Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-09-05 / 107. szám

1931. szeptember 5 »KOMÁROMI LAPOK« 3 o dal. Fűzők mérték után is, 511 orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyü, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Kezfvük és fűzők tisztítása és javítása. nemzeti jövőjének előfeltételei most már biztosítva vannak. Abban a meggyőző­désben, hogy az eddig elért eredmé­nyek lehetővé teszik a nemzeti szük­ségleteknek és az állami érdekeknek legjobban megfelelő intézmények és állami berendezések felállítását“ elhatá­rozta a király, hogy a nemzeti és ál­lami politika érdekében kifejtett mun­káját szélesebb alapokra helyezi s pellációs és tanácskozójoga van, azon­kívül pedig törvényhozói kezdeménye­zése. A képviselőket mentelmijog vádi. A törvények életbeléptetéséhez mindkét ház hozzájárulása szükséges. A bánságok széleskörű autonómiát kapnak. A bánságok száma változat­lanul kilenc marad és határuk sem változik. A bán az eddiginél nagyobb rangot kap s ő képvisel a bánság területén minden hatalmat. A bán mel­lett felállítandó báni tanácsot a nép választja általános, egyenlő és közvet­len szavazati joggal, A bánságok vég­rehajtószerve a külön bánsági bizottság. A községek megszervezése szintén a teljes autonómia alapján történik. Mozgósítás, háború vagy más ve­szedelem esetén a király íz állam ér­dekében felfüggesztheti az alkotmány egyes rendelkezéseit, utólag azonban köteles kikérni a parlament jóváha­gyását. Az uj alkotmány azonban súlyos korlátozásokat is tartalmaz, amelyek nem igen egyeztethetők össze a demok­rácia elveivel. Így például a szabad vallásgyakorlati, gyüleke­zési és egyesülési jog nem vonat­kozik olyan egyesületek alapítására, amelyek kizárólag vallási vagy politikai alapon állanak, s nem alakíthatók olyan egyesületek sem, amelyek egy-egy nemzetiség tagjait foglalnák magukban. a népet is közvetlenül bevonja ebbe a munkába. A jugoszláv hivatalos lap csütörtök reggel közli az uj jugoszláv alkotmány szövegét, amelyről nagy hangzatosság­­gal az írják, hogy a demokrácia elvein alapul. A jugoszláv királyság alkotmányos monarchia a Kara­­gyorgyevics örökös dinasztia uralma atatt. A törvényhozás két házból áll: a szenátusból és a képviselőházból. A szenátus tagjainak felet a nép választja hat évi időtartamra, a másik felét pe­dig a korona nevezi ki. A képviselő­házat négy évre választják, általános, egyenlő és közvetlen, — de nem titkos — szavazati joggal. A parlament ülésszaka minden évben október 20-án kezdődik. A passzív választójog a szenátusi választásoknál a negyvenedik, a képviselőválasztások­nál a 30-ik életévvel kezdődik. Az ak­tiv választójog alsó korhatára úgy a szenátusi, mint a képviselőválasztásnál a betöltött 21-ik életév. A parlament­nek messzemenő költségvetési, inter­be és még a gonosztevőt is édes csat­togással köszönti. De egy rosszkedvű tanácsos, aki iiivatalvizsgálatra jelent meg, ezt is kitiltotta. A központból pedig szigorú iigyelmeztetést kapott Gulliver, hogy a hivatal nem az a hely, amit állatok­kal lehet benépesíteni. Ha még egy ilyen panasz merül fel ellene, szá­molhat a szigorú következményekkel. Az alkalmazottak kárörömmel súg­tak össze: — Gulliver alaposan megkapta a magáét. És szegény Gulliver azóta teljesen egyedül érezte magát a hivatalban. Legfeljebb, ha egy-egy lepke repült be az ablakon. Ilyenkor gyönyörködve elnézte, hogyan himbálódzik tarka szárnyaival a levegő láthatatlan húr­jain. Néha elakadt a pókhálóban ha­lálos és sikongó zümmögéssel, mire ő minden esetben dobogó szívvel sie­tett a segítségére és a menekülő pól< után rivalt, hogy te kegyetlen állat, de bántani azt se tudta, mert a sze­gény állat nem tehet róla és sok em­ber se jobb a póknál s mégis köz­­tiszteletben vau része. Ez a rendelkezés ellentétben áll a kisebbségi szerződéssel. A fizikai test­nevelés célját szolgáló egyesületek szintén tilosak. A vagyon sérthetetlen­ségét biztositó rendelkezés is korlátozás alá esik, amennyiben az államnak bármikor jogában áll beleavatkozni az összes érdekében az egyesek gazdasági viszonyaiba, amikor arról van szó, hogy el kell si­mítani bizonyos túlságosan kirívó társa­dalmi ellentéteket. A törvényhozói hatalmat a király és a népképviselet közösen gyakorolják. A törvényjavaslatok kihirdetéséhez úgy a szkupstinának, mint a szenátusnak hozzá kell járulnia. Ha nincs megegye­zés a törvényhozás két háza között, akkor a törvényjavaslat elvetettnek te­kintendő, s ugyanabban az ülésszakban nem tárgyalható többé. A következő ülésszakban a javaslat ismét beterjeszt­hető és ha a skupstina és a szenátus másodszor sem tudnak megegyezni, akor a javaslat sorsa fölött végső fóru­mon a király dönt. A képviselők és szenátorok mentelmi joga is korlátolt. Becsüietseries, rágalmazás és bűncselek­mények fennforgása esetén a polgári De a tarka lepkék, botorkáló csere­bogarak, és eltévedt kis katicabogarak csak ritka és fakó örömök voltak ah hoz képest, amit más állatok szerez­hettek volna szegény Gullivernek aki a nap túlnyomó részét mégiscsak szomorú magányosságban töltötte el Míg egyszer valami csodálatos, dolor történt. Még senki sem volt a hivatal Szobákban. A nyitott ablakon be özönlött az üde, tavaszi reggel.. Gul liver sokkal a hivatali óra előtt jöt ....es most a neqvecfsk nemzedék! Több mint 80 esztendeje, hogy a gondos gazdasszony szarvasszappannal mos. Három nemzedék már tapasz­talásból ismeri ezt a tiszta és kiadós szappant. Most a negyedik nemzedék pró­bálja ki és tanulja becsülni. biróság a parlament hozzájárulásának kikérése nélkül is felelősségre vonhatja a népképviselet tagjait. Az uj alkotmány egyik legfontosabb rendelkezése a választójog szabályo­zása. A választójog általános egyenlő és közvetlen, de nem titkos. A bírák függetlenségére vonatkozó rendelkezés sem lép azonnal életbe. Egyelőre megmarad a kormánynak az a joga, hogy felmentheti a birőkat állásukból és a felmenthetetlenség pa­ragrafusa csak öt év múlva lép életbé. A király jogkörét az uj alkotmány a háború kérdést illetően is szabályozza. A hadüzenet és a békekötés elvben a király joga, de háborút csak akkor üzenhet a parlament megkérdezése nélkül, ha más állam már hadat üzent Jugoszláviának vagy megtámadta az országot. Ellenkező esetben a hadüze­nethez a parlament jóváhagyását is ki kell kérnie. Az uj alkotmányt Jugoszlávia lakos­sága vegyes érzelmekkel fogadta. Komáromban nem lesz az idén köz­ségi képviselőtestületi választás. Komárom, — szeptember 4. A belügyminisztérium szeptember 27-ére irta ki a községi képviselőtestü­leti választásokat és elrendelte a járási hivataloknak, hogy a választást szep­tember 4-én, pénteken tegyék közzé mindazokban a községekben, amelyek­ben a képviselőtestületek megbízása 1931. év decemberében lejár. Komáromban a választás kiírása mindezideig nem történt meg és a város főjegyzői hivatala sem kapott erre nézve semmiféle értesitést, ami azt igazolja, hogy Komáromban szep­tember 27-én nem lesznek választások. Az 1927. év őszén végbement köz­ségi választásokat, a maradékszavaza­tok elosztásánál, a magyar polgári pár tok hátrányára fölmerült sérelem miatt megfellebbezték és mivel a fellebbe­zést az illetékes felsőbb hatóság csak a következő évben, 1928-ban intézte el, a város képviselőtestülete csak 1928. februr 10-én alakulhatott meg és kezá­­hette meg műköáését. A járási hivatal ennek figyelembevételével szükségte­lennek látta a választások megtartása iránti intézkedést, amiből világosan következik, hogy a komáromi községi választások csak a jövő év elején lesznek. Olvaiia éi terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Laookat máris a fecskéket védené. A hangja remegett az izgalomtól. — A központ... ön azt mondja, hogy a központ... Ám legyen köz­pont, még akkor is... Én megfel­lebbezem a központot, meg én egész a kormányzóig... És ha kell, ma­gához a jó Istenhez fellebbezek érte, mert ezeket a fecskéket ő maga küld­te ide. Eltűrtem, hogy kiverjék in­nen a kutyámat, pedig az mindig iga­zat ugatott, hogy kitiltsák a ka­nárimat, pedig az minkenkit meg­énekelt, jó, ezt mind eltűrtem né­mán, de hogy még a fecskéket is... A főtanácsos megszánta szegény Gullivert. — Nézze pénztáros úr, — mondta békítőén — már csak pár nap az egész. A kis fecskék maholnap már röpülni tudnak s akkor elhagyják ezt a fészket. Nem sokára itt az ősz. — Az ősz — tűnődött később, ma­gában Gulliver. —■ Igen az ősz, az majd elviszi tőlem őket. És jön a fél, amikor ismét egyedül leszek. De majd csak vissza fog térni a tavasz is és reggelente kitárt ablakokkal fogom várni a fecskecsaládot, új fió­kákkal, új csipogással, zizzenő repü­léssel a szürke hivatali szobákba, ahol nincs tavasz és nincsen szeretet, csak könyörtelen szívű emberek: os­toba barmok, hálátlan kutyák, sunyi macskák, piperköc kanárik, lomha lajhárok, agyafúrt rókák, ragadozók és állatok. — Ól Rettentő nagy az Isten állat­kertje. be és lehajtott fejjel lépkedett át a szobákon. Egyszerre csodálatos nesz­re lett figyelmes. Mintha halk, kis csi­pogásokat hallana a mennyezet felől. S amint felnézett, kifeszített szárnyú fecske surrant be az ablakon. Nagyot dobbant a szíve. — Hisz ez egy fecskefészek? — ki­áltott fel hangosan. Határtalan izgalom járta át. Végig­lüktetett a hivatali szobákon, becső­­dítette a szolgaszemélyzetet, hogyjőj­­jenenek, nézzék, valami nagy csoda történt. Ideköltöztek a fecskék, no lám épp a pénztárfülke fölé, úgy látszik, onnan is akarnak csipegetni a kedves kis állatkák. Még senki se hallotta, ennyit beszélni. Felvillanyozottan in­tézkedett, hogy hozzanak létrát, ka­lapácsot, deszkát, szögeket, a fecske­fészek alá okvetlenül el kell helyezni valamit, nehogy lepottyanjanak a kis fiókák a magasból, ha első próbare­pülésüket végzik, ö maga mászott fel a létrán és egy deszkalapot helyezett a fészek alá. Akkor ereszkedett le a létrán, amikor a tisztviselők szálin­­gózni kezdtek a hivatalba. — No mit szólnak? — mondta nekik szokatlan közlékenvséggel és a fecs­kefészekre mutatott büszkén. — Cso­da, valóságos csoda. A hivatalnokok a vállukat vonogat­­ták. őket nem hatotta meg a csoda. Várták az első kedvező alkalmat, ami­kor a fecskefészek révén, kitekerhe­tik a nyakát a fecskének és Gulli­vernek is. Nem is kellett sokáig várniok, csak a legközelebbi hivatal­vizsgálatig. Gulliver gyanútlanul be­szélgetett a központi kiküldöttel, ami­kor magából kikelve berontott a pénz­táros. Hogy ő ezt az állapotot nemi bírja tovább, a feje zúg egész nap a csipogástól, az íróasztala tele van min­denféle fecskeszeméttel s még az ab­lakot sem csukhatja be, amióta be­vették magukat azok az átkozott ma­darak. Gulliver egész belesápadt, hogy nem így van, hogy egészen másképp van, de hogy mennyiben másként, azt nem sikerült zavaros védekezésé­ből megállapítani. A főtanácsos végre is úgy döntött, hogy átvonulnak hely­színi szemlére. Hát a fecskefészek csakugyan ott Hvolt, pontosan a pénztárfülke előtt. A kis fecskék ott ültek a fészek szélén, volt, pontosan a pénztárfülke előtt, kodtak és néhány szárnycsapásnyi ügyetlen röppenés után ijedten me­nekültek a fészek biztos révébe. Pró­barepülésüket végezték éppen, azt a szent műveletet, mely a kicsit elviszi az anyaölből, s szegény madáranya mégis tanítja, buzdítja, míg egyszer majd örökre elrepül tőle. Gulliver könnyes szemmel nézett fel rájuk: — Hát nem meghatók? — De én vallom a kárát — méltat­lankodott a pénztáros. — Azt csak nem lehet mondani, hogy a hivatal­ba való az ilyen? — Hát mondtam én a fecskének, hogy költözzön ide a hivatalba, avagy talán én raktam neki fészket? Vagy mért nem ment a Spinelhuber úr szobájába? Nem, ő a saját akaratá­ból vert itt fészket. — Kérem, egyszer már a központ is megtiltotta... Gulliver kitárta a karját, mintha

Next

/
Thumbnails
Contents