Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-23 / 75. szám
1931. junius 23. »KOMÁROMI LAPOKc 3. o'dal. Á Remarque-film Rapid—MTE. I. o. volt a főmérkőzés. 4:2 (3:1). Biró: Gold. A Rapid azonnal erős iramba kezd és 3 :1-es vezetést szerez. A második félidőben az MTE is többet támad, ekkor megszerezhette volna a kiegyenlitést is, de csatárai tehetetlenek voltak. Viszont Rapid finisbe fogott s újabb góljával beállította a végeredményt. Danaváros —12. gy. e. HA. 1:0 (0 0). Biró: Vince. Tréning mérkőzés. A Dunavárosiak ezen szabad vasárnapjukat kihasználták, hogy kondíciójukat fenntartják a legfontosabb bajnoki mérkőzésükre. Schienet. Elszakadt a Vidék Pozsonytól A vasárnapi újvári értekezlet kimondotta, hogy a pozsonyi kerülettől teljesen elszakad, s megalakítja az önálló vidéki kerületet, újvári, vagy komáromi székhellyel. A vidék állásfoglalása teljesen egységes volt Az őszi szezon máris ebben a formában fog megindulni. aas»«Hathónapi fogh á2 hamis váltó miatt. — junius 22 Kocsis János pecseniki gazdálkodó ez év január havában kiállított egy vagyonértékű községi bizonyítványt, amelyre a községi biró nevét irta alá s hivatalos pecsétjét is rátétté. E bizo nyitvány felmutatásával az egyik bankban váltóra felvett 1200 koronát, a váltóra pedig- Mihla János és. Stereák Pál nevét hamisította rá. A komáromi bíróság tegnap vonta felelősségre a vádlottat egy közokirat és egy magánokirat hamisítás miatt, de a vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. A nyomozás során beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, de azt is megígérte, hogy a kárt megtéríti. A bíróság feltételesen hat hónapi börtönre ítélte el a vádlottat. Az ügyész és a hivatalból kirendelt védő megnyugodott az Ítéletben. HIBEU j Ölvedi László | Lapzárta után vesszük a megdöbbentő hirt, hogy vasárnap junius 21-én Budapesten meghalt Ölvedi László dr. 29 éves korában, ölvedi László dr. egy hónap óta betegeskedett, súlyos tüdő és mellhártyagyulladást kapott, amelyet fiatal szervezete nem tudott leküzdeni. Ölvedi László 1902-ben sziitetett Érsekújvárban, édesapja Ölvedi János ottani bankigazgató. Gimnáziumi érettségije után Budapesten, Berlinben, Párisban végezte bölcsészeti tanulmányait, közben a szlovenszkói és magyarországi lapokban jelentek meg költeményei, amelyekben erős a nemzeti érzés és a nemzeti szétszakítás őszinte fájdalma jutott kifejezésre. Első verseskönyve „Valakit várunk“ citnen Budapesten jelent meg a Magyar Jövő kiadásában 1921-ben, de különösen nagy sikert aratott az 1923-ban Berlinben megjelent „A bányász éneke“ cimü verseskönyve, amelynek Könyörgés cimü versével a Magyar Tudományos Akadémi Farkas-Rasko pályázatán dicséretet nyert. Harmadik — s utolsó kötete „Múzsák“ címen jelent meg 1928-ban, s ebben a kötetben tiz klaszszikus szépségű szerelmes verse jelent meg. A Toldy Kör irodalmi pályázatain többször nyert pályadijat. Több külföldi diákkongresszuson jelent meg, amelyeken a magyar egyetemi diákságot képviselte ölvedi László dr. néhány év óta a budapesti Magyar Külföldi Társaságnak volt titkára s ebben a minőségében hosszabb tanulmányutat végzett Lengyelországban és Bulgáriában is. ölvedi László korai halála súlyos vesztesége a szlovenszkói magyar társadalomnak, mert benne egy rendkívül tehetséges, agilis fiatal értéket veszítette el. Temetése ma, kedden, megy végbe Budapesten. A mélyen sújtott család iránt mindenfelől igaz, őszinte részvét nyilvánul meg. ölvedi László méltatására legközelebbi számunkban visszatérünk. (k. e ) A cenzúra Csehszlovákiában „megablakozta“ ezt a filmet, vagy ezerhétszáz métert vágott le belőle, de igy is kiáltó manifesztum a háború eilen. Németországban meg Ausztriában — mint tudjuk — az első előadások után betiltották a film előadásait. A betiltást a Hitler-pártiak sürgették ki, akik a film miatt utcai barrikádharcokkal fenyegettek. De miért tiltották be a film előadásait Németországban? . Még csak nem is hazafias érdekből, amivel Hitierék érveltek, hogy a film veszélyezteti a militarista szellemet, amire Németországnak most is szüksége van. Nem, a filmet nem ezért tiltották be. A film betiltása kizárólag üzleti okok miatt történt. Az Universal amerikai filmgyár, amely a filmet készítette és a film kétségtelenül óriási üzletnek jelentkezett a regény világsikere után, — az Universal filmgyár egyik konkurrens cége erőszakolta ki ennek a filmnek németországi betiltását. A Remarque film amerikai tőkével készült, nem is készülhetett volna mással, mert az európai tőke nem képes versenyezni a filmgyártásban Amerikával. Melyik európai filmgyár ajánlhatott volna fel Remarquenak a könyv filmesitési jogáért ötszázezer dollárt: és Remarque éppen ennyit kapott. Képzeljük el most már, milyen fantasztikusan hatalmas összegbe került ennek a filmnek előállítása? Tudjuk, hogy a szereplőket hetekig, hónapokig készítették elő s valóságos katonai kiképzésben részesítették őket előzőleg. Mindezt az irigy konkurrencia nem nézhette ölhetett kezekkel. De mit tehetett már, ha a filmesités jogát nem szerezte meg? Legalább kiharcolta azt, hogy a filmet ne játszhassák Németországban. Ma már nem titok, hogy az Universal cég egyik amerikai konkurrense finanszírozta azt a mozgalmat Németországban, amely olyan hangosan követelte a nemzeti érdekekre való hivatkozással a film előadásainak betiltását. Az amerikai tőke nemcsak a Remarque könyv filmesitési jogát tudta megvásárolni, de a Hitierék féktelenül izgató dühét is a film ellen. És elindult a mese, hogy a filmesités inkább francia szellemben történt, mint német szellemben. Ez a mese a Hitler-pártiaknak tényleg jó volt arra, hogy a Remarque-film betiltását kiverekedjék. A valóság az, hogy a filmesités egészen híven ragaszkodott a regényhez s a regényt ugyan kár lenne francia szellemmel meggyanúsítani Ha csak Remarque „francia szelleme“ nem abban nyilvánult meg, hogy olyan nyers őszinteséggel tárta fel mindazt, ami a nyugati fronton a világháború utolsó hónapjaiban történt, hogy ennyi nyers őszinteséget nem enged meg a mindig csak szavakba csomagolt hazafiság. Hiszen Remarque első könyvében azt irta meg: milyen borzalmas áldozatok árán küzdöttek a németek az ellenséggel, amely csak ennek a hihetetlen erőfeszítésnek kimerülése után tudta a német sáncokat elfoglalni ... és gyönyörűen irja meg Remarque a második könyvében, hogy a németek nemzeti érzése, amit éppen a hihetetlenül felfokozott harctéri teljesítményük sem lohasztott le, hogyan élt bennük, amikor már — legyőzőitek lettek. Elég rámutatni arra a jelenetre, amikor a visszavonuló német katonákat, legtöbbjük csupa tejfelesszáju gyerek, vagy öreg ember, rongyosak és éhesek, utolérik az amerikai katonák, erős férfiak, gazdag felszereléssel, tele élelemmel s mégis: „ha most egy éles szó huiiana közénk, akaratlanul is csapatba verődnénk, előre törnénk, támadnánk vadul és lélekzetfojíóan, őrülten és öntudatlanul s harcolnánk“ — mert a német katonák az amerikai katonákat látva, nem gondolhattak egyebet, hogy becsülettel megtették, amit rájuk bíztak. * A filmről magáról is valamit? Hiszen ezt mindenki megnézi, erről mindenki maga alkot véleményt. Akik a szöveget is megértik, azok tudják, hogy a szavakban megszólal Remarque, ez a rendkívül melegszívű, elfáradt ember, akinek szomorú szemében már sohasem homályosulnak el a nyugati front átélt borzalmai. De akik nem is értik meg teljesen és tisztán a hangokat, a film képszerüsége olyan beszédes, hogy abból is mindent megértenek. Ez a film — igy, a cenzúra által megablakozva is — olyan nagyszerű teljesítménye a filmművészetnek, hogy élményszerüen ragadja magával a közönséget. Ezt a filmet nem felejtjük el, mert nem akarjuk elfelejteni a világháború tiz millió halottját sem! KÖRNYEl ELEK „Inkább leszek betyár a csárdában, mégsem leszek a republika katonája Rendtörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétségével vádoltan állottak a komáromi kerületi biróság előtt tegnap Kürti Vince és Bállá János csallóközaranyosi legények, mert Komáromban tavaly április havában a sorozás alkalmával az utcán a következőket énekelték: „Inkább leszek Horthy gyalogosa, mint a köztársaság katonája. Kürti tagadta az inkriminált dal éneklését ezzel a szöveggel, mert az igy énekelte: „Inkább leszek betyár a csárdában, mégsem leszek a republika katonája“. A nyomozás során hasonlóan védekezett. A kerületi biróság az enyhítő szakasz alkalmazásává! feltételesen fejenként nyolc napi fogházra Ítélte el a vádlottakat Az ügyész és Kürti megnyugodtak az Ítéletben. tervez vállal épít HAASZ&MÁDY — Cspercsi látogatás a ref egyházban. Junius 22-én, hétfőn ment végbe a komáromi református gyülekezetnél az esperesi látogatás és az ezzel kapcsolatos canonica visitatio. Gyalókay László ref. esperes Nagy Nándor egyházmegyei gondnokkal, Soós Károly egyházmegyei főjegyzővel tartotta az egyházlátogatást, amely alkalommal hétfőn délután 4 órakor a ref. egyház presbitériuma igen látogatott ülést tartott a Kollégium nagytermében. Az ülésen az esperes elnökölt, akit és illusztris kísérői az egyház nevében Eiilöp Zsigmond tőgondnok üdvözölt közvetlen szivből fakadó meleg szavakkal és a bizottság eddig is tapasztalt jóindulatát kérte a gyülekezet számára. Majd a canonica visitatio folyt le, amely alatt számbavette a bizottság az egyház lelki és hitéletét, a vallásoktatást, a belmisszió szép eredményeit, a hivek áldozatkészségét, az egyház anyagi helyzetét és ezzel kapcsolatban a múlt évi számadásokat. Majd Gyalókay László esperes az egyház segédlelkészi állomásainak biztosításáról és a Komáromban felállítani szándékolt református tanítóképző ügyének mai állásáról tett jelentést. Nagy Nándor egyházmegyei gondnok pedig a konventnek ez ügyben elfoglalt álláspontját ismertette. A presbitérium elismerő hálás köszönettel adózott úgy az esperesnek, mint az egyházmegyei gondnoknak mindkét ügyben kifejtett önzetlen, ügybuzgó és sikeres fáradozásáért. Majd a hittantanításnak intenzív fejlesztéséről folyt magasnivóju vita a presbiteri ülésen,amelyet Gyalókay esperes magasröptű beszéddel zárt be, szeretetteljes szavakkal buzdítván az egyház vezetőségét az együttes, megértő, békés munkára. — öiocnéoes lelkészt jubileum. Lélekemelő ünnepély színhelye volt vasárnap a felsőszecsei ref. templom, ahol Patay Károly esperes ünnepelte lelkészi pályafutásának 50-ik, esperesi tisztségének 25-ik évfordulóját. A szép ünnepélyen Balogh Elemér ref. püspök méltatta a jubiláns érdemeit magas szárnyalásu beszéd keretében. LE UJAB& „AUIO“ MODEL, szekrény én. sport gyermekkocsit, gyermekszék és nyegégyat olcsó gyári ás ban szállít Elbert (iivatáruháza. — Éihelyezéí, Zámecsnik István járásbirósági tisztviselőt Dunaszerdahelyről Vágbesztercére helyezték át.
