Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)

1931-06-09 / 69. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1931. junius 9. Cseh lap Magyarországnak Franciaországhoz és Németor­szághoz való viszonyáról. A Prágában megjelenő Lidove Listy hosszabb cikkben foglalkozik a német osztrák vámunióval és Magyarország kölcsönös viszonyával. A lap szerint a dolgok fejlődése sok tekintetben Ma­gyarország döntésétől függ. Magyar­­országból az ország földrajzi helyzete ebben az ügyben arbitert csinál. Ma­gyarország választása bizonyára vala­mely oldalra rögzíti majd a mérleg nyelvét, amely eddig meglehetős této­ván ingadozik. Mint ismeretes, Magyar­­országnak számolni kell a kisantant­­államok ellenséges voltával, amely már tiz év óta tart. Magyarország ezért Berlin felé tekint és esetleg ott vár a maga számára támpontokat. Ez ismét azt okozza, hogy Franciaország nem sokat törődik Magyarországgal és Magyarország iránt, ha nem is ellen­ségesen, de legalább is közönyösen viselkedik, ami Magyarországot eltávo­lítja Franciaországtól. Az utóbbi évek­ben Magyarországon kétségtelenül volt Saját tudósítónktól. Egyik minapi számunkban meg­írtuk, hogy a most épülő Bafa pa­lota, mint értesültünk, a Baross utcán nem lesz emeletes Ezt a híradá­sunkat örömmel cáfoljuk meg, mert mint hivatalosan értesítenek bennün­ket a cég részéről, a palota mindkét utcán két eme­letes lesz, de az is meglehet, hogy három eme­letes lesz, ami a legközelebbi na­pokban fog eldőlni. Az építkezést azért nem lehetett május l én megkezdeni, mert a cég főnöke, Bafa Tamás, aki az utóbbi időben maga vette kezébe az épít­kezési osztály vezetését, súlyos ope­ráción esett keresztül, s igy az épít­kezési osztály ez alatt az idő alatt uj munkálatokban nem foghatott. A Bafa palota Baross utcai része húsz méter lesz. A palotát a leg modernebb eszközökkel épitlk fel, mindamellett ez nem zárja ki, hogy a palota építésénél még negyven­ötven munkanélküli juthat kenyérhez, Most, hogy ittjárt Komáromban Towje Hakohen, a kiváló néger zsidó kántor, nagy kiváncsisággal keresem Iben Lo­­bagola, egy Afrikából elszármazott né­ger zsidó könyvét, amelyben beszámol élményeiről. Ezt az Iben Lobagolát gyerekkorában magához vette egy gaz­dag „fehér“ család, kiiskoláztatta, mű­velt embert csináltak belőle, de aztán megint gyötörte a honvágy, visszake­rült Afrikába, ott már nem tudott bele­illeszkedni a viszonyokba, szóval iga­zán „kidobott ember“-ként hánykoló­dott az emberiség óceánjában. Iben Lobagola élményei egy néger zsidó lelkivilágában rögzítették meg az életet. * Mert hiszen már Heine is megmondta keserű humorával, amint egyszer el­haladt a szegények zsidókórháza mel­lett Párizsban: — Zsidó is, szegény is, beteg Is? Rajtuk ugyan az Úristen sem segíthet! Towje Hakohen még ezt az állapo­tot is túllicitálta: zsidó is, néger is. Baj ez Amerikában, ahol a fehérek égergyülölete még most is erősen narázslik, minden szabadság ellenére s aj ez Európában, a világ leghetero­mozgalom, amely Berlinnel rokonszen­vezett és ezt végeredményben meg lehet érteni. Franciaországban azonban úgy látszik, nem látják, hogy a magya­rok németbarátságának oka a szláv vasgyürütől való félelem és Francia­­országnak közömbössége volt. Ma azon­ban a német-osztrák vámunió terve után Magyarországon is elég erős el­lenállás tapasztalható az Anschluss­­tervekkel szemben. Budapesten, úgy látszik, kezdik megérteni, hogy szembe kell helyezkedni, ha nem is Németor­szággal, de legalább a német politiká­nak bizonyos fajtájával, amely a vilá­got veszélybe dönthetné. Úgy látszik Magyarország Franciaországtól valami intést, gesztust vagy aktust vár. A lap végül felteszi a kérdést, nem érkezett-e el most a pillanat, amikor Francia­­országnak meg kell tennie azt a lépést, amelyre Magyarország vár ? Mert kü­lönben Középeurópa problémája to­vábbra is megoldatlan kérdés marad, vagy pedig veszedelmes füstölgő kanóc lesz belőle. Komárom, junius 8. A földszinfen 290 négyzetméter te­rületű üzlethelyiség lesz, mindkét utcai frontra üvegfalakkal, kirakalok­­kal. Az üzlet mellett külön férfi és női pedikürt rendeznek be a legmo­dernebb felszerelésekkel. Az első emeleten helyezik el a villanygépekkel felszerelt javítómű­helyt és gyorstalpaló üzemet. Ezen­kívül a munkavezető lakását, amely két szobából, előszobából, haliból és fürdőszobából áll. A második emeleten az üzletvezető lakása lesz (négy szoba, előszoba, konyha, hall, fürdőszoba, terrasz, stb) továbbá az összes alkalma­zottak szobái, s egy társalgó terem, amelyet a cég jótékony gyűlések és hasonló összejövetelek tartására díjmentesen átenged. A palota, amelyet teljesen moder­nül építenek fel, légfűtéssel, villany­világítással, gőzfőzéssel, állandó hideg- és meleg vízzel, slb. ellátva, szeptemberig készül el, amikor is egy nagyobbszabásu felavatási ün­nepség keretében fogják átadni rendeltetésének. génebb részében, ahol az antiszemi­tizmus talán Amerika négergyülöleté­­nél is kitartóbb. * Towje Hakohen huszonkilenc éves, newyorki állampolgár, tulajdonképen kántor a harlemi ötszáz zsidó néger család, a Congregation of God Chevre Adojsem templomában. Nagyon vallá­sos ember s most itt le kell szögeznem valamit utólag, amit észre kellett venni Towjen Hakohen komáromi szereplése során. A keresztény társadalmat egyál­talában nem érdekelte Towje Hakohen tenorja, nemcsak azért talán, mert néger volt, de azért is, mert zsidó estnek Ígérkezett a fellépése. Ám a zsidó társadalom nagyrésze is bizal­matlan volt Towje Hakohenhez s ez a bizalmatlanság csak akkor szűnt meg, amikor Towje Hakohen kántori süve­gében, zsidó imakönyvével a közönség elé állott. Addig nem akarták elhinni róla, hogy zsidó is, legfeljebb azt hit­ték el, hogy néger. Pedig Towje Ha­kohen hithű, kötelességtudó ember. Hajnali négy órakor ült fel Kassán a gyorsvonatra, hogy pénteken még naplemente előtt Komáromba érkezzék. És rituális koszton élt, bezárkózva a szobájában. Ez a pontos valóság! * Igaz, hogy pénteken este, sem szom­baton délelőtt nem mutatkozott a zsidó templomban. Ennek az volt az oka, hogy ő nemcsak zsidó, de néger is. Mifelénk négernek lenni, olyan, mint szeliditett vadállatnak lenni: minden fehér ember mosolygósán néz rá, azt hiszi, hogy a néger ember nem több, mint cirkuszi mutatvány. Kuriózum, amit meg kell bámulni. A néger érzi, hogy amikor a fehér ember itt, mife­lénk Középeurópában és kisvárosban megbámulja őt, akaratlanul is kicsit megmosolyogva (hiszen nem mindig lát valóságos négert), — a néger érzi, hogy a fehér fajta lebecsüli őt. Érzi, hogy a fehér fajta évezredeken keresz­tül rabszolgamunkára használta fel az ő fajtáját s érzi, hogy Amerikában Lincoln után is a négerek sorsát még mindig a kitaszítottság jellemzi, a Klu- Klux-Klan halálos árnyékában élnek. Ha bement volna a zsidó templomba, a fehérek nem azt látták volna meg először benne, hogy zsidó, hanem azt, hogy néger. S ő megint érezte volna azt a megalázottságot, amit a fehér faj — kivéve az intelligens embereket — még egyelőre nem tud megtagadni tőle. * Pedig a fehér fajnak a színes fa­jokat már nincsen joga lebecsülni. S nincsen joga lebecsülni a néger fajtát sem. Amerikában a négerüldözés annak a következménye, hogy a fehér faj félti a hegemóniát, amit a négerek kikezd­ték. Mert a néger fajta nagyon tanu­lékony, kitűnő munkaerő, s ma már olyan műveltségűk van, amit a leg­fejlettebb fehér fajú kulturnépek is meg­irigyelhetnek tőlük. Harminc millió néger civilizációja olyan magas fokon áll, hogy csak évek kérdése az önálló néger köztársaság megalakulása. * Towje Hakohen, mikor már néhány órás beszélgetés után elhitte rólam, hogy én nem csodálkozom az ő né­­gerségén s legalább annyira értékelem őt, mint a fehér emberben a civilizációt, nem bámulom meg a duzzadt száját, a gyapjas haját, a kék jelt a körmén, a rózsaszínű tenyerét a fekete kezén, őszinte lett s nagyon kipanaszolta ma­gát. Elmondta, hogy Amerikában sin­csen jó dolguk a négereknek, de ilyesmi, ami itten, Középeurópában fordul elő, mégsem történik. Itt, ha kimegy az utcára, a fehér emberek mind követik őt s nemcsak megbá­mulják, hanem legtöbbször kinevetik. Mikor Komáromba utazott, valaki azt kérdezte tőle, hogy a mellén is olyan a haja, mint a fején? Egy másik em­ber meg azt akarta, hogy mutassa meg a száját. Megint egy másik azt kérdezte, hogy a tenyerén miért nem olyan sötétszinü, mint máshol? Valaki bejött a szállodai szobába s arra kérte, hogy mutassa meg a lábát. Semmilyen pénzért nem jön át többé Európába — mondta —, őt ne nézzék ki a fehér emberek. A fehér emberekhez csak nagyon lassan olvad fel a bizalmatlansága, mert már-már úgy gondolja, minden jött-ment fehér ember jogot formál ahhoz, hogy érzékenységében meg­bántsa. * Az Angolparkban meglát egy kis gyereket játszani. Boldogan, nevetve feléje int. A gyerek, mint aki fél a fekete mumustól, sirva az anyjához bújik. S ő megint kissé csalódva,hogy a gyerek a szeretetét félreértette, meg­magyarázza, hogyAmerikában mindenki nagyon szereti a gyereket. * Ugyancsak az angol parkban meg­látja, hogy tenniszeznek. Megkér, hogy nézhesse a tenniszt. Ott áll a pálya előtt fél óráig s nézi a játékot. Na­gyon érdekli. Amerikában már gyer­mekkorban mindenki megtanul teni­szezni. * Általában minden érdekli őt. Nagyon szeretne amerikai újsághoz jutni. Vala­kitől meghallja, hogy Magyar Komá­romban esetleg az állomáson kapható. Nincs nyugta addig, amig át nem megy s megkísérli, hogy Magyar Komárom­ban amerikai újsághoz jusson. * r**«— ^T O M I"« MM. A Baross utcán is kétemeletes lesz a Bat’a palota Egy nap Jowje Hakohen amerikai állampolgár középeurópai életéből. BlNlHIetl miiWM int Midi Kellemes nyaralóhely, pompás vidékkel. Wienből 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villamos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanatórium, 41 nagy szálloda, penslOk, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden áron. Világhirfl kénesfűrdők! „Iszapcsomagolás* Ivókúrái Szőlökúral Remek strandfürdői Ügetflversenyek, autó-, motor- és csónak­­kirándulás. — Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Első­rangú zene csodaszép parkban Több moz­­gószinház állandóan változó műsorral. Villamos, taxiautó, bérkocsi, egyfogatu. Felvilágosítással szolgál: miami MD01 bei in Telefon: Baden 243. 335 ____________ Civilizált ember, körmei ápoltak, evés után fogkefét használ, töltőtollal ir, mindig magánál hord egy kis ron­gyot, hogy cipőjéről a port letörölje, ha valakit köszöntöttem, ő is meg­emelte a kalapot, az amerikai írókról sokat beszélt s amikor meglátta Lón Chaney fényképét a moziplakáton, lát­tam a szemén, hogy Amerikát üdvö­zölte ebben a viszontlátásban. * Este a pódiumon, amikor énekelt, megfigyeltem: fajának szinte igazi szép­sége volt ez a férfi. Szoborszerüen megállt a közönség előtt s tenorjában hamisítatlan erővel csendültek fel az évezredes sirámok. Volt benne valami a bibliás korból s önkéntelenül is arra kellett gondolni, a fáraók idejében piramisokat építő rabszolgák lehettek ennek a néger zsidónak ősei s a kor­bácsütések nyomán felsírt jajveszékelés emléke élt az énekében. Towje Hako­hen szomorú ember maradt a taps után is, ami pedig a sikert és megértést jelentette már__ KORNYEI ELEK. WEKNER csak elsőrangú zongorák és pianinok lerakata, u. m. Aognst Fouler Int. Petrot Bratislava, Palacky-sady 32. Telefon 104. Telefon 104 Kényelmes részletfizetési feltételek tervez vállal épít HÄÄSZ&MÄDY

Next

/
Thumbnails
Contents