Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-12-23 / 152-153. szám
«KOMÁROMI LAPOK» 14 Oldal ezért tagjai sorába is iktatta. A Dugonics szobor eszrt.éjét ő pendítette meg. Rengeteget dolgozott, számos könyvet irt és dolgozatai a különféle folyóiratokban jelentek meg. Az előbb említett Takáts Sándor is, mint irodalomtörténetiró kezdi pályáját Péczely József életrajzával, melyet Péteri Takáts József, Benyák Bernát, Pállya István életrajzai követnek A Csallóköz nyújtott otthont Erdélyi Pál volt kolozsvári egyetemi tanárnak is, aki Ekei mellett viharosi birtokán élt évekig. Erdélyi Jánosnak, a nagy magyar költőnek és Írónak a fia, akinek érdemes irodalomtörténetirói munkásságából kiemelkedik Balassa Bálint életrajza. E sorok Írója Kultsár István életét irta meg és Komáromvármegye és város íróinak életrajzi adatait gyűjtötte össze a monográfia számára. Jogi irók. Vessünk egy pillantást a jogászokra, hiszen Magyarország elismerten a jogászok nemzete. Nemes Hlósz Pál Komáromvármegye táblabirája és birtokosa a nagyszombati egyetem jogtanára. Etrekarcsai Georch Illés, aki Etrekarcsán 1772. évben született a pesti egyetem jogi tanára lesz, miután előbb a pozsonyi akadémián működött. A MTA első tagjai sorába választja az érdemes férfiút, aki nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozott. Réthei Rötth József szintén jogtanára pesti egyetemnek. Magasrangu biró állásokra jutottak el a komáromi származásn Beöthy Zsigmond, Zsolt atyja, aki kúriai tanácselnök lett és számos jogi könyvet irt, de emellett a költészet Múzsájának is áldozott. A kismagyari születésű Hilibi Gál János, mint kúriai biró fejezi be szép pályafutását. A Komáromban született Nagy Károly a pesti törvényszék elnökévé lesz. Körösi Sándor a pápai jogtanár, a forradalom után Komáromban húzódik meg, mint orgonista kántor, 1861-ben a város főjegyzőjévé választja, azután pedig a leghíresebb szabadelvű képviselők egyike, Tisza Kálmán oszlopos hive és bizalmasa. A kamocsai származású Pap Kálmán honvédtábornok hadbírói tisztségre emelkedik és elnöke lesz az országos honvéd főtörvényszéknek. Mindezek jogi irodalmukat is gazdagították munkásságukon kívül irodalmi dolgozataikkal is. Csallóközi jogi irók Pajor István a Komáromból Győrbe szakadt ügyvéd, Olgyay Gácpár, aki közjogot irt. A legmagasabb birói rangot érte el Térfy Gyula, az igazságügyminisztérium kodifikációs osztályának főnöke, aki kúriai tanácselnökből miniszteri rangra emelkedett. Páratlanul gazdag jogászi munkásságot fejtett ki, könyvei ma is közkézen forognak, törvénymagyarázatai kiadványai, elvi jelentőségű határozat gyűjteménye nélkülözhetlen. Jogtanárok a dunaszerdahelyi Sághy Gyula, aki budapesti egyetemen sokáig volt az egyház jog és az osztrák kötelmi jog tanára, a Szentmihályfán született idősb Katona Mór nagyszebeni, győri, majd pozsonyi akadémiai jogtanár, az Akadémia Sztrokay dijának nyertese számos jogi könyv szerzője. Szilasi és Laki Pázmány Zoltán a volt pozsonyi, most a pécsi egyetemen a római jog tanára. Egyik kitűnő magyar jogász, a dunaszerdahelyi születésű Szladits Károly, akit elsőnek avattak fel a budapesti egyetemen sub auspiciis regis a király gyűrűjével. Magánjoga eredeti kutatásokon alapul és jeles könyve az Egyesülési jog is. A közigazgatási jog terén dolgozott irók felsorolásától a helyszűke miatt el kell tekintenünk. Bölcseleti erők. Ki kell azonban térnünk a filozófiai írókra akik közül a komáromi Grossinger József jezsuita már a XVI11. század bölcseleti irodalmában kauzuisztikus müveivel magára vonta a figyelmet. Ezen a téren dolgoztak Bacsák Zsigmond pozsonyi kanonok is és Csehi József a csukárpakai születésű ferences szerzetes, aki Nyitrán a bölcseletet tanította de alkotmánytörténettel és közjoggal is foglalkozott. A legnagyobb filozófusa Csallóköznek az ekeli születésű Hetényi János református pap, Hegel tanítványa, akit a M. T. A. is beválasztott tagjai sorába. Bölcseleti rendszere azonban a magyar lélekben nem tudott gyökeret verni. Életét Pogrányi József Komáromvármegye főügyésze irta meg, a kegyelet pedig 1913. évben Dalotti Ödön kezdeményezésére emléket állított neki működése szinterén, Ekeiben. A bölcselettel rokon tudományággal, a pedagógiával is több írónk foglalkozott. Ezek közt első helyen Benyák Bernátot, a hires piaristát kell említenünk, aki Komáromban született és nevét irodalomtörténetünk is megőrizte a feledéstől. A szintén komáromi születésű Bausznern Guido, később a brassói Honterus gimnáziumban folytat érdemes tevékenységet. A somorjai születésű Bánhegyi István mint tanfelügyelő, a kamocsai Pethes János, mint tanítóképző intézeti igazgató irodalmi működést is fejtenek ki. A tanárok és tanítók ide vonatkozó működést mellőzve Lukács Pálról kell emlékeznünk, a kamocsai születésű pedagógusról és az első gyermek és ifjúsági Íróról, aki ötven évet töltött a nevelői pályán magyar úri családoknál. Esztétikusaink a nagy Beöthy Zsolton kívül aki ebben iskolát teremtett, Samarjay Mihály pozsonyi főreáliskolai igazgató, Alsószopori Nagy Elek pozsonyi ügyvéd és a Szimőn született Szabó Ignác tanár is érdemleges munkát végeztek. Filológiai irók. Nyelvészettel foglalkoztak Etrekarcsai Georen Illés, aki a nyelvújítás idejében működött. Samarjay Károly pozsonyi ügyvéd is magyar nyelvtant ir a pozsonyi németek számára és használatára. A sülyi származású Patonyi Tádé piarista, Dugonics barátja és rendtársa, a nyelvújítási szavaknak csinál lelkes propagandát, a somorjai származású Réthy András akadémiai tanár pedig egységes nyelvről gondolkodik a Lingua universalis-ában. Szentgyörgyi János aranyosi református lelkészt, aki különben Kazinczyval jó viszonyban állott, sokáig a Mondolat szerzőjének tartották. Dergi Somogyi Antal országgyűlési követ, Deák Ferenc barátja, a rovásírás megfejtésén fáradozott, de ez csak tudományos kalandnak minősíthető, melyekkel a hiszékeny embereket tévesztette meg. A legnagyobb művészünk kétségtelen a dunaszerdahelyi származású Vámbéry Ármin, aki 1832. évben született és már az elemi iskolában elárulta rendkívüli, szinte páratlan nyelvérzékét. Szülei nőiszabó inasnak adták, de a fiú mégis Pozsonyba kerül iskoláit folytatni. 1857-ben megy először keletre és onnan visszatérve 1860-ban ajánlatot tesz a M. T. A.-nak egy kutató ut iránt, hogy a török-magyar nyelvrokonságot tisztázza. Az akadémia 1000 forinttal támogatja és Vámbéry 1863-ban elindul dervisnek öltözve egy Mokkába igyekvő karavánnal a khivai sivatagon át Perzsiába jut. A sah előtt felfedi kilétét. Tudományos kutatása eredményeivel a londoni Royal, Geografie Society előtt számol be. Érdemei elismeréséül 1865. évben a budapesti egyetem lektora, majd 1870. évben a keleti nyelvek tanára lesz. A nagy tudományos vitában ugyan a nyelvrokonság tekintetében a finn-ugor irány győzedelmeskedett, de Vámbéry érdemei még sem évülhetnek el soha. Matematikai és természet1"^ tudományi irók. Mielőtt még a szépirodalomra rátérnénk, vessünk egy pillantást az egzakt tudományokra is. Ä matematika-fizika terén több jeles tudóst mondhatunk a magunkénak. A komáromi Grossinger János jezsuita nyitja meg ezek sorát és egy napy fizikus, a szimői születésű Jedlik Ányos bencés tanár folytatja, aki 1800. évben született, a pesti egyetem tanára lett, mert nagyszerű felfedezései: az akkumulátor, a dinamók és a szódavíz igazán korszakot alkotnak a technika fejlődésében. Más vagyonokat keresett volna ezekkel, de a szerény bencés szerzetes nem ismerte a reklám fegyvereit, amelyek ma a tudományok népszerűsítésének is elengedhetetlen velejárói. A M. T. A. tagjai sorába választotta a nagy fizikust és feltalálót. Hányatott életű hires tudósunk, Nagy Károly komáromi születésű csillagász, Mitternich ismerőse és Bicskén rendezi be obszervatóriumát, de Batythyány Kázmérral való összeköttetései, aki 1848-ban a magyar külügyminiszterséget viselte, gyanússá tették a hatalom előtt, ekkor elkedvetlenedve, összes műszereit és könyvtárát Ferenc Józsefnek ajánlotta fel és Párizsba költözött, ott adta ki munkáit francia nyelven. A M. T. A. őt is tagjai sorába iktatta. Katona Mihály a komáromi református kollégium tudós tanára, utóbb búcsi ref. pap, földrajzot ir. (A föld matematikai leírása.) A dercsikai születésű Katona Mihály növénytermelési kísérleteket végez és a természetnek buzgó kutatójó és búvára, a dunaszerdahelyi Molnár Ferdinánd főreáliskolai tanár mennyiségtani és természettani dolgozatokat irt. Ide kell számítanunk Raab Dávid komáromi kereskedőt, aki Egyetemes naptárát, amely a legpontosabb számítások, alapján készült: a római katolikus egyház fejének, a pápának ajánlotta. Műszaki Íróink a csicsói születésű Mathes Ágost, a misérdi származású Rakssányi Gyula mérnök pedig igen érdekes synchronisztikus térképeket szerkesztett történeti célú áttekintésre. Kuppis József komáromi mérnök a repülés problémájáról irt könyvet, Bálint István pedig az alsőcsallóközi ármentesitő társulatot félszázados műszaki működését vázolta nagy elismeréssel fogadott munkájában. Gazdasági irók. Gazdasági irodalommal foglalkoztak Gáncsházi Gáncs Pál még a XVIII. században, a csukárpakai Gutori Földes Gyula pozsonyi ügyvéd, a megyei gazdasági egyesület évkönyveinek szerkesztője. A komáromi születésű Stollár Alajos, mint gazdasági akadémiai tanár működik, Molnár Lajos, Sarlay Károly, Ágoston Miklós komárommegyi gazdasági vándortanárok egyúttal szakirodalmi téren is fejtettek ki működést. A maga nemében egyedül álló Kovács Józsefnek a lakszakállasi születésű bátorkeszi református papnak a pomológusi működése, mely országos hírnévre tett szert. Ilyen volt Jeney Ernő komáromfüssi bencés jószágkormányzónak a működése is. A nagymegyeri Reiser János és a komáromi Ányos Lajos a bankszakmában működtek az irodalom terén. Szépirodalom. Végső pillantást a szépirodalom virágos mezejére kell vetnünk, mely nemzetünknek felbecsülhettlen értékeket nyújtott Ha a XVIII. század sekélyes líráját vizsgáljuk, abból magasan emelkedik ki Várkonyi Amadé László bárónak a nemes veretű igaz érzésekkel és népi szellemmel telitett költészete. A nemes báró Bősön született az 1703. évben szülei a papi pályára szánták. Amadénak ez nem volt ínyére és az ellenkező végletbe csapott katona lett, első feleségétől Orczy Zsuzsánna bárónőtől rövid ideig élt, elhagyta, hogy Weltzl Mária Paulina kezét nyerhesse el. Az örökösödési háborúban résztvett és Felbáron halt megöl éves korában. Amadé költészetében az én a központ, amelyből érzései hullámzanak, formáiban a népi versalakokat utánozza nagy sikerrel. Nyugtalan vérü, könnyelmű és kalandvágyó ember, első igazi lírikusunk, Csokonai előzője, a szerelem az életeleme. Ezeket a verseit Kulcsár István fedezte fel, mert csak a vallásos verseit adta ki, de ezek a nagyobb értékűek, amelyek nyugtalan szenvedélyes lelkének és állandó izgalomtól fütött egyéniségének az igazi kifejezői. A tengernek szélvész után Habjai apadnak Az egeknek felhők után Csillagi ragyognak Én szivem is már habozott Fénycsillagom homáiyozott Juttasd már partjához, Égő fáklyájához.. Aki igy tudott dalolni másfél évszázaddal ezelőtt, az igazi lírai költő volt. A másik Amadé Antal báró, aki 1674 évben született szintén hagyott reánk költeményeket, amelyet az alsókubini Csaplovics könyvtárban fedeztek fel. Ezeket a versel et Sajghó Benedek pannonalmi főapátnak ajánlotta a költő. Sokkal csekélyebb értékű versek ezek, mint unokaöccsé. A deák poéták mellett, mint Bajcsy János, Komárom megye alispánja és a királyfai Andásy János, már a magyar költők elég számmal lépnek fel. Á legtöbb még nincsen túl sem a forma, sem a költészet indítékainak kifejejezési nehézségein, de már írnak szorgalmasan. Komáromban Bédy Jánosné Fábián Julianna ilyen költőnő, akinek az ura becsületes nemes csizmadiamester, a felesége pedig varróiskolát tart, ahova a komáromi patríciusok küldik leányaikat tanulni. A szépséges Vajda Juliánná is itten 1930. december 23. öltögetett, amikor egy külsőre szépnek nem mondható, de lelkében igazi költő látogatta meg pályatársát. Csokonai Vitéz Mihály Fábián Juliánnát, a gróf Gvadányi lovasgenerális úrral levelező költő-asszonyt. Csokonai szive gyorsan fogott taplót és meggyulladt, de remény nélkül sóhajtja el a Lillához irt verseit és önti ki sebzett lelkének panaszait a tihanyi ekhón. Összetört szivét és reménységeit tovább vonszolja magával Csurgó felé. Éábián Juliánná verses levelezését kiadta a szakolcai költő Mecénás lovasgenerális. A diósförgepatonyi születésű Rosenbauer Ferenc piarista, mint annyi kortársa alkalmi verseket költ, melyeknek se szeri, se száma. Mikola István komáromi rektor uram például egy lakodalmi versezetnek ezen kis címet adta: „Naszályi János antalfai prédikátor urnák Asztalos Lidia leányasszonnyal a két Duna, t. i. a Győri és a Vág Duna vize közé sdorittatott Tsalló Köz szigetében, mint valamely más külön szakasztott részföleben, nevezetesen Rév Komárom városában tartatott lakodalmának alkalmatosságával irt lakodalmi versezetek Mérték havának 8. napján 1791. esztendőben.“ Ha meggondoljuk, hogy Vörösmarty Mihály harminc évvel utóbb már milyen magyar nyelven ir, mosoljognunk kell ezeken a naivitásokon, amelyekből óraszámra idézhetnénk. Bodóbári és Nagylucsi Mészáros Károly jószágigazgató is a múzsákkal társalog, ha ezt ideje engedi. A csehek vára, eredeti hazai költeménye Győrött jelenik meg 1823. évben. Drámai kisérleiet is tesz ez a Mészáros szintén csekély eredménnyel akkor, amikor már a Bánkbán szerzője megbukott a legnagyobb magyar tragédiával a pályázaton. Ne gondoljuk azonban, hogy a csallóközi költői termés gyengén fizetett: voltak jó költőink a múltban és vannak ma is. Vönöczki Pap Gábor a komáromi szuperintendens a negyvenes években lép föl verseivel a divatlapokban. Hosszú sora lép nyomába idők folyamán, akik közül csak egykét jobb nevet ragadunk ki: a kamocsai Pap Kálmán és Baranyay József, a komáromi Kiss Gyula, Ráskai Ferenc nevét; itt említjük fel a most elhunyt Osvald Kálmán apácaszakállasi költő pap, most földbirtokos nevét, aki egyike legjobb műfordítóinknak. De térjünk át a prózairókra és hajtsuk meg elismerésünk kései zászlaját Bodóbári és Nagylucsi Mészáros Ignác előtt, akinek Kártigán cimü regénye (Pozsony 1772) a bécsi testőrök fellépésével egyidőben a regény ősanyjául jelenrkezik. Megindul a hősi regény Dugonics tolla ától nemsokára és érzékeny történetek ríkatják meg az udvarházak kisasszonyait. Beznyei György farkasdi, kamocsai, majd végül madari prédikátor uram a csendes parókiáról bocsátja szárnyra megható történeteit. De Komáromban kigyulllad a fény, amelyet meglát az egész Magyarország a Komáromi Tudós Társaság zászlaját kibontja a szelíd lelkű és lelkes Péczely József komáromi református pap, a legnagyobbak egyike, aki Voltaire és Kaunitz ismeretségére lehetett büszke. Körülötte tömörülnek Komárom és környékének toliforgatói. Buzdított, mint később Kazinczy és hatott, mert bízott a maga ügyének nagy igazságában. Meg kell teremteni a magyar irodalmat, hangzott el a kiáltás Komáromból és messze elhallatszott. Megindul a Mindenes Gyűjtemény a franbiás iskolának folyóirata 1789-ben, a francia forradalom nagy évében. Péczely a lelkét irja bele. Közben szorgalmasan fordítja Voltaire-t. A magyar nyelv pallérozására felállítandó kis társaság összeverődött Komáromban. Tagjai Péczelyn kívül lelkésztársa, Mindszenty Sámuel a kassai irók közül Kazinczy Ferenc, Édes Gergely, Kis János, Baróti Szabó Dávid, Barcafalvi Szabó Dávid, Fejér György és egész sora a lelkes tanároknak, lelkes dilettánsoknak, számuk a 40-et is meghaladta. Péczely korának minden magyar írójával levelez, de felkeresi leveleivel az ország főrendéit, a külföldi nagy Írókat, Batthyány hercegprimást. Tele van idealizmussal, tervvel, magyar hittel és lobogó lelkesedéssel. De a fáklya csakhamar utolsót lobban és lehull a kis tudós társaság fejének az ő tisztes koronája. Korán sirbaszáll Péczelyvel a sok szép terv
