Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-01 / 105. szám
2. o'dal. »KOMÁROMI LAPOK< 1931. szeptemler 1. azt előre lehetett látni, nem ért célt, mivel az adóhalasztásokat egyénenként fogják elbírálni. Hál ez a segítség, amikor a magyar mezőgazdaság a legnagyobb szerencsétlenség óráiban vergődik. Milliárdokat fizetett ez a magyarság vagyondézsma adók és különféle közterhek cimén az államnak, az államot képviselő kormány pedig szűkmarkú a legnagyobb bajok idején. Nem segít a magyar gazdán a hires mezőgazdasági tanács sem, amelynek nincsen magyar tagja, a hatóságok, főleg a pénzügyiek is kevés belátást tanúsítanak a bajokkal küzdő gazda iránt. De a legnagyobb bajt mégis a föld munkásai aratták, akiknek maholnap elfogy keservesen megszerzett kenyere. Ki fog gondoskodni a falu munkanélkülijeiről. A népjóléti miniszter százezreket utalványoz a szervezett munkásoknak és milliókat fizet ki munkásoknak és milliókat fizet ki munkanélküli segély cimén. A falu munkanélkülijeinek is kijár ez a segély, vagy még inkább a munkaalkalom teremtése Most mutatkozik meg, hogy a magyar déli vidékeket rendszeresen elhanyagolták és Szlovenszkó északi részén építették ki az úthálózatokat. A takarékosságot hangoztatják és hogy ennek a kormány nyomatékot adjon, uj adók bevezetését tervezi. Amikor a mai adókat is képtelenség elbírni. Hiszen a magyar gazda mindig pontosan fizette adóit a múltban és alig néhány éve annak, hogy amikor már nem bírta, akkor az adók terhe alatt összeroskadt. A magyar falvak községházai adóárverések hirdetéseivel vannak kitapétázva és pereg a dob. A magyar kérdés nincsen megoldva sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális részében. Politikailag vissza vagyunk szorítva a választókerületek igazságtalan beosztásával és igy a magyarságnak nincsen meg a kellő számú parlamenti képviselete, gazdasági téren szervezkedési mozgalmaink elé mesterséges gátakat állítanak és kultúránk helyzete is a kezdet kezdetén van. Minden iskolaügyi miniszter kijelenti Hodzsa óta, hogy nem szabad a lélekhalászattal foglalkozni, de azóta is állandóan emelkednek az uj iskolák a szinmagyar községekben, azonban nem magyar nyelvű iskolák. A magyar kultúra az iskolaügyminiszteriumból semmi célra sem kap támogatást. Majd a községi választásokkal foglalkozik. Ennek igen nagy jelentősége van a népszámlálás adataival szemben és ez lesz annak az ellenpróbája. Minden becsületes és faját szerető magyar ember szavazzon magyar pártra és igy bizonyítsa magyarságát. Végül a keresztényszocializmus lényegét fejtegetve, lelkes éljenzés mellett fejezi be beszédét. A következő szónok, Balogh Péter földmunkás hatásos beszédében a munkások bajaival foglalkozott és szavai a bennük rejlő igazság nagy erejével hatottak a hallgatókra, akik a legnagyobb figyelemmel hallgatták és melegen üdvözölték. Végül Ferenczy Károly körzeti titkár a községi választások fontosságára mutatott rá és meggyőző erővel óvta a választókat a kutmérgezőktől és a Judásoktól, akik ilyenkor kisértik meg a népet, hogy megrontsák. A nagysikerű gyűlést Kollár János elnök meleg szavai rekesztették be. A példás rendet egy kommunista agitátor egyetlen közbeszólása zavarta meg, aki a választ alaposan megkapta. A vámunió terveinek feladásáról tanácskoztak Curlius és Schober Genfben. —- augusztus 31. A Genfben megkezdődött népszövetségi ülést megelőzően a párizsi Temps hasábjain dörgedelmes cikk jelent meg, amelyben osztrák kormányválságról Írnak és pedig azzal a külföldi kölcsönnel kapcsolatban, amelyre Ausztriának égető szüksége van és amelyet csakis Franciaország támogatásával kaphat meg a Népszövetségtől. A lap többek között azt irja, hogy a Németországhoz való csatlakozás politikája Ausztriának az utolsó hónapokban csak keserű csalódást okozott, az osztrák kormány meggyőződhetett arról, hogy csatlakozási politikája az országot katasztrófába sodorja. Ez a szokatlanul agresszív hang arra mutat, hogy Franciaország ki akarja erőszakolni a német-osztrák vámunió végleges elejtését, sőt az osztrák kormány lemondását is. Ennek a hatása alatt Géniből olyan hírek érkeznek, amelyek szerint Curtíus német külügyminiszter Schober osztrák kancellárral vasárnap délután tanácskozott, amelyen szóba került, hogy milyen taktikát kövessenek a német-osztrák vámunió kérdésében. Beavatottak szerint Schober állítólag rámutatott Curtius előtt arra, hogy Ausztriának sürgős külföldi hitelekre van szüksége, amelyeket csak Franciaország támogatásával szerezhet meg, épen azért nem tartja célszerűnek, hogy a vámunióhoz való ragaszkodással politikai nehézségeket gördítsen a kölcsön útjába. De nemcsak a Temps, hanem a Journal is harci hangot üt meg, amidőn az unióról ir. Azt irja többek között, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a Népszövetségnek magának nincsen pénze és csak a közvetítő szerepét játsza. A pénz Franciaországé és Franciaország egyetlen centimest sem ad mindaddig, amig Ausztria teljes határozottsággal nem mond le a vámuniós törekvésekről. Tizenhárom hónapos lesz-e az esztendő? Általános zsinat döntsön az uj naptárra nézve. — augusztus 31. — augusztus 31. A Népszövetség most kezdődő ülésszakán valószínűleg szóba fog kerülni a Nagy Gergely-féle naptár reformjának megvitatása. A századeleje óta, pontosabban az 1900-as eisenachi evangélikus konferencia óta számtalan tudományos és gazdasági kongresszus sürgette mai naptárunk reformját. A naptárreform kérdésének két főpontja van: az egyik a naptári év célszerű és ökonomikusabb beosztása, a másik a husvét ünnepének fixirozása. A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata szerint március 22- ike és április 25-ike között váltakozhat évről évre a husvét ünnepe. Azokban az országokban, ahol a turisztika elsőrendű gazdasági tényező, egyre jobban sürgeti a közvélemény a husvét ünnepeitek rögzítését, mivel idegenforgalmi szempontból ez rendkívül fontos. 1921-béTi a Népszövetséghez fordultak a naptárreform keresztülvitelét tárgyaló kongresszusok és a Népszövetség elsősorban a római Szentszékhez fordult, kikérve az egyház véleményét. A Szentszék 1924 március 7-én a berni nunciatúrához leiratot intézett, amelyben örömmel veszi tudomásul, hogy a Népszövetség elismeri azt, hogy a naptárreform és különösen a husvét ünnepének rögzítése kérdésében elsősorban a Szentszéket tartja illetékesnek. Kijelenti a leirat, hogy semmiféle dogmatikai akadályba nem ütközik a kérdés, csak tiszteletreméltó tradíciókat érint, a Szentszék mégsem talál okot a naptárrend megváltoztatására. A húsvéti ünnepek zsinatok által vannak szentesítve, ennek következtében, ha ki volna mutatva, hogy a reformból közjó származik, akkor az egyház csak általános zsinat keretében foglalkozhatik a reformmal. A Népszövetség ezután hattagú bizottságot küdött ki, amelyben a Szentszék a canterburv-i érsek s az ökumenikai pátriárka egy-egy tudóssal képviseltette magát. Helyet foglalt még a bizottságban a nemzetközi kereskedelmi kamara egy elnöke, a régebbi naptárbizottság elnöke s a nemzetközi jog egy kiváló professzora. A bizottság az egyes államokhoz fordult azzal, hogy alakítsák meg a nemzeti naptárbizottságokat és tegyenek előterjesztést a naptárreformra vonatkozóan. A külügyi társaság kebelében így alakult meg a Magyar Nemzeti Naptárbizottság, amely a bekért szakvélemények alapján tárgyalta a reform kérdését. Száznyolcvan naptártervezet a Népszövetség előtt. Hogy mennyire érdekli a nagyközönséget a naptárreform tervezete, bizonyság erre nézve az, hogy a Népszövetséghez száznyolcvanöt naptártervezetet küldtek be. Ezek közül három magyar tervezet szerepel s a tervezetek egyikét, Kronpecher Jenő tábornok uj naptárát a Népszövetség melegen ajánlotta az egyes államoknak. A Népszövetségi bizottság ezekután leszögezte mindazt, amit nem fognak megváltoztatni az uj naptárban. így nem változtatható meg az év kezdőnapja, a hét beosztása, a hónapok nevei. Mindenre kiterjedő körültekintéssel, tárgyilagossággal és a tradíció tiszteletbenlartásával a beérkezett reformtervezetek tárgyalása után három naptár tervezetet ajánlott ezután a népszövetségi bizottság elfogadására az egyes államoknak. Az első tervezet az év négynegyedét és ezzel az esztendő két felét igyekszik egy-két nap eltolódásával egyenlővé tenni. A tárgyalás folyamán a bizottság maga is felvetette a kérdést, hogy vájjon a módosítás által elérhető csekély előny megéri-e a változtatást. A második tervezet szerint az év négy egyenlő trimeszterre osztatnék fel, amelyek 30, 30, 31 napból és pontosan 13 hétből állanának. így a négy trimeszter egyenlő. Fennmaradna az esztendőben egy nap, szökőévben két nap. Ha az év vasárnappal kezdődik, a tervezet szerint vasárnappal is végződnék. A következő év hétfővel kezdődnék, vagy, ha az előző esztendő szökőév volt, akkor keddel. A harmadik tervezet tizenhárom hónapra osztja fel az esztendőt, a melyek mindegyike négy hétből állana. Ennél a beosztásnál is fennmarad egy, illetve szökőévben két nap, azonban a beosztásnak az az előnye, hogy minden hónap egyforma. Ez a két naptár öröknaplárrá változtatható, ha a közönséges évben a fennmaradó két napot, mint névtelen napokat, a hét keretén kívül rekesztjük. Az egyik nap neve lenne újév napja, és július végén lévő nap neve pedig szökőnap. mmmmummmmmmmammmmmmmm» Nagy sikert és komoly művészi élményt jelentett a zsidó főiskolások szombaton megtartott kabaréestje. Saját tudósítónktól. — A komáromi zsidó főiskolások szombat esti kabaréestje a várt hatalmas siker jegyében zajlott le. A Dalegyesület színházterme zsúfolásig megtelt előkelő, disztingvált közönséggel és ott láttuk a komáromi zsidó társadalom minden számottevő tagját. A zsidó társadalom megértette fiatal lateiner ifjúságának szociális helyzetét és örömmel sietett a jövőt jelentő ifjúság erkölcsi és anyagi támogatására. A főiskolások műsorukkal igazán méltóan reprezentáltak. Korai Ferenc, az ismert kitűnő műkedvelőnek rendezésében nagysikerű műsort mutatott be. A műsor előtt dr. Waizner Endre köszöntötte szívből jövő beszéddel a közönséget. Vadnai László „Ötödik B“-je az iskolai élet humoros oldalát mutatta be sikerültén. A szereplők, Grosz Anci, Lengyel Klári, Mayer Anci, Rausnitz Györgyi, Schwartz Sári, Taub Rítta és Weisz Piri, közvetlenséggel játszottak. Schwartz Erzsi és Seidner György igazán és meggyőző tehetséggel alakították szerepüket. Második számként Windeisen Manóinak, az ismert táncművésznőnek, gyermektanitványai mutatkoztak be. Abelesz Erzsiké, mint rokokó táncosnő, sok bájjal, Baumöhl Magica mint Baker táncosnő, sok tehetséggel, Goldschmied Margitka mint japán táncosnő sok graciozitással, Grosz Babus és Hermann Alice, az elragadó fehérdresszes táncospár, korcsolyatáncukkal, amely eredetiségével meglepetésként hatott, Kohn Ibi mint auguszt, sok elevenséggel, Spitz Herta és Szilárd Rózsika apacspár pedig precíz táncukkal őszinte tapsokat kaptak. A táncokat diszkrét zongorakisérettel Goldring Béla látta el. Nagy sikert aratott Lőrincz Miklós „Ügyvédbojtár“-ja. A darabot sikerre vitte Lőwy László természetes komikuma és Weisz Piri, akiben uj, tehetséges vígjáték-műkedvelőt ismertünk Komárom, — augusztus 31 meg. Lengyel Klári, Goldring Béla, Ing. Radó Zoltán és Sümeg Miklós kaptak még sok lelkes tetszésnyilvánítást a közönségtől. Szünet után Török Rezsőnek irodalmi értékű, finom tollal megirt darabja, a „Magdaléna“ jelentett műkedvelőknél ritkán tapasztalható igazi művészi élményt. A darab főszerepét Mayer Anci játszotta, akinek halk, poétikus, egyszerűségtől megszépült szenvedő alakítása becsületes művészi, színészi teljesítmény volt. Ezt a játéki nivót még Ing. Radó Zoltántól kaptuk, akinek színészi tehetsége előttünk nem volt meglepetés. A darab többi szereplői, Grosz Anci, Schwartz Sári, Bloch Imre, Radó Andor és Schwartz Imre mind hozzájárultak a Magdaléna művészi bemutatásához. Seress Rezső nagyhírű zeneszerző földinknek egy sanzonját és egy Emőd- Szirmai dalt énekelt Korai Juci zongorakiséretével Raushnitz Györgyi a tőle megszokott kedves előadásban. A műsor utolsó száma Vadnai „Késdobáló“ cimü bohózata volt, amelyben Taub Rítta, dr. Waizner Endre, Goldring Béla, Zsombor György sok humorral és Schvartz Imre erélyes alakításával váltották ki a közönség elismerését. A műsor után reggelig tartó tánc következett, amelynek szünetében Mayer Ancit választották a „seax-apel“ verseny győztesévé, második Vincent Zdenka, harmadik helyezett Rausnitz Györgyi és negyedik Schwartz Sári lett. A győztesek értékes dijakat kaptak. Az est mindenképen igazolta a kitűnő műkedvelő gárda jóhirét és a komáromi zsidó társadalom önzetlen támogatását a komáromi zsidó főiskolások egyesületével szemben. Tudósitó. — Iskolai kötény, fehérnemű, harisnya, tornanadrág és cipő, aktatáska stb. mélyen leszállított árban ELBERT-nél Nádoru. 19.
