Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-08 / 95. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1931. augusztus 8. volna is más munkaalkalom, egy egészen uj életpályát kell nékik kezdeni, de ez volna a legkisebbik baj, A legnagyobb baj azonban az, hogy nincs igen számukra egyéb munkaalkalom. A riasztó hirre Komárom város vezetősége azonnal akcióba lépett, hogy a derék munkásoktól elmúljék a keserű pohár. A polgármester távollétében Csukás István dr. városi főjegyző, helyettes polgármester, amint értesült a komáromi üzem beszüntetéséről, nyomban megtelefonálta azt Paikovich László alispánnak és Huszár Aladár dr. főispánnak. Értesítették a szomorú hirről Zsindely Ferenc dr.-t, Komárom város országgyűlési képviselőjét, aki viszont Hegedűs Lórántot kérte föl, hogy a Magyar Keményfaipar R. T. központi vezetőségét bírják rá, hogy a komáromi ipartelepük üzemét ne szüntessék be, hanem azt tartsák fenn továbbra is. Csukás István dr. helyettes polgármester, városi főjegyző, aki maga is személyesen tárgyalt a részvénytársaság központi igazgatójával, Kálmán Sándor dr.-ral, nem sok jót remél a központ intézkedésétől. Kálmán Sándor dr. központi igazgató a tárgyalások során kijelentette, hogy a beszüntetést nem is a pénzügyi helyzet okozta, hanem az, hogy a komáromi telep fűrészei olyan régi, elavult típusúak, hogy azok nem vehetik föl a versenyt a modern fűrészekkel. A komáromi üzemet nem érdemes föntartani. Nemcsak az üzemet szüntetik be, de még az irodát is és a fölösleges tisztviselőket is elbocsátják. A sok tárgyalás végre azt a sovány eredményt eredményezte, hogy a komáromi telepen levő faanyagot még föl fogják dolgoztatni. Ez az eredmény vajmi kevés, mert eire a sor csak pár hónap múlva kerül és ez a munka is csak 3—4 hétig fog tartani. illlUflHKIMMIfflunililIIlim lifflililllli IM'llimi»’Wliil1!I Hasonlókép az olyan emberek, akik szívbajban szenvednek, súlyos bajt szoktak kapni és számos vérszegény ember, aki vérszegénységének pótlását a nap hatásától várja, ha egyébként tüdővész vagy szívbajban szenved, alaposan ráfizethet meggondolatlanságára. Röviden szólva a nap hatásának eddigi értelmezése nem helyes. Nem lehet ajánlani még az egészséges embernek sem a naptól való hirtelen lesülést és figyelembe kell venni, hogy ez nem egyéb, mint a bőr leégetése. Nem kétséges, hogy a nap, sugaraival nélkülözhetetlen az emberi élet számára, de egyúttal ismeretes ez orvosság kettős éle. Ép úgy, mint a morfium is gyógyszer, amely egyfelől enyhíti a betegség szenvedéseit, másfelől azonban veszélyes méreg, a nap is tönkre teheti az embert. A középút és elővigyázat kétszeresen szükséges a napsugarak használatánál. A túlzásba vitt napozás helyett sokkal helyesebb a rendszeres légfürdés és még pedig minden időben, mert a légfürdőzés — ha alkalmas takarózás mellett történik — bizonyosan edzi a testet s a különböző időjárásokkal szemben teszi ellentállóképessé. Ha szép arcbőrt akar, használja a több mint 40 év óta általánosan kedvelt I>r. UYeyg-a,*ig,-íéle szeplő elleni orßmet. Kapható: Stadt Apotheke, Budanbach a. E. Postfach 26— /%. komáromi járási képviselőtestület felíratnia minisztériu m o khoz a csallóközi termés-katasztrófa, talaj-vizek és jégverés mintegy £>0 millió kárai ügyében Király József járási választmányi tag felhívása a pártokhoz minden pártpolitika kikapcsolása tárgyában Gután elfogyott a kenyér. A szegény lakosság- a községháza előtt áll sorfalat kenyérjegyé>t. — Egy kommunista szónokot, aki a népet tüzelte, letartóztatott a cseadőrség és Komáromba kísérte. Guta községben több mint ezer családnak nincsen egy falat kenyere. Saját tudósítónktól. — Aki a hét elején megfordul Guta községben, mely a maga tizenegyezer lakosával Szlovenszkó, sőt az egész köztársaság legnagyobb faluja, az szomorú látványnak lehetett tanúja. A község lakosságának egy igen jelentékeny része, mely aratási munkához jutni nem tudott, a községháza előtt gyülekezett és ott libasorban várta a kenyérjegy kiosztását. Ez a jelentkezés sorrendjében meg is történt. Guta községnek óriási határa van, amely negyvenötezer kataszteri holdat tesz ki, de az idei termés olyan elszomoritóan rossz volt, hogy arra a legöregebb emberek sem emlékeznek. A határban nem termett annyi gabona, amely a lakosság egészének egy havi szükségletét fedezné. így érthető az, hogy a szegény földmunkásoknak fogyott el legelőször a kenyere, pontosan a nyár közepén. A község gazdag, rengeteg földje van, de az idén minden jövedelme kárbaveszett, mert az szénából áll és az idén a rétek teljesen kiégtek a nagy szárazság következtében. Ne vigyük túlzásba a napozást Okos tanácsok & strandotoknak Komárom, — aug 7. Komáromban is megindult a nemes versengés a fürdőzők, a strandolók között, hogy ki barnább, ki feketébb a napsütéstől és sokan nagyon is túlzásba viszik a napozást. Ezek részére közöljük az alábbiakat. Egy orvosi szaklapban olvassuk, hogy a közönséges égési sebeknél — mint pl. a tűzzel való megégetésnél — észlelt tapasztalat bizonyítja, hogyha a test felületének kétharmadát megégetjük, a bőr bomlásánál stb. keletkező mérges anyagok intoxitálása folytán Guta, — augusztus 8. Kritikus esztendeje ez a gutái agrárpártnak is, amelynek tagjai mintegy ötezer holdat bérelnek kataszteri holdanként 150 korona haszonbéren. Természetesen semmijük sem termett és a múlt évben sem volt termésük. Ezért százak ellen indított pert a földbérlő szövetkezet, ami a legnagyobb elkeseredést keltette az agrárpárt tagjaiban. Ugyanis az idei termés is elmaradt és képtelenek megfizetni a haszonbéreket. A kedden kenyérjegyért sortálló közönséghez egy gútai kommunista munkás beszédet intézett, amelyben a nép bajaira mutatott rá. A szónokot beszéde közben letartóztatta a csendőrség és beszállította a komáromi törvényszék fogházába. A rendtörvény alapján indítanak ellene eljárást. Gután, a köztársaság legnagyobb falujában, ez a gazdasági vigasztalhatlan helyzetnek a nyitánya. Hova fog ez fejlődni, azt senki sem tudja. A falunak egy évtizeden át érdemes vezetője, Lövenstein Antal nyugalomba vonul, ebben bizonyára az eseményeknek is része van. A Gután élő ügyvéd, az agrárpárt vezére, pedig szintén áttette lakását Komáromba. Idők jelei. valószínűleg bekövetkezik a halál. És éppen, mert a nap által való leégés nincs annyi kellemetlen érzéssel öszszekötve, mint a közönséges megégetés, választja annyi ember a gyógyításnak vélt martyriumot: a napozást. Ugyancsak veszedelmes az is, ha a koponyát tesszük ki a nap hatásának. Az agyhártya vérbősége, agyhártyalob, melyet közönségesen napszurásnak nevezünk, épenséggel nem tartoznak a ritkaságok közé. Nyilvánvalóan a téves nézet, mely kevésbé észszerűen értelmezi az emberre való hatását, — készteti a tüdőbeteg embereket a napon való fekvésre s ezzel igen siralmas következmények viselésére. Az ember helytelen gondolkodásmódjának következményeiként jelentkeznek a tuberkulotikus tüdőgyulladásos telepek, a tüdő vérbősége és jelentékeny vérzései. Saját tudósítónktól. A komáromi járási választmánynak talán fennállása óta nem volt olyan fontos ülése, mint pénteken, mely az egyes minisztériumokhoz, az országos hivatalhoz, a pénzügyi vezérigazgatósághoz és a földmivelési tanácshoz intézendő memorandumokat tárgyalta. Az ülésen bodor Adolf dr. közig, főbiztos elnökölt és bejelentette, hogy a földmivelésügyi minisztérium két tisztviselője: Pazderka dr. kormánytanácsos és Kratochwill dr. főtanácsos bejárták Alsócsallóköz károsult falvait. Az elnök leírta előttük a helyzetképet, a 150—200 kg-os terméseredményeket, a rettenetes munkanélküliséget és megbeszélte velük a segítés módozatait: vámmentes gabonavetőmag biztosítását, olcsóbb kölcsönszerzés lehetőségeit és a munkásság támogatását. Király felszólalása: tegyen félre mindenki minden pártpolitikát. Király József csicsói plébános (orsz. kér. szoc. párt) a segitési akció megindítója köszönetét mond a hatóságnak, hogy együttérez a szomorú helyzetben a járás károsult népével és oldala mellé áll, hogy átsegítsék ezen a jellemezhetetlenül szerencsétlen helyzeten. Mivel az emberi nyomorúság közös, a mai helyzetben tegyen félremindenki minden pártpolitikát és dolgozzék önzetlenül a nyomor csökkentésén. Azért mondja ezt, mert Szimő községből érkezett jelentés szerint ott az agrárpárt irta össze párthelyiségében a vetőmagszükségletet és voltak olyanok ott, akik kijelentették, hogy csak az aprárpártba iratkozók kaphatnak a vetőmagból. Ezt elitéli, mert valóságos hóhérmunka az, ha a bajban levők lelkiismereti szabadságával élnek vissza. Hogy a helyzet milyen szomorú, elmondja a Guta községben levő állapotokat, ahol már elfogyott a szegény munkásság kenyere és a község kenyérjegyeket osztogat. Csicsó községben 150 munkás ment a községházához, ahol kenyeret és munkát követelt, mert a legközelebbi napokban elfogy a kenyér. Csallóközaranyos községben ugyanez ismétlődött meg. A kenyér elfogy és jön az éhinség. Kéri a legsürgősebb segítséget a munkásság számára. Az elnök vizsgálatot igér. Fodor dr. elnök kijelenti, hogy hi-Komárom, augusztus 8 vatalos megbízást egy község sem kapott a vetőmag összeírásra, sem arra, hogy a jelentkezőktől koronákat szedjenek. A szimői esetben vizsgálatot rendel el. Prazsdk József (agrárpárti) megáilapitása szerint a járásnak 500 vagon vetőmagszükséglete van. Az elnök hangsúlyozza, hogy az országos földmivestanácsnál és az országos hivatalnál azt kéri, hogy a lakosság pénzben segélyeztessék, mert 45 millió kár érte a járást a legutóbbi nagy jégkáron kívül és ebben a kis emberek részesüljenek. Király József támogatja az elnök javaslatát és szintén a pár holdas törpegazdák érdekeit védi felszólalásában. Prazsák József szerint a gazdák nem használják ki a lehetőségeket, mert a belvízkárokat 2000 gazda jelentette be, a többi 3000, akit szintén ez a kár ért, nem adott erről jelentést, tehát igy a segélytől elesik. Ugyancsak Prazsák József, a földmivesiskola igazgatója kijelenti, hogy a jugoszláv vetőmag a Csallóközben nem felel meg. Király József előadja, hogy a magyar hatvani nemesitett vetőmag bevált és a mai mostoha viszonyok közt is tűrhető termést adott a Csallóköz egyikmásik birtokán. A memorandumok. Fodor elnök nyomatékosan kéri a választmányt, hogy fogadják el a hatósági javaslatot, mely minden kérdést felölel. Egyes lényegtelenebb kívánságokat mellőzött a járási hivatal, de a lényeges segítségre felhívja a kormányhatóságok figyelmét. Augusztus 13-án ül össze a járási kárbecslő bizottság és annak igen nagy munkája lesz, mert tiz ülés kell ahhoz, hogy a községek jelentéseit felülvizsgálják. Ebből a célból javasolja a járás képviselőtestülete: 1. Kerestessék meg az országos földmivelési tanács, hogy a kárbecslés bevárása nélkül is a legnagyobb segélyt a legnagyobb elemi kárt szenvedett komáromi járásnak biztosítsa, ahol az előző rossz gazdasági évek után az átlagnak 20— öO'Vo-a termett. A gazdáknak nincsen vetőmagja, a földmunkások körében az éhség üti fel a fejét, mert munkaalkalmuk nem volt. 2. Ugyanott kéri 250 vagon vámmentes külföldi búza behozatalát vetőmagul.
