Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-18 / 99. szám

1931 - augusztus 18 »KOM4KOMI LAPOK« 3. öld bu. Dunaszerdahelyen és Gúlán hatalmas tömeg előtt tartottak beszédet a magyar nemzeti párt törvényhozói, — Szent-ívány, Richter, jaross, Koczor, Füssy, Holota a legsür­gősebb tennivalókról. — — augusztus 18. A Magyar Nemzeti Párt komáromi kerülete Dunaszerdahelyen és Gútán augusztus 16-án rendkívül látogatott pártgyüléseket tariott. amelyeken Csal­lóköz valamennyi községének helyi­szervezete képviseltette magát. A gyűléseken megjelentek a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói és vezető íéríiai; köztük Szent-lvány József párt­elnök, nemzetgyűlési képviselő, Richter János, Füssy Kálmán szenátorok, Ho­­iota János nemzetgyűlési és jaross An­dor tartománygytilési képviselők, ífj. Koczor Gyula ügyv. pártelnök, Bartal Iván körzeti elnök és mások. Dunaszerdahelyen délelőtt folyt le a gyűlés, amelyen a törvényhozók nagy­hatású beszédekben foglalkoztak a gazdasági válsággal és azokkal a csa­pásokkal, amelyek a détszlovenszkói magyar mezőgazdákat a katasztrófáiis termés következtében érték és amelyekre a kormány legsürgősebb orvoslását követelték Szent-Jvány beszéde Zúgó és lelkes éljenzéssel fogadták a választók ezrei Szent-lvány Józsefet, aki a nagyszabású beszédében többek közt a következőket mondotta: Visszatekintve gazdasági helyzetünk eddigi alakulására, éles kritikában ré­­szesitette a kormány tizenhároméves gazdasági politikáját, amely egyrészt a szociáldemokrácia által diktált kísérle­tezések jegyében folyt s egyszersmind a csehszlovák nemzeti gondolatnak pénzügyi téren való teljes érvényesü­lését szolgálta. Ezért történt, hogy a magyarság hi­telszervezetei a cseh tőke martalékává váltak, ezért történt, hogy a magyar vidékek, amelyeket 1919-ben a vörös háboru is súlyosan megkárosított, olyan helyzetbe kerültek, hogy semmiféle gaz­dasági válsággal szemben nem tudják a helyüket megáliani. A kormánynak pénzügyi politikája a közgazdasági életre és az állam egész lakosságára katasztrófáiis hatással volt és ellenkezett a kapitalizmus minden törvényével, mintha szándékosan és mesterségesen pusztították volna a magángazdaságot és mintha szándéko­san bocsátkoztak volna bele az állami költségvetés olyan magasra emelésébe, ami egy ilyen kis állam teherbíró ké­pességeivel össze nem egyeztethető. Gazdasági és pénzügyi téren az egyes közgazdasági ágak között bekövetke­zett diszparitás olyan helyzetet terem­tett, amely egyszerűen csődbe kergette a termelést és felköltötte a munkanél­küliség rémét, mert ez is úgy kapcso­lódik bele a gazdasági élet egyéb ágaiba, mint az egyik láncszem a má­sikba. A mai európai krízisben a cseh­szlovák köztársaság mintha egyáltalán részt sem venne, a valóságban azon­ban gazdasági erőink kimerülő félben vannak. Az állam bevételei mindig ki­sebbek és a termelés túlnyomó része képtelen a reá kivetett adókat kifizet­ni, mert egyre növekszik az eladóso­dás. Előrelátható a jövő, előrelátható a csalódás a költségvetés tételeiben és ezért pontosan ki lehet számítani, hogy a parlament úgynevezett takaré­kossági bizottságának gyöngesége és a kormány teljesen helytelen pénzügyi politikája fel fogja borítani a költség vetés egyensúlyát és hiába, az egyen­súlyt nem lesz lehetséges az állami kölcsönök segítségével helyreállítani. — Mindezek a bajok szinte elenyé­szően csekélyek azokhoz képest, ame­lyekben a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság van, amelynek sem piaci, sem termelési lehetősége, sem hitel­szer ve zete nincs. A leggazdagabb és legmagyarabb vidékeknek ezidei ka­tasztrófája abban fejeződik ki, hogy a Csallóközön nincs egyetlen mázsa olyan búza, anreiyet el lehetne vetni és számos vidéken éhínség jelentkezik. — Felemelt fővel, önérzetesen köve­teljük a kormány erélyes intézkedéseit a katasztrófa következményeinek eny­hítésére, nyugalomra intjük magyar né­peinket, mert bízunk jövőjében, de nem vállalunk felelősséget egyetlen pillana­tig se azokért az eseményekért, amelyek a kormány nemtörődömsége folytán be fognak következni — fejezte be beszé­dét általános helyeslés mellett Szent­­lvány József. A népgyülésen még beszédet mon­dottak Richter János szenátor, Jaross Andor tartgy. képviselő, Füssy Kálmán szenátor, ífj. Koczor Gyula kerületi elnök s dr. Holota János nemzetgy. képviselő. A pártgyülés határozati ja­vaslatot fogadott el Csalióköz követe­léseiről. A yút’ii gyűlés. Gútán vasárnap délután tartottak a Magyar Nemzeti Párt vezérférfiai sike­rült nagygyűlés, amelyen mintegy négyezer gazda és nagyszámú földmun­kás vett részt. A gyűlésen beszámoló beszédet mondott Richter János szená­tor és Koczor Gyula, valamint Jaross Andor és megragadó beszédben ecsetel­ték a mezőgazdasági katasztrófáiis hely­zetet s ismertették a nyomor enyhíté­sének módozatait. A gutái naggyülés is elfogadta a dunaszerdahelyi nagy­gyűlés határozati javaslatát. A magyar probléma. Egy francia könyv beismerései. „ FIajm eresztő igazság­­talanság Komárom, —- aug. 17. Megint egy francia könyv a világ­piacon, újságírói könnyedséggel meg­írva, mert a francia nagyközönség szá­mára Íródott: René Dupuis: „Le prob­­léme hongrois.“ Egy jó adag francia bűntudat is csendül ki a könyvből: a szerzőnek van bátorsága ahhoz, hogy bevallja, miszerint Franciaország hajmeresztő igazságtalanságot követett el 11 évvel ezelőtt a magyarsággal szemben. De még kirívóbb a könyvben megnyilvá­nuló politikai célzat, amely magyar­francia közeledést akar és az az ösz­tönös német-félelem, amely attól tart, hogy a lehetetlen középeurópai hely­zet Magyarországot az eljövő An­schluss által még jobban megerősödött Németbirodalom karjaiba hajtja. Fran­ciaországnak feladata az, hogy a német Drang nach Osten törekvést közömbö­sítse oly módon, hogy Magyarorszá­got, amelyet a békeszerződés mind­inkább a német érdekszövetséghez visz közelebb, újra valaki hatalomhoz segítse, — mert csak erős és nemzeti öntudattal rendelkező állam képes gátat vetni a germán terjeszkedésnek. Mi módon oldható meg ez a feladat? Dupuis szerint a magyar problémának három alapvető pontja a terület, a kisebbségek és a vámok kérdése. Mind a háromnak megoldása a feleknek kölcsönös áldozatkészségétől és ko­moly békeakarásától függ. A terület kérdésénél Dupuis a határok módosí­tását kívánja. A határok kiigaziíása mellett a ma-Súlyos motorkerékpár szerencsétlenség. Neiiwirth Miksa szállító bal lábát térden felül leamputáltak a lévai kórházban. — Saját tudósítónktól. —• Komárom, — aug. 17 gyár kisebbségnek politikai és admi­nisztratív autonómiája, ha ez a való­ságban is kifejezésre jut és nemcsak szerződési pont, vagy záradék marad, nagyban hozzájárulna a mostani béke­­szerződések problémájának leegysze­rűsítéséhez, a kisebbségi kérdés meg­szüntetéséhez anélkül, hogy gyökere­sebb revízióra volna szükség. A Dunamedence melletti gazdasági krízis enyhítése és megszüntetése az utódállamok kereskedelmi politikájá­nak megváltoztatását feltételezi. A szerző külön fejezetet szentel a francia-magyar érzelmi közösség és szimpátia tárgyalásának, ahol nem egyszer lírai hangon emlékezik meg a magyar lovagiasságról, jogérzetről és büszkeségről. A sorozatos motorbicikli szerencsét­lenségekben most egy komáiomi vo­natkozású, sajnálatos szerencsétlenség­ről kell beszámolnunk. A szerencsét­lenség még a múlt napokban történt. Neuwirth Miksa, komáromi szállító motorkerékpárjával Zsarnócára igyeke­zett valami faüzletet lebonyolítani. Rudnyabánya falu mellett, ahol egy veszedelmes kanyar van (úgy hívják arrafelé, hogy halálkanyar), a teljesen lassan menő Neuwirth Miksa motor­­kerékpárjába belészaiadt egy már fé­kezni nem tudó, őrült sebességgel száguldó autó. A nagy rázkódtatás következtében Neuwirth a motorkerék­párból kivágódott, de magának a mo­torkerékpárnak — csodálatos módon — semmi baja nem történt. Az őrülten száguldó autó tulajdonosa egy morva földbirtokos. Neuwirthet beszállították a lévai kórházba, ahol műtétnek kellett magát alávetnie és bal lábút té/den felülről leamputáltak. A szerencsétle­nül járt szállító iránt városszerte nagy részvét nyilvánul meg. Ä pénzügyi hatóságok „túlzottaknak“ találják a termésről szóló faireket és a végrehajtásokat rendületlenül folytatják A műit héten itt jázt Híadky dr., az ujj pénzügyi vezérigazgató és elrendelt©, hogy m dohánytermelők minden köztartozása levonandó a dohány beváltásakor, (Saját tudósítónktól) Komárom, augusztus 18 Múlt számunkban megírtuk, hogy a komáromi pénzügyi expozitura terüle­tén a komáromi és a dunaszerdahelyi adóhivatalok a Csallóköz számos köz­ségében kiírták az árveréseket. Ezek az árverések már meg is kezdődtek és természetesen a legszomorubb ered­ménnyel végződnek. Legközelebb le­írjuk egy ilyen úgynevezett árverésnek hiteles lefolyását Az adóhivatalok természetesen nagy ostromnak vannak kitéve, mert 50000 korona adótartozásig az adóhivatali fő­nök adhat halasztást vagy részletfizetési kedvezményt. De a pénzügyi körökben és ezt a vezérpénzügyigazgatótól lefelé kell érteni, az a vélemény, hogy a ter­més „nem volt jó“, de amit a lapok Írnak, az mind túlzás. Nekünk igazán nem kell védekeznünk. Akinek szemei nem azért vannak, hogy azokkal lás­sanak és fülei nem azért, hogy hallja­nak, ez gyógyíthatatlan betegség. A napokban itt járt Hladky dr., az uj pénzügyi vezérigazgató és körülné­zett a velszi tartományban, főképen a Titokzatos lépfessé® megbetegedés A kefekötő Családja megfer­tőzte magát hulladék-szőrökkel Herdics Jáno$né harminckétéves örs­­ujfalusi asszonyt különös betegség tü­neteivel hozták be a komáromi kór­házba. Kellő vizsgálat után megállapí­tották, hogy minden kétséget kizáróan lépfenés (anthraxos) megbetegedése történt az asszonynak. 2 íaaács a® wíazésoa. val© szép® Ebből azt a fel, hogy az lesz semmi és akarja kerülni, dohány iránt érdeklődött. Úgy találta, hogy a dohány az idén kitűnő. Egy­úttal elintézett egy kérelmet is, amelyet a dohánytermelők egyesülete intézett hozzá, akik azt kérték, hogy a szomorú termésre való tekintettel ez idén tekint­senek el a pénzügyi hatóságok a köz­tartozások levonásától a dohány bevál­tása alkalmával. A pénzügyi vezérigazgató intézkedet is és pedig úgy, hogy a legszigorúbban elrendelte a do­hánytermelők köztartozásainak a beváltás alkalmával leendő levo­nását. horoszkópot állíthatjuk adómoratóriumból nem az, aki az árverést el előbb a bankban szerez drága pénzen kölcsönt az adótartozások kiegyenlítésére. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit szól mindezekhez a pénzügyminiszter. Körülbelül sejtjük, hogy mit. Talán a parlament segíthetne még az adóbajokon, mert ezekből a lakos­ságnak olyan romlása lesz, amely már közel jár tönkrejutásához. Lépfenét az ember lépfenés állattal való közvetlen érintkezés folytán kap­hat s a betegség emberre is roppant veszélyes. A kórház sürgős bejelentése után a csendőrség azonnal nyomozást indított, hol jutott Herdics Jánosné lépfenés húshoz, avagy: van-e a Herdics család birtokában lépfenés marha? A csendőri nyomozás azonban nem vezetett megfelelő eredményre, mert Herdics Jánosnak szarvasmarhája nem volt s a szomszédságban, de az egész községben sem történt lépfenés meg-1. Ha szép barnára akar lesütni, kenje be alaposan napozás előtt és napozás után testét — főleg azonban arcát és kezét — C r e ni e - L e o d o r - ral; nem fog fájdalmas pirosra leégni és egészséges, barna színe lesz. Crenie-Leodor zsíros bőrre vörös; száraz bőrre kék csomagolásban — Tubusa 5’— Ke és 8-— Ke. Leodor-Toi lette-Szappan 5’— Ke. Minden Chlorodont árusító- helyen kapható. g áp olásra BemiBEsmtBmEe&ssms-aezismstgwmBWBammttaxBesaiamssmmwtmzjmKmmBiBamm 2. Ha szép fehér fogakat akar; tisztítsa reggel és este fogait a pompásan frissítő Chlorodont fogpasztával, mely a Chlorodont fogkefe segítségével a fogak oldalfelületének is ragyogó elefántcsont-fényt kölcsönöz. — Chlorodont-fogpaszta, Tubusa 4'— Ke és S 6-— Ke, Chlorodont fogkefe T— Ke és 8-— Ke, Chlorodont-gyermek-íogkefe 5’— Ke, ® Chlorodont szájvíz 8— Ke és 16- Ke. 1 tése ellen a falukon nézete szerint — úgy lehet védekezni, ha a régi naiv felfogásokkal szakítva, az emberek fel­hagynak a forralatlan tej fogyasztásá­val s azt csak forralva fogyasztják el. Anyák, gyermekeiteknek csak forralt tejet adjatok! házába: tüdővészes cselédszemélyzet és a fertőzött tej utján. A forralatlan és pasztőrizálatlan tej, a frissen fejt tej név alatt kedvelt Ínyencség a közegészség legsúlyosabb veszedelme. Egyedül Lon­donban évenként több mint négymillió gallon tuberkulózis csirával megfertőzött tejet fogyasztanak. A tüdővész terjesz-

Next

/
Thumbnails
Contents