény dió. Az, hogy hogyan juttassák be az iskolába. Tavasz volt már, vége felé közeledett az iskolai év. Nem szoktak ilyenkor már uj diákot befogadni. És talán fel sem vették volna Petrovich Sándort, ha a tanári testület tagjai között ott nem lett volna Tarczy Lajos, „Tarczy, a jó Tarczy“, akit a fiuk rajongásig szerettek, s akihez ügyes-bajos dolgaikban mindig bizalommal fordultak. A fiatal Tarczy Lajos uj szellemet hozott a pápai főiskolába. Levagdosta az ósdi copfokat és világosságot vitt eg5f-egy sötét zugba. Életkedvet öntött az ifjúságba az Ép testben ép lélek l klasszikus elvét igyekezett átvinni a gyakorlatba. A testi és lelki tisztaságnak, a testi és lelki vetélkedésnek meghonosítása az ő nevéhez fűződik. Vetekedtek az ifjak az ő vezetése alatt abban, hogy ki tudja izmait erősebbre fejleszteni, vetekedtek szellemi téren is. Tornáztak, szavaltak, Írtak. Ö alapította meg a képzőtársulatot, melynek elnöke volt. És Tarczy Lajos kieszközölte, hogy Petrovich Sándort, akit lelkes ifjú barátai, mint ügyes verselőt dicsértek föl előtte felvették az iskolába. Ámde a nagy reménységek szertefoszlottak. Az ügyvéd hébe-korba fizetett csupán. Csak a nyugdíjas, vak tiszteletes ebédje maradt meg a szegény diák részére, aki szerette volna szüleit is látni és nem jói érezte magát, megalázódnak érezte magát a szegényes diáksorban. Búcsút mondott tehát Pápának, de a lelki vívódások sok keserves hónapjának elmúltával sok küzdelem, sok hányattatás és csalódás után, édesanyja akaratát követve, ismét csak visszatér Pápára. És a nagy tehetségű, az erős jellemű, a melegszívű ifjú lelke Tarczy Lajos felé orientálódik. Vizsgát tesz, a vizsgát sikerrel kiállja, felveszik a VII. osztályba, Tarczy tanítványt is szerez neki, Horváth István ügyvéd leányát, a kis Lenkét, aki azonban pár hónap múlva meghal és a dacos tekintetű diák kikiséri a temetőbe és sirja felett „Lenke sírján“ cimü vigasztaló költeményt szavalja el: Nyugodjatok meg, szerető anya S te: bús atyának gyászoló kebele, Kedves Lenkétek — óh nem lészen ő Temetve itt e sírnak mélyibe. Hol a teremtő széke tündököl Felhők jelett a aillagezreden : Tekintsetek fel: egy szelíd sugár Leng onnan rátok csendes éjeken Ez a sugár az ő szép szelleme . . . Elcsuklik az ifjú szava, s a szülők zokogva ölelik őt magukhoz . .. Ámde szegény Petrovich Sándornak azért az ügyvédi irodában nem sokáig juttat helyet a Lenke papája .. . De Petrovich Sándor azért mégis csak megélt. Orlay Soma megosztotta vele most is a szobáját a Ferenciek zárdájával szemb cn, eztán az a hosszú, keskeny szobácskát is a kollégium tőszomszédságában és Szijj György szenior uram is ellátta őt havi 6 forint ellenében — amit valahogyan csak előkeritett — naponként jó ebédekkel. Tarczy Lajos szeretetének meleg szárnyait borította az itt összesereglő ifjakra, akik mind tagjai voltak az önképzőkörnek: Jókai Móric, Ács Károly, Bárány Gusztáv, Lantay Sándor, Kozma Sándor, Demjén Ferenc, Domanovszky Ferenc, Orlay Soma, akik fölött azonban Petrovich Sándor uralkodott. Tarczy Lajos rendezte ez évben, 1842-ben a vármegyeház nagytermében az önképzőköri ifjak részére az úgynevezett „Örömünnep“-e\, melyre az önképzőkör tagjai szép műsort állítottak egybe és Petrovics Sándor öt Ízben szerepelt, oly nagy hatást keltve szavalatával, hogy három arany gurult hozzá jutalomként. A következő iskolai évben ismét Pápára megy Petrovich Sándor, aki már hatalmasan érzi, hogy nagyra hivatott, hogy nem lép kenyérkereső közéleti pályára. Mint Petrovich Sándor érkezett Pápára és mint Petőfi Sándor távozott el onnan, mert ekkor már megállapodott önmagával, hogy irói neve sem Dalma, sem Sió, sem Sólyom Sándor nem lészen, hanem családi nevének fordítása: Petőfi Sándor. Azután mégegyszer rövid időre, mintegy átutazóban, nem deákként jelenik meg Pápán, végigélvezve barátai körében, vidám esti beszélgetések során a pápai keserves és a szép diákidőket, melyekről azt irta egykor barátjának Domanovszky Lajosnak: „Pápán némileg csillámlani kezdett szerencsecsillagom ! Tarczy, a derék Tarczy az, akinek mindent köszönhetek.“ És a szilaj természetű, az önérzetes, a dacos, de melegszívű, őszinte szavú Petőfi Sándornak ezek a szavai értékes szavak, melyek miatt holnap, a pápai ref. főiskola ünnepnapján Petőfi mellett Tarczy Lajost is ünnepeljük, aki nemcsak Pápáé, hanem egy kicsit a mi Tarczy Lajosunk is, hiszen Hetényen született és Komáromban járt iskolába^ csillagos templommal szemben épült hajlékába, a középiskolában előadott tudományoknak. Tarczy Lajos szellemével ha találkozunk, egy kis dicsőségjuss minket is megillet... Kiss Péter Pál. ’ iUH'mil—WBWMI Wff ■IWMWlllinillff«1—— Meghalt Biró Lajos, a kiváló tudós — szept. 4. Budap síről érkezett hozzánk a szomorú hir, amely a magyar tudományos világ egyik, európai értelemben is legkiválóbb képviselőjének haláláról szól. Szeptember 2-án este 11 órakor a Rókus kórház sebészeti osztályán meghalt Biró Lajos, a világhírű magyar tudós, az újguineai kutató, aki tudományos eredményekben gazdag élete során nem csupán a magyar tudománynak szerzett elévülhetetlen dicsőséget, hanem kutatásaival rendkívüli értékekkel szaporította az egész kulturvilág tudományos ismereteit. Biró Lajos 1856-ban augusztusban született Tasnádon, gimnáziumi tanulmányait a zilahi református főgimnáziumban végezte, 1875-ben teológus lett Debrecenben, majd később mint helyettes tanár tanított a kecskeméti ref. főgimnáziumban. Természettudományi és rovartani tanulmányai már korán megjelentek a szaklapokban, tudományos munkálkodásában feltűnt eredeti tehetségével, de különösen akkor keltett feltűnést Magyarországon és a külföldön, amikor Fenichel Sámuelnek, a tragikus körülmények között meghalt magyar kutatónak gyászünnepén elhatározta, hogy Űj-Guineába megy tanulmányútra. Ezen tervét csak úgy valósíthatta meg, hogy eladta értékes rovargyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak, hogy pénzhez jusson 1893. november 1-én indult el Üj-Guineába és ettől az időtől kezdve folytonosan dolgozott, életét teljesen a tudománynak szentelte. Hat évig maradt Új- Guineában, igen sokszor életveszedelmek között folytatta kutató munkáját, tközben átrándult a szomszédos szigem kérdezik csalatkozva a kicsinyek. Már reggel óta örültek ennek, mert egy Oetker-puddingot •mindennél többre becsülnek. De nemcsak a gyermekeknél, hanem a felnőtteknél is közkedveltségnek örvend az Oetker-pudding mint utóétel. Hogyan tálalhatók Dr. Oetker-puddingok mindig uj alakban, ízletesen és megfelelően, erre megtanít a képes pudding-prospektus, melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld: Dr. A. OETKER, BRNO. tekre, ezenkívül volt Singapourban, a jávai Buitenzardban és Ausztráliában is. Ez utóbbiban bejárta a Kékhegységet, ahol nagy értékű állattani gyűjteményt szerzett. Biró Lajosnak cölöpökre épített háza valóságos múzeum lett, ahová egyre-másra hordták a benszülött pápuák a különböző etnográfiai jellegzetességű tárgyakat. Különös értékkel bir Bírónak exotikus hangszergyűjteménye. 1902-ben indult vissza Európába, olyan tudományos anyagot hozott magával, hogy az egész világon megbámulták szorgos kutatásának eredményét. Hazaérkezésekor egész Magyarország ünnepelte. Az agg tudós élete utolsó idejéig állandóan dolgozott, mint a Nemzeti Muzeum tiszteletbeli őre, folytatta a természettudomány minden ágára kiterjedt munkásságát. Hetekkel ezelőtt régi epebántalma kiújult és annyira elhatalmasodott rajta, hogy nem lehetett már rajta segíteni, szerdán este elköltözött az élők sorából. Halálát nemcsak Magyarország, hanem az egész tudományos világ gyászolja. A bátor kutatók közé tartozott Biró Lajos, akinek bátorságánál csak tehetsége és széleskörű tudása volt nagyobb. A zuhanó kö. Fönn a csúcson, égi magasban, hol napfény rajzik tüzes, fullánkos, fenyőt lobbantó déli hőben a szikla sikoltva megrepedt. S a tömb, — hogy magános sorsára döbbent, mielőtt a lejtőnek indult, kicsit megszédült tántorogva... De aztán... jobban és egyre jobban, mormolva, zúgva és dörögve zuhant halálos bömböléssel a zaklatott, visszhangos völgybe, mélybe; — S hogy megállt; belékövült a némaság. Fekete Lajos. A gép ellened fordult ember! Írni akarsz s felcsavarod a töltőtolladat. Kétségkívül: Waterman-tollad a mehanizmusnak bizonyos fajtája. Majd megunod a tollat s Írógépen kopogtatsz néhány sort. A gép átveszi gondolataidat: elméd s kezed között összekötőkapocs. Mialatt irod: ablakodon át beszűrődik a szomszéd lakás rádiója s egy házból grammofonhangot cipel be hozzád a szellő. Gépek, gépek, hanggá vált rugók, lámpák, erők! Kéziratod kész, nyomdába sietsz vele. A nyomdamester szedőgép alá teszi, a gép ólomba önti s egy zúgó szerkezet papírlapra nyomja. Az újság kész, autókra teszik vagy vasút szállítja a messziségbe. Ha fontos mondanivalód van, drót
