Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-24 / 87. szám

Otvenej^yedik évfolyam. 87. Hzém Csütörtök, 1930, júlias 24. Alapitolta: 1UBA JÁNOS­Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGEOND. életképes a nagyranőtt szocializmus árnyésában, amely elfogja előle a napot. A belföldi termelés minden évben csökkenik, most a gabona­árak lezuhanása miatt, máskor pedig azért, mert a racionalizmus, küönösen a történelmi országok­ban, régen átiéit az ipari növények termesztésére és ipy Csehszlovákia minden évben jobban reászorul a behozatalra. íme az agrárdemo­krácia programja mindegyre vészit a tartalmából és lényegéből és szó'ammá változik, politikummá, amely hasonlóan a kisantanthoz, szintén egy nemzetiség, a magyar ellen irányul. Ezért volt szüksége az agrárdemokráciának a magyar nagybirtokot megsemmisíteni7 és maradék birtokokat létesíteni, a föld­reformból pedig a magyarság szé­les rétegeit kizárni. így fest a valóságban Hodzsa hírhedt agrár­demokráciája, amely nem kirakat­képes. A bukaresti konferencia közvet­len a kisantant csorbatói konfe­renciája után jó lecke és tanulság a támadó é ű csehszlovák külpo­litikának is, amely semmit sem tudott még „az egyetértés jegyében lefoiyt és örökéletü“ kié antant ta nácskozáson a bukaresti buzaan­­kétről, ahol még Lengyelország is megjelenik, mint megfigyelő, mert rozstermelésével, érdekelt, mig Hradzsin majd a lapokból olvassa annak végzéseit. Ez nem káröröm, amit eföött érzünk, hanem igazo­lása annak a régi álláspontunknak, hogy a csehszlovák külpolitika mai iránya mennyire tarthatatlan és az államra nézve is hátrányos gazda­sági tekintetben. Itt már nem Í3 szükséges Bukarestre hivatkozni unosuntig elég, ha az állami költ­ség vetés hadügyi kiadásaira utalunk, amelyek a lakosság állami terhei­nek egyötödrészét veszik igénybe. Militarizmus és agrárdemokrácia pedig igazán nem fércek meg egy helyen. Hodzsa agrárdemokráciája súlyos léket kapott Bukarestben, ahol meg sem jelenhetett, mert meg sem hivták. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égé** évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesizám éra 1 korona. Bukarest és Hodzsa agrárdemokráciája. Komárom, — július 23. A búzatermelő államok konfe­renciája már megnyílt Bu arestben és azon tanácskoznak azokról a módokról, hogyan erősítsék meg a búzatermelők frontját, a mezőg z­­daságot az amerikai konjunktúrá­val szemben, amely már régen betört az európai piacokra és itt diktálja az árakat. A konferencia egyetlen és legnagyobb feladata az, hogy megszervezze az értékesítés minden lehetőségét Európában, el­sősorban a szállítást. Épen a dunai államok szem­pontjából döDtő szempont a szál­lítás kérdése és azért nyert meg­hívást és vett részt a konferen­cián Magyarország delegációja is, mert éppen olyan érdekeit a bá­náti és temesi búza mellett a magyar alföld búzája a termelésért és annak védelméért folyó küzde­lemben. Hodzsa nincsen a konfe­rencián, holott mint Szlovecszkó agráriusainak vezére, talán ott le­hetett volna vagy ott is kellett volna lennie. Mivel azonban Szio­­venszkóban a búzatermelő vidékek mind a magyaroktól lakott déli földsávon vannak, az agrárdemo­­krácia nem nagyon verekedett azért, hogy azt Bukarestben képviselje. A cseh lapok mélabús cikkei u'án, amelyekben fájlalva emlegetik napok, sőt hetek óta, hogy a kis­antant két tagja cserben hagyta őket az első alkalommal, — pedig hányszor tanácskoztak a gazda­sági kisantantról is — azt bizo­nyítja, hogy ez fájdrlmasan esett azoknak, akik ez agyaglábakra épí­tett kisantanttól s egy á lam ellen irá­nyuló külpolitikától várnak mindent. Ez a tanú ság szükséges volt az ag­ráriusoknak épen úgy, mint a cseh szocialistáknak azért, mert azt hitték, hogy az ő fáik azok, ame­lyek az égig fognak nyúlni. A gazdasági kisantant tehát úgy fest, hogy a kisantant két állama mellett abban a harmadikra nin­csen szükség, tehát azok a vér­mes remények, amelyeket ehhez fűztek, mind leforrázódtak a bu­karesti buzakoníerencia napján. Hiába volt tehát a kitűnő színpadi rendezés a csorbatói politikai fon­­ferencián, ahol tálcán vitték R >­­mánia elé a kereskedelmi szerző­­dé-t, amely elég fokáig készült, a másik tagállammal, Jugoszláviával ped g ma sincsen tető alatt tizen­egy esztendő óta, az agrárszo ida­­ritás még sincsen meg a kisaniant államodban Ilyen módon fest a gazdasági kisantant képe a jövő­ben. Ami prd g az itteni agrárizmust illeti, ame yet Hód sa agrárdemo kráciája látszik képviselni, az nem Komárom, — julius 23. Gazdasági kisantant Magyarországgal. A Bukarestben összeült dunai agrárállamok konferenciájával a csehszlovák sajlő élénken foglal kozik. A Lidové Noviny egyik cik­kében annak a véleményének ad kifejezést, hogy a Bukaresten és a Sinaj in ál vezető ul a gazdasági klsantanlhoz visz. Ha most Bukarest ben Magyarországhoz közeledés tör­ténnék ugv azt csak üdvözölni lehelne, mert ezzel a középeurópai államok gazdasági együttmüködé ének alap­vető feltételei már megvolnának s a kisaniant is erre törekszik. Ez a feltűnően konciliáns hang szokatlan, de amellett bizonyít, hogy a nacio­nalista cseh sajtónak is be kell látnia azt, hogy a három agrárállam meg­egyezése a Középeurópában levő államok közölt egész Középeurópa konszolidációját fogja szolgálni. Késő ősszel jutnak csak a régi nyugdíjasok az újonnan meg­állapított illetményeikhez. i\ régi nyugdíjasok egyenjogúsí­tást törvénye és a reá vonatkozó végreh jlási rendelet már megjelent, lehál az újonnan megállapított nyug dijilletmények folyósítását mielőbb meg kellene kezdeni. Ez azonban nem igen várható a közel jövőben. Az érdekeli nyugdíjasokat először fölhívták, hogy az illetmények kiu­talása végett terjesszék be kérvé nyeiket, felszerelve a szükséges okmányokkal. Minden nyugdíjasnak ki kell áili ania egy hivatalos nyom­­ta'ványt, amelyet a minisztériumból küldöttek meg s amelyben a viselt állásra, a nyugijazásra és a családi viszonyokra nézve kell választ adni. Ha ezek az ivek beérkeznek, csak akkor fognak hozzá az ügy érdemi elintézéséhez, amely mindenekelőtt abból áll, hogy a beadóit kérvénye­ket és a hozzájok csatolt mellék­leteket átvizsgálják s ha ezek rend­ben vannak, történik meg a kiutalás az uj illetményekre. A kiutalás után a számfejtőbe jutnak az akták, ahol még szintén elintézés alá ke­rülnek s ha számfejtették az egyes utalványokat, fogja a kincstár az összegeket az év elejétől vissza­menően folyósítani. Tekintettel arra lassúságra, amely a hivatalos eljá­rást jellemzi, egész bizonyosra kell vennünk, hogy hónapok fognak el­lelni, amig az öreg nyugdíjasok megkaphatják illetményeiket. Igen jó lesz, ha úgy az ősszel, október no­vember hónt pban kifizetik a nyugdija­kat. Azért a régi nyugdíjasok helye­sen teszik, ha kérvényeiket minél előbb benyújtják az illetékes ható­sághoz Csehszlovákia adóinak egy ötödét fegyverkezésre fordítja. Az interparlamentáris unió londoni kongresszusán a csehszlovákiai né­met nemzeti kisebbség képvisele­tében megjelent delegációban részf­­vell Mcdwger Vilmos dr, német ke­resztényszocialista párli szenátor is, aki a kongresszuson felszólalt és részletesen foglalkozott a leszerelés kérdésével Medinger beszédében löbbek közölt a következőket mon­dóba: A tengeri leszerelés konfe­renciájának az eredménye csekély ugyan, de le nem tagadható, a szá-Szerkesitóség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. razföldi leszerelés azonban teljesen hiányzik Hogy a fegyverkezés milyen súlyos teher, arra példát szolgáltathat Csehszlovákia. Az ország adóinak több mint egy ötödét fegyverkezési célokra fordítják és a hadvezefőség folyton a kiadások újabb emelését köveieli. A jó konjunkiura idejében ez a teher még elviselhelő volf, de most a termelés csökkenése, a munka­­nélküliség emelkedése s az agrár­válság melleit egyre elviselhetetle­nebbé válik. A fegyverkezésekkel nem emeljük a biztonságot, hanem ellenkezőleg, amint azt maga a fő­titkár is megmondoífa, veszélyeztet­jük, Majd rámutatott azokra a ve­szedelmekre, amelyeket a külön szövetségek, a katonai konvenciók rejtenek magukban. Minden terri­­fóriális szövetségben harcias szel­lem uralkodik. A népek biztonsága a semlegességben rejlik és pedig minden külön szerződés nélkül. Ehhez azonban a népszövetség tekin­télyének emelésére van szükség, ami csak akkor fog bekövetkezni, ha a népszövetség aktívabb lesz s ha a leszerelés és a kisebbségi védelem fejlődése terén nagyobb eredménye­ket fognak elérni. Sinajában folytatják a bukaresti elő értekezletet. A magyar-jugoszláv-román gazda­sági konferenciáról olyan hírek ter­jedtek el, hogy ezt Bukarestben tartják meg. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy Bukarestben csupán szakértői előérlekezlelet tar­tanak és majd azután Sinajában folytatják az érdemleges tanácskozáso­kat. Popescu román földmivelésügyi államtitkár, a román delegáció ve­zetője a sajlónak kijelentette, hogy a legfőbb ideje volt, hogy a három agrdráilam végre találkozzék a tárgya- Idsok közös plattformjdn, meri már nem is a huszonnegyedik, hanem a huszonötödik órában vagyunk. A csehországi hadgyakorlaton a polgári lakosság próba­­mozgósításával fognak kísérletet tenni — julius 23. A Reforma jelentése szerint az auguszlus hónapban Csehországban megtartandó nagy katonai gyakorla fok során Prerau, Olmüfz, Vysoké Myfo, Pardubitz és Königrälz váro­sokban első ízben fog történni kí­sérlet a polgári lakosságnak a repülő és gáztámadások ellen való passziv védekezésének a kipróbálására. Ezt a kísérletet az emlilett városokban fogják végezni olyképen, hogy a gyakorlatok idején a város vala­mennyi gyárának a szirénái meg fognak szólalni és erre minden polgár lakásában minden világos­ságot kioltani köteles és az előre kiszemelt fedezékben kell meghu

Next

/
Thumbnails
Contents