Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-25 / 102. szám

I I 1 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kő, félévre 50 Kő, negyed­évre 25 Kő. — Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUB ft JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Kedden, csütörtökön és szombaton. Adóárverések a„jó“ termés miatt. Komárom, — augusztus 24. Az adóárverések erősen foly­nak a komáromi pénzügyigazga­tási kerületben és a gazdák uzsorakamatra szedik fel a köl­csönöket, hogy az árveréseket elhalasztatni tudják. Itt, az expo­­ziturán azt mondják a gazdák­nak, hogy nincsen rossz termés, mert ezt az újságok fújták fel, hanem jó termés volt és lehet fizetni adót a végkimerülésig. Hát ezt a frivol játékot kezdik már megsokalni, mert valaki nem mond igazat: az országos hivatal körlevelei „katasztrofális termés­ről“ beszélnek a Csallóköznek és a járás elemi kárait most Írják össze, amelyek előzetes becslés szerint ötven milliót tesznek ki. Ki nem mond tehát igazat: az országos pénzügyi vagy a helyi közigazgatás? Egyelőre döntse el a közvélemény. A csallóközi adóárverések azon­ban már a nagyobb nyilvánosság elé kívánkoznak és ez a nyilvá­nosság nem is soká várat ma­gára. Mert amikor éhínség fenye­get ezer meg ezer embert, akkor jó termésről beszélni, de még csak közepes termésről is a leg­nagyobb vakmerőség és félre­vezetése az érdekelt hatóságok­nak. Mikor az emberek éjjel a határt járják felfegyverkezve és törik a gazda kukoricáját és sze­dik a krumpliját, akkor jó lenne, ha az expozitura kimerészkednék a falvakra és megkérdezné azok­tól, akik már talán hetek óta nem esznek kenyeret, hogy milyen is volt az idei termés. Ugyanezzel párhuzamosan pe­dig a vezérpénzügyiigazgató ren­deletére folyik az adóhátralékok öszszeirása, hogy abból leirjanak, vagy azokból engedjenek a kár­vallottaknak. És ugyanezzel egy időben folyik a jövedelmi adó fizetési meghagyások kikézbesí­tése, amelyek a múlt évi rossz termés után kataszteri holdanként 900—1100 korona tiszta jövede­lem után van kiróva- Azt kérdez­zük, ki bírja ezt ki és miért kell okvetlen tönkremennie a magyar gazdának? A magyar föld értékének egy­­harmadát elvesztette a rossz gaz­dasági viszonyok következtében és a legtöbb helyén értékének feléig van megterhelve és akkor jön a pénzügyi adminisztráció kü­lönféle „jó“ termések hírével, hogy felemje az adókat és megtart­hassa az árveréseket a falvakon Nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a vége. Mert, amint igen jól tud­juk azt, hogy adót fizetni kell az államnak, de azt is tudjuk, hogy a gazdasági élet egyensúlyát csak az igazságos adóztatás képes biz­tosítani. Az adóztatás szükséges a polgárság szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére, de annak nem lehet az a célja, hogy az Komárom, — augusztus 24. Barátságos megértéssel folynak a kereskedelmi tárgyalások. A mu!t hét elején Lillafüreden meg­indult kereskedelmi szerződésre vonat­kozó tárgyalások a kölcsönös megértés jegyében a legbarátságo>abb meder­ben folynak. Úgy a csehszlovák, mint a magyar kiküldöttek nagy készséget mutatnak a megegyezésre. A magyar kívánságok között első helyen a cs h­­szlovdk lisztvám rendezése áll, amelyre nézve egészen uj magyar javaslat ke­rült a tárgyalások anyagába. Már egész sor részletkérdést vitattak meg a konfe­rencián, úgy hogy szombaton mindakét delegáció jelentést tehetett kormányá­nak. Remélik, hogy augusztus 26-ig letárgyalják az egész anyagot, azután a szerződést írásba foglalják. Masaryk János, londoni csehszlovák követ Po­zsonyba érkezett és az egyik újságíró­nak nyilatkozatot adott le, amelyben megemlékezett a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokról is. A lon­doni követ e tárgyalásokat optimiszti­­kusan Ítéli meg és annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a tár­gyalások előreláthatóan eredményesen fognak végződni. Matousek miniszter szerint a kormány a közeljövőben fontolóra veszi a helyzet súlyosbodását. A pozsonyi Duna-vásár megnyitása alkalmából vasárnap délelőtt tartották meg Pozsonyban a szlovenszkói és ru­­szinszkói iparosok és kereskedők szer­vezeteinek központi munkaközössége által egybehívott kongresszust, amelyen megjelent Matousek kereskedelmi mi­niszter is. A kongresszuson Forbát főtitkár ismertette a súlyos helyzetet, aki kérdést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy amikor minden üzem kénytelen a legnagyobb vergő­dés következtében redukálni még az életstandardját is, miért nem követi a kormány is polgárai példáját. Ott is meg kellene kezdeni a közigazgatás költségeinek redukálását, hogy mente­süljön a polgárság legalább az adóter­hek egy része alól. Matousek minisz­ter válaszában többek között kijelen­tette, hogy a kormány minden tagja azon dolgozik, hogy a lakosság hely­zetén enyhítsen. A forgalmi adó átalá­­nyositásával kapcsolatban kijelentette, hogy a kereskedelem és ipar panasza ebben a tekintetben nem jogos, mert ezt az adónemet a vásárlóközönség fizeti. Kijelentette továbbá, hogy a kö­adózók egzisztenciáit tegye tönkre. Hiszen az a huszonöt milliós állami garancia kevés lesz csak az adók lefizetésére szükséges kölcsönökre, hát azután hogyan segítenek a földmivesen! Az állam egyik kezével segítséget nyújt, a másikkal visszaveszi. zeljövőben fontolóra veszi a kormány a helyzet súlyosbodására mutató álla­potokat s a maga részéről is kijelent­heti, hogy mindent el fog követni, hogy a jogos kívánságokat kielégítse, bár mindenkinek résit kell vennie takarékosság utján a súlyos helyzet meggy ógyitásában. Tehát Matousek miniszter ur szerint majd csak ezután fog a kormány a helyzet megjavításá­ról gondolkozni, félni lehet azonban, hogy mire ezt megkezdi, már későn lesz. Négy napig tartott a kormányválság Magyarországon és noha már úgy lát­szott, mintha Károlyi Gyula grófnak nem sikerülne a kormány megalakí­tása, szombaton este, az utolsó pilla­natban megszületett a várva-várt új kormány, amely sok tekintetben meg­lepetést hozott. A hivatalos lap hétfői száma rend­kívüli kiadásban közölte a Bethlen­­kormány fölmentését és a Károlyi­kormány tagjainak kinevezéséről szóló kormányzói kéziratokat. Az új kormány tagjai a következők: Miniszterelnök Károlyi Gyula gróf, aki a pénzügyminiszteri tárcát is vál­lalta, külügyminiszter Walkó Lajos, belügyminiszter Keresztes-Fischer Fe­renc, honvédelmi miniszter Gömbös Gyula, igazságügyminiszter Zsitvay Tibor dr., kereskedelmi miniszter Kenéz Béla dr., földmivelésügyi miniszter Ivády Béla dr., vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Ernszt Sándor, aki a népjóléti minisztériumot is tovább vezeti, tárca­nélküli kisgazdaminiszter Mayer János. A régi kormány tagjai közül négyen maradtak meg Károlyi kormányában s amennyiben a tárcanélküli kisgazda­minisztert is számításba vesszük, akkor öten kerültek a Bethlen-kormány mi­niszterei közül vissza a bársonyszékbe. Walkó fél évvel ezelőtt hagyta ott a külügyminiszteri tárcát, amelyet most újra elfoglalt, Kenéz Béla dr., Ivády Béla az egységes pártnak voltak eddig is tekintélyes tagjai, Keresztes-Fischer eddig főispán volt. Károlyi Gyula gróf az utolsó pillanatban kénytelen volt a miniszterelnöki tárca mellett a pénz­ügyminiszterséget is vállalni, de csak Találgatások a községi választá. sok határidejére nézve. Közöltük, hogy az esedékes községi választások idejét a koalíciós lapok hire szerint október 25-ére fogják ki­tűzni. Ez a terminus azonban koránt­sem bizonyos, mert a koalíciós pár­tokban is teljes erre nézve a bizony­talanság, amit legjobban bizonyít az, hogy most több olyan hir került for­galomba, mely szerint a választások szeptember végén, vagy október első vasárnapján lesznek. A választások idő­pontjáról a cseh nemzeti demokrata párt lapja, a Národni Listy, ezt írja: Az utóbbi napokban egyes lapok azt közölték, hogy a községi választásokat október 25-én tartják. Ez a dátum nem végleges, mert újabban hallható, hogy az illetékes kormánykörök tényleg tár­gyalnak ártól, hogy a választásokat korábbi időre tegyék és pedig vagy október elejére, vagy pedig szeptember végére A Právo Lidu értesülése sze­rint nem felel meg a valóságnak az a hir, hogy a községi választásokat ok­tóber 4-én tartják meg. Budapest, — aug. 24. ideiglenesen; Vargha Ferenc pénzügy­­miniszteri államtitkárt pedig miniszteri hatáskörrel bízta meg az adminisztratív ügyek vezetésében. Az uj kormány tagjai hétfőn délben 12 órakor a királyi palota szertartási termében tették le az esküt Horthy Mik­lós kormányzó kezébe. Valamennyi mi­niszter diszmagyarban jelent meg a kormányzó előtt, Ernszt Sándor köz­­oktatásügyi miniszter pápai prelátusi ornátusban, Gömbös honvédelmi mi­niszter pedig tábornoki díszben, Mayer János sujtásos fekete magyar ruhában tette le az esküt. Az eskü letétele után a miniszterek távoztak a királyi palotából, azonban Károlyi Gyula miniszterelnököt, Walkó Lajos külügyminisztert és Keresztes Fischer Ferenc belügyminisztert a kor­mányzó hosszabb kihallgatáson fogadta, s ők csak fél egykor távoztak a kor­mányzótól. A 33-as országos bizottságot kedd délelőttre hívták össze. A miniszterelnökség tisztikara hétfőn délelőtt Darányi és Bárczy államtitkárok vezetésével testületileg megjelent Beth­len István grófnál, hogy a tisztikar tagjai elbúcsúzzanak a volt miniszter­­elnöktől. A búcsúbeszédet Darányi Kál­mán államtitkár tartotta, amelyre vála­szolva, Bethlen többek között ezeket mondotta: — Nehéz a búcsú különösen olyan barátoktól, akikkel tiz év óta jó és rossz napokat, gyakran súlyos időket éltem át. Mindig büszke leszek erre a tiz esztendőre, mert úgy érzem, nem meddő és nem dicstelen korszakot éltünk át. Eszményeket szolgáltunk és ti hű mun-POLITIKAI SZEMLE Hétfőn tették le az esküt az uj magyar kormány tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents