Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-29 / 89. szám
Kilencvenkilenc komáromi munkás indul el Franciaországba megtalálni azt, amit itt hiába keresett: a munkát. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — julius 27-én. «KOMAROMI ..... 1 -Szombaton délelőtt a komáromi munkanélküliségre nézve lesújtó, de az általános válságos helyzetet híven szemléltető „verbuválás“ folyt le a városháza földszintién. Még tavaszszal történt, hogy Franciaország különböző segédmunkásokat kért Csehszlovákiától és amikor erről az első híradások megjelentek az újságokban, egy csomó komáromi munkanélküli kereste fel Csizmazia György Városbirót, hogy a komáromi munkanélkülieknek Franciaországba való kijuttatását segítse elő. Csizmazia György városbiró akkor a munkanélküliek kérelme alapján közben járt a pozsonyi országos hivatalnál, hogy ezek a komáromi munkanélküliek, akik már nem tudják kivárni itt az elhelyezkedésüket, kijuthassanak Franciaországba Néhány hét is elmúlt azóta és a kivándorolni szándékozó munkások türelmetlenül várták, hogy ügyüket elintézzék, mig szombaton nekik is elérkezett a napjuk. A párizsi gabonaszindikátusi hivatalnak és a pozsonyi országos hivatal munkaközvetítő irodájának kiküldötteiből szombaton délelőtt egy bizottság érkezett Komáromba, amely megkezdte a Párizsba kivándorolni akaró munkanélküliek sorozását. Miután kájuk után. A jelentkezett munkásoknak azonnal számot akasztottak a nyakába és — akár csak a fegyenceket — rögtön le is fényképezték az útlevél megszerzése céljából. A kivándorló munkások első transzportja augusztus negyedikén indul el Komáromból. Majd kilencedikén, tizennyolcadikén és huszonhatodikén mennek a következő transzportok. Hogy Franciaországban hol fognak elhelyezkedni az még bizonytalan, mert csak Párisba va1ó érkezésük után fogják őket elosztani egyes munkahelyekre, A komáromi munkanélküliségnek mindenesetre szomorú jelensége az, hogy az itteni munkások kénytelenek idegenb= n munkát vállalt i ahol egyáltalában nem lesz a helyzetük nagyon kedvező, hiszen ezek a munkások tulajdonképen sztrájktörőnek mennek Franciaországba. A mór megteszi a kötelességét, a mór azután elmehet és ezek a most elsodródoít életek kénytelenek majd néhány hónap múlva megint visszatérni Komáromba — megint csak abban a reményben, hogy Komáromban találnak majd munkát. az országos hivatalban mint a legnagyoab százalékú munkanélküli város éppen Komárom szef repel, először Komáromba jött le a bizottság munkásokat verbuválni és csak azután, hétfőn toboroz Pozsonyban és más szlovenszkói varosban a munkanélküliek között. A szombati nap folyamán Komáromból 99 munkás jelentkezett franciaországi m- nkara, javarészt fiatal emberek ezek, de van köztük számos családos ember is. A 99 munkás közül 33 kazánmunkást találtak, mig a többiek e. yéb segédmunkási minőségben kerülnek ki Franciaorszá ba Miután Franciaországban a cséplőgép kezelése nin csen a gépészeti vizsgához kötve, azok a munkások, akik valamit értenek a kazánfüté.'hez, vagy a cséplőgép kezeléshez, a francia bizottság előtt persze most előnyben részesültek. Elég volt, ha a bizottság előtt néhány felmutatott rajz alapján bizonyságot tettek arról, hogy valamit konyitanak a kazán kezeléshez, ugyanis Franciországban a cséplőgépek és kazánok kezelése a gépészmérnökök utasítása szerint történik. Egy gépészmérnök alá huszonöt harminc cséplőgép kezelése és ellenőrzése tartozik Tulajdonképen Komáromból 340 munkanélkülit akartak elvinni, de miután csak 99 jelentkezett, meg kellett élégedniők ezzel a létszámmal is. A jelentkező munkanélküliek szerződést írtak álá, amelyben ki ki három, hat és tiz hónapos munkaidőre kötelezte magát. A munkások lakást és teljes ellátást kapnak naponta háromszori étkezéssel, ezenkívül havi 395 csehszlovák koronát, a kazánfűtők pedig havi 425 koronát. A szerződés szépiát a munkások átlag 120 korona prémiumdijat is kapnak még a műn-A modern női szépségideál A világháború óta sok minden megváltozott, Emancipálódtak a nők, egyenrangú versenytársai lettek a férfiaknak. Nemcsak a társadalmi és lelki berendezésük alakult át, hanem ezzel párhuzamosan külső megjelenésükben is széttörték bilincseiket, A női szépség fogalma megváltozott ép úgy, mint ahogy a női divat is forradalmi újításokon ment keresztül. Elvetették a görög szépségideáit, melyet a magas alak mellett telt idomok, széles csipők, erős karok és iábak jellemeztek. A mai nők épp annyira nem kívánnak hasonlóvá lenni a Madonnákhoz és Rubens asszonyaihoz, mint ahogyan nem áhítoznak az empire-, vagy rokokókorabeli szépségek exteriőrjei után sem A nők felszabadultsága, a kenyérkereső pályákon való megjelenése, a sportok intenzív üzése, s a ruházkodásban beállott változások — természetszerűen termelték ki az újabb női szépségideáit: a magas, sovány, de izmos, fiús alakot, egyenes vonalaival, szűk mellével és csípőjével, vékony lábszárával. Éppen ezért az utóbbi években legfőbb vágyuk volt a nőknek ezt az alakot elérni, vagy megközelíteni. Legfontosabb problémájuk lett a soványodás, melynek céljából bámulatos emergiával mindent elkövettek. Divat lett a fiús, rövidhaju flappertipus, mely egyúttal a fiatalos külsőt is jelentette. Mindenki fogyni akart, öreg és fiatal, egyaránt, az ötven kilós súlyt glorifikálták s még az egészség árán is kierőszakolták. A szépségversenyeken még a miilói Vénus alakja sem volt elegendő. Mint minden újítást, ezt is túlzásba vitték, koplaltak, mindenféle sovánvitó eszközt igénybe vettek, kalóriát ettek. Különösen Amerikában lett általánossá ez a divatőrület, ahol az étlapokon a nők kedvéért, az ételek tápértékét is fel kellett tüntetni és uton-utfélen súly- és magasságmérők segítségével ellenőriz* ték magukat. Egyik részüknek sikerült „divatosnak“ lenni, mások súlyosan megbetegedtek, a széles, erős csonkiak pedig lesoványodva komikusán hatottak. A túlzott soványodási láz kezd elülni ma már s kialakul a mai nő természetes ideálja, az egészségesen, higénikusan felnőtt, a munka és sport utján edzett, izmos és plasztikusan telt, gömbölyű vonalakból álló karcsú alak, melynek súlya az ötven helyet a hatvan felé gravitál. Erőszakolt volt a múlt évek igyekezete, megfeledkeztek arról, hogy a férfi a „nőt“ és a „nőiességet“ kereste az asszonyokban, lányokban és nem a férfias tulajdonságokat. Nem volt logikus és ésszerű az általánosítás, nem szabad uniformizálni, mindenkinek megvan a sajátos, egyéni stílusa, ami mellett meg kell maradni s amivel ellentétes tulajdonságokat nem szabad kreálni. A mesterségesen létrejött formák természetellenesek voltak, mert azoknak maguktól kellett volna jönni, arra fejlődni kell kora ifjúságtól kezdve, megfelelő életmód következtében. A mostani kisportolt bakfisok, kamaszok alakja, magassága jelentékenyen eltér a békeévek hasonlókorú gyermekeinek méreteitől. Gyakran láthatjuk, ho-ry alacsony termetű szülőknek is fess LAPOK»_________________________ és magas gyermekeik vannak. Ezek fogják majd képviselni a legújabb szépségideáit. A kövér nö sohasem lesz „divat“« mert az elhízás egészségtelen s a mozgásban akadályozza, de a ruházkodás előírásai sem fognak kedvezni neki. _____________________8. oldal. Kiderült Kutjepov tábornok eltűnésének titka. július 28. Párisi jelentés szerint, Burcev orosz emigráns hirlapiiró a „Legújabb hírek“ cimü párisi orosz emigráns lapban közli a Kutjepov tábornok elrablása ügyében folytatóit nyomozás eredményét. Burcev szerint Kutjepov összeköttetésbe lépett a vörös hadsereg megbizottaival. Január 16 án találkozót adott néhány embernek, akiről azt hitte, hogy a GPU ügynökei voltak. Az automobilba önszántából ült be és csak későn vette észre, hogy elárulták. Az ügynökök nyomban kábítószerbe áztatott vattát nyomtak az orra alá. A tábornok, aki szívbajos volt, a narkózis következtében meghalt. Holttestét azután utikosárba rejtve a diplomáciai podgyásszal együtt szállították el Németországon keresztül Moszkvába. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. MEGHÍVÓ I KOÉHI IZRAELITA JÓIÉMYLET LXII. évi 1930. augusztus 10-én vasárnap délután 4 órakor a „Menház“ tanácstermében tartja meg, melyre az Egylet tagjait tisztelettel meghívom. FRIED JENŐ elnök. A közgyűlés tárgyal: 1. Elnöki jelentás a lefolyt egyleti évről. 2. A zárszámadás előterjesztése é-t a tisztviselők felmentése. — 1930-as évi költségvetés. 3 A jegyzőkö nyv hitelesítésére 2 tag választása. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlés után délután 4 óra 45 perckor a lefo yt tgyleti évben elhalálozott egyleti tagok emlékére kegyelet Isten-tiszteletet tartunk. 686 i Renner Miksáné maga, valamint családja nevében fájdalommal jelenti, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa stb. RENNER MIKSA életének 65-ik és boldog házasságának 37-ik évében f. hó 27-én hirtelen jobblétre szenderült. Drága halottunkat f. hó 29-én d. u. fél 4 órakor kisérjük örök nyugalomra a Br. Eötvös-u. 26 sz. gyászházból. A gyászoló család.
