Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-31 / 90. szám
90. Mzám. Csfttörtök, 1930, íúIíuh 31. Otvenejfyedik évfolyam. KOMAROMI LAPDK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehazlorák értékben: Helyben ég ridékro postai ezétküldéssel Egén érre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 K£. EgyeKszím éra 1 korona. Alapította: 1 DBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B ARANYAY JÓZSEF d Főmunkatársak: ALAPY GKUIA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. r. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, oü'örtökön és szombaton. Ma hirdetik ki a Tuka per utolsó Ítéletét. — július 31-én. A briinni legfelső bíróság előtt amely hélfölől kezdve tárgyalta a Tuka peri, ma, csütörtökön délelőtt hirdetik ki az ufolsó Ítéletet Amennyiben délelőtt liz óráig érkezik telefonjeleniés szerkeszíőségünkbe, úgy még lapunk mai számában közöljük az Ítéletet. POLITIKAI SZEMLE Térvesztés Komárom, — július 80. A szombati munkástoborzó Franciaországnak szállítja az izomerőt, amely ott megfogyatkozott. A francia anyák — még a munkásanyák sem — szülnek dolgozókat a nyomor számára, tehát ott munkáshiány van. A munkásanyag ott él a kaszárnyákban, mint katona. Improduktív tömeg a nemzetgazdaság szempontjából. Ezért é'nek milliószámra olasz munkások és ezért toborozzák most első sorban a magyar munkásokat Szlovenszkóban. Meg másért is. A sz o venszkói munkamegosztás a lehető legigazságtalanabb. Mert amig a magyar vidékeken is minden munkaalkalmat megrohamoz ennek az államnak minden nemzetisége, addig a magyar munkás nem kapott kenyeret sem a Morván túl, sem olyan helyeken, ahol a szláv idióma járja. Az első kérdés mindenütt: tudsz-e csehül vagy szlovákul? Ezért van ma is közel százezer magyar munkás kenyér néiküL Nézzünk csak körül: épitőmunkásaink a legnagyobb nyár idején sétálnak. A szenesek heti két napot dolgoznak A napszámosok egy része az állami munkáknál félnapokat dolgozik. Szóval sok a magyar munkás, mert a munkát, illetve a munkaalkalmat meg kell feleznie, ha nem, megharmadolnia a többi nemzetiségüekkel. Érthető, hogy ilyen körülmények között kapóra jöu a kormánynak, hogy Franciaország munkások után kiált, mert ott ebben a pillanatban százezernél több munkás tette le a szerszámját valamilyen ügyes szociális reform életbe'épletésére, amely a kereseti és megélhetési viszonyokat nebeziti meg. Komáromban kilencvenkilenc munkás, legtöbbnyire fiatalember jelentkezett a külföldi munkára és kimegy Franciaországba, amelynek nyelvét nem érti, kimegy ellátásért és tizenhárom korona napszámért, amelybői megtakarítani akar, hogy hazaküldhessen szüleinek, vagy gyüjthesseu egy kis tartalékot. Minekünk elsősorban is az esik nehezünkre, hogy messze idegenbe eresszünk el száz komáromi magyar embert, meg a lobbi százat és ezret, aki bizonyára jelentkezik az indítandó különvonatokra, mert enni akarnak és keresni, ami itt nem áll módjukban. Mégis egy kissé igen könnyűnek találjuk a szlovenszkói munkáskérdésnek a kivándorlással való mego'dását. Különösen a magyar kisebbségre nézve. Mert ne méltóztassék szem elől téveszteni, hogy elsősorban Komáromban folyt a toborzás, majd GútáD, azután a többi magyar városokban és talán csak a legvégén Komárom, — július 30. Szeptember második felében lesz a parlament első ülése. Mikor a parlament tagjai a múlt hóban szabadságra menlek, akkor az volt a terv, hogy a félbenmaradí törvényhozási munká} szeplernber elején fogják újra megkezdeni. A parlament épületében folyó munkálatok azonban olyan arányúak, hogy azok befejezése csak szeptember közepére várható és így a nemzetgyűlés aak szeptember második felében kezdheti meg munkáját A kép viselőház ez ülésein legelőször is a jövő évi állami költségvetést fogja tárgyalni, azután a lakás törvényeket és az állami lisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot fogja tető alá hozni. De persze a koalíció pártjainak előbb meg kell egyezniök az összes függő kérdésekben. Masaryk köztársasági elnök utódáról sokféle verzió került már napvilágra. A különböző páriállásu lapok e kérdést rendszerint párfszempontból tárgyalják és valamennyinek volt már jelöltje a csehszlovák köztársaság legmagasabb közjogi méltó ságára Most érdekes indítványt tesz a szlovákok lakta vidékeken. Meg az is bizonyos, hogy az eltávozó száz, francia földre induló helyébe legalább száz ez áv munkás fog ideözönleni. így azután a népszámlálásnál könnyű dolga lerz a statisztikának, mely csak a jelenlevőket számolja össze, de hogy francia, meg argentínai és kanadai munkásnak mennyi magyar ember kénytelen elmenni innét, az már a statisztikán kívül eső valami. Valahogyan nincsen rendben ez a dolog sem a magyarság szempontjából, amelynek egyik erét elvágták és azon át csorog a vére, át, messze francia földre, sem pedig az itteni áldatlan gazdasági viszonyok tekintetében. Az agrárdernokrácia jelszava alatt földreformot csinálnak, százezernyi embert megfosztanak régi foglalkozásától és az nyomorog, városokba özönlik, hogy munkaalkalmat keressen magának és mikor sehol semmi nem kínálkozik a számára, akkor menjen el a francia bányákba követ törni. Minden államnak kötelessége eltartani lakosait olyan formában, hogy azok részére kereseti lehető-Stribrny képviselő lapja, a Prágában megjelenő Podelni List, amely Svehla Antal volt miniszterelnöknek erre vonalkozó állítólagos nyilatkozatát közli és azt álliija, hogy Svehla szlovák embert szeretne látni Masark örökében A lap hosszabb cikkben fejtegeti a kérdést, amelynek ilyetén megoldása melleit tör lándzsát és rámutat arra, hogy ezzel a megoldással a csehek jóváíennék a szlovák testvéreikkel szemben elkövelett hibáikat, amelyek a szlovákoknak mellőzéséből származtak, de a lap szerint a szlovák nemzetiségű elnök megválasztásával le lehetne törni az államra veszedelmes aulonómisía mozgalmat is. Itt az ideje — fejezi be a cikket a lap, hogy ennek a gondolatnak már ma előkészítsük a talaját. Ne beszéljünk a személyekről, állapodjunk meg egyelőre csak elvben. Az érdekes cikk bizonyára élénk vlszhangot fog kelteni a csehszlovák sajtóban, amely nagy előszeretettel szokott foglalkozni az elnökkérdéssel. A kisebbségek parlamenti bizottságának megalakítása. Mint ismeretes, a csehszlovák nemzetgyűlésben helyelfoglaló nemzeti kisebbségek képviselői és szeségeket biztosit. A csehszlovák állam olyan adópolitikát követ, hogy napról napra kevesebb lesz a munkaalkalom, meit csak az dolgozik munkással, akinek erre szüksége V8D. A kisebb iparos és kereskedő vagy vállalkozó csak annyi munkást. tarthat, amennyire foglalkoztatva van. Az adója nem eDgedi, hogy ebben tú lépje a határt. így maradnak munka nélkül a tömegek, a mezőgazdaság munkásairól pedig tudjuk az okot, hogy miért nem juthatnak már keresethez. Egy kis földreform a magyar földmunkásnak nem jutott, az kívüle maradt, nemcsak maradékbirtoka nem jutott, de maradék munkaalkalma is elveszett. És most mehet a dicsőséges francia földre sztrájktörőnek. Nagyszerű megoldása a munkáskérdésnek. így azután a kimutatott harmincezer munkanélküli, amely számhoz mindig egy nullát kell utána tenni, szépen leolvad és a zemsky urad prácék diadalmasan jelentik bulletinjeikben, hogy meg van oldva a munkanélküliség kérdése, hála a nagy és dicsőséges szövetségesnek. nálorai javaslatot terjeszteitek a nemzetgyűlés elé a kisebbségek parlamenti bizottságának megalakítására. Az interparlamentáris unió londoni kongresszusán a kőzlársaságbeli nemzeti kisebbségek képviselői megemlékeztek e javaslatról, amely idehaza, cseh politikai körökben nagy nyugtalanságot idézett elő. A Cesko Slovenska Republika külön cikkben emlékezik meg az ügyről és azt irja, hogy a kisebbségi kérdés nagyon kényes ügy Másként képzelik el a rendezését a kisebbségek és másként a többségek. Nem marad más hátra, minlhogy előbb olyan problémákat oldjanak meg együtt, amelyeknek tárgyalása közelebb hozza őket egymáshoz és jobb légkört teremt. Az interparlamentáris unió nem dönt a parlamentek fölött, hanem csak általános jellegű jó tanácsokat adhat, de ezzel az ellenzéket nem támogathatja. Vannak olyan nemzeti kisebbségek, amelyeket nemzetközi szerződések nem védenek, amelyeknek nemzetközi fórumon képviseletük nincs. Elsősorban e kisebbségek számára kell iürhető rezsimet teremteni és biztosítani számukra a polgári és gazdasági jogokat. ...rr..ri|rr|...f1 r-n |-|--ninirlnrrrwirrna iiww— Válságban a demokrácia. Komárom, — julius 30. A parlamentáris demokrácia válságáról mind sűrűbben beszélnek s a világsajtó egyes ismert organumjai sokat foglalkoznak e kérdéssel. Különös aktualitást adtak e kérdésnek azok a parlamenti események, amelyek a közelmúltban Franciaországban és Németországban lejátszódtak és amelyek mind amellett szólnak, hogy baj van a demokrácia körül. Az említett parlamenti események szerint a népképviselők arra használják föl hatalmukat, hogy a kormányokat megakadályozzák kötelességének teljesítésében, amint jaz Franciaországban kiviláglott azáltal, hogy az ország védelmének biztosítására sürgősen szükségesnek tartott javaslatokat a kormány egyéb előterjesztéseivel együtt kegyetlenül megobstruálták, Németországban pedig a birodalom pénzügyi exisztenciájának fentartására elkerülhetetlenül szükséges és halaszthatatlan javaslatokat visszavetették, ami a birodalmi gyűlés feloszlatását vonta maga után. A baj onnan ered, hogy a képviseleti demokrácia intézményeinek fejlődése sehol sem tartott lépést az élet általános problémáinak fejlődésével. Ezt a tényállást némileg eltakarja az egészen egyedülálló angol parlament helyzete, ahol a történeti fejlődés különlegességei folytán ez a jelenség nem olyan akut, mint az európai kontinensnek csaknem
