Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-18 / 73. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1931. jtmius 18, munkásnak felmondtak. A felmondás nem azt jelenti, hogy a Skoda müveknek megcsappant volna a munkája, sőt emelkedett, azonban a racionalizálás következtében feleslegessé vált a munkások egyrésze. Az elbocsátandó munkások egyelőre tárgyalnak a vezérigazgatóval, azonban alig van arra remény, hogy a munkásokat viszatartják. Saját tudósitónktól. A város községi képviselőtestülete kedden, junius 16-án közgyűlést tartott a városháza nagytermében Csizmazia György városbiró elnöklete mellett, amelyen a képviselőtestület tagjai majdnem teljes számban megjelentek Napirend előtt Vidák Vince kommunista párti felszólalt a baromfiaknak és libáknak a közlegelőn és az öregérben való tartása miatt és kérte, hogy a város vezetősége ne engedje meg, hogy egyesek a más célra szolgáló területet használják föl saját céljaikra s a közbirtokosság rovására. A városbiró kijelentette, hogy a kihágást elkövetőket a mezőrendőri törvény szigorú betartására fogja felhívni. Majd Csizmazia városbiró bejelentette, hogy a napokban több, még függőben levő városi ügyben Prágában és Pozsonyban az illetékes hatóságoknál el kell járnia, amelynek elvégzése után szabadságra megy. A közgyűlés ezt tudomásul vette. Az országos keresztényszocialista párt és magyar nemzeti párt képviselőtestületi klubjának javaslatára a közgyűlés a város építészeti bizottságának tagjai közé az elhunyt Fehér József helyébe Tóth Ferencet választotta meg. A Róm. kath. Simor-elemi leányiskola igazgatósága egy waggon kokszot kért a várostól. A tanács nem véleményezte, de a pénzügyi bizottság, tekintettel arra, hogy a kért pirszén értéke az 1931. évi költségvetésbe beállított 6000 Ké-ban fedezetet talál, megadni javasolta az iskolaszék. Minthogy a szocialisták és kommunisták ellenezték a megadást, a városbiró szavazást rendelt el, amely szerint 16 szóval 9 ellen, (a szoc. demek nem szavaztak) a pénzügyi bizottság javaslatát emelték határozattá. Az Izraelita Jótékony Egylet a gyalogjárda költségei még jenmaradt részének leírását kérte. A pénzügyi bizottság ellentétben a tanács javaslatával, a leirás elrendelését javasolta, tekintettel arra, hogy a tisztán adományokból fentartott jótékony intézménynek már 1929. évben leírásba hozta a közgyűlés hasonló járdaköltségeit. Sándor Ernő főszámvevő indokolt javaslattal ajánlta elfogadásra a pénzügyi bizottság véleményét, a kommunisták és a csehszlovák pártokkal egyesült szociáldemokraták azonban ellenezték a járdaköltség elengedését. Fii lop Zsigmond hivatkozott az ugyanazon ügyben 1929-ben hozott közgyűlési határozatra, amellyel a jótékonycélú intézmény járdaköltségének nagy részét töröltette a képviselőtestület és kérte a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadását. Fried Miksa szintén a törlés mellett szólal föl, Vidák Vince és Vittek Ferenc pedig vehemensen kikeltek a javaslat ellen. Csizmazia városbiró felszólalása után a képviselőtestület 14 szóval 12 ellenében a javaslatba hozott törlést határozta el. A Járási Hivatal leirt a városhoz, hogy a város 1928. és 1929. évekre visszamenőleg hozza be a tilzoltóadót, az építkezési illetéket és a fényüzési adót. A képviselőtestület, a tanács és pénzügyi bizottság egybehangzó javaslatára, — amelyet lapunkban már ismertettünk, — egyhangúan kimondta, hogy megkeresi a járási bizottságot Csehszlovákiában csökkent a munkanélküliség. — junius 17-én. Prágai jelentés szerint Csehszlovákiában a munkanélküliek száma május végén ideiglenes felbecsülés szerint 247.710 volt az április végi 296.746-tal szemben. Komárom, — június 17. az iránt, hogy a város a jelzett adóktól egyszer s mindenkorra mentesittessék! A Komáromi Csehszlovák Vöröskereszt egyesület tüdővész elleni járási Masaryk Liga és Járási Fiatalsággondoző Egyesület díjmentes gázszolgáltatását kérte a várostól. Közben ezt a kérelmét visszavonta és kérte, hogy a város küldjön ki egy bizottságot számadásaik felülvizsgálására. A képviselőtestület erre a főszámvevőből, Kollányi Miklós, Dénes Emil és Vidák Vince képviselőtestületi tagokból álló bizottságot küldte ki. A szegényügyi bizottság jelentését Igó Aladár dr. előadó terjesztette elő. A jelentés szerint, mint azt már egy ízben ismertettük, az 1930. évben 169 szegény részesült évi 600 Kő közsegélyben, összesen 105.470 Kő rendes és 2119 Kő rendkívüli segélyben. Az 1931. évben 203-ra emelkedik a közsegélyben részesülő városi szegények száma, ami 121.800 Kő kiadást jelent a városra nézve. Minthogy erre a fedezet megvan, a közgyűlés a jelentést egyhangúan tudomásul vette, a jelentkezőket fölvette, özv. Bagócsi Józsefné kivételével, akinek ügyét újabb javaslattétel végett áttette a közgyűlés a tanácshoz. Váczy Gábor uj utcanyitási ügyben beadott kérelmét a képviselőtestület elutasitotta, hasonlóképen Tuba Lajos építőmesternek járdaköltség kivetése ellen beadott fellebbezését is. A járási szaktanács beadványt intézett a városhoz a munkanélküliség leküzdése ügyében, arra kérve a várost, hogy mindennemű helybeli közmunkánál csakis helybeli munkásokat alkalmazzon. Ezt a tanács is ilyen értelemben javasolta. Az ügynél felszólalt Dosztál Jakab ipartársulati alelnök, képviselőtestületi tag és szóvá tette, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak Kossuth-téren folyamatban levő építkezési munkálatainál, a vízvezetéket a városi központi műhely munkásai vezették be, amit most, amikor a szakmabeli iparosoknak nincsen munkája és a munkanélküliség is nagy, nem tart megengedhetőnek. Úgy értesült, hogy Csizmazia városbiró házának építésénél fuvarozásra a városi kocsikat használták föl, aminek szintén nem lett volna szabad megtörténnie. A város ne csináljon konkurrenciát az iparosoknak, akik a mai mostoha viszonyok között munka és megrendelés nélkül állanak. Csizmazia városbiró beismerte, hogy úgy nála, mint az egyik városi tisztviselőnél városi munkások dolgoztak, de mindketten megfizették és megtérítették a dijakat a városnak. Ezek után a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Majd rákerült a sor a város különböző telkeinek, házépítés céljaira való eladási ügyére. A mintegy 200 telek eladását magába foglaló tárgyat a városi kamarás ismertette, aki előterjesztette a telekelosztó bizottságnak jelentését a tanács javaslatával együtt. Az újabb telkek a 11. várerőd mögötti volt kincstári területen kerültek eladásra 6—10 Kő egységárban, ahol minden folyamodó kapott telket. A Kossuth-téren még ki nem utalt öt telekre nézve is határozott a közgyűlés, úgyszintén a régi szérüskertek helyén fentmaradt telkeket is kiosztották. A Nagyérsoron és a Dob utca végén elterülő háztelkekre nézve a közgyűlés elhalasztotta a döntést, mert ezen telkekre nézve még a város rendelkezési jogát meg kell állapítani. A javaslat körül kifejlődött vitában többen felszólaltak. Geőbel Károly dr. az erődök mögötti területből 3000 m2- nek városi szegényház, részére leendő megtartását javasolta. És javasolta még, hogy a telekről való lemondások bejelentendők a város vezetőségének és ha valaki a telkén a kitűzött határidőig nem épített házat, akkor ez a telek fölszabadul és újra a város rendelkezik felette. Telekcserékről tehát szó sem lehet a város rendelkezése nélkül. Dénes Emil erős hangon bírálta a telekkiosztó bizottság működését, amely szerinte „csapnivalóan rossz munkát végzett.“ Véleménye szerint azok közül, akik most telket kaptak, a fele nem lesz képes fölépíteni a házát, tehát nagyobb körültekintéssel kellett volna a telekosztást végezni. Vittek, Tarics felszólalása után Csizmazia városbiró adott fölvilágositásokat. A telekosztásra egy négytagú bizottságot küldött ki a közgyűlés, amely a városbiróból, helyettes városbiróból és még két tagból állott, azonban a bizottság tagjai hiányosan jöttek össze és igy neki kellett egy bizottsági taggal elintézni az ügyet. A kiosztás a parcellázási terv alapján sorjában egymás után történt, semmiféle válogatás vagy protekció nem volt. A városi szegényház részére 3000 m2 területet jelöltek ki a telekkomplexumból. A közgyűlés által teendő változtatásokat nem ellenzi, bár ismételten hangsúlyozza, hogy a telek kiosztásnál a lehető legigazságosabban jártak el. Geöbel Károly dr. felszólalása után a közgyűlés az egyes felszólaló képviselőtestületi tagok indítványai szerint módosította a telekelosztást és határozatiig kimondotta, hogy minden telektulajdonos köteles a kitűzött határidő alatt a házát jelépiteni, ellenkező esetben a beépittetlen telek visszaszáll a városra és az rendelkezik vele. A telek elcserélések megszüntetésére nézve pedig kimondta a közgyűlés, hogy a kapott telket senkire átruházni nem lehet, ha valaki a telekről lemond, ezt nem lehet cserével elintézni, hanem a város vezetőségének be kell jelenteni, amely azután intézkedni fog a telek további sorsáról. A telekátadási ügyek elintézése után Zechmeisier Sándor tanácstagnak még 1929-ben benyújtott és a tanácsülések, valamint a képviselőtestületi közgyűlések tartásának rendjére vonatkozó beadványát terjesztette elő Csizmazia városbiró, aki a beadványt a benyuj-Több vidéki lap után lapunk egyik munkatársa a múlt keddi számunkban megírta, hogy a Prágai Magyar Hírlapnál politikai irányváltozás fog beállani és a kér. szocialista párt érdekeltsége megszerezte a lapnál a fölényt a magyar nemzeti párttal szemben és hogy a lap több szerkesztőségi és kiadóhivatali tagjának fölmondták és föl fognak mondani. Erre vonatkozólag a Prágai Magyar Hírlap most keddi számában a következő nyilatkozat jelent meg, amelyet szószerint itt közlünk: „Vidéki álhirek a Prágai Magyar Hírlapról. Egy idő óta a szlovenszkói vidéki sajtó egy részében sorra napvilágot látnak olyan tendenciózus hírek, melyek a Prágai Magyar Hírlap irányváltozásairól s ennek következményeképen a szerkesztőség bizonyos reorganizálásáról közölnek fantasztikus kombinációkat. így legutóáb a Komáromi Lapok is föltűnő cikkben számolt be erről az „irányváltozásáról és „reorganizálás“-ról. Ezekkel a hi-Kellemes nyaralóhely, pompás vidékkel. Wienből 35 perc alait elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villamos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanatőrium, 41 nagy szálloda, penslők, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden áron. Világhírű kénesfűrdőkl „Iszapcsomagolás* Ivókúra l Szőlókúra 1 Remek strandfürdői Ügetőrersenvek, autó-, motor- és csónakkirándulás. — Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban.Több mozgószinház állandóan változó műsorral. Villamos, taxiautó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással azolgál: KDIK01SS10N BADER BEI WIEN Telefon: Baden 243. 335 tási idejétől számított másfél év után hozta csak, de akkor is sürgetésre a közgyűlés elé. Az indítványozó tanácstag azt javasolta, hogy a város minden héten tartson tanácsülést és minden hónapban közgyűlést, nehogy felszaporodjanak az ügyek és egy-egy ülést napokig kelljen megtartani. A városbiró kijelentette, hogy ő a törvény és a szervezeti szabályrendelet értelmében szokta összehívni az üléseket, de például a tanácsülés a legtöbb esetben csak a másodszori összehívás után tartható meg, mert a tanács tagjai nem szoktak megjelenni határozatképes számban. Viszont ha nincs különösen fontos ügy, az összehívás hiábavalónak bizonyul. A közgyűlés végül Geöbel Károly dr. indítványára elhatározta, hogy a város képviselőtestülete által még 1926. évben meghozott és a járási hivatalhoz fölterjesztett szervezeti szabályzat jóváhagyását megsürgeti és ha szükséges, ebben az ügyben felterjesztést intéz az Országos hivatalhoz is. A közgyűlés ezután fél 8 órakor véget ért. Komárom, — június 17. resztelésekkel szemben nyomatékosan kijelentjük, hogy a Prágai Magyar Hírlapnál semmiféle politikai irányváltozás nem történt és nem fog történni, mert lapunk változatlanul a Csehszlovákiában élő magyarság egyetemes érdekeit szolgálja, mint két pártunk közös központi orgánuma. Következésképpen kipróbált szerkesztőségünk reorganizálásának szüksége sem merült föl. Ezek a hirek nyilvánvalóan azt a meddő törekvést szolgálják, hogy a Prágai Magyar Hírlap hatalmas olvasótáborában zavart és bizonytalanságot keltsenek, ami azonban, amennyire átlátszó, éppen annyira hiábavaló, jámbor óhaj marad, mert ahogyan a Prágai Magyar Hírlap nem térhet le egy pillanatra sem a nemzeti kötelességkijelölte útjáról, éppen úgy nem tántorítható el tőle hatalmas tábora sem.“ Olvas«» éi terjeine a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Közel 200 városi házhely-telek iránti kérvényt intézett el a városi képviselőtestület A közgyűlés állást foglalt a járási hivatalnak a tűzoltóadó, épitési illeték és fényűzési adó behozatalára vonatkozó leirata tárgyában. — Megsürgették az 1926-ban megalkotott uj városi szervezeti szabályrendelet jóváhagyását Reorganizálják a Prágai Magyar Hírlapot. A Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének nyilatkozata, amelyben megcáfolja a reorganizálásról és politikai irányváltozásról elterjedt híreket.
