Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-25 / 76. szám
1931- janins 25. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal, nwii D1ZÉÖÉ9 iSilt IMA Kellemes nyaralóhely» pompás vidékkel. Wienből 35 perc alalt elérhelö. Naponta cca 100 vasút és 80 villamos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 Byermekszanatórlum, 41 nagy szálloda, penslók, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden áron. Világhírű kénesfűrdők! „Iszapcsomagolás* Ivókúral Szőlökúra1 Remek strandfürdői Ügetörersenyek. autó-, motor- és csónakkirándulás. — Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép paikban Több mozgószinház állandóan változó műsorral. Villamos, taxiautó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál: KM1SSI BADEN 1W1 Telefon: Baden 243. 335 ____________ A nádpálca. I Mindnyájan tudjuk, hegy a bíróság a felbujtót jobban bünteti, mint a tettest. Valószínű, hogy én magam is ennek a tételnek köszönhetem, hogy apám mindig csak a bátyámat fenyitette meg, engem pedig ugyanakkor pálcán kívüli állapotban hagyott. Igaz, hogy a pálca csak a legritkább esetekben került elő a szekrény tetejéről ,mert apánk a legtöbbször ügy büntetett bennünket, hogy: gazemberek voltatok? Ma nem kaptok ebédet! Úgy1 tettünk, miiitha rettenetesen búsultunk volna. Mellette pedig alig vártuk ezt a büntetésnemet. Tudtuk Ugyanis, hogy anyánk apánk eltávozása után az egyórai koplalásért olyan busásan kárpótol bennünket, hogy estére kelve már orvost kellett hivatni gyomorrontás miatt. A bátyám kávét meg süteményeket kért enyhítésül. Én azt kivántam, hogy a főzeléket vigyék le a jégverembe és hütsék meg. A hideg főzelék volt a legkedvesebb ételem. Képes voltam érte mindenre. Emlékszem rá, hogy egyik télen édesapám nagy beteg volt. Anyám ápolta. Mi, gyerekek, a harmadik szobában voltunk elkaszlizva, hogy a beteg körül csend legyen. Az orvos mondta, hogy a gyógyuláshoz teljes csend szükséges. Mikor én ezt meghallottam, apró négyéves eszem menten sétára indult s hamarosan kisütöttem, hogyha ügyesen csinálom a dolgot, hát ezen az orvos által rendelt csenden minden nap megkereshetem a hideg főzelékemet. Délben keveset ettem, hogy délutánra jól megéhezzem s igy kellő mértékben elkészülhessek a hideg főzelék fogadására. Délután azután megkezdtem a hadjáratot. A játékszobából kilopóztam a betegszoba előtti ebédlőbe, megfogtam a széket és csendesen húzogatni kezdtem, hogy zörögjön. Anyám menten kijött a betegszobából, s amint meglátott engem, suttogva rámszólt: — Mit csinálsz itt? Én ugyancsak suttogva feleltem: — Zajgom! És zsebretett kézzel néztem föl rá: — Ha adsz hideg főzeléket, akkor nem zaj gom. Ha nem adsz, ákkor .zajgom. Mit lehetett csinálni velem? Ha kikaptam volna, akkor bőgtem volna. Még nagyobb lett volna a lárma. A könnyű elintézés kedvéért minden nap megkaptam a hideg főzelékemet, hogy csak ne zajogjam. De ennél sokkal kiválóbb dolog volt a tűzkeresztségem. Amint az előbb már említettem, apámtól én. sohasem kaptam ki. Ha bajt csináltunk, mindig csak a bátyám szorult. Ezt én nem szerettem. Valahogyan mindig felnőttnek képzeltem magam s még a verés tekintetében is szerettem volna a bátyámmal egyenlőrangu lenni, ö ugyanis állandóan azzal intett le, hogy te hallgass, te még kiskorú vagy. Nagyon bántott a dolog, hogy mért csak őt verik és engem mért nem. Azonkívül kiváncsi is voltam, hogy milyen annak a nádpálcának az ize. Egy alkalommal a méhesben kivallattam a bátyámat, hogy hogyan érzi magát a pálca alatt. Azt mondta, hogy a pálca csip. Sehogyan sem értettem meg, hogy hogyan csiphet a pálca. S kifejeztem abbeli óhajomat, hogy a pálcacsípés kitanulmányozása szempontjából igen szeretném, ha apánk engem is megverne. Mikor hátranéztem, apám a hátam mögött állt. Nem szólt, de úgy láttam, mintha mosolygott volna. Nem sokkal ezután történt, hogy a bátyámmal ürgevadászatra indultunk és a nagy szenvedély közben elkéstünk az ebédről. Ezt apám szigorúan büntette, mert azt mondta, hogy a pontosság igen fontos emberi erény. Mikor haza értünk, már a húsnál tartottak. Szorongva léptünk be. Elől a bátyám, utána én. Apám ránk nézett, azonban már vette is elő a nádpálcát s intett a bátyámnak: — Gyere csak ide, te haszontalan! 1 Kerekre tágult szemekkel lestem, mikor a bátyám mélabusan apám térdei közé dugta fejét s a következő pillanatban nagyot csattant a nádpálca. A bátyám bőgött. Én mereven álltam. Rám se néztek. Már azt hittem, hogy rendben van a szénám. Merészet gondoltam s mivel az ürgefogásban nagyon megéheztem, lassan odasettenkedtem az asztalhoz és óvatosan felcsúsztam a székre. Ugyanakkor a kabátom gombja megakadt a tányér szélében. A tányér csörrent. Apám felnézett s mintha most látott volna meg, nagyot bólintott: — Te is itt vagy, jómadár? Jó, hogy észrevettelek. Kezébe vette a pálcát s a térdei közé mutatott: — Gyere csak ide! Édes-félős sejtelmekkel dugtam fejem a térdei közé és dobogó szívvel lestem, hogy mikor csip a pálca. A pálca lecsapott. Akkorát ordítottam, hogy csak úgy zengett Mind a két kezemmel a pálca nyomához kaptam, majd odaszaladtam a díványhoz és irgalmatlan gyorsasággal dörzsöltem a csipés helyét az oldalához. Azután — mert apám felém tartott — beszaladtam a hálóba és sebtiben bebújtam az alacsony oldalú ágy alá. Hogy hogyan tudtam alá bújni, nem tudom. Azt hiszem, hogy ijedtemben dagadtam meg, mikor már alatta voltam. Úgy kellett az ágyat szétszedni fölöttem, hogy kiszabadítsanak. Azóta nagyon féltem s csak lábúj jhegyen mertem elmenni a szekrény, előtt, amelyen a nádpálca trónolt. Féltem, hogy megcsíp. Ny. A. A falu nyomorúsága a bíróság előtt. — június 22. Tegnap tárgyalta a komáromi kerületi bíróság ifj. Kovács József nagymegyeri gazdálkodó bűnügyét, akit az államügyészség sikkasztás bűntettével vádolt meg, mert a múlt év február havában nála lefoglalt 36,000 koronára becsült lovakat az árverés elől eladta, a pénzt pedig saját céljára fordította. A vádlott a tegnapi tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a lefoglalásról nem volt tudomása, de azt beismerte, hogy a lefoglalt lovak közül az egyi-Az ipar és kereskedelem tizparancsa. Egy magyar lap pályázatot hirdetett az ipar és kereskedelem tízparancsolatának a megírására. Az alábbi pályázat, amely dr. Gusztáv György és dr. Gusztáv Kornél elsődíjas pályaműve, így hangzik: Az ipar és kereskedelem tízparancsolata : 1. Légy tisztességes! Üzemedben, üzletedben csak tisztességes eszközökkel dolgozzál: drágán fizeti meg, aki pillanatnyi előnyért eladja tisztességét. 2. Légy óvatos! Ne vállalkozz erődön felül és ne bocsátkozz könnyelműen üzletekbe. 3. Ismerd fel a szükségleteket! Számolj az igényekkel és idejében gondoskodj fedezésükről: eső után hiába árulsz köpönyeget. 4. Teremts szükségleteket! Uj igények támasztásával nemcsak vevőid életszínvonalát emeled, de magadnak is új piacot szerzel. 5. Hirdess céltudatosan! Hiába adnád a legjobbat a legolcsóbban, ha nincs, aki tudna róla. 6. Adj teljes ellenértéket! Jó árut adj és ne légy drága: állandó vevőkörre, ne alkalmi haszonszerzésre törekedjél. 7. Légy előzékeny! Többet árt hírnevednek egyetlen elégedetlen vevő, mint amennyit tíz vevő megelégedettsége használ. 8. Légy munkatársa alkalmazottaidnak! Alkalmazottaid megelégedettsége üzleted láthatatlan tőkéje. 9. Légy résen! Figyeld a gazdasági élet jelenségeit és mérlegeld azok kihatását üzletedre. 10. Légy hű fia hazádnak! Ne feledd, hogy hazád jövőjének pillére az ipar és kereskedelem. két eladta. A kihallgatott tanuk terhelő vallomásai után a kerületi bíróság az enyhítőszakasz alkalmazásával feltételesen két hónapi fogházra Ítélte el a vádlottat. Hasonló bűncselekmény elkövetése miatt állott tegnap Csete Nagy Vendel nemesócsai lakos is a bíróság előtt, mert az adóhátralék miatt lefoglalt 3888 Ke értékű gabonát eladta. A vádlott a nyomozás során beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy a gabona nagy részét a háztartásában kellett elhasználniok. A bíróság feltételesen két hónapi fogházra ítélte el a vádlottat. WEttWÜR csak elsőrangú zongorák és pianinok lerakata, u. m, íupsl Förster M Petro! Bratislava, Paiacky-sady 32. Telefon 104. Telefon 104 Kényelmes részletfizetési feltételek Hangos Mozi. Nyugaton a helyzet változatlan. Erich Mária Remarque. Hangos háborús filmcsoda. Naponta 3 előadás 1/2 5,7 és 9 órakor Mindenkinek látnia kell ezt a hatalmas filmet, mely lázító vádirat a mindenkori háború ellen. Sokan félnek ettől a filmtől, Ausztriában és más országokban a filmcenzura nem engedélyezte és Németországon is a cenzúra úgy intézkedett, hogy nem nyilvános előadásokon mutatták be, hanem a frontharcos szövetségek játszhatták le a tagjaik részére. Nálunk mindenkinek módjában van a kivételes alkalmat megragadnia és városunk s a vidék lakossága tömegesen kell, hogy tóduljon a Modern moziba, ahol egy rövid időre korszerű figyelmeztetésül felrémlik a háború. A Remarque film technikailag annyira tökéletes és kiforrott hangos atrakció, hogy függetlenül a tárgyától széleskörű érdeklődésre tart számot. A Remarque film egész héten vasárnapig lesz műsoron. A vidékieknek különösen figyelmébe ajánljuk a Va5 őrai előadást, mely V*7 órakor végződik és a s/4 7 órakor induló csallóközi vagy gutái vonat akár az odarendelt autóbusszal, akár gyalogszerrel könnyen elérhető. — Tűzeset. Ismeretlen okból kigyulladt Orosz Iván kistejedi lakos háza, amely teljesen leégett. Az óriási szél ellenére a kivonult dunaszerdahelyi tűzoltóságnak sikerült az uj öntözőautő segitségével a tüzet rövid idő alatt lokalizálni. A kár meghaladja a 15.000 koronát. A Pengős Regények sorozata a súlyos gazdasági viszonyokban, olcsó és jó könyvben a modern irodalom jelesebb íróinak munkáit hozza a könyvpiacra. 300—400 oldalas teljes kötetek. Egy kötet ára 6 Ke. E. Klein: A vezérigazgató úr. A. Dhristie: Poirot bravúrja. E. d. Biggers: A kínai papagáj. Eari derr Biggers: Ház, amelynek nincsen kulcsa. Hearnden Balfour: Kisértet a coombei kastélyban. L. A. Beck: A csillagok útja. A. Christie: A titkos ellenfél. Joan Sutherland: Olthatatlan lángok. M. Edginton: Beteljesült álom. Mary Rinehart: A Bőregér. ? ... : Dilettáns detektív. Christie: Az ijedtszemü leány. Scheridan: Az öt koponya. Wallace: A besúgó. Ruby M. Ayres: A kakukmama. N. Worth: R. Sinclair gyémántjai. Ferguson: A végzetes pohár. J. Senail: A hétpecsétes titok. A. R. Colver: Légvárak, ha fölépülnek. Seabrook: Valaki kopogott. L. Walmsley: A zöld rakéta. M. -Schulte: Bobby fölébred. A. Haynes: Tanú a háztetőn. J. Bethea: Vihar a föld alatt. J. O. Curwood: Hajsza a hómezőn. Z. Grey: A Pioneerok. Kapható és megrendelhető a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29. MEGHÍVÓ A JÓKAI KÖZM1VELÖDÉSI ÉS MÚZEUM EGYESÜLET 1931. évi június hó 29-én délután 5 ‘/a (félhat) órakor a kultúrpalota emeleti képtártermében tartja XX. RENDES KÖZGYŰLÉSÉT a következő napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkár jelentése 1930. évről. 3. Az 1930. évi zárószámadás. 4. Az 1931. évi költségvetés. 5. Általános tisztujitás. 6. Esetleges indítványok. 7. Zárszó: — „A Jókai Eegyesület húsz éve.“ Elmondja Alapy Gyula dr. főtitkár. A közgyűlésre úgy az egyesület igen t. tagjait, mint a mélyen t. társegyesületeket tisztelettel meghívja és minél számosabb megjelenést kér az Elnökség. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdát Jában, Komárom.
