Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-15 / 136. szám
1 1930 november 15. «KOMAROMI LAPOK» 5. oldal. Pucsszerüen akarták meghiusitani a sziovenszkói dohánytermelők országos szövetségének szervezési munkáját. A komáromi körzethez tartozó dohánytermelők többsége súlyos vádakkal foglalt állást a régi egyesület elnöke ellen. Saját tudósítónktól. A sziovenszkói és podkarpatszka ruszi dohánytermelők körében már évek óta él az a vágy, hogy érdekeiket egy országos jellegű mozgalomban megvédjék. Ez az óhaj legelőször Komáromban jutott nyilt kifejezésre, mert itt fejeződött ki legjobban a már meglévő csehszlovákiai dohánytermelők egyesülete ellen érzett elégedetlenség. Ez az egyesület körülbelül négy öt évvel ezelőtt alakult meg Komáromban és annak elnökéül Vodák József balázstagi földbirtokost választották meg. Ennek az egyesületnek az volt a célja, hogy az egész országnak dohánytermelőit idővel egységbe tömörítse, de ezt a célját nem érte el országos relációban, annál is kevésbbé, mert a komáromi körzethez tartozó dohánytermelők érdekében sem tudott semmit tenni, sőt ezeket a dohánytermelőket sem tudta kivétel nélkül az egyesületbe tömöríteni. A komáromi alakulással párhuzamban 1925-ben Podkarpatszka Ruszban megkezdődött a beregszászi és nagyszőllősi dohánybeváltók körzetéhez tartozó dohánytermelők tömörülése, amely rövid időn belül igen sikeres szervezéssel fejeződött be, úgyhogy a következő évben ez a szervezés kiterjeszkedett már a rimaszombati és párkányi beváltó körzetekre, tehát Szlovenszkóba is. A podkarpatszka ruszi szervezést dr. Kaminszky János nagyszőllősi nagybirtokos végezte, aki a dohánytermelés terén elismerten kiváló szakember. Kaminszky dr. az idén nyáron felkereste a délszlovenszkói nagyobb dohánytermelőket, akikkel tárgyalásokat folytatott, hogy a dohánytermelők országos szövetségbe való tömörülése megvalósuljon. Kaminszky dr. ebből az alkalomból Feszíy István ógyallai földbirtokossal, aki a komáromi dohánytermelők egyesületének alelnöke, felkereste Vodák József földbirtokost, az egyesület elnökét és megbeszélték ennek az országos szövetségnek létrehozására a módozatokat. Vodák József elnök magáévá tette a körzeti szövetségbe való tömörülés szükségességét és ő is arra az álláspontra helyezkedett, mint Kaminszky dr., hogy a beregszászi, nagyszőllősi, stb. már meglévő körzetek mintájára meg kell szervezni mindazokon a székhelyeken a körzeti alakulatokat, amely városokban dohánybeváltó van. Ezek a körzeti alakulatok fogják képezni azután az országos szövetség fiókjait, még pedig olyan módon, hogy az országos szövetség vezetőségében a körzetek delegáltjai vesznek részt. Vodák József annak idején ezt az eszmét szívesen tette magáévá és rövidesen julius 28-ikára összehívta a komáromi régi egyesület választmányi ülését, amelyen egyhangúan elhatározták, hogy az összehívandó közgyűlésen kimondatják az egyesület felosztását. A julius 28-iki választmányi ülésen a dohánytermelők nagyszámban jelentek meg és dr. Kaminsky János indítványára közgyűléssé alakulva át megalakították a komáromi körzeti dohánytermelők szövetségét, miután előbb kimondották, hogy a régi, nem életképes egyesületet feloszlatják a legközelebb összehívandó közgyűlésen és ennek a feloszlató akaratnak legnagyobb bizonyitéka az volt, hogy Vodák József, a régi egyesület elnöke vállalta az uj körzetben az elnökőki tisztséget. A komáromi körzet megalakulása után gyors tempóban megalakultak azi érsekujvári, lévai, stb. körzetek is, úgy?, hogy a helyi szervezkedések hamaj: rosan befejeződtek. Miután a körzetek;1 igy Szlovenszkóban és Podkarpatszka: Ruszban kivétel nélkül megalakultak, programszerűen következett az országos központi szövetség megalakítása, amelyre az összes körzeti szövetségek delegáltjai október 26-án megjelentek Érsekújvárban. Ezen az alakuló gyűlésen elfogadták az országos hivatalhoz felterjesztendő alapszabályzatot és kimondották az országos szövetség megalakulását. Az országos szövetség diszelnökének Jesensky Vladimir nagybirtokost, a Tátra bank alelnökét választották meg, ezenkívül a hat körzetből két-két delegáltat, akik az elnökkel együtt a szövetség központi vezetőségét képezik. A szövetség ügyvezető elnökének Kaminsky János dr.-t választották meg. Az érsekujvári alakuló közgyűlés után a dohánytermelők érdekeinek megvédésére most már egy életerős országos szerv áll rendelkezésre, amely rövid időn belül négyezer megszervezett tagot számlált, megválasztotta a bizalmiakat, letárgyalta Prágában a dohányárakat, keresztül vitte, hogy hektáronkint 500 koronával több előleget folyósítottak kamatmentesen, mint a múltban, felfogadott helységeket, titkárokat, körzetenként számos választmányi ülést tartott és ezáltal a dohánytermelők érdekében rövid időn belül is többet tett, mint a régi egyesület az elmúlt évek alatt. Az uj központi szövetség irányítása mellett a munka a megindult mederben kitünően folyt, mig most a tegnapi napra, november 13-ára a régi egyesület választmányát, amely egyesületet már megszűntnek gondolták, Vodák József elnök összehívta. A tegnapi ülésen rögtön a megnyitás után súlyos nézeteltérések és szemrehányások hangzottak el. A választmányi ülést Vodák elnök nyitotta meg, aki üdvözölte a zemedelska rada, az állami vegyvizsgáló intézet, a nagybirtokosok és bérlők szövetségében megjelent kiküldötteket, Füssy Kálmán szenátort, valamint a régi egyesületből jelenlévő három választmányi tagot és az uj egyesületből teljes számban jelenlévő 16 tagú választmányt, végül Kaminsky János dr-t, az uj országos szövetség ügyvezető elnökét. Vodák megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy bár ő annakidején az uj körzeti szövetség elnökségét elfogadta, időközben azonban felsőbb helyről intést kapott és ezért most azt ajánlja, hogy a régi egyesület keretében valósítsák meg az országos szervezés munkáját, miután annak alapszabályait a hatóságok már jóváhagyták. Vodák elnök szavaira dr. Glück Sándor földbirtokos reflektált és kifejtette, hogy miután az uj egyesület megalakulását Vodák elnök az elfogadott megválasztással maga is elismerte, s mert már a szervezés munkája annyira előrehaladt az uj egyesületben, amelyhez a dohánytermelők osztatlan bizalma járul, ezért lehetetlenség lenne mos már a diszkreditált régi eyesülethez való visszatérés. Glück dr. kijelentette, hogy annak dokumentálására, hogy mennyire megvan a hajlandóság a közös érdekből eredő és szükséges együttműködésre az uj egyesület tagjai körében, felkéri Vodákot, hogy csekélyszátnu Komárom, — november 14. hivével együtt maradjon meg az uj egyesületben, vállalja továbbra is annak elnökségét. Glück dr, felszólalása után Vodák elnök látva, hogy az uj egyesület tagjai többségben vannak jelen, kijelentette, hogy az összejövetel csak értekezlet és nincsen határozati joga. Singer Andor földbirtokos erre kijelentette, hogy az összejövetelt választmányi ülésnek hívták egybe, éppen ezért kéri a szavazást, hogy a régi egyesület feloszlottnak tekintendő-e vagy sem. Singer felszólalása után dr. Napravil, a vegyvizsgáló intézet igazgatója azt ajánlotta, hogy organizálják újra a régi egyesületet, cseréljék ki, ha szükséges, az egész választmányt, de ne veszítsék el azokat az előnyöket, amelyeket a régi egyesület a már jóváhagyott alapszabályok folytán — mert a hivatalok azt már elismerték — élvez. Mikor a dolgok már idáig fejlődtek, végre el kellett hangzania annak a magyarázatnak, hogy mik azok az okok, amik miatt a régi egyesületet diszkreditálták. Előbb Reviczky István földbirtokos adta elő, hogy a régi egyesület, bár egy évvel ezelőtt megválasztotta őt pénztárnoknak, mind mostanáig nemcsak a pénztári elszámolásnak nem tudott birtokába jutni, de megválasztásáról mindezideig nem kapott hivatalos értesítést. Reviczky István erélyes szavakban utasította vissza Vodák elnök szavait, aki elnök, pénztáros és választmány volt egy személyben, de valójában a közgyűlésen semmilyen eredményes munkáról nem tudott beszámolni a dohánytermelők érdekében. Reviczky István felszólalására Vodák elnök érdemleges választ nem tudott adni. Ezekután is mindamellett a zemedelska rada képviselője azi ajánlotta, hogy ha történtek is a múltban hibák, feledjék azokat el, s a régi egyesület Saját tudósítónktól. A város képviselőtestülete november 13-án, csütörtökön délután tartott közgyűlésén tárgyalta az 1931. évre vonatkozó költségvetést A közgyűlés tárgyilagos és komoly vita után elfogadta, illetve megállapította a költségvetést, több módosítást eszközöive egyes tételeken, ami azonban a tanács és pénzügyi bizottság által javasolt költségvetés egyensúlyát nem érintette. A közgyűlés a munkanélküliség okozta súlyos helyzetre való tekintettel szociális célokra 200.000 koronát állított be a költségvetésbe (az 1930. évben 150.000 K volt), a pótköltségvetésből pedig tö röite a tervbevett városi autó költségére beállított 55000 koroná5, ezt az összeget, valamint az uszodaépi" tésre beállított 168.000 koronát pedig csatornázási munkálatok költségeire rendelte fordítani. A katolikus egyházzal szemben fölmerülő patronátusi kiadások és a többi egyházak segélyezésére vonatkozó költségvetési tételnél ezúttal nem voltak heves viták és a közgyűlés többsége az erre beállított 128.192 K 13 f-t a komreorganizálásával oldják meg a problémát. Erre kényszerítve érezte magát Pyber László földbirtokos, mint az uj szövetség komáromi körzetének alelnöke, hogy végre nyíltan megmondja, mik azok az okok, amik miatt lehetetlenség a dohánytermelőket a régi egyesület keretében megtartani és nyiltan Vodák szemébe mondta, hogy egyrészt tarthatatlan állapot lenne az, ha úgy mint az idén és a múltban, Vodák elnök a választmány jóváhagyása nélkül önhatalmulsg delegálna az egyesület nevében bizalmi férfiakat a dohánybeváltáshoz, de még kevésbbé lehet a termelőktől azt kívánni, hogy azért fizessenek tagdijat, hogy az egyesület elnöke a saját dohányát feb ruár és március hónapokban adja át, amikor hivatalosan beváltás már nincsen, ezenkívül 8 korona 28 filléres átlagárat érjen el akkor, amikor minden más termelőnek január 31-ig birság mellett kell a termést beszolgáltatnia és akkor, amikor a többiek kénytelenek három és négy koronás átlagárban átadni a termésüket. Pyber felszólalására vonatkozóan Vodák elnök csak a szakértők kinevezése ügyében reflektált, mig a többi vádat felelet nélkül hagyta. A most már nagyon viharossá fajult ülésen Kaminsky János dr. ismertette az uj országos szövetség megalakulásának eddigi fázisait és előadta, hogy négyezer taggal képviselve októberben megalakult a csehszlovákiai dohánytermelők országos szövetsége, amely egyedül van hivatva az ország összes dohánytermelőjének érdekeit a jövőben képviselni. Kaminszky dr. kijelentette, hogy az alapszabályok jóváhagyása már csak rövid idő kérdése. Vodák elnök Kaminszky dr. felszólalására ezután oly tapintatlan módon felelt, aminek az egyetlen várható következménye az lett, hogy a jelenlévők túlnyomó többsége, akik mind az uj körzeti szövetség, illetve országos szövetség keretében vannak megszervezve, valamennyien tiltakozva Vodák álláspontja ellen, elhagyták az ülés termet. Ezután az incidens után, ami érthető zavart keltett a hivatalok delegáltjai között is, a körzeti szövetség szervezetéhez tartozó dohánytermelők megtartották a körzeti választmányi ülést Komárom, november 14 munisták és szociáldemokraták szavazata ellenében megszavazta. A 17,197.082 K 92 f.-ben előirányzott költségvetés tizenöt napra a városházán közszemlére kítétetik és azután fölterjesztik azt a járási hi vatalhoz. * Csizmazia György városbiró megnyitotta a közgyűlést és az ezzel járó formaságokat elintézte, mely után Steiner Gábor napirend előtti felszólalásában szóvá tette, hogy a városházán államrendörségi készültség tartózkodik és kérte a városbirót, hogy intézkedjék a rendőrség eltávolításáról, mert a kommunisták addig nem hajlandók tárgyalni A városbiró kijelentette, hogy ő nem hívta a rendőrökéi, sőt amikor nála jelentkeztek, azt felelte nekik, hogy szükség nincsen rájuk és eltávozhatnak, ami tudomása szerint meg is történt. Steiner Gábor ezt tudomásul véve a munkanélküliség ügyében szólalt föl napirend előtt és hangoztatta, hogy Komáromban a legsúlyosabb a munkanélküliek helyzete Sürgette A közgyűlés megállapította a város 1931 . évi költségvetését Szükséglet 17.197.032 K 92 f. - A pótadó 185° í0/o