Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-03 / 106. szám
Otvenkettedík évfolyam. 106. Csfltörtdk. 1931, szeptember 3. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: uAAL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u.29. Megjelenik hetenként háromszor; Főműnk; .ársak: ALAPY GYULA dr. éa FÜLÖP ZSIGMOND. kedden, csütörtökön és szombaton. A szudéta németek Komárom, szeptember 2 A kisebbségek genfi konferenciáján megjelentek a szudéta németeknek a képviselői is. És egyikük beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a csehszlovákiai német kisebbség távolról sincsen megelégedve helyzetével, sem pecfig azokkal az úgynevezett kisebbségi jogokkal, amelyeket a békeszerződésekben statuáltak, s amelyeket a kisebbségi államok kormányai következetesen megnyirbálnak, vagy egyszerűen tudomásul sem vesznek. Ä németek kijelentik, hogy ezek a jogok nem felelhetnek meg egy olyan népnek, amely számra nézve az állam lakosságának egynegyedét és Csehországnak egyharmadát alkotja. íme egy újabb hang arról, hogy itt a kisebbségek kérdései távolról sem nyertek még megoldást. Pedig a kormányférfiak erről újabban úgy hallgatnak, mint a sir. A németek benn ülnek a kormányban, ahonnan most a cseh nacionalizmus kezdi őket kinézni. De azok a miniszterek, akik benn ülnek a kormány padjaiban, nem képviselik nemzetük egészét, sőt nemzetük többsége egyáltalán nem ért velük egyet és nem látja erre az időt elérkezettnek. A cseh nacionalizmus azonban nemcsak a kormányban és a parlamentben nyilatkozik meg, hanem a társadalmi és gazdasági életben is. A németek kezében volt a nehézipar, az üveg- és porcellánipar és a textilipar jelentékeny része. Ezeket a hadállásokat már régen ostromolják, a cseh expanzió a szudéta németek közt is épen úgy megveti a lábát, mint például Pozsonyban, amely ma már cseh többségű város, ahol a szlovákság csak igen kis százalékot jelent. A Csehszlovákiában élő külömböző népeknek már a léte is azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi kérdés talán egy államban sem olyan fontos, mint ebben. A szudétanémet delegátus ebből azt a konzekvenciát vonja le, hogy hangoztattok kell a többi kisebbséggel való szolidaritásukat. Ez természetes következménye is annak a nyomásnak, amelynek ki vannak téve a cseh nacionalizmus részéről. Teljesen közömbös ebben az esetben, hogy van-e német miniszter, vagy nincsen. Ez nem személyek, hanem a nemzet kérdése. A szudéta németség a csehszlovák köztársaság legműveltebb rétegét alkotja. Évszázados kultúrájából a cseh nemzet is sokat merített. A tanítványok azonban túl akarják szárnyalni mestereiket. Ezt az ősi kultúrát helyettesiteni nem lehet, sem fejlődésében hátraszorítani. Ma már minden nemzet — még a kisebbségek sorában Komárom, — szeptember 2. Pénteken Írják ki a községi választásokat. A külügyminiszter németnyelvű félhivatalosa úgy értesül, hogy a belügyminisztérium az országos hivatalok utján azt az utasítást adta ki a járási hivataloknak, hogy ott, ahol a községi képviseleteknek választási ciklusa jejárt, ennek a hétnek folyamán és pedig pénteken, írják ki a községi választásokat. A választás napjául a félhivatalos szeptember 27-ikét állapítja meg, amit a lapok már eddig is közöltek. A magyar ellenzéki pártok zsolnai konferenciáján a legtöbb politikai párt megjelenik. Mint legutóbbi számunkban megírtuk, a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt Szlovenszkó valamennyi pártjához felhívást intézett, hogy szeptember 5-én üljenek össze a pártok képviselői Zsolnán és vitassák meg azokat a tennivalókat, amelyek szükségesek a terméskatasztrófa következtében bekövetkezett ínséges helyzet orvoslására. Erről a Ceske Slovo c. cseh nemzeti szocialista lap azt irja, hogy szombatra a legtöbb politikai párt kiküldötte bejelentette, hogy megérkezik Zsolnára és résztvesz az értekezleten. A lap úgy értesül, hogy hasonló konferenciát terveznek Ruszinszkón is. Agrárpárti kormánylap is megrója a kormányt, hogy mellőzik Szlovenszkót. A Pozsonyban megjelenő Slovensky Dennik c. agrárlap vasárnapi számában élesen kikel a kormány agrárpárti tagjai ellen Szlovenszkóval szemben való viselkedésük miatt. A lap ezeket irja: „Szlovenszkót ismét megrövidítették! Egyetlen tagot sem kaptunk a gabona- és lisztbehozatalt engedélyező bizottságban.“ Elkeseredéssel vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a gabonabehozatali engedélyező bizottság tiz helye közül egyet sem töltöttek be szlovenszkói gyakorlati szakemberrel. Morvaországnak legalább nagylelkűen egy póttagságot adtak, Szlovenszkónak azonban semmit. Ez az elkeseredés annál jogosultabb, mert a behozatali engedélyek kiadása érinti a szlovenszkói mezőgazdaság, a szlovenszkói gabonakereskedelem, a szlovenszkói malomipar érdekeit, mert a jugoszláv és román búzát épen Pozsonyon és Komáromon keresztül hozzák be. Az érdekelt minisztériumok élők is — követelik nemzeti életük és kultúrájuk százszázalékos kiélését. A szudétanémet kultúra és kulturmunka legyen a mi vezérfonalunk is, amelyet követnünk érdemes, ha nemzetünk előrehaladását őszintén kívánjuk. nyilván elfelejtették, hogy Szlovenszkón gazdák, molnárok, gabonakereskedők és végül valamelyes szövetkezetek is vannak s eljárásuk ismét arra mutat, hogy a döntésnél előnybe részesítik a pártérdekeket és a lokális prágai érdekeket Szlovenszkó jogosult érdekeivel szemben. Ez határozottan nem olyan eljárás, amely a központi hivatalaink pártatlanságába vetett hitet megerősíthetné és a csehszlovák kölcsönösséget gyakorlatilag támogatná.“ Ezúttal meg kell erősítenünk a soviniszta agrárpárti újság állításait, mert az tény, hogy épen az agrárpárt az, amely a mezőgazdasági katasztrófális csapások által sújtott Szlovenszkóval szemben nem áll a helyzet magaslatán. Megkezdődik a politikai élet. Még ugyan nem ért véget a parlament nyári szünete, de a politikai világ Udrzal miniszterelnöknek szabadságáról Prágába való visszaérkezését Komárom, — szeptember 2. Amig eleddig egyes járások, közületek feliratait és kívánságait hallottuk és olvastuk a gazdasági katasztrófában fuldokló nép megsegítése körül, most maga a szerencsétlenségtől sújtott nép szólal meg és felsorolja bajait, egyszersmind azok orvoslását is megjelöli. Az izsai memorandum érdekes szövegét közüljük azzal a jó kívánsággal, vajha megértenék és meghallanák a mélységből kiáltónak szavát azok, akik a hatalom csúcsain ülnek és a népet kormányozzák. Az izsai memorandum, melyet nem hivatalos fórum küld az államfőhöz, a község önálló esaládfentartóinak aláírásait tartalmazza. Köztársasági Elnök Ur! Alulírottak, mint családfentartók, társadalmi-, párt- és felekezeti különbség nélkül a demokratikus köztársaságunk alkotmánylevelében lefektetett azon elv alapján, hogy „minden államhatalom egyedüli forrása a nép“ (1. § 1.), a családunkat fenyegető nyomortól és Ínségtől kényszerítve fordulunk mindazokhoz, akiket megbíztunk azzal, hogy a tölünk eredő hatalmat gyakorolják és haladéktalanul intézkedést kérünk a máris úgy tekinti, mint amely a csehszlovák politikai élet kezdetét jelenti. A legközelebbi események, amelyek még a parlamenti ülés előtt fognak végbemenni, a községi választások, amelyekre ugyan még nincs hivatalosan kiirt terminus, de már biztosra vehető, hogy a választások nem úgy, mint azt a nyári szünet előtt gondolták, késő őszszel tartatnak meg, hanem az ősz kezdetén lezajlanak. A választások korai kitűzésére vonatkozó ez az elhatározás abból a föltevésből indult ki, hogy a lezajlott községi választások a törvényhozói munka menetének kedvező helyzetet és választási mozgalomtól mentes légkört teremtenek. Hogy ez a feltétel százszázalékig be fog-e következni, arra a választások végső eredménye fogja megadni a kellő választ. De már most a választások küszöbén is meglehet állapítani, hogy a községi választások politikai jelentőséggel fognak bírni, noha a községeknek legelsősorban egészen más, mint politikai feladataik vannak. Nem csekély szerepet játszanak itt a régi tradíció és az első csehszlovákiai községi választások emlékei, amelyek az első kormány visszalépését idézték elő. A most lezajló választások következtében, — mint a kormány németnyelvű félhivatalosa reméli, — nem fog ez az eset megismétlődni, mert a politikai időjárásra nézve a községi választások már elveszítették befolyásukat. minket fenyegető Ínség és nyomor megszüntetésére, amelybe rajtunk kivül eső okokból jutottunk. A nyomor nagy és napról-napra fokozódik s a tél beálltával elviselhetetlenné válhat. Ígéretek, programmbeszédek, részvétmegnyilatkozások, társadalmi akciók segélymorzsái itt nem elegendők. Itt a kormányzat részéröl oly konkrét, komoly és gyors intézkedések kellenek, amelyekből látjuk, hogy sorsunk hivatott tényezői a kritikus helyzetben mellénk állanak és rajtunk tényleg segítenek is. Ezen komoly időben nem lehet utalni arra, hogy „segíts magadon“, ez csak a nyomor fokozására jó, de nem annak enyhítésére, mivel önmagunkon segíteni nem áll módunkban. A komoly segítség addig jöjjön, mig nem késő s mig a tömeg a józan eszét el nem veszíti. Ha a nép sorsa intézését szenvedélyeitől indíttatva maga veszi kezébe, a nyomortól fűtött indulataival nem kívánatos tettekre ragadtathatja magát, melyekre példák már adódtak. Ezeket megelőzendő pontokba foglaljuk követeléseinket, melyek a következők: 1. A nemzetgyűlés azonnal jöjjön POLSTIRÜI SZEMLE Izsa község a köztársaság elnökéhez fordul memorandumával, melyben segítséget kér a nép részére.
