Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-30 / 154. szám

1930. december 90. «KOMÁROMI LAPOK» 8. o'dal. Nagy újévi vásár' folyó hó 31-ig tart és a raktáronlevő ossza* árucikkek Női- és leányka kabátok Szövött- és kötöttáruk Férfi- és női divatcikkek B l | rendkívül g jutányosán vásárolhatók Keiléu J. áruházában K?>már§m, Nádoru.25. 6451 W Nagy számban megjelent komáromi é$ járásbeli kereskedők részvételével alakult meg a Komáromjárási Kereskedők Testületé. Saját tudósítónktól. — Komárom, dec. 29. Vasárnap alakult meg a Komárom város és a komáromi járás összes ke­reskedőit önálló szervezetbe foglaló kereskedelmi ipartársulat s ezzel a kereskedők ama hosszú évek óta megvalósulást váró óhaja teljesedett be, hogy függetlenül minden más ipari szakmától a maguk szaktársulati intéz­ményét alakíthassák meg. A kereskedők hathatós támogatásán s minden kicsinyes kétkedést, nem egyszer rossz akaratú és lesipuskás tempójú intrikákat legyűrő és illetve kontrakarirozó kitartásán, akaraterején, de legelsősorban Fried Jenőnek, a Ko­máromi Járási Ipartársulat társelnöké­nek és a Komáromi Kereskedők Tes­tületé elnökének fáradhatlan, önzetlen, pihenést nem tűrő s nem engedő tör­hetetlen hitén és munkásságán múlott, hogy 1930 december 28-ától kezdve a kereskedők a maguk független, hi­vatalos érdekvédelmi szerve: az 1924. évi 259. sz. törvény alapján megala­kulhatott s működését e nappal meg is kezdhette. Az Országos Hivatal egész Szloven­­szkó és Ruszinszkó területén elsőnek Komáromnak engedélyezte erre vonat­kozó kormányrendelat alapján az ön­álló szakipartársulat létesítését, illetve kiválását a kereskedő érdekekkel nem kongruens célú vegyes ipartársulatból. Ez engedély adta utasítás alapján hívta egybe a Komáromi Járási Ipartársulat az I. fokú iparhatóság közreműködésé­vel a kereskedő tagokat alakuló köz­gyűlésre december 28-ára. Mert bár minden előkészület meg­történt a kereskedelmi grémium meg­szervezésére, az önállósulás minden szellemi, erkölcsi és anyagi feltételé­nek biztosítottsága már előbb megálla­pított, mégis — miután ez az első eset Szlovenszkón a kereskedők kivá­lására a vegyes társulatból — a hiva­talosan formális alakuló közgyűlés megtartandó volt. A közgyűlésre a helybeli és a járás minden egyes községéből nagyszámú kereskedő jelent meg az ipartársulat székháza tanácstermében, bizonyságul arra, hogy a kereskedők önálló törvé­nyes szervezetük hivatalos megalakítá­sát örömmel s megértéssel fogadták. A közgyűlésen megjelent a komáromi járási hivatal mint I. fokú iparhatóság képviseletében Soltész Pál közigazga­tási biztos, az ipartársulat s grémium iparhatósági felügyelő biztosa, s az ala­kuló közgyűlést elnöki minőségben ve­zette. Megnyitó igen tartalmas beszé­dében utalt arra, hogy a hatóság maga is megelégedéssel s megnyugvással, egyben sok reménnyel is tekint a ke­reskedő társadalom uj törvényesen meg­alakuló érdekvédelmi szervezetének mű­ködése elé, mert tapasztalta most már éveken át, hogy a kereskedő társada­lom eddig kitünően vezetett bár csak társadalmi egyesülete, a komáromi Ke­reskedők testületé, de minden egyede is az egész kereskedő társadalomnak igen fontos s az egész járás közgaz­dasági s társadalmi életére is kihatás­sal bíró hasznos tevékenységet fejtett ki. Rámutat arra, hogy a kereskedők­nek a vegyes ipartársulatból való ki­válása nem jelenti az osztályérdekü el­lentétek kiélezését,[mert az iparos és ke­reskedő szervezetek útja parallel, azok egymást kiegészítik s a kereskedők önálló szervezete most annyit fog je­lenteni, hogy ők a maguk mentalitása, a maguk psychéjének, munkatempójuk­nak, speciális érdekeiknek megfelelően berendezett szervezetükben minden más tekintetektől függetlenül végezhetik el arra való vezetőséggel élükön törvény­adta keretek között fontos gazdasági, szociális és kulturális érdekvédelmi munkájukat. Említést tesz arról, hogy a már több évtizedes múltra tekintő Komáromi Kereskedők Testületének munkakörét is most már az uj szerve­zet veszi át s Így a kereskedők kettős megterhelése — ami eddig történt — enyhülni fog. Ismerteti az önálló grémium meg­alakulására vonatkozó előmunkálatokat, részletesen ismerteti a felügyeleti ható­ságoknak a vegyes ipartársulattal s il­letve a megalakítandó önállógrémiumi szervezettel, a kereskedeli szakosztá­lyokkal folytatott tárgyalásait s ama megállapításait, amelyek a kereskedők­nek a vegyes ipartárulatból való kivá­lását egyrészt szükségessé és halaszt­hatatlanná, másrészt az önálló szervezet megalakítását erkölcsi s anyagi tekin­tetekből indokolttá tették. Miután a vegyes ipartársulat léte a kereskedők kiválásával is biztosítottnak állapíttatott meg, a kiválás zökkenésmentes annál inkább, mert a kereskedők kiválásuk alkalmával minden anyagi természetű követeléseikről lemondtak. Bizonysága ez is annak hogy a kereskedőket csak egy cél vezette: uj életet kezdeni ön­állóan. A hivatalos iratok ismertetése után a megjelentek egyhangú lelkesedéssel mondották ki a Komárom Járási Ke­reskedők Testületének (Obchodné Gré­mium pre okres Komárno) megalaku­lását. A közgyűlés előtt Soltész Pál közig, biztos, elnök ismertette részletesen az alapszabályokat, utalt arra, hogy az alapszabályok követik a hivatalos minta szövegét illetve szellemét s alkalmaz­tatnak a helyi viszonyokhoz. A részle­sen ismertetett alapszabályiérvezet eset­leges módosítására indítvány sem té­tetvén, a közgyűlés azokat egyhangú helyeslés mellett elfogadta. A közgyűlés ezután áttért a most már megalakult testület elnöksége s vezetősége megválasztására. Megálla­pítja, hogy egy előkészítő bizottság által összeállított jelölő lista az alap­szabályszerű tisztségekre magában fog­lalja a jelöléseket s a választások meg­­ejtése előtt a gyűlést fölfüggesztette. A közgyűlés újból való megnyitása után Czike Dénes, a Komáromi Járási Ipartársulat diszelnöke, kereskedő szó­lal fel, s az elismerés hangján nyilat­kozik meg elsősorban Fried Jenőről, akinek a kereskedő társadalom önálló szervezeti életének mostani megkezdé­sét köszönheti. Fried Jenő önzetlensé­ge, széleskörű tudása, nagy tekintélye a város falain is túl, egyedül predesz­tinálja az uj testület élére, de megál­lapítja azt is, hogy a jelöltek listája úgy a helyettes elnöki, választmányi és felügyelőbizottsági tisztségekre vonat­kozólag könnyen megállapíthatóan a közgyűlés egyetemének kivétel nélkül tetszésével találkozik s indítványozza, hogy a közgyűlés a jelöltlistán feltün­tetett tagokat az alapszabályszerű tiszt­ségekre válassza meg. A kitörő éljenzéssel fogadott indít­vány elhangzása után elnöklő Soltész Pál konstatálja, hogy egyhangú akarat­nyilvánítás igazolja a jelöltlistán felso­roltak iránt való feltétlen s osztatlan bizalmat, mégis az alapszabály szerint felsorolt valamennyi tisztségre jelöltek mindegyikére külön külön felteszi a kérdést elfogadásukra vonatkozólag. Az igy lefolytatott szabályszerű vá­lasztás megejtése után elnök megálla­pította, hogy a Komáromi Járási Ke­reskedők Testületé (Grémium) vezető­ségébe 1931—1933. (három éves cik­lusra, a választmány egyharmada min­den évben kisorsoltatik) a következő­ket választotta meg egyhangúlag: Elnök: Fried Jenő nagykereskedő, Alelnökök, mint h. elnökök: Ipovitz Jenő vaskereskedő, Abeles Ernő, a Ko­máromi Mezőgazdasági Rt. igazgatója. Pénztáros: Politzer Mór divatáru kereskedő. Ellenőr: Laky Nándor divatáru ke­reskedő. A választmány tagjainak száma: 36 rendes, 12 póttag. Rendes tagok: Blau Lipót fűszer-, gyarmatáru nagykereső, Berger F Vil­mos fűszer-, csemegekeresk., Braun Andor rőfösáru nagykereső, Brenner Márk fűszer, gyarmatáru bízom, ügyn., Czike Dénes könyv- és papirkereső, Csorna Béla vegyeskereső, Fleischmann Samu szesz, sörnagykereső, Fried Miksa nagykereskedő, Goldschmied Vilmos vegyeskereső, Herzog Lipót csemege, vegyeskereső, Hoffmann Simon gép­kereső, Kellner Gyula rőföskereső, Kemény Dezső fűszer, gyarmat, anyag­áru nagykeresk. (Kohn Jakab cég), Kincs Izidor üveg- porcellánkereső, Király Károly ékszerész, Kolthay Rezső füszerkereső, Krausz Béla rőfösáru ke­reső, László Dezső üzletvezető (Haas és Mády fakeresk. és építési vállalkozó cég részéről), Laky Gyula divatáru kereső, Nádor Ernő szesznagykereső, Pick Richárd termény nagykereskedő, Renner Imre terménykereskedő, Pollák Zsigmond rövid-, divat-, játékáru ke-; reskedő, Prtszler Viktor fűszer-, só-, teanagykereskedő, Schwartz Béla cipő- j kereső, Spitzer Béla könyv-, papirke-í. reskedő, Szunyoghy János vasáru ke-, reskedő, Weisz Pál füszernagykeresk.,* Zechmeister Sándor rőfös-, rövidáru kereső, Breuer Ármin szénakereskedő Guta, Fischer József vegyeskeresk. Guta, Keller Ferenc malomiul, keresk. Nagy-; megyer, Trebitsch Jakab terménykeresk. Nagymegyer, Mészáros Lajos sör-, üvegáru keresk. Nagymegyer, Kelemen Jenő vegyeskeresk. Nemesócsa, Klein Rudolf vegyeskeresk. Nagykeszi. [ Póttagok: Auxner Károly vegyesker., Domnanovits Jánosné gyümölcskereső, Goldring Samu rövidáru kereső, Klein László rövidáru keresk., Klein József vegyeskeresk., Korai Aladár divatáru keresk., Kreska József füszerkereskedő, Neumann József vegyeskereső Cs.­­Aranyos, Stark István vegyeskereskedő, Szánthó Béla vegyeskeresk., Raáb Dá­vid rőfösáru keresk., Haar Miksa ve­gyeskereskedő. Számadásoké t felügyelő bizottság tag­jainak száma 6 rendes és 3 póttag. Rendes tagok: Lengsfeld Ervin rádió felszer. cikk keresk., Riszdorfer Károly droguista, Thomschitz Mihály fűszer­­kereső, Fried Frigyes fa-, szén-nagy­kereső, Waldhauser József füszerke­­resk, Blasko Jakab vegyeskeresk. Ekel. Póttagok: Steiner S. Zsigmond ke­reső, Gold Benő vegyeskeresk., Pusz­­telnik Ferenc füszerkereskedő. A választások megejtése után elnöklő Soltész Pál határozatilag kimondotta, hogy a grémium megalakulása, alap­szabályainak elfogadása, vezetőségének megválasztása a hivatalos formák és szabályok szigorú betartásával megtör­ténvén, a hatóság nevében s a maga nevében szerencsét kíván a méltó, al­kalmas s minden tekintetben bizalmat érdemlő, s tiszteletben tartott vezető­ségét megtalálta uj Grémiumnak. A ha­tóság mindenben támogatója lesz a szervezetnek, mert ebben a helyi s járási gazdasági viszonyok konszolidálására törekvő intézményt reméli. Fried Jenő elnök kiváló érdemelt ecsetelő szava! után átadta az elnöki széket Fried Jenő újonnan megválasztott elnöknek s az aíelnököknek: Abeles Ernőnek és Ipovitz Jenőnek. Fried Jenő elnököt lelkes éljenzéssel ünnepli a közgyűlés, amelyhez az alábbi beszédet intézte: Tekintetes Közgyűlés! Az alakuló közgyűlés megnyilvánult bizalmát, a főbíró ur, mint elsőfokú iparhatóság meleg szavait hálásan kö­szönöm, elnökké való megválasztáso­mat elfogadom és Ígérem, hogy a járás kereskedőinek jogos érdekeit szivemen fogom viselni s csekély tehetségemet ennek szolgálatába állítom. Tisztelt Uraim! Rég bevett szokás, hogy ilyenkor elmondja az ember, hogy mit képzel megvalósíthatónak, mire fog törekedni, mit szeretne elérni. Szívesen felelek meg e régi szokás­nak és elmondom, hogy mire vágyom, mi a törekvésem. A vágyam az, hogy a járás összes kereskedőit megelégedettnek ismerhes­sem, hogy meg legyen nékik a tisztes­séges, nyugodt megélhetés, hogy ne kelljen félniük a holnaptól, hogy ne legyen aggodalmuk, hogy öreg napjaikra mi lesz velük. Az a vágyam, hogy a kereskedőt és kereskedelmet megbecsüljék, helyezzék egysorba mindazokkal, akik becsületes, szorgalmas munkájukkal iparkodnak előteremteni azt, amire a közéletnek, a társadalomnak szüksége van. Az a szép álmom, hogy megérjük azt, hogy a komáromi járás kereskedőinek testületét az egész országban mintakép emlegessék, hogy testületünknek súlya, tekintélye megbecsülése legyen mind­azok részéről, akik benne és körülötte élnek. Van cél, van programm elég! ' Van miért kűzdenünk, vesződnünk, csak erőt adjon hozzá a Mindenható és módot nyújtsanak rá a körülmé­nyek. Főtörekvésem egyike az lesz, hogy 2—3 éven belül megépüljön a „keres­­| kedök háza“, amely nem fényűzéssel, r de komoly kényelemmel otthont ad nemcsak hivatalos helyiségeinknek; ahol a kereskedő nemcsak józan szó­rakozását is megtalálja, hanem ahova bevonulhat akkor, ha öreg napjaira egyedül maradva, nem akar hátralevő éveiben idegen, fizetett gazdasszony szeszélyeitől függni, hanem tiszta he­lyen, kényelemben, vele együtt meg­öregedett kereskedő társaival nyugod­tan, csendesen, gond nélkül leélni hát­ralevő éveit, | Ez nem utópia, ez nem hiú ábránd, ez igen könnyen megvalósítható, kö­zeli években életre hivandő cseleke­detünk lesz. Ezen intézményünkbe vélem bekap­csolhatnak a „kereskedelmi tanonc­­otthont“ is. Elengedhetetlen kelléke az üzlet­embernek a segiíő erő; és pedig a tanonctól kezdve az üzletvezetőig. Így érdekünkben is áll, de köteles­ségünk is az utódok, a pótlás, helyes irányban való neveléséről gondoskodni. Kereskedelmi iskolának felállítását Komáromban 1—2 évre próbálgatjuk és mindaddig napirenden kell tartanunk ez ügyet, amig a kereskedelmi iskola meg nem lesz. Kitünően bevált a kereskedők testü­letében a „választott biróság“, amelyet teljesen ki kell fejlesztenünk; mert gyors, olcsó és megbízható igazságszolgál­tatásnak bizonyult. humánus tevékenységet is kell kifej­tenünk és pedig elsősorban önma­gunkkal szemben. 30—50tagból álló csoportokat fogunk szervezni, melyek tagjai körülbelül egy­­igényüek, egyforma teherbírók, ezek „önsegélyző“ alakulatja, — aminő már a régi kereskedő testületben is fennállt — kitünően megállja helyét. A fiatal generáció a középiskolai deákokban a kereskedelmi pálya iránti vonzalmat, rokonszenvet felébreszteni és felfokozni nem fogjuk elmulasztani. Pályadijak, alapítványok, utazási ösztöndíj életbeléptetésével. A kereskedelem fontos kelléke a ki­hitelezés megbízhatósága. Ezt megelőző tevékenység az információk beszerzése. Minimális dijak ellenében, gyorsan és abszolúte tárgyilagos, megbízható információkat fogunk adni a járás ke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents