Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-04 / 80. szám
1931. jglios 4. »KOMÁROMI LAPOK« 9 oldal. Forduljon bizalommal bármelyik helybeli kereskedőhöz felvilágositásért 3 mmmmmmm■ — —— s a s s s a s s s(s^sssxiBstisafsmaiHasmi ■■■■■■i ■■■! um i n Ismeri ön mára PHILIPS rádió kényelmes részletfizetési feltételeit ? Újabb szélhámosságon éríék Sörös Jolánt — Ezúttal vasutijegy nélkül utazott. — — Saját tudósítónktól. — Komárom, — julius 3. A komáromi kerületi bíróságnak immár megszokott alakja a vidék szélhámosnője, Sörös Jolán. Sörös Jolán egy „kedvezőbb konjunktúrában“ és olyan helyen, ahol működésére tágabb tér nyílhatnék, régen elérte volna már a „nagy szélhámosnő“ diszjelzőt, itt azonban, a gazdasági válságtól sújtott Délszlovenszkón, csak kis szélhámosságok elkövetésére van módja s valami balszerencse üldözi Sörös Jolánt, hogy rendszerint minden ballépését észreveszik s állandó vendége a kerületi bíróság fogházának. Ezúttal még ki sem szabadult, máris uj szélhámosságról kellett számotadnia. Ezek a szélhámosságok sosem nagyok s oka mindegyiknek az, hogy Sörös Jolánnak egy-két koronával { mindég kevesebb pénze van, mint amennyi célja elérésére szükséges volna. A fentemlitett esetben célja r például 'éppen Komárom volt, ahová Érsekújvárból indult. Jegy nélkül persze Nyugodtan felült a vonatra s elindult a komáromi kőrútjára s bizony János bácsi, aki csak most látott autót. A várostól messze, kicsi csallóközi faluban, annak is a legvégén lakott az öreg Juhász János bácsi. Közel negyven éve már, hogy felesége, a szép Szabó Klára meghalt, azóta nem mozdult ki a faluból. Nem is érdekelte a világ sorsa, megelégedett azzal, hogy reggelenkint kihajtott a falu legelőjére, estefelé visszaterelte az állatkáit; ez > ki tudja, milyen terveken törte a fejét mikor a kalauz udvariasan felszólította, hogy a menetjegyet adja elő. Sörös Jolánál ilyen nem volt, amire a kalauz, ismerve emberét, még udvariasabban vállalkozott arra, hogy Sörös Jolánt rövid utón lesegiti az ógyallaí állomáson. — Szívesen segitek magának kiszállni a gyallai állomáson, — mondta a jegyhezelő, amire azonban Sörös Jolán füle botját sem mozdította s nyugodtan a vonaton maradt, jegy nélkül. A kalauz Komáromban bekalauzolta Sörös Jolánt a forgalmi irodába s itt jegyzőkönyvet vettek föl az esetről. Sörös Jolánt nem sokkal ezután az ügyészség felszólította, hogy egynémely viselt dolgairól adjon számot s mire a vasúti jegy kényes ügye is tárgyalásra került, Sörös Jolán már rabruhábai állott a birák asztala elé. Minden ellene szólt s mivel hasonló kis esetekért számtalanszor volt büntetve, mint visszaeső bűnöst, hathónapi börtönre Ítélték. Az államügyész megnyugodott, a védő fölebbezett. volt a napi munkája és örömmel is tette. Szívesen volt a határban, ott érezte csak jól magát. Ismert minden állatot, a kisebbjeinek nevet is adott és ha rossz kedve volt, oda hivta magához egyiket-másikat, megsimogatta és ezek úgy ragaszkodtak hozzá, mintha tudták volna, hogy milyen örömet szereznek ezzel az öregnek. Hogy öregsége miatt a háborúban sem volt, a világ sorsáról sem igen tudott. Autó, vagy rádió ismeretlen dolog volt előtte, Hallott ugyan már róla, hogy van olyan masina, ami magától megy, még lő sem huzza, de nem hitte el. Hogy a nagyapja sem hitte el a vonatot, az apja sem a villanyt, azt János bácsi nem tudta, nem is érdekelte. Minek is volna neki a vonat, mikor ő sohasem utazik rajta, vagy a villany? Hisz este, ha kifekszik a kertjében, még csukott szemmel is tudja már, hogy feje fölött a Göncölszekér vagy a Fiastyuk ragyog-e? Így éldegélt János bácsi és talán meg is halt volna anélkül, hogy autót lát, ha egy délután kirándulók nem érkeznek a faluba. Közel hozzá álltak meg az autóval, hogy a vidék szépségében gyönyörködve meguzsonnázzanak. A többi kiváncsiakkal János bácsi is oda ment az autóhoz és nézte, nézte, furcsán, csodálkozó pillantásokkal, még azután is sokáig, hogy a többiek eltávoztak, hallgatta az indulni készülő autó bugását, mig fáradt, öreges alakját el nem nyelte a növekvő esthomály. G.' Háztartás. Helyes beosztás. A háztartás helyes vezetésének egyik főfeltétele a helyes beosztás. A helyes beosztás: az előrelátás. A jövedelmek általában nem nagyobbak télen és nem kisebbek nyáron, mig a kiadások lényegesen kisebbek nyáron, mint télen. Különösen decembertől májusig majdnem egyharmaddal több pénz kell naponta a háztartási költségekre, mint az év másik hat hónapjában. Ha ezt az egyharmad különbözeiét megfelezzük és a nyári és őszi hónapokban a többletből kohzerveket (befőttet, főzelékfélét) gyűjtünk a téli és tavaszi hónapokra, zökkenés nélkül vezethetjük a háztartást és étlapunk mindig változatos és Ízletes lesz. A konzervek gyűjtésénél igen fontos szempont, hogy idejekorán vásároljunk és csak hibátlan gyümölcsöt vagy főzelékfélét válasszunk. Amikor látjuk, hogy a gyümölcs nagyobb mennyiségben tűnik fel a piacon, várjunk egy hétig és ha látjuk, hogy az ára lefelé halad és szép, kifejlett, érett példányok kaphatók, vásároljunk. Befőttnek valót inkább előbb, mig dzsemnek (íznek) való gyümölcsöt később vehetünk. A kellő pillanat megválasztásával igen sok pénzt megtakaríthatunk, mert az árakban nagy különbség van, amig a primőr gyümölcsből túlérett tömegáru lesz. Közlünk néhány aktuális receptet. Zöldborsó, télire Tiszta lábasban vizet forralunk, 2 kg megtisztított nemes borsót 3 percet főzzünk a forrásban levő vízben. Aztán a borsót kivesszük és szitán a vizet lecsurogtatjuk; 2 liter vízben félkiló cukrot negyedóráig főzünk. Ehhez teszszük a borsót és igy újra addig főzzük míg a borsószemek ráncosak lesznek. Ezután kihűtjük. A cukros levet leszűrjük és még tiz percig főzzük. A borsót üvegekbe tesszük és az újra kihűl, cukrosvízzel leöntjük. Hólyagpapirral bekötözzük. Sóska, télire A sóskát kiválogatjuk és sok vízben jól megmossuk. Aztán szitára tesszük. Apróra vágjuk és üvegekbe rakjuk. Felforralt sósvízzel leöntjük és kissé kihűtjük. Jó erősen bekötözzük. Zöldbab, télire A zöldbabot megtisztítjuk, kettévágjuk és félpuhára főzzük. Azután sz tára öntjük és kihűtjük. Egy liter vízhez kávéskanál ecetet és egy kávéskanál szalicilt teszünk, így forraljuk ö percig. Utána kihűtjük. A babot üvegekbe tesszük, úgy, hogy az üveg ne teljék meg szinültig. Annyi ecetes szalicilos vizet öntünk rá, hogy majdnem elfödje a babot. Ezután az üvegeket lekötözzük és 15 percig gőzöljük. Utána 24 óráig az üvegeket letakarva a gőzben hagyjuk kihűlni Ezután megvizsgáljuk, elfödi-e a víz a babot, ha nem még öntünk rá és késhegynyi szalicilt szórunk a tetejére. Az eltett babot ilymódon többször vizsgáljuk meg, hogy a víz ne apadjon le róla. Használat előtt a babot kétszer-háromszor jól kimossuk melegvízben. T r
