Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-24 / 87. szám
2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK> zódnia. A polgári lakosságnak e kisérletképen törlénö alármirozásánál a vöröskereszt egyesület, a tűzoltóság, a mentők, a cserkészek alakulatai, a tesfgyakorló és sport egyesületek is közreműködnek. A kísérlet eredményét a közönség érdeklődéssel várja. Országos ösztöndíjak odaítélése az országos választmány ülésén A komáromi főgimnázium minden folyamodója nyert ösztöndíjat Saját tudósítónktól. Komárom, julius 23 Az országos választmány hétfőn tartott ülésében foglalkozott az országos ösztöndíjak ügyével és öszszesen 509 középiskolás tanuló részére szavazott meg ösztöndíja». Míg a pozsonyi reálgimnázium magyar tagozatáról folyamodó 11 tanuló közül csak 4, a kassai 17 magyar folyamodó közül szintén 4, a losonci magyar tagozat 17 folyamodója közül 6, a rimaszombati gimnázium magyar tanulói közül folyamodott 17 tanuló közül 9, az ipolysági gimnázium 8 folyamodója közil 5, az érsekujvári gimnázium magyar osztályaiból folyamodó 14 tanuló közül 8 tanuló nyert ösztöndíjat, addig a komáromi fő gimnázium tizenöt folyamodója mind nyert ösztöndijat. Ezek névsora a következő: Kovács Gyula, Palinay József 1000—1000 K., Kubik Károly, Hor vátovich' Hedvig, Körös Kálmán 750—750 K., Bloch Imre, Szendi Bálint, Hofer Jenő, Kovács András, Szabó Erzsébet, Erdélyi Károly, Jobbágy Zoltán, Mézes Zsigmond, Pirstitz Zoltán, Tarics Béla 500—500 korona ösztöndijat kaptak. Ezeken kívül a Katolikus internátus nyolc tanulója is részesült ösztöndíjban: Brinzik József, Pánik József, Cserepes Péter 750—750 K., Záreczky István, Bakó Zoltán, Psenák András, Szöcs Béla, Kovács Vendel 500 —500 korona ösztöndijat kaptak. Főiskolásaink már nem szerepelnek ilyen erősen a statisztikában. Zsemlye Károly orvostanhallgató, Szelepcsényi László és Szabó Ilona Rozália nyertek 1500—1500 K-ás ösztöndíjat, Komlós Dezső 750 K ösztöndíjat kapott. Az ösztöndíjak odaitélését bizottság végezte és Alapy Gyula dr. országos választmányi tag nagy figyelemmel kísérte a magyar folyamodók kérelmeinek sorsát. & Bajcs határában felrobbant a cséplőgép kazánja és három munkás az életét vesztette. Borzalmas szerencsétlenséget idézett elő az eddig ismeretlen ok miatt történt kazánrobbanás, — A kazánrobbanás után tűzvész pusztított a cséplőgép közelében. Saját tudósítónktól. Komárom, — julius 23. A Komárom közelében fekvő Bajcs községben kedden reggel borzalmas szerencsétlenség történt, amely három munkás emberéletnek okozta halálát, A szerencsétlenség okát még eddig nem tudták pontosan megállapítani, a vizsgálat most van folyamatban annak megállapítására, hogy a kazánrobbanást mi okozta, illetve, hogy a robbanó anyag hogyan kerülhetett a kazánba. A szerencsétlenség hét óra után történt, amikor a hercegprimási uradalmon dolgozó cséplőgép kazánja óriási detonációval felrobbant és a cséplőgép felett mintegy két méter magasan repülve, lezuhant a cséplőgép közelében. A szerencsétlenséget tetézte az, hogy a kazán a robbanás után a cséplőgép felett repült el és így a cséplőgépen álló Maráz Lajost és Molnár Józsefet belökte a gépbe, persze mindketten borzalmas körülmények között abban a percben szörnyet haltak. A cséplőgép közelében állt Fujás Lajos, akit a felrobbant kazán egyik alkatrésze ölt meg. Alig pár perccel a kazánrobbanás után hirtelen tűz tört ki ott, amely a három halottat úgyszólván szénné égette. A cséplőgép körül mintegy harminc ember tartózkodott, ezek közül könnyebben sérültek meg: Mltnkovics József, akit beszállítottak a komáromi kórházba, Puskás Vilmos, Balzás András, Sárközi Ferenc, Seifert Gyula és még két földoaives, A szerencsétlenség után azonnal a helyszinre utazott Mihály János dr. ógyallai járási főnök és az ógyallai csendőrség, de kivonult a környék tűzoltósága is, hogy a cséplőgép körül támadt tüzet, amely addigra tiz vagon szalmát elégetett, eloltsa. A nyitrai gőzkazán felügyelőség részéről kiszállt két mérnök“a helyszinre, akik megállapították, hogy a szerencsétlenség csak külső körülmény következtében állhatott be, valószínűleg úgy, hogy a szénbe, amellyel a kazánt fütötték, robbanó anyag jutott. A komáromi államügyészség megindította a nyomozást a szerencsétlenség okának megállapítására és annak kiderítésére, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. A három halálos áldozat mindegyik nős ember volt, köztük az egyik hét kisgyermeknek az atyja. rammmmmmmmmmmmmm —— ii Olvassa és ttíjmne a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Amin okvetlen segíteni kell. Átjárókat kell építeni a kikötő vasúti sínpárjai fölé. A tolató mozionyok, a tehervonatok akadályozzák a keresztező forgalmat. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — julius 23. Azt hisszük, hogy komáromi olvasóink közölt alig akad egynéhány, akit ne ért volna az a kellemetlenség, hogy amikor a Kisduna hidja felé igyekezel!, vagy onnét jött be a városba, azaz csak akart jönni, az utat keresztező kikölővasulnak éppen akkor méltózlatott tolatni, a kocsikat rendezni hogy az illetőnek bármilyen sietős is az uija, olt hosszú perceket kellett várnia, sőt nem egyszer hosszú negyedórába kerül, amig szabad lesz a pályatest és keresztül lehet rajta sietni A mozdony ugyanis rendesen olyan sok vagont tolat, hogy kínszenvedés kivárni, mire a vonat vége vagy az eleje elhalad az átjáró előtt. De ez is ritka eset, mert szinte mérnöki pontossággal dolgozik az a to ató mozdony és a vonat eleje és a vége rendesen úgy halad el az áljáró előtt, hogy 3-4 vagon még mindig marad,amely pontosan elzárja az átjárót és hiába örülnek a sietni akaró emberek, amikor a vonat megmozdul és előre, vagy hátra tolat, hogy no most lesz akkora hézag, hogy ál tudunk szaladni, mert ilyen szerencse ritkán adódik, mert a fentemlitett 3—4 teherkocsi mindig gondoskodik arról, hogy az átjárást még továbbra is meggátolja, pedig nem kellene mást tenni, mint a vonatnak ezzel a 3—4 kocsihoszszával előbbre menni, vagy hátrább tolatni, de ugyláfszik, ekkora figyelemmel nincsenek a közönséggel szemben. Az idegesebbek úgy vélik, hogy mindez egyenesen a közönség boszaníására történik és azt hiszik, hogy ez az ut azért van kitéve annyi molesztálásnak, meri az az ut Magyarország felé bonyolilja le a forgalmat és egyes lulfülött soviniszták ezzel is kifejezésre akarják juttalni ellenszenvüket. Ezt állítják igen sokan. Mi most nem keressük az indító okokai, mi csak a száraz tényeket szögezzük le A szigeten ma már olyan sokan laknak, hogy az Erzsébet szigetet már külön városrésznek lehet venni, tehát nem észszerű két városrész közé akadályokat gördíteni. És az említett ut egy világforgalmi ui, amelyen igen sokan ulaznak keresztül olyanképpen, hogy a két vasútállomás közölt erre teszik meg az utal. Ezekre nézve pedig nem egyszer fontos családi, üzleti és anyagi érdek, hogy a kikötővonat tolatása miatt le ne késsenek a másik állomásról induió vonalról. Ilyen anomáliák a hajóállomás felé eső részen is napirenden vannak. Valaki sief a hajóállomásra, akár a bécs—budapestire, akár a helyi, akár a strandra járó hajóra, pont akkor viszi a balszerencséje a vasuli sínpárokhoz, amikor a rettenetesen hosszú vonat épen tolat. Nem egyszer hallunk panaszokat, hogy emialt lekéstek a hajóról, vagy a vonalról. És mindezeken nagyon könnyen és kevés költséggel lehelne segíteni. Nem kellene semmit lenni mást, mint két felső áljárót léíesiteni a két emlüeft helyen, a kishid elölt és a hajóállomásnál. A kishid elölt most állítják föl a sorompókat, amellyel tolatás esetén elzárják a keresztező utat. Ez biztonság szempontjából nagyon helyes, mert eddig semmiféle biztonsági intézkedés nem íörtént és nem egyszer a vasuli kocsi kerekei között bújtak át a nagyon sietök, ha a tehervonat megállt és Istennek hála, hogy nem történt eddig szerencsétlenség Ebből a szempontból a sorompók alkalmazása nagyon Is üdvös, de viszont a nagyon síelőket még jobban fogják akadályozni útjukban, mert a lezárt sorompókat addig, amig az egész tolatás! processzus le nem bonyolódik, nem vonják föl, mig eddig, ha a mozdony, vagy a vonat vége elhaladt esetleg az átjáró előtt, az emberek siettek fölhasználni ezt a pár percet és átmentek a vágányokon. Ez azonban nem lesz igy a sorompók alkalmazásánál és tovább kell ott boszankodva állni és várni a közönségnek. Az irányadó faktorok lássák be ennek az állapotnak a tarthatatlanságát és a pályatest fölött állítsák föl a lépcsőzetes átjárókat. Ezzel megoldódik a kellemetlen probléma Amint a nemzelközi au óközlekedés jobban erre terelődik akkor különben sem maradiul igy a mostani állapot, hanem az átjárónál az egész pályatestet le kell mélyíteni úgy, hogy a kereszlező kocsiul is a pályatest fölöd haladjon át hogy az auíoforgalom szabadon lebonyolítható legyen. Addig is kérjük a gyalogosok részére az áljárókat fölállítani. Újabb letartóztatások a budapesti építkezési panama ügyében — julius 23. Budapesti jelentés szerin» a belügyminisztériumi építkezések ügyé ben tegnap újabb leiarlóztalás történt. Az ügyészség előzeíes letartóztatásba helyezte Czillér Antal 36 éves építőmestert hüllen kezelésre való felbujiatás és csalás büntette miatt. Cziiler Anial igen sok belügyi épit kezesi kapott meg és a nyomozás során gyanú merült fel, hogy Cziiler ezeknek az építkezéseknek elvégzésénél nem járt el szabályszerűen, de olyan cselekményeket is elkövetett, amelyek súlyos beszámítás alá esnek. Cziiler közös haszonra dolgozott a már leiartóztatoil Halasy Gézával és Vay Kázmérral. vt. fi,5ygiiyíTiTniTír>ir ’TTiftmi iftt'ffinfliBrr Csehszlovákia is bevezeti a közúti csendörség intézményét — julius 23. A Národni Lisiy értesülése szerint a belügyminisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy a szomszédos államok mintájára a közutak ellenőrzése céljából bevezeti a közüli csendőrség intézményéi. Az automobilizmus terjedésével ugyanis különösen a nagyvárosok és a fürdőhelyek környékén valóságos anarchisztikus állapotok köszöntőnek be az országutakon és ezeken a viszonyokon csak olyképpen lehet segíteni, ha az utak állandó csendörségi felügyelet alá kerülnek. A közúti csendőrségei első segélynyújtásra is kiképeznék. A vasutügyi minisztérium ezenkívül a vasuli csendőri szolgálatot is meg akarja szervezni, amely a személy és teheráru szállításra felügyelne,
