Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-12-18 / 150. szám

i-i hvenesryedHí évíolysa*na. líSO. «í«í%tw6, Csüíahöíj. 1930, dpoemb^r 18« i uhui HBiai ....... Ml íPTiiriirfiTiii'miiTTriiif~r "thtia i T«rin i mm ................. .................. h ................. ■ iihiiiiwiiihihiiiiiiwhwm»i'iiii nmnwMTir ...r"i... ni...................................miinii........................ KOMAROMI LAPUK _____________POLITIKAI LAP.________________ Alapította; TUB t JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: Ä4.APY MUiAdr. és FÜLÖP ZSIGWOND. Vámháboru Magyarországgal Előfizetési ár caehszlorák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Bgé*a évre ICO K, félévre 59 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egy®»®*ám Ara 1 kort»TM«. Hétfő óta vámháboru áUgpola állott be Oehszlovákia és Magyar­­ország között. A két ország ter­mékei csak a magas autonom vámokkal jöhetnek be mindegyiK országba, ami annyit jelent, hogy a bevitel nem gazdaságos, mert az áruk drágák és igy nincsen ve\ő­­j4k, mert nem lehet kelendőségük. Felesleges kutatni, hogy kinek a hibájából jutott bele a két ország ebbe az állapotba. Ezt a kérdést érdemben eldönti az a tény, hogy ki mo dtafela szerződést és milyen célból. Csehsz ovákia nem mező­­gazdasági, hanem iparáliam, viszont M gyarország tisztára földmivelő állam és mi sem lehetne természe­tesebb, mintha ez a két állam gaz­dasági árucseréje révén egymást kiegészítené. De Csehszlovákiában az agrárpártnak a fái már, úgy látszik, az égig nőnek és ez a párt kicsikarta a vámbáborut, amelyért viselnie is kell a felelősséget. Egyes józan és számitó elmék már eleve felemelték a szavukat, hogy ilyen gazdasági kalandba ne menjen bele a kormány, mivel azonban a prágai politika kifelé hangoztatja a megér ést és a meg­egyezést, de házi használatra erre nincsen szüksége, győzött a poli­tika és nem a kétszerkettő, tehát bexövetkezett a vámháboru. Vizs­gáljuk meg egészen pártatlanul, vájjon ki vesz thet ezen a háborún? Lehet-e Magyarországot izolálni gaz­dasági ag ? Erre a kérdésre a leg­határozottabban nemmel kel! felel­nünk. A kisantantnak kezdettől ez volt a politikai célja, a politikai izoláció és ezt követte volna a gaz­dasági izolálás, amikor Prága dik­tálhatta volna a békefeltételeket. Ma azonbau, ha vannak is legyő­zőnek, de vazallus államok még sincsenek. Amint a kisantantnak és benne elsősorban Prágának nem sikerült a politikai hátforditás, épen úgy nem sikerülhet a gazdasági izolálás sem. Magyarország földmivelő állam és abból él, hogy gabonafölöslegét szomszédaival kicserélje. Csehszlo­vákja védi mezőgazdaságát, amely nem akkora, hogy a belföld szük­ségleteit fedezné, tehát Magyaror­szággal nem cseréli ki áruit, erre viszont az a válasz, hogy a cseh textiláru, a cseh üveg és porcellán majd szintén nem lesz szívesen látott vendég Magyarországon és ha ezek a gyárak most hetenként há­rom napig dolgoznak, majd ezentúl csak két és fél napig fognak menni. Minden állam piacokat igyekszik magának szerezni. Csehszlovákiá­nak itt van a természetes piaca, hiszen ipara olyan túlméretezett, hogy a régi osztrák-magyar mo­narchia testére volt szabva. A magyar Komárom, december 17 piacra tehát szüksége van, de szük­sége van a magyar gabonára és élőállatra is, amelyet oiyan minő­ségben bizonyára nem fognak meg­kapni Romániából. Európa úgynevezett békéjében és páneurópás lendü etében minden­­e etre igen tanulságos ez a vám­háboru, amely megmutatja az ál­lamok kö t levő el eiitétekel, ame­lyek gazdasági téren is ennyire kiütköznek. Vajiou Benes rózsa­színű optimizmusa mit fog szólni ebhez? Egész bizonyosan megszólal a prágai orchesztor és a tit-os kar­mester intésére azt fanfározza Európa felé, hogy ime, felbomlott a kereskedelmi szerződés, de annak a magyarok az okai, mert azt kö­vetették, nogy a lisztkeverési ten­­deletet vomuk vissza, mi ellenben nem alázkodhatunk meg előttük, tehát igenis ők az okai, akik ma ilyesmivel hozakodnak elő, atne yek a mi szuverénilásunkat sértik. A magyaroknak könm, ü erre a vá­laszuk. A szerződést nemi ők mond­ták fel és elfogadták az.okü. a tör­vényeket, amelyeket időközben a csehszlovák törvényhozás alkotott a felemelt gsbonavámokról, ellen­ben a lisztkeverési rendeletet, ame­lyet nem lehet végrehajtani és ameílyei a kere-skedeuni forgalmat meg lehet bénítani úgy, ahogy a cseh kormánynak tetszik és akkor, amikor tetszik, azt nem fogadhatták el, de ezért a felelősséget arra a kormányra hárítják, amely ilyen elfogadhatón feltételeket szab és kényszerhelyzet elé áliitja a szom­szédot. Természetes, hogy Magyarország nem nyugodhatik be e őrleményei nek a keverésébe, hí zen a magyar liszt világmárka és a keverés révén annak presztízsét is tönkre lehet tenni. így azután ez a liszt más utakat keres. Hiszen Európa elég nagy és elég nép lakja, az a liszt és az a hízott áliat, az a gyümölcs, az a tojás és az a baromfi mehet más országba is, ahol nem kell átmenni a keverés procedúráján. Csehszlovákia az amerikai lisztet nem keveri össze a belföldivel, az egészen bizonyos, de a szomszéd Magyarországgal ezen a kérdésen nem tud megegyezni. így készül az európai egyesült államszövetség, az osztrák-spanyol-japán grófnak találmánya és Briand-nak adoptált gyermeke, akit már franciává natu­­ralizált. Vájjon mit szól mindehhez az a népszövetség, amely a nem­zetek békéje fölött őrködik és azt hiszi, hogy Középeurópában min­den csendes! A vámháboru nem normális állapot, mert megzavarja a gazdasági egyensúlyt nemcsak az érdekelt két állam között, de az európai gazdasági rendben is, amely még mindig nem alakú hatott ki. A vámháboru még a türneíő viszouyt is kedvezőtlenül befolyá­solja és épeu ezért nejünk, magyar kisebbségnek kell felemelni tilta­kozó szavunkat az ellen, hogy a csehszlovák kormány vámháborut idézzen elő, mert ez a mi kisebb-Komárom, — december 17. Végleg megszakadt a tárgyalás a kereskedelmi szerződésre nézve, A Prágában folytatott kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások nem vezettek eredményre és de­cember 16-ika óta Csehszlovákia és Magyarország közölt szcrzödésnélkiili helyzet áll fenn, amelynek következ­tében mindkét állam saját autonóm vámtarifáját léptette életbe Az ered­ménytelenségről a delegációk kü­lönböző nyilatkozalot tesznek közzé, amelyek természetesen a saját fel fogásukat tükröztetik vissza és a beköveikezedő eseményekért a fe­lelősséget egymásra hárítják A cseh­szlovák delegáció vezelője, Fried­mann dr. miniszteri tanácsos nyi­latkozatában előadja, hogy december 13 án, amikor a magyar delegáció Prágába érkezeit, volt az első tárgyalás, 14 én a delegáció ve­­zelői (Friedmann dr. és Nickel Ariur dr) folytattak megbeszélést egymással, 15-én az esli órákban jött össze a csehszlovák delegáció vezetője a magyar delegációval és 16 án volt a záróülés, amelyen a csehszlovák delegáció a magyar minimális programot késznek nyilat­kozóit teljesíteni ideiglenes rende­zésben és a delegáció vezelője újból rámutaiott arra. hogy a csehszlovák kormány kész a tárgyalást folytatni a kezdeményező indítványok felett, de a magyar eljárásból származó kövelkezményekért a felelősséget elhárította. Magyar részról kiadott jelentésben Nickel Alfréd dr., a ma­gyar delegáció vezelője rámutatott arra, hogy a tárgyalás nem volt, Friedmann dr. csak arra szorítko­zott, hogy előre elkészített deklarációt olvasson fel, mely szerint a csehszlovák kormány a minimumra redukált ma­gyar javaslatokat sem fogadja el. Ennek folytán a szerződésen kivüli állapotért a magyar delegáció veze­tője a felelősségei a csehszlovák kormányra kénytelen hárilani. A magyar kormány a legkonciliánsabb magatartást tanusitolta akkor, ami­kor javaslafainak megtárgyalása vé­gett megbízottakat küldött Prágába, ezzel szemben a csehszlovák kor­mány eljárása az volt, hogy a kér­désről nem is tárgyalt a magyar­­delegációval és három napig tétlenül hagyta őket várakozni Prágában, hogy ily módon minden további tárgya­lás lehetőségét kizáró deklarációt Szerkesztőség és ki»dóhi»atal: Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütökökön és szombnton. ségi helyzetünk szempontjából is súlyos következményekkel járhat, amelyet el kellelt volna kerülni és ezt a véleményt ma kormány­pártok is hirdetik, szociáldemokra ták, cseh szocia Mák, cs h nemzeti demokraták és iparospáitiak épp úgy, mint mi olvassanak fel elöltük. Kedden dél­előtt minisztertanács volt, amelyen kétségbeesell erőlködéseket tettek, hogy a két állam közölt provizóri­umot teremtsenek. A cseh és német szociáldemokrata miniszterek állítólag lemondással fenyegetödztek, ha a magya­rokkal nem jön léte a megegyezés. Hir szerint a kereskedelmi minisz­ter és a földmivelésügyi miniszter között súlyos összeütközésre került a sor, azonban mégis az agrárok, akik többségben vannak a kor­mányban, győztek A szerződésnél­­küü állapot következtében Cseh­szlovákiára nézve kérdésessé válik az egymilliárd érléket képviselő kiviteli forgalom. Kedden volt a képviselő házban az utolsó ülés karácsony előtt. A képviselőház letárgyalta a 150 milliós gazdasági hitelről szóló fel­hatalmazási javaslatot és miután azt kedden megszavazta, az ülést el­napolták és a képviselőház meg­kezdte a karácsonyi vakációt A tör­vényjavaslatot a képviselőház rövi­dített eljárással intézte el és elfo­gadás után áttette a szenátushoz. A képviselőház elnökségének ta nácskozásán foglalkoztak a képvi­selőház legközelebbi ülésének ki­tűzésével és az a vélemény alakult ki, hogy az uj ülésszak megnyitására jövő év januárjának közepe előtt semmi­­esetre sem kerülhet a sor. A képviselő­ház ez utolsó ülésén nagyobb élénk­séget keltett a kommunisták éles magatartása a kormánypártok, köz­tük különösen a német szociál­demokraták ellen, akiket tolvajok­nak, rablóknak neveztek, azonban a német szoedemek is hasonló hangnemben verték vissza a táma­dásokat és nem maradtak adósak a kommunistáknak. A szenátus a hét végén kezdi meg a karácsonyi szünetet. A szenátus elnöki fanácsa hélfón tartott ülésén megállapította a sze­nátus karácsonyelőtli munkapro­gramját. A szenátus egész napi ülé­seket tart, hogy az 1931 évi költ­ségvetést elintézze és remélik, hogy a budget feletti szavazás legkésőbb csütörtökön megtörténhelik Ezen­kívül feltétlenül el kell intéznie a szenálusnak a gazdasági krizis eny­hítésére való 150 milliós hitelre vonat­kozó törvényjavaslatot, úgyszintén a forgalmi és fényűzést adó meg­hosszabbítását is. Végül még el­szándékozik intézni a szenátus az uj csődeljárásról és kiegyezési­rendről szóló javaslatokat, amelyet az illetékes bizottság már előkészí­tett. Az ülést minden valószinüség szerint pénteken fogják berekesz­teni, amikor a szenátus megkezdi karácsonyi szünidejét. POLITIKA^ SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents