Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-02 / 91. szám
. 1930. augusztus 2. (KOMÁROMI LAPOK» 3. oldal. Magyarónozás Irta: Egv őslakos — aug. 1. A szlovák lapok legnagyobb része már abbahagyta a régi, divatból kiment nótát és már nem magyarónoz. Vidéki kis lapocskáknak nacionalizmustól túlfűtött falusi munkatársai verklizik néhanapján tovább az elkoptatott melódiát. A maiyarónsággal azokat a szlovákokat akarták megbélyegezni, akik megértő lélekkel közeledtek az üt élő magyar őslakosság felé és ez a bélyeg egy időben nagyon is meg tudta az embereket egymástól külömböztetni. A magyaron az áruló volt a nacionalizmus vérben forgó szemei előtt és magyarón volt az, aki magyarul mert válaszolnia hozzá magyar nyelven intézett kérdésre. Nagyon természetes, hogy mi itt, ahol születtünk és ősapáink éltek, magyarul és kizárólag magyarul beszélünk. Ebből az is következik, hogy az állami hivatalokban sem beszélünk más nyelven, mint anyanyelvűnkön és arra szintén magyarul akarunk választ. Aki idejön tisztviselőnek, az tanulja is meg a mi nyelvünket, ami természetes dolog, mivel húszezer ember nem tanulhat meg száz kedvéért neki ide en nyelvet Ezt azonban vidéki szlovák lapocskák nem találják természetesnek és uszítanak a „magyarónok?“ ellen, akiken most már az állami szolgálatban álló magyar tisztviselőket értik. Száika a szemükben az az egy két magyar tisztviselő, aki a magyar kérdésre természetesen magyarul válaszol, otthon családi körében is anyanyelvén beszél és mivel a nemzetiségét sem szégyen'i meg^ vallani, a jyermekeit is magyar iskolába íratja be, bár az államnyelv megtanítására is gondja van, hiszen enélkül a magyar fiú sem boido ulhat, mert csehül kell magába szivnia a felsőbb tudományokat a pozsonyi szlovák egyetemen is, ahol csak egy szlovák professzor van. Az ilyen romboló nacionalizmus akadálya legnagyobb mértékben a beiső konszolidációnak. A magyar nemzeti kisebbséghez tartozók nem nem törődnek azzal, hogy valaki az anyanyelvén beszél ott is, ahol a magyarok varnak többségben: minemiitení. De ez fölösleges is volt ; mert ha Zichynek kegyelmet adnak, Jókait sem lehetett volna,elítéltetni. Forgách kancellár teljesítette Pálffy gróf kívánságát s még aznap (márc. 14.) előterjesztést írt ez ügyben a császárnak. Ebben alaposan megírta, hegy Zichy grófnak esetleges elitéltetése az általános hangulatra a legrosszabb hatással lesz. Megkegyelmezése ellenben a legbensöbb hála érzését keltené.? Forgách kancellár ezután ídecsatolta a megkei yelmezési irat fogalmazását. Forgách kancellár a kegyelemkérő előterjesztésében már Jókairól is meger;'''’^ik s számára isi ke gyeimet kvi »De hogy Jókai büntetés nélkül né^ineradjon, a kancellár azt ajánlotta, hogy a Hon kauciójából ezer forintot le kell foglalni. A helytartó és a kancellár kegyelmi kérvényének semmi eredménye sem lett A hadügyminiszter 1863. ápril 3-án jelentette, hogy a kegyelmi kérvény „a fenséges főherceg minisztereinek által elintézetlenül rövid utón visszaküldetett." ErenközLen a pesti katonai bíróság március hó 17-én Zichy Nándort és Jókai Mórt köz cser. dháborítás miatt nemességük elvesztése mellett egyévi nehéz börtönre (»zum einjährigen schweren Kerker“) ítélte. Degenfeld generális ezt a denki beszélje az anyanyelvét, hiszen ez természetes dolog, amin fennakadni csak Turócszentmártonban szoktak és Trencsénben a magyar kultúrán felnőtt jó szlovák hazafiak. Mi azonban természetesen nem fogadhatunk el kitanitásokat, sem pedig történelmi költeményeket és mendemondákat annak a kritériuma gyanánt, hogy itt a szlávok az őslakosok és nem a magyarok, mivel a szlávok már a Krisztus születése utáni ötödik évszázadban itt szárították a fehérneműiket az avarokkal egy kötélen. Hol vannak ezek a szlávok és hol voltak azok a szlávok, akik ma a Tátra alatt élnek abban az időben! Minden bizonnyal nem a Tátra alján, hanem attól Den igen messze Az őslakosok tehát mégis csak mi volnánk itt délen, ahol még a szlovákká változott nyelvvidékek is megőrzik a magyar tulajdon nevét a dűlőnevekben, a régi oklevelekben, amelyek nem ma, hanem évszázadokkal előbb készültek. Nekünk tehát hiába magyarónoznak ezek a kis sajttakarók, mert bennünket a sodrunkból nem lehet kihozni és elég erőt érzünk magunk ban az ilyen felelőtlen és alattomos támadások visszautasítására. Hiszen, ha harc kei), attól sem riadunk viszsza és fellapozzuk a régi magyar lapoknak elsárgult köteteit, hogy megtudjuk belőlük, kik szavalták a Taipramagyart a legnagyobb hévvel a Tátra alatt! Mert a hangoskodók nagy része ezeknek a sorából kerül ki, akiket akkor még nem hivtak magyarónoknak. De azt ajánljuk a figyelmükbe a íészkelődő nacionalizmus vitézeinek, ho^y hagyjanak békét a magyar tisztviselőknek, ha azok állami szolgálat közben magyarul meg mernek szólalni és vegyéK tudomásul, hogy az állam nem adekvát fogalom a nacionalizmussal. Vagy pedig olvassák át az alkotmánylevelet, amely itt állampolgári egyenlőségről beszél, ami nekik is épen úgy szól mint nekünk. Azután pedig azt is vegyék tudomásul, hogy a magyar állami és más közalkalmazott nem kegyelemkenyéren él, hanem ennek a nemzeti kisebbségnek jogai vannak a hivatali állásokra épen úgy, mint a nacionalista fémjelzésüeknek. A mi adóinkat nem utasítják vissza az adóhivatalok, mert A sugárzó nyár csak könnyű;-világos selyem- és etamin ru-* •. hákban élvezhető. Ezt az élvezést nem, rontja el ma már ennek a finom anyagnak tisztítási gond•-.ja sem, mert Radiontólégy.-kettőre, fáradság nélkül lesz tiszta. Amellett könnyű, és változai*. lan marad s" megtartja ’az eredeti színárnyalatot. •• taa»- masmsm magyarok vagyunk és azt is vegyék tudomásul, hogy a nasa Sz’ovenszkó közterheinek a nagyobb felét a magyar kisebbség viseli, tehát a magyarul beszélő alkalmazott a mi adónkból kapja a fizetését, meg a többségben levő szlová’t közalkalmazott is. A magyar nemzeti kisebbség a szlovák őslakossággal ezer évig békességben élt, igy is akar élni mindenkor, de provokációkat nem hajlandó tűrni békebontó, levitézlett talpramagyarónoktól. Ezer élelmezési utalvány kerül szétosztásra a komáromi járás területén a munkanélküliek között. Ötszáz élelmezési utalvány Komáromban kerül felosztásra, ötszáz a vidéken. SBNBHHHROSí Htfcn kezdik meg a nur ki nélküliek élelmezésének akcióját Saját íudósilónkfól. Komárom, —aug. !• A népjóléti minisztérium, mint ismeretes, a rendkívül válságos helyzetre vsiő tekintettel, akciót indított a munkanélküliek é’elmezésének segélyezésére. Az akció most Komáromba is elér! ezett és noha nagyon sovány az eredmény, mindenesetre az állam részéröl megnyilatkozó jóakaratot, ha a város, illetve a község és a járás is magáévá teszi, úgy valamelyes javulás áíihat be a munkanélküliek helyzetében. A ju!ius 28-án kirdoíf rendelet értelmében Komárom járás részére is eljuttatnak ezer darab élelmezési utalványt, amelyből ölszáz Komáromban kerül feloszlásra a munkanélküliek kö-Ferenc József császár május hó 14-én döntött a kegyelemkérés ügyében A büntetést azonban nem engedte el a két nagy férfiúnak, csak enyhítette némileg, azaz, hogy a balhavi börtönbüntetést egyhavira változtatta. (Aus Gnade finde Ich die seren Ferdinand Grafen Zichy und Moríz Jókay wegen des Ver brechens der Störung der öffentlichen Ruhe verhängte sechsmonatliche Freiheitsstrafe auf die Dauer eines Monats zu mildere. Schönbiunn, 14 Mai 1863. Franz Joseph m.p) Junius hó 3-án az uralkodó újabb rendeletet bocsátott ki ez ügyben. Zichy Nándornak a büntetését ugyanis teljesen elengedte. (Ferenc József levele Degenfeld grófhoz.) Jókairól az uralkodó e kegyelemlevelében nincsen szó 0 tehát tovább ü!f. De Zichy Nándort a hadügyminisztérium jelentése szerint június hó 4-én esti hat órakor szabadon bocsátották. Jókainak — amint maga a helytartó jelentette — tovább kellett szenvednie a börtönbüntetést. Ö csak tiz nappal Zichy Nándor kiszabadulása után menekült a börtönből. Ekkor telt le az az egyhónapi börtönbüntetés, amit Ferenc József ke^yelemlevele után kapott. Jókai leírása szerint Zichy gróf tovább ült, mint ő; mert valamivel később kezdte meg a büntetését, zölf, ötszáz pedig megoszlik Guta, Nagymegyer munkánálküiei és méq néhány község közölt. A népjóléti minisztérium akcióját egy évre tervezik és ezalatt az állam a jelenlkező munkanélkülieket, a családosokat heti húsz koronával, a nőtleneket pedig heti tiz koronával segélyezi, ezt a segélyt azonban nem pénzben juliatjaa munkanélküliekhez, hanem élelmezési utalványokat ad nekik, amelyekkel azután a munkanélküliek a megjelölt üzletekben húsz, illetve iiz korona értékben vásárolhatnak zsirt, burgonyát stb„ más élelmiszert, természetesen az állam az élelme mint Jókai. Amint látjuk a hivatalos iratokból, éppen az ellenkezője tűnik ki annak, amit Jókai irt. 0 bizony végig leülte büntetését. (»Welche Moriz Jókay bei dem k. k. Militärgerichte in Pest-Ofen auch ausgestandea hat.“). Abban azonban igaza van Jókainak, hogy a katonai börtönben a lehető legemberségesebben bántak vele. Még vacsorára is kibocsátották őt a Svábhegyre. Térparancsnokunk, a jó Haymerle — irja Jókai — kivülbelüi valóságos mintaképe volt egy magyar vicispánnak Színem. A Tavasszal együtt elszáilott az álmom, Reményem is már csak omladozó várrom Engem a napsugár melege nem éget, így kell elhervadnom fehéren Teérted. A betegek s a holtak színe az enyém: A vértelen, a kriptaszagú csontfehér. Kecskeméthy Marianne. súlyos ítéletet — amint maga irta volt — némileg enyhítette s a nehéz börtönbüntetést egyévi Profossenarrest-ra, magyarul porkolábfogságra változtatta. A feletbezési törvényszék a pesti katonai biróság ítéletét megváltoztatta s Zichy Nándort és Jókait csak haihónapi szelíd „porkolébfogsás ra“ ítélte. A nemességet mindkettőjüknek meghagyta, de Zichy grófot a kamarási méltóságtó), Jókait meg ezer forintjától (lapja kauciójából) megfosztotta Ezt az ítéletet április 21-én hirdették ki s így az ítélet jogérvényre emelkedett A hadifőparancsnokság kérésére Jókait még lapjának további szerkesztésétől is eltiltották, Pálffy Móric helytartó nem nyugodott bele ebbe az ítéletbe és ismét kegyelemre terjesztette fel a két elítéltet. A kancellár, Forgách ugyanezt cselekedte. Nem akarjuk — irja a kancellár a császárnak — a katonai biróság ítéletét bírálni, de az olyan időszakban, mikor tökéletes fogalomzavar uralkodik, a vélemények megítélésénél a meggondolatlan szigorúság helyett szeiidebb mértéket kellene alkalmazni- Ez az ítélet furcsa megjegyzésekre és a kormány ellen való támadásokra fog aikflmat adni Ezért ajánluk a két elitéit megkegyeimezését.
