Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-22 / 139. szám

lapunk mai száma a jövő heti teljes RA.di6-mftsort tartalmazza. Otvenegyedik évfolyam. 139. wzám. Szombat. 1930, november 23. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B AR ANY AY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FClÖP ZSIGMOND. A népszámlálás körül. Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. 8|4s* évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyesszám Ara 1 korona. Komárom, november 21 Egy hét múlva már elkövetkezik a népszámlálás művelete, ez a nem­zetpolitikai szempontból olyan fon­tos esemény, amelyre nézve a nem­zeti kisebbségnek jó eleve érdemes megfontolásokat tennie, sőt nemcsak érdemes, hanem nemzetével szem­ben tartozó kötelessége is. Ha ez a népszámlálás olyan körülmények közt találna bennünket, hogy az szinte érdektelenül folynék le kö­zöttünk, ha csak azt éreznők, hogy a statisztika tudományának és mun­kájának csupán egyszerű egységei vagyunk, akkor nem is lenne semmi szükség felvilágosító munkára,akkor nyugodtan várhatnánk az össze­­számláió biztost a lakásunkra. De nekünk már vannak tapasztalataink arra nézve, hogy a népszámlálás mit jelent a nemzeti kisebbségre nézve, mi tudjuk, hogy ez nekünk eminens létkérdésünk, mert kis­­sebbségi jogaink függnek tőle és kultúránk életét veszélyeztetheti annak szerencsétlen kimenetele. Az eddigi népszámlálásokon ke­serű tapasztalatokon mentünk ke­resztül. Tudott dolog, hogy a leg­utóbbi népszámlá'ás alkalmával nyelvünket nem értő, idegen em­berek jelentek meg köztünk és azok Írtak Össze bennünket ceruzával a kezükben és hogy a vége mi lett, azt is tudjuk: százezrekkel tolódott el kisebbségünknek a létszáma és Rádl professzor szerint is olyan tévedések történtek, amelyek erősen befolyásosak a népszámlálás reális eredményeit. Hiszen Losonc városában egész utcasorok tűntek el nyomtalanul, hogy többet ne említsünk, ezt be is ismerték hiva­talos helyeken is. Akkor még helye volt a kapacitáciőnak is és a nép­­számláló biztos előadásokat tart­hatott a megszámlálandóoak a név­­vegyelemzés tudománya alapján, amelyet igen kitűnően megtanu tak a gyorstanfolyamokon. Most ilyesmi talán nem fog tör­ténni, a ceruza helyett is tintával írják be mindenkinek a nemzeti­ségét, amelyet az anyanyelv alap­ján állapítanak meg elég helytele­nül és nem a megszámlálandó nyilatkozata alapján. Ez alól csak a zsidósággal szemben tesz kivételt a törvény, akik akkor is vallhatják magukat a zsidó nemzetiséghez tartozóknak, ha ezt a nyelvet egy­általában nem értik. Hogy ez mit tesz a gyakorlatban, azt megért­­heljük. Hiszen tudjuk, hogy a szláv nyelvvidénen élő zsidóság annak az erkölcsi kényszernek a hatása alatt, hogy az őslakossággal együtt él, tömegesen vallja magat csehszlovák nemzetiségűnek, ezen az alapon a magyar nemzettömb Között élő magyarság is számot tarthat arra, hogy az itt élő zsidó vallásu lakos­ság viszont magyarnak vallja magát. Hiszen Magyarországon a legna­gyobb sértésszámba megy az a fel­tevés, ha egy zsidóvallásu polgárt nem tekintenek magyarnak. Ezt a napokban a magyar parlamentben Sindor Pál, a magyar zsidóság egyik vezető férfia, ezekkel a preg­náns szavakkal fejezte ki: ,,Én büszke vagyok arra, hogy zsidó vagyok, de kijelentem, hogy ott­hagynám a zsidóságot, ha látnám, hogy nem nemzeti szellemben mű­ködik.“ Lehetetlen, hogy a magyar zsi­dóság, mely gazdasági és kulturális munkáját a magyarság közé he­lyezkedve, annak életét éli, hogy most, amikor arról van sző, milyen nemzethez tartozónak érzi magát, ne úgy válaszoljon, mint azt a múlt­ban tette. Hiszen a magyar nem­zeti kisebbség ezt nem érdemelné meg és méltatlan dolog lenne fel­tenni a köztünk élő, azonos kultú­rájú, azonos gazdasági sors része­seiről, hogy bármilyen nézőponttól vezéreltetve, ezt a közösséget meg­szakítanák a kisebbségi sorsba jutott magyarsággal. A népszámlálás alkalmával min­denki öntudatosan vallhatja magát magyarnak anyanyelve és érzése szerint is, ennek az ellenkezőjét vitatni sem szabad és bárkivel esnék sérelem, ez a sérelem nem egyéni, hanem az egész kisebbségé lesz, amelynek megvannak az esz­közei arra, hogy jogait minden irányban megvédelmezze. Ez a nép­­számlálás nyelvi jogainknak lesz a kritériuma és így legyen rajta min­den magyar embernek a szeme, hogy abba hibák ne csússzanak és tévedések sem jóhiszeműen, sem anélkül ne történhessenek. Ehhez képest viselkedjék mindenki ennél a fontos alkalomnál annak meg­felelően, de elengedhetlenül legyen kötelessége mindenkinek arról meg­győződést szerezni, hogy a nem­zetiség rovatába mit Írnak. Ez kö­telességünk, mert a kisebbség, ameiy ki van szolgáltatva egy több-Komárom, — november 21. Hétfőn kezdik tárgyalni az 1931. évi állami költségvetést, A költségvetést és az ezzel kap­csolatos pénzügyi javaslatokat csü­törtökön osztották szét a képviselő­ház tagjai között. A 304 nyomtatott oldalra terjedő jelentés tartalmazza a pénzügyi törvényt és az 1931. évre szóló költségvetést, amelynek tárgya­lását a képviselöhdz elnökségének meg­­áilopodása értelmében hétfőn, november 24-én délután fogják megkezdeni. A tár­gyalást Hnidek dr. képviselő, főelő­adó fogja kimerítő jelentésének elő­terjesztésével bevezetni. A költség­­vetéshez a kormány 24 európai ál­lam gazdálkodásának grafikus át­tekintését csatolta, amely arra szol­gál, hogy a különböző államok költségvetéseinek összehasonlításá­ból azt a következtetést vonhassák le, hogy semmi ok sincsen pesszi­mizmusra. Tárgyalások az árak leszállításáról. Prágai jelentés szerint a gazda­sági miniszterek legközelebb tar­tandó ülésükön az árak mérséklésének kérdésével és az ebben az ügyben teendő esetleges intézkedésekkel fognak foglalkozni, Ezzel kapcsolat­ban megbeszélés tárgyává teszik a kartellekről és a kölcsönfeltételek­­ről szóló törvény kérdését is Végre a csehszlovák kormány is megmoz­dul, hogy a gazdasági krízis egyik legfőbb okának eliminálásáról ta­nácskozzék. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. .-'%i akaratnak, olyan nemzettestet alkot, az jogait csak akkor élheti ki a maguk teljességében, ha annak minden egysége érzi is azt a sors­közösséget, amely történeti elhiva­­tásunk tudatából és nemzeti öntu­datunk erejéből fakad. Ezek azok a kapcsok, amelyek összefűznek bennünket és ezeknek a kapcsok­nak sem meglazulniok, sem eltűn­niük nem szabad soha. Agrárpárti éles kritika a lakbérnovella ellen. A képviselőház szerdai és csü­törtöki ülésén letárgyalta a lakás törvényeket, amelyek szerint újra egy esztendőre, azaz 1931 november 30-ig meghosszabbították a törvény érvényességét. Tudvalevő dolog, hogy ezt a fontos kérdést évek óta nem oldják meg, évről-évre egymás­után meghosszabbítják a törvényt, holott a lakásbizottságnak már a multévben javaslatot kellett volna előterjesztenie, amely véglegesen rendezné az elsősorban a háztulaj­donosok érdekeikre sérelmes ideig­lenes jogállapotot. A vita folyamán több szónok beszélt, köztük Katas agrárpárti képviselő is, aki a leg­élesebb hangon támadta Czech dr. népjóléti minisztert és szemrehányást tett neki, hogy nem hivta össze idejében a lakásbizottságot, amely a végleges lakásjavaslatot kidolgoz­hatta volna. Az egész csehszlovák közvélemény fel van háborodva a miniszter ezen eljárása ellen és a maga részéről meg fogja találni az utat, hogy a háztulajdonosok jogait érvényre juttassa. Gondoskodni fog róla, — úgymond — hogy az egész világ, az összes idegen államok tudo­mást szerezzenek arról, hogy mikép bánik a csehszlovák köztársaság a ma­gántulajdonnal. Megjegyzendő, hogy Kolas képviselő a cseh háztulajdo­nosok szövetségének főtitkára. * VTIiri IMIWITi IIIIII-—IBI IBMHM1, Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot » Komáromi Lapokat POLITIKAI SZEMLE Plissirozás minden nagyságban! ruhaíestő és vegytisztító KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 3. ÉS 48. SZÁM. ü Fest és tisztit mindennemű úri, női ruhákat, őszi- és téli­kabátokat stb. leszállított áron. Egy öltöny tisztítás 25-~ Kő. fc58 Monlonselymet bármilyen szinre festek!

Next

/
Thumbnails
Contents