Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-06 / 94. szám
± Otvenkettedik évlolyam, 94, »«ásóm. Csütörtök. 1931. axisrusztns 6. I LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kö, félévre 56 Ki, negyedévre 23 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszára ára 1 korona. A segítés módjai. Komárom, — augusztus 5 A terméskatasztrófa, amely a magyar lakosságot érte, most bontakozik ki igazi nagyságában, mikor ismertté lesznek azok a számadatok, amelyek a termésre vonatkoznak. Magyar törvényhozóink együttes elhatározással keresik fel a kormány tagjait, hogy tanácskozzanak a segítség módjai felől velük és informálják őket a bajnak méreteiről. A kormány azok után a módok után Ítélve, amelyek szerint a segítés felől nyilatkozik, nagyon szűkmarkúnak ígérkezik, úgy, hogy a magyar gazdáknak igen kevés kilátásaik vannak arra, hogy olyan segítésben részesülhetnének, amilyen a katasztrófa nagyságával arányban áll és kicsinyes nézőpontok irányítják annak alkalmazásánál Amennyiben a híradások megfelelnek a tényeknek, a pénzügyi és a földmivelésügyi minisztérium képviselői nyilatkoztak a gazdaközönség kárvallott részének segitése felől, amely három csoportba tartozik. A pénzügyminiszter helyettese azt jelentette ki, hogy az árveréseket beszüntették az aratás tartamára. Tehát ez annyit jelent, hogy a cséplés befejezése után ismét megjelennek a végrehajtók a magyar falvakban és elviszik talán a kenyérre meghagyott szomorú kenyermag maradékot is, mely a piacon minőségénél fogva nem értékesíthető. Ez az egyik értesülés, amelynek aligha örülnek meg gazdáink A másik pedig az, hogy adómoratóriumról szó sem lehet, mert adókat nem engednek el és nem írnak le. Ennek ellenére is m( g kell kísérelni mindent, hogy ettől a tehertől, melynek suiya alatt összeroskadt a gazdatársadalom, szabaduljon és halasztásokat vehessen igénybe. A másik módja lenne a segítésnek az elemi károkról szóló törvénynek igénybevétele ennél a nagy szerencsétlenségnél. Ez nyolcvanmillióra rúg, amely csupán a magyar gazdák milliárdos kárait távolról sem fedezi, ez is tulajdonképen garancia, amely annyit je lent, hogy a folyósítandó inségkölcsönök három százalékát a kormány fedezi. Ez tehát a legjobb esetben két és félmillió kamatsegitséget jelent Ezzel talán a telepeseken lehet segíteni, de a magyar gazdák milliárdos kárával nincsen arányban a nyolcvanmillió. Végül a vetőmagsegitség lenne a legfontosabb és a legsürgősebb segítség a magyar falvakon, erre a célra a földmivelésügyi minisztérium szerint mindössze tízmillió koronáról lehet szó, amelyen nemesített vetőmagot mintegy ötszáz vagonnal lehetne vásárolni a bel-Alapitotta: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA őr Szerkesztő: BÁRÁNY AY JÓZSEF dr. Főtnunkatársak: ALAPY GYULA dr, és FŰLŐP ZSIGMOND. földön A földmivelésügyi miniszter ugyanis Cseh- és Morvaországban kívánja beszerezni ezt a mennyiséget. Ha azonban Magyarországon szereznék be vámmentesen a vetőmagot, akkor éppen kétszerannyit lehetne, tehát ezer vagonnal beszerezni és ez már komolyabb segítséget jelentene a gazdákra nézve, akik bajba kerültek. A teljes vetőmagszükséglet 3000 vaggon Azonban a vetőmag segítség is csak kölcsön, amelyet két év alatt kell visszafizetnie a bajba került gazdáknak. íme tehát ez a kormány segítsége akkor, amikor milliárdos károk enyhítéséről van szó Most pedig elmondjuk, hogy régen hogyan gyógyították a kárvallott gazda sebeit Egy katasztrofális termés, vagy jégverés esetén a károkat összeírták hivatalosan, azután a pénzügyigazgatóság a károsultak azon évi adóját teljesen leírta, esetleg módját ejtette, hogy a hátralékokat is törölje A vetőmag beszerzés az állam gondja volt és azt a gazdák díjmentesen kapták meg, hogy a termés folya:i. matossága biztos segítség tényleg nem kölcsön. Mit segit a gazdán az, hogy az aratás után ismét hajtják az adókat és az adógép ismét működésbe kezd. Előmozdítja a kétségbeesését a gazdaközönségnek Mit segit az inségkölcsön, amit talán meg sem kap és mirevaló a két év alatt törlesztendő vetőmag, amelyből talán egy tizedrésze fedeztetik a szükségletnek. Ezek nem segítségek, hanem ráolvasások-Azután mi lesz azokkal, akik az idei aratásból nem részesedtek ? Mi lesz a munkanélkül maradt földmunkásokkal? Kinek a kötelessége ezt a terhet vállalni: talán a lerongyolt magyar társadalomnak, avagy az államnak? Ez a kérdés tisztázásra vár, mert ha a segítség későn jön, vagy egyáltalán nem jön, akkor nem lesz benne köszönet, mert az elkeseredés és a tömegek élniakarása fenyegeti a társadalom rendjét, amelynek épségben való fenntartása az államhatalom elsőrendű kötelessége. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 5. Mit lehet várni az Ínséges Délszí oven stuft ónak a kormánytól ? Böhm Rudolf, az országos keresztényszocialista párt szenátora felkereste Braddcs földművelésügyi min'sztert, aki előtt ismertette az elemi csapások egész sorától sújtott szlovenszkői és ruszinszkői vidéknek nyomorát és részletesen indokolta a napokban átadott memorandumban foglalt követeléseket. Informálta a földmivelésügyi minisztert, hogy az őszi vetés céljaira 3000 vájjon őszibuza vetőmagra van szeptember folyamán szükség, miértis a vetőmagkiosztási akcióra előiráryzott 10 millió korona egyáltalában rém elégséges a tervezett akció sikeres és eredményes keresztülvitelére. Erre legkevesebb 45 millió koronára van szükség. Bradács földmivelésügyi miniszter, aki maga is gyakorlati gazda, minden tekintetben méltányolta Böhm szenátor felvilágosításait és biztosította őt arról, hogy a vetőmag szükségletet a legpontosabb összeírás tárgyává fogja tenni és okvetlenül gondoskodni kivan a teljes szükségletről, nehézséget csupán az okoz, hogy a szükségletnek megfelelő állami vetőmag kiosztásra sem ő, sem Dedig a pénzügyminiszter nem rendelkezik fedezettel. Majd Böhm szenátor rámutatott arra, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó szóbanforgó Ínséges vidékeinek lakossága igen el van adósodva és számadatokkal igyekezett meggyőzni a földmivelésügyi minisztert arról, hogy a vetőmagakcióval még nincsen biztosítva Szlovenszkó és Ruszinszkó elemi csapásoktól sújtott kisgazdatársadalmának megélhetése, mert az ez évi cukorrépa termés sem felel meg a múlt évi terméseredmény egy harmadának. A takarmánytermésben is nagy hiányok vannak. Mindezek következtében a kormánynak szüksége volna két-hdrom milliárd mezőgazdasági hiteiről gondoskodni, amelyekkel hoszszuiejáratu állami hitelre változtatnák át a gazdák rövid lejáratú hiteleit. Bradács földmivelésügyi minisztert meglepte a szenátor információja s megütközött Szlovenszkó eladósodott voltán és megígérte, hogy a mezőgazdasági hitel rendezését illetőleg megfelelő törvényjavaslatot fog a törvényhozás elé terjeszteni. Böhm szenátor ezenkívül eljárt a miniszterelnökségen is, ahol a mezőgazdasági munkások munkaalkalmának biztosítását sürgette. Benes dr. külügyminiszter reménnyel tekint a jövő elé. A pardubitzi sportkiállitás keretében a csehszlovák nemzet szocialista párt pártkongresszust tartott, amelyen az elnöklő Klofács mellett jelen volt Be-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. nes dr. külügyminiszter is több szená;wiselő társaságában. A kongresszuson Benes külügyminiszter is felszólalt, aki a régóta megszokott és unalomig ismert frázisokkal emlékezett meg ismét a demokrácia szent hivatásáról, valamint az állam és „államalkotó pártok“ feladatairól. A párt tagjait nyugalomra és türelemre intetté, majd élesen kikelt egyes elemek felforgató munkája ellen és bejelentette, hogy a köztársaságban a becsületesés erkölcsös közéletért fognak tovább is küzdeni. Az eddigi politikai konstelláció a szükséges lojalitással és a koalícióban való együttműködéssel segítségére lehet a kormánynak, hogy ez a súlyos gazdasági és politikai helyzetből szerencsésen kikerülhessen. Beszéde végén az állampolgároknak önmagukban való bizalmát valamint a nemzetben való hit szükségességét hangsúlyozta. Ha az ember — fejezte be a külügyminiszter beszédét, — kritikailag visszatekint az elmúlt tiz év munkájára, akkor reménnyel tekinthet a jövő elé is. Légügyi minisztérium {elállilásóról beszélnek koalíciós körökben. A Lidove Listy c. prágai cseh lap úgy értesült, hogy a csehszlovák kormányt uj minisztériummal akarják kibővíteni. Angol és francia mintára most légügyi minisztériumot létesítenek, amely egyesítené a polgári és katonai repülés igazgatását. A nevezett lap a hírhez éleshangu megjegyzéseket fűz és többek között azt Írja, hogy az teljesen felesleges nagyzolás lenne, először is azért, mert a köztársaság adófizetői már épen eléggé roskadoznak a rettenetes adóterhek alatt, másodszor pedig azért, mert az uj minisztériumnak nem igen lenne mit igazgatnia A lap szerint a csehszlovák repülőgépek nagy többsége nem nevezhető egyébnek, mint „röpködő koporsóknak“, amivel azokra a szerencsétlenségekre akar rámutatni a lap, amelyek úgyszólván napirenden vannak a csehszlovák köztársaságban. Klspka-téri bérhazsban egy bolthelyiség kiadó. 450 A lisztkeverési törvény ismét eredeti formában lépett életbe Komárom, augusztus 5. Mint ismeretes, a kormány május 13-án kiadott rendeletével módosította a belföldi lisztnek és gabonának a külföldivel való keverési arányát. Erre az adott okot, hogy májusban nagymérvű rozshiány mutatkozott. Az 1930. november 7-én kelt törvény értelmében 75 százalék belföldi búzát és búzalisztet kevertek 25 százalék külföldivel és 95 százalék belföldi rozsot és rozslisztet 5 százalék külföldivel. Ezt az arányt május 13-tól kezdve megváltoztatták és 50 százalék belföldi búzát és búzalisztet kevertek 50 százalék külföldivel, 10 százalék belföldi rozsot és rozslisztet pedig 90 százalék külföldivel. Ez a rendelkezés csak augusztus elsejéig volt érvényben, s miután a törvények és rendeletek gyűjteményében
