Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-20 / 138. szám

1930 november 20. <KOM4ROMI LÁPOK» 5. oldal. — Példátlan szigorú büntetéssel sújtotta a pápa Tunnel abbét. A francia lapok még mindig .nagy­­szenzációként foglalkoznak az ex­kommunikált Tunnel abbé eseté­vel. A legfőbb egyházi törvényszék Turmelt »vitandus«-nak nyilvání­totta, ami a legsúlyosabb kiátko­­zási fokozat. Nem szabad megje­lennie misén. Ha a hívek észreven­­nék, hogy a templomban tartóz­kodik, ki kell űzniök és ha mégsem sikerülne eltávolítani, akkor in­kább a misét kell abbahagyni. Katolikus híveknek nem szabad semmiféle társadalmi érintkezés­ben állni vele, még a levélváltás is a legszigorúbban tilos. Nem sza­bad a társaságban imádkozni, nem szabad vele egy asztalnál enni, nem szabad vele szemben semmiféle ud­variasságot, vagy előzékenységet tanúsítani. Ez alól csak a kiátko­zott legközelebbi rokonai és cse­lédei jelentenek kivételt. Tunnel abbét főképpen azért súj­tották ilyen súlyos büntetéssel, mert mint a szakértők mondják, kétszínűén viselkedett. Nappal ren­desen végezte papi hivatását, mi­sét mondott, gyermekeket előkészí­tett az első áldozásra, este azután hazament, leült íróasztalához és eretnek dolgokat írt. Sohasem a maga nevén írta eretnek cikkeit: huszonhat különböző álnevet hasz­nált. Az egyház pontosan utána­járt minden cikknek, sőt minden levélnek, amit álneveken írt. Va­lóságos nyomozást folytattak, hogy megállapítsák az azonosságot. Ä leveleket és a kézírásos cikkeket grafológusok vizsgálták meg az egyház megbízásából s ezek a gra­fológusok állapították meg az azo­nosságot. Tunnel különben a törvényszék előtt elismerte, hogy ő az eretnek cikkek szerzője. Tunnel abbé egyébként nem nyi­latkozott ebben az ügyben. Az ősz pap nem fogad senkit. Teljesen el­szigetelten él: mindenki szakított vele. Öreg fivére — egy régi misz­­szionárius nem áll vele szóba, amióta megindult ellene az eljárás. Házvezetőnője elmondotta, hogy azóta minden reggel egy kisházi­oltár előtt mond misét titokban — sajátmagának. Egyébként csaknem egész nap olvas és dolgozik. Nap­hosszat nem mozdul el könyvei mellől. — Felfedezték a bátorság-miri­gyet. Az angol lapok szerint egjr fiatal angol biológusnő: Miss Adams, felfedezte a bátorság-miri­gyet. Tudományos eszközökkel megállapította, hogy a bátorság egyszerűen: mirigykérdés. Minden­kinek van egy bátorság-mirigye. Ha ez a mirigy jól működik, akkor hős, ha rosszul működik, akkor óvatos és ha nagyon rosszul mű­ködik, akkor gyáva. A mirigy va­lahol a vese közelében van és nők épugy birtokában vannak, mint férfiak. Ez a mirigy hormonokat termel ki magából: bátorság-hor­monokat. Miss Adamsnak állandó­an sikerült ezekből a hormonokból kivonatot készítenie, amelyet tet­szésszerinti adagokban beolt az em­berekbe. Aki bátor akar lenni, je­lentkezhet Miss Adamsnál bátor­­ságmirigy-kivonatért. — Híres utcanevek Londonban. Az utcák neve Londonbon néha bizon3ms foglalkozási körök nevét is jelenti egyben. Újságot nem szerkesztenek és adnak ki máshol, mint a Fleet Streeten vagy a vele szomszédos utcákban. A nyugati városrészben van a Pall Mall, a nagy klubházak utcája. Aztán a Whitehall, a kormánynegyed, a híres Downing Streettel és a Scotland Yarddal. A Charing Cross Road az ódónkönyvkereske­­dők főhadiszállása. Ebbe torkollik a Shaftesbury Avenue, a színházak utcája; ezt a Wardour Street ke­resztezi, ahol a filmtársulatok iro­dái vannak. Ennek a környéknek perifériáján, Bloomsburyben, az irodalmi nép tanyázik, a Henrietta Street a tőzsde székhelye. A pénz­piac a keskeny Lombard Street, ahol a régi bankok kifüggesztik festői ódon cégéreiket. A Leaden Hallban telepedtek meg a hajózási társulatok, s ami hozzájuk tartozik. A Mincing Lane a tea, kávé, gumi s egyéb messze földről behozott áru piaca. A Whitechapel a szín­helye azoknak a bűntetteknek, melyekről a bűnügyi regények szólnak. A kirakatnézők legkere­settebb utcái a Bond Street és a Regent Street, de minden város­résznek megvannak a maga shop­­ping-streetjei. De ne feledkezzünk meg ezekről az utcákról szólva, a Kensington Hing Streetről se. — Hogyan nő a szivacs? A ház­tartások hasznos kelléke, a szivacs, oly lassan nő termőhelyén, a ten­ger fenekén, hogy egy ökölnyi példánya is sok-sok esztendős már. Egy-egy szivacs korát legbizto­sabban a nagyságáról lehet meg­állapítani, mert a szivacs tizen­nyolc hónap alatt átlag körülbelül harminc miliméterrel gyarapszik. Mikor a búvár lefejti termőhelyé­ről, külsőre egészen másmilyen, mint mikor forgalomba kerül. Szí­vós fekete réteg borítja, likacsait pedig szürke, nyálkás anyag tölti meg. Csak gondos tisztítás s utána hamuzsírral való kezelés után jut megszokott sárga színéhez. A jó szivacs még mindig oly jó meg­fizetett kiviteli cikk, hogy a leg­újabb amerikai statisztika szerint magából a Mexikói - öbölből egy­millió dollár értékű szivacsot bo­csátanak évente forgalomba. — A gyomorkefe. Nagy szerepe volt a gyógyítás tizenhetedik és tizennyolcadik századbeli tudomá­nyában a gyomorkefének. Azt a jó eredményt várták tőle, hogy meg­tisztítja a gyomrot a benne fel­gyülemlett, de oda nem való anya­goktól. Állt pedig ez a különös műszer körülbelül tiz centiméter hosszú, puha kecskeszőrből ké­szült és tojásalakúra njdrt kefé­ből, mely selyemmel bevont és két szálból csavart drót végére volt erősítve. A borbély vagy az orvos letolta ezt a készüléket a gyomor­ba s addig forgatta ott, mig a be­teg gyomra, mint mondani szokás, felfordult. Följegyezték, hogy egy német miniszter Olaszországba tartva, útközben megbetegedett, de egy klastrom szerzetesei a gyo­morkefe segítségével meggyógyítot­ták. Berlinben még 1781-ben is kitűnő életmeghosszabbító eljárás­nak mondották a gyomorkefe hasz­nálatát az orvosok. — Királyi herceg a reklám szol­gálatában. Sigward herceg, a svéd trónörökös fia, erős rajzolótehet­ségéről ismeretes. Ki is tanult már a díszítőművészetek stockholmi is­kolájában, most pedig tudását kere­setre váltva, a gyakorlati célokat szolgáló grafikára adta magát. Ez idő szerint reklámrajzzal és pla­­kátfestéssei foglalkozik s nemrég szerződést kötött a Swensk-film­­gyárral, hogy ő rajzolja meg egy legközelebb színre kerülő hangos­film valamennyi plakátját és hirde­tését. Ezenkívül ő dolgozik a belső díszítésén annak a mozgóképszín­háznak, melyben az említett han­gosfilm bemutatója lesz. — Mahebo falu 189 asszonyának öngyilkossága. Igen érdekes tudó­sítások jelennek most meg a japán és amerikai lapokban a fellázadt formózai bensziilöttek hősiességé­ről. A lázadás Mahebo benszülött faluban tört ki. A falunak mind a 180 asszonya, az ősi hagyomá­nyoknak megfelelően öngyilkos lett, hogy a férfiak annál íüggetle­­nebhül és zavartalanabbul harcol­hassanak. Az asszonyok összegyűl­tek a falu főterén, leültek a főidre és azután mindegyik egyszerre el­vágta a nyakát. Az asszonyok ha­lála után a férfiak fegyvert ra­gadtak és megkezdték irtó hadjá­ratukat a japán megszállók ellen. A japánok később visszaverték őket és ekkor elbarrikádozták a falut és megkezdődött az elkeseredett ostrom. A formózai lázadók utolsó csepp vérükik kitartottak: végül azonban a japán túlerő győzött. — Angliában védik a kutyákat. Az angol törvény tudvalevőleg a legszigorúbban üldözi az állatkín­zókat. Legutóbb két szigorú ítélet keltett nagy örömet az állatbarátok körében. Mrs. Katherina Monk londoni asszonyt azért állították a bíróság elé, mert szomszédnője ku­tyáját megakarta ölni. Az asszony nagyon haragudott a kutyára s ezért egy alkalommal becsalta a lakására. A konyhába vitte, kinyi­totta a gázcsapot, aztán lezárta az ajtót. A szomszédok még idejében észrevették a dolgot, feltörték az ajtót és a gáztól kábultan találtak a kutyára. A bíróság a kegyetlen asszonyt egy hónapi fogházra Ítél­te. — A másik ügy vádlottja egy külvárosi állátkereskedő volt, aki sok kölyökkutyát tartott és az ál­latokat a legkegyetlenebbül éhez­­tette. Néhány vásárló, aki látta nála a csont- és bőrkutyákat, fel­jelentette. A kereskedő elismerte, hogy bizony nem igen adott enni a kutyáinak, mert nem akart rájuk költeni. Ezt a kereskedőt a bíró­ság 3 hónapi fogházra ítélte állat­kínzás címén. — A Nílus nászünnepe, ősrégi s Egyiptomban még most is na­gyon népszerű ünnepet ültek meg ismét a minap: azt a szertar­tást ,melyet régente a Nílus nász­ünnepének mondottak s melynek neve most: »a Khaligmegnyitása«. Két pazarul feldíszített gőzhajó vitte a folyón felfelé a kormány vendégeit s a kisebb vizi jármű­vek óriási raja követte a parton levők üdvlövései közben. Ez a szer­tartás már a régi Egyiptomban is jeladás volt a földeknek a Nílus áldástadó vizével való megtermé­kenyítésre. Az arab hódítás előtt nászruhába öltöztetett szüzet dob­tak az isteneknek felajánlott ál­dozatul a Nílusba s ezért nevezték el az ünnepet a Nilus nászünnep é­­•nek. Később az ünnepet a Khalig­­zsilip megnyitásával kötötték egybe s igy vezették a Nilus vizét a csa­tornahálózatba. Az ünnepnek nfost már természetesen csak jelképi lentősége van. — A fehérbőrűek tönkretették az indiánusokat. Kanada fővárosában Montrealban előadást tartott most Cinquilla hercegnő, egy indián törzsfőnök leánya. Előadása elején felvetette a kérdést: mit köszön­­helnek az indiánok a fehér civi­lizációnak? Mindgyárt meg is fe­lelt a kérdésre: tüdővészt, himlőt és egyéb ragályos betegségeket. A fehér emberek tönkretették a réz­­bőrüeket, részben megfertőzték, részben kiirtották őket. Az indián faj csaknem teljesen kipusztult, az egykori 300 indián nyelvből ma már alig 50 maradt. — 15 millió munkanélküli. A Népszövetség munkaügyi osztálya statisztikai adatokat szerzett be u világ minden részéből, hogymegál­lapíthassa a munkanélküliség mér­tékét. A beérkezett adatok feldolgo­zása szerint az egész világon körül­belül 15 millióra tehető a munka­­nélküliek száma. A legtöbb munka­­nélküli Angliában, Németország­ban és Amerikában van. E három állam területén körülbelül 10 mil­lió a munkanélküli és a többi álla­mokra jut a kimutatott 5 millió munkátlan munkás. A legkevesebb munkanélkül i Franciaországban van. A Népszövetség statisztikusai számításokat végeztek arról is, hogy mennyit veszít egy év alatt a világgazdaság a munkanélküliek munkaerejének ki nem használása folytán és mennyit veszít a mun­kásság a meg nem keresett munka­bérek következtében. A 15 millió munkanélküli munkás értékterme­lése 90 milliárd pengő lenne. Ez a horribilis nagy veszteség Anglia, Németország és az Egyesült Álla­mok számára 20 milliárd pengőt jelent. A munkásság munkabér­vesztesége természetesen szintén igen nagy összegű. Ha egy munkás átlagos keresetét csak 6000 Ivc-ra értékelik, az elmaradt munkabér­veszteség 90 milliárd koronára rúg. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó Spitzer Béla Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejt- Df hetetien drága halottunk Brüll József íolyó hó 10-én végbement temetésén résztvettek, vagy részvétüknek más módon ki­fejezést adni szívesek voltak, ez utón mondunk hálás kö­szönetét. Komárom, 1930 nov. 20. F88 A gyászoló család. Üzletmegnyitás. Tisztelettel értesítem a mélyen tisztelt közönséget, hogy Megyercsi-u. 8. sz. alatt borbély-és fodrász üzletet nyitottam. Kérem a nagyérdemű közönség nagybecsű támogatását. Komárom, 1930. nov. hó. Tisztelettel BIHAR Y M1HÄL Y 885 A budapesti kiadású Rádió Újság szlovenszkói terjesztése engedélyezve van. ||jj Kapható és megrendelhető'. SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29. (Telefon 80.) Egyéves gyökeres szőlővesszők a legkitűnőbb bor- és csemege fajtákból, kiválóan erős gyökérzettel: nem ojtványok, úgy hogy- őszi ültetésre rendkívül alkalmasak, továbbá nemes őszibarack fák a leghíresebb amerikai, francia, német és magyar fajták, gyönyörű erős példányok eladók Ordódy Miklós szőlészeténél Bagofa vmmh. Kívánatra ár és fajtajegyzék kapható. 61-6

Next

/
Thumbnails
Contents