Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-25 / 140. szám
Otvenegyedik évfolyam. 140. szám, Kedd, 1930, november 25. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Ejées évre 100 K, félévre 50 8, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyeuzám ára 1 korosa. Alapította; 1UBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEFdr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGKOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Elégett a komáromi hajógyár! Kérdéses a hajógyári mnnkósok kenyere. Két óra alatt több millió korona kár. Elégett a „President Masaryk“ nevű őrhajó szerelvénye is. — Részletes tudósítás a 3-ik oldalon. — «Ml Mit.-á. Komárom, — nov. A prágai parlament gyorsított eljárással ismét megalkotott egy úgynevezett lakástörvényt, amely a sorrendben immár a hatodik. Tehát a köztársaság fennállásának minden két esztendejére esik belőle egy. Ez a törvényalkotás a jellegzetes iskolapéldája a félmegoldásoknak és annak, hogy egy elvi megállapodásra a parlament mai összetétele képtelen. Tulajdonképen ez az elv abból áll, hogy a háborús gazdálkodást, a kötött gazdálkodások rendszerét le kellene építeni és visszaadni a tulajdonnak a szabad forgalmát és gyümölcsözési lehetőségeit. A tizenkét év alatt, aki építeni akart magának, az épített is. Hogy az első időkben villákat építettek államsegélyen kislakások helyeit, az a szociális gondoskodásra nézve jellemző. A lényege a dolognak mégis az, hogy most már több, mint másfél évtizede szenved súlyos korlátozást a magántulajdon, a házbirtok. A tulajdonos nem rendelkezik vele szabadon, nem kapja meg a lakásnak igazi értékét. Akkor, amikor mindennek felment és stabilizálódott az ára a békeárak tízszeresében vagy hétszeresében, a lakásbéreket csak kétszeresére lehetett emelni. Ki kell mondanunk, hogy ez nem tartozik a szociális igazságok közé. A régi lakó, aki a fogyasztás egész területén felemelt árakat fizet, egyedül a lakást nem fizeti annak forgalmi értékén és ezt a veszteségi külömbséget a háztulajdonos kénytelen viselni. \ magunk részéről ellenségei va >yunk a lakásuzsorának, de < i nek a teljes letörését egyesegyedúl a szabad forgalomtól várjuk és reméljük. Aki négyszobás lakásban lakik, miért fizet utána bét-—háromezer korona haszonbért amikor egyszobás lakásokat ezertől kétezer koronás árakon adnak haszonbérbe! Tiszta igazságtalanság, amelynek szociális jelentősége csak az, hogy a házbirtok, mint ilyen, ma csak terhet, nyűgöt és vesződséget jelent. Mert vannak olyan lakók is, akik fejszét fognak a háztulajdonosra, amikor az a lakástörvények alapján a lakóra áthárítható szolgáltatásokat kérik. Gyűlöletes dolog az, hogy a törvény szerint az alapbéren kívül egyéb kikötményeket és törvényszerű járulékokat kell a lakóktól beszedni, ami régebben soha nem volt, mivel a lakó csak házbért fizetett a háztulajdonosnak. Az uj lakástörvény egy évig marad érvényben. Mindig ezt A képviselőhöz és a szenátus ülései. Mint jeleztük, a képviselőház hétfőn délután egy órakor plenáris ülést mondták, amikor annak meghosszabitására került a sor. Most is ezt hangoztatják. Hogy csakugyan áttérnek a jövő év végétől kezdve a szabad lakásforgalomra, ezt ez után a kijelentés után sem merjük biztosan állítani, mert az ilyen kijelentésekben már nagyon sok alkalommal csalódtunk. tartott, amelyen megkezdték az 1931. évi állami költségvetés tárgyalását. A szenátus ugyancsak hétfőn délután tartott ülést és ez ülésen a szóciálpolitikai bizottságnak kiosztották,; a lakásvédelmi és építkezési ,ja.yas-^* latokat, a költségvetési bizottságnak - pedig az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának rejadezé- , séről szóló javaslatot. A magyar pártok közös iipari szakosztálya. Néhány nappal ezelőtt megalakult a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt közös mezőgazdasági szakosztálya. Most úgy értesülünk, hogy a két párt irányadó tényezői most a közös ipari szakosztály létesítését tűzték ki legközelebbi föladatukul. Az uj közös országos szervezet delegátusainak megválasztása iránt a párlok már megtették a szükséges intézkedéseket s minden remény megvan arra, hogy a magyarság pártjainak eme fontos újabb orgánuma a legközelebbi hetekben szintén megalakul és megkezdheti az iparosság gazdasági boldogulását előmozdiíó tevékenységét. Tervbe vették azonkívül még a közös kereskedelmi és közgazdasági szakosztálynak megalakítását is, amelyet még ez évben felakarnak állitani. A különböző közös szakosztályok felállítását a magyar nemzeti párt és országos keresztényszocialista párt október 27-én Losoncon tartott együttes értekezlete határozta el. Törköly József dr. nemzetgyűlést képviselő a népszámlálásról és a szanálási javaslatról. Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának rendezéséről szóló javaslat tárgyalásán részfvett Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő is, aki beszédében kitért a küszöbön álló népszámlálásra is. Beszédében kifejtette, hogy a népszámlálás kérdésében a tendencia az, hogy a népszámlálás tényleg ne egy adminisztratív intézkedés, hanem a leghatározottabb politikai aktus legyen. Az a politika, amely határozottan a mi nemzeti életünkre iör, azt szerelné, hogy a mi számbeli jelentőségünk a legmélyebbre szorittassék le. Rámutat, hogy olyan népszámldló biztosokat neveztek ki, akik alig egy-két esztendeje vannak helyeiken s akik nem bírják a magyar nyelvet. Ilyen biztosokat neveztek ki a magyar városokban, mint Rimaszombat, Komárom, Beregszász és más szinmagyar vidékeken. Hogy lehet olyan biztost kinevezni, aki a kisebbség nyelvéi nem érti ? I Az ilyenek a Amit mindest magyarnak tudnia kell a népszámlálásról Közeledik a népszámlálás napja, december 2-ika és lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy po'gártársaink nagy része nem gondol a népszámlálás nagy fontosságára, nincs tisztában annak lefolyásával, politikamentességével. A népszámlálás a kisebbségek életében sokkal nagyobb jelentőségű, mint a választás. Minden értelmes magyar ember, ha társaságban van, legyen szószólója a népszámlálás ügyének s mindenütt, ahol alkalom nyílik erre, felvilágosítást adjon a népszámlálásról. Tudnia kell mindenkinek, fel kell világosítani mindenkit, hogy a népszámlálás és a népszámlálásban a nemzetiség bevallása nem politizálás, hogy a népszámlálásban mindenki anyanyelve alapján köteles bemondani nemzetiségét, hogy mindenkinek, akinek magyar az anyanyelve, magyarnak kell mondania magát és hogy ezt a formát a népszámlálás rende'ete irja igy elő, hogy egyetlen állami tisztviselőnek, egyetlen nyugdíjasnak vagy licenciásnak és senki másnak semmi kellemetlensége, semmi baja nem lehet, ha magyar nemzetiségűnek íogja magát bemondani, ha magyar az anyanyelve, hogy a népszámlálás összeíró iveit közvetlenül a statisztikai hivatalnak kü'dik s a népszámlálás egyéni adataiból a népszámlálő biztos sem a pénzügyigazgatóságnak, sem az adóhivatalnak, sem a vasútnak, sem a rendőrségnek s általában semmiféle hivatalnak másolatot, kivonatot nem adhat, hogy minden magyar anyanyelvű zsidó magyarnak mondhatja magát. Tudnia kell mindenkinek s fel kell világosítani mindenkit, hogy azokban a községekben, ahol a népszámlálás adatai szerint kevesebb lesz húsz százalék magyarnál, sem felekezeti, sem állami magyar tannyelvű iskola nem lesz, magyarnyelvű szinielőadás nem tarthatók, a községhez magyarnyelvű beadványokat, kérvényeket, felebbezéseket, pályázatokat nem lehet beadni, a község magyarnyelvű hirdetményeket (falragaszokat, értesítéseket) nem fog kiadhatni. Ez a veszedelem különösen fenyegető a vegyes lakosságú községekben és járásokban. Mindenkinek tudnia kell továbbá, hogy a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogokra való igény alapja a népszámlálás adatai alapján a kisebbségek léte. Fontos végül, hogy a bevallás alkalmával senki ne cserélje fel az állampolgárságot és a nemzetiséget. A legtöbb itt élő magyarnak csehszlovák állampolgársága vaD, de magyar a nemzetisége, s az anyanyelve.-HM—inMn«—IIIliim Ilim iiM—aaBB POLITIKAI SZEMLE
