Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-11 / 134. szám
1930. november 11. «KOMAROMI LAPOK» 4. oldal. hova menjen vásárolni női vagy leányka kabátot, férfi és női divat szövött és kötött árucikkeket. November 1-től minden elfogadható áron árusítja Kési J. Jh áruháza Komárom, Nádaru. 25. (Az Otthon kfivéházzal 645 szemben) Szűnni nem akaró derültséggel kisérte a darab menetét. Végül a gimnáziumi zenekar a cserkészindulót játszotta. A nagyon sikerült vidám este rendezésében sokat fáradozott Biró Lucián és Kocsis Károly tanárparancsnokok. mint technikai rendező pedig dr. Borka Géza segítsége tette jelentőssé az estélyt, aki a színpad szakavatott ismeretében vitte sikerre a jeleneteket. Diákszindarabjait — melyek a Tábortűz cserkész és diákújság kiadványai — éppen úgy ismerik Pesten, mint az összes utódállamokban és az teszi Hugó Viktor, a nagy francia író roppantál büszke volt arra, hogy egyszer Amerikában írtak neki egy levelet s azt — közelebbi címét a levélíró nem tudván, — csak úgy címezte: Hugó Viktor úrnak Franciaország. És a levelet megkapta. A nyolcvanas években, amikor Németországban a franciák elleni érzelmek vad hullámai nagyon csapkodtak és a németek a franciáknak nem kevésbé engedtek valamit, mint a franciák a németeknek, — akkor Hugó Viktor e fenti közismertségére — siettek a németek egy tromffal. Abban az időben járta a középeurópai színpadokon diadalútját Millöcker operetteje, a Koldusdiák. Egyszer egy élelmes amerikai szinházdirektor gondolt egy okosat s elhatározta, hogy bizony átviszi ő azt a pompás operettet az óceánon és megtömi vele a zsebeit... A szerző nevét nem tudta; hol lakik? — még kevésbé, hát vaktába írt egy levelet ilyen címzéssel: A Bettelstudent szerzőjének Európa. És a derék Millöcker a levelet —■ megkapta! így aztán Franciaországnak e tekintetben sem volt dicsekednivalója a német előtt! (Különben van egy régi anekdota a hiányos címzésekről, amelyek — mégsem voltak kézbesíthetetlenek. Egy falun élő gazdaember, — régesrégen — írt a fiának levelet ilyen őket éíetessé, hogy a mai korban játszik és a mai diák leikát tükrözik vissza. Frissek, újak reálisak és a szinpad ismeretében készültek. A rendezés munkájából Nagy Endre, Peidell Jancsi és Radó Béla vették ki részüket, mindnyájan hittel és szeretettel állván a tiszta cserkészeszme mellé. Szülők és a cserkészet barátai egyképpen kellemes emlékekkel gazdagodva távoztak a sikerült vidám estéről. * Az estét vasárnap, 16-án délután megismétlik. címzéssel: Ezt a levelemet adják a fiamnak, aki egy suszternél inaskodik , Pesten. A levél annak rendje és módja szerint Pestre érvén, kezébe kapja egy tisztviselő a postán és látja ezt a hiányos címzést, mormol valamit a fogai között és bedobja a fiókjába, ahol az a levél elhevert egy jó ideig. Egyszer csak megjelenik egy jókedvű, maszatos »suszterpub a postán és széles jókedvében, hamiskás nevetéssel odaszól az egyik postatisztnek, véletlenül éppen a fentemlí tettnek: — Bácsi, nem jött nekem levelem az édesapámtól? — Dehogy nem jött! Itt van, nesze! — Azzal odaadja a levelet, a fiúnak és — óh, csodák-csodája! — éppen az apja levele volt az. A fiú nagyot néz és megkérdi: — Aztán hogy tetszett tudni, hogy éppen én vagyok az a fiú? — Könnyű eltalálni; olyan szamár apának csak ilyen szamár fiával lehet levelezése!) íme, ha nem vág közbe a felsőbb hatalmak akarása, még a hiányosan címzett levelek is eljuthatnak annak a kezébe, akinek szólnak, de azért nem lehetett »azon csodálkozni, hogy évtizedek előtt, a képviselőválasztások idején még a világhírű emberek pontosan címzett lélei sem jutnak hozzájuk, ha vésetlenül ők vagy a kormány vagy a postamester ellenséges táborának jelöltjeként szerepelnek, —■ ami megtörténi Pesten Jókai Mórral annakidején... 'Megtörtént vele ugyanis, liogy amikor a híres terézvárosi választáson fellépett, — a leveleit nem kapta meg, de aki neki írt, az úgy kapta vissza a levelét, hogy a levél hátára volt írva: Ismeretlen! Jókai Mór, a legnagyobb' magyar író, a képviselőjelölt, akinek a neve rá volt pingálva zászlókra, rá volt nyomtatva ezer és ezer plakátra, ezer és ezer fehér toll mellé varrt zöld levélre, amit a szavazó polgárok és a gyerekek büszkén hordtak a kalapjuk mellett, — a választási harcok ideje alatt a posta előtt — ismeretlen volt. Nagy falu volt akkor Pest és — mi nem történhetett meg mindig falun! De történt vele más, sokkal komolyabban csinált dolog is — mely nem kevésbé derűs amannál. Történt, hogy egyszer a hetvenes években Jókai elment Pápára, ahol 1842-ben a református iskolában Petőfivel, Orlay Petrich Somával, Iverkápoly Károllyal, Kozma Sándorral együtt iskolázott. Elment újra végigélni, végigálmodni a régesrég múlt időt. Képzelhető, milyen általános ünneplés vette körül. Egyszer valaki az öregek közül azt mondja neki: — Még egy ember él azok közül, akik itt veled együtt jártak iskolába. — Ki az? — A Nagy Náci. — Micsoda, a Nagy Náci? Hajliaj, meglátogatom. Mindjárt el is vezették hát a Nagy Nácihoz, aki nagyon örült a látogatásnak. — Na persze, a Jókai Móric, emlékszem rád jól. De mondd csak, Móric, hogy tudtál olyan jól elbújni azóta, hogy semmit sem hallottam rólad? Egyikről-másikról jött csak hír, az egyik miniszter lett, a másik megházasodott, a harmadik Pesten botot nyitott, volt olyan is, aki meghalt, de te rólad sohasem hallott az ember... A mondat így helyes, ha úgy veszem, hogy: »az ember = Nagy Náci. A hetvenes években ilyen is megtörténhetett. Jó világ volt akkor/ HÍREK — Közgyűlés a »árosnál. Komárom város képviselőtestülete november 13-án, csütörtökön délután 5 órakor a városi székház nagytermében közgyűlést tart. A közgyűlésen tárgyalni fogják az 1931. évre szóló városi költségvetést és ugyancsak erre a közgyűlésre tűzték ki a városi dunaparti piaci árusitó csarnok építési ügyét. — Házasság. Zsindely Sándor dr., Zsindely Ferenc nyug. törvényszéki elnök és nejének fia szombaton esküdött örök hűséget Hegedűs Máriának, Hegedűs Lóránt, nyug. pénzügyminiszter és neje leányának. Az esketési szertartást a menyasszony szüleinek lakásán Ravasz László budapesti ref. püspök végezte. Két régi előkelő komáromi család sarjai egyesülnek ez uj frigyben. Hegedűs Lóránt édesanyja ugyanis néhai Hegedűs Sándorné Jókai Jolán, néhai Jókai Károly ekeli földbirtokos leánya, unokahuga volt Komárom halhatatlan szülöttjének, Jókai Mórnak, a költő fejedelemnek. — Leleplezték Hsztalos Béla és Chaly ferenc arcképét. A napokban tartotta Komárom-Esztergom egyesitett vármegye közgyűlését Esztergomban Huszár Aladár főispán elnöklete alatt, aki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a törvényhatósági bizottság két értékes tagjáról: Thaly Ferenc felsőházi tagról és Asztalos Béláról, a régi, önálló Komárom vármegye utolsó alispánjáról. Majd Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag magas szárnyalásu emlékbeszédet mondott Thaly Ferencről. Méltatta annak érdemeit és közéleti munkásságát. Majd Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, mint Asztalos Béla tisztviselőtársa könynyekig megható beszédben méltatta Asztalos Béla érdemeit, emlékét. Me-A vidám cserkészelöadást közkívánatra vasárnap, 16-án d. u. 5-órai kezdettel a Legényegyesület, Eötvös utcai színháztermében megismételjük. Leszállított hely árak: /. hely 7.— Kcs, II. hely 5'— Kcs, III. hely 2’— Kcs, állóhely 1'50 Kcs, karzat V— Kcs — Jegyek elővételben a Spitzer-boltban, vagy a cserkészvezetöségnél. Siessen, mert megint nem kap helyet! A cserkészparancsnokság. Közismert és nem ismert nagyemberek leg szeretettől áthatott beszédében mutatott rá azokra az erényekre, amelyek jellemezték a puritán, önzetlen lelkű alispánt. A két beszéd elhangzása után a törvényhatósági bizottsági tagok fölállással hódoltak a két elhunyt derék férfiú emlékének, miközben lehullt a lepel a pompásan sikerült, élethű arcképekről. Kolozsvári Lózert Kálmán indítványára mindkét beszédet egész terjedelmükben jegyzőkönyvbe foglalták. Ezzel az ünnepi aktus véget ért. — Tioadarnapja a Dalegyesületben. A Komáromi Dalegyesület hagyományos szép szokásához híven, évről-évre lársasvacsora keretében üli meg köztiszteletben álló örökös tiszteleti karnagyának, Molecz Tivadar róm. kalh. egyházi főkarnagynak nevenapját. Mint ismeretes, Molecz Tivadar a nyár folyamán a 35 évi karnagyi működés után a Dalegyesüleí őszinte sajnálatára lemondott a müködőkar vezetéséről és fiatalabb és nagyobb munkabírású erőnek engedte át a teret. A lemondás azonban nem jelentette az!, hogy a kiérdemesült karnagy és a Dalegyesület között a régi szoros kapcsolat megszakadjon Ez lehetetlen is, meri egyrészt Molecz Tivadar tisztes neve és hosszú évtizedek működésének fényes sikerei maradandó betűkkel vannak beírva a nagy múltú egyesület történetébe, másrészt az egyesület tagjainak szeretele és tisztelete ma is mindenkoron eleven erővel él a szivekben. A Dalegyesület ma is magáénak vallja a tiszteletreméltó férfiút és ennek meghatóan kedves példáját szolgáltatta azzal, hogy Molecz Tivadar tiszteletére a Dalegyesület Nádor-u cai helyiségében novemben 8-án, szombaton sikerült társasvacsorát rendezett. A szeretetnek és ragaszkodásnak bensőséges megnyilatkozása volt az a vacsora, amelyen a Dalegyesület választmányának, müködökarának és tagjainak díszes társasága gyűlt egybe, hogy ünnepelje Molecz Tivadart, az egyesület régi érdemes vezérét. A vacsorán Kutűona Sándor, a Dalegyesület elnöke üdvözölte az ünnepeltet, akinek elévülhetetlen érdemeire rámufalva, az egyesület nevében meleg szeretetfeljes szavakban fejezte ki legfőbb kivánatait. Fülöp Zsigmond ügyv. elnök a müködőkar szerelőiéről és nagy. rabecsüléséről biztosította az örökös tiszteletbeli karnagyot, akinek minden jót kívánva, reá és hitvesére valamint müvészlelkü leányára emelte fel a poharát. — Molecz Tivadar megindultan köszönte meg az üdvözlést, amely arra indítja, hogy a Dalegyesülelhez való négyévtizedes kapcsolatot továbbra is megtarísa és ápolja. A megjelentek az egész vacsora alatt lelkes és meleg ovációban részesítették az ünnepeltet. A közel száz főre tehető társaság Vörös Sándor vendéglős kitűnő borai mellett a késő éjjeli órákig a legjobb hangulatban maradt együtl. — Kurczmann főkántor síremlékének felauatása, A komáromi zsidó hitközség néhai Kurczmann Samu, hitközségi főkántornak a zsidó temetőben nyugvó hamvai fölé díszes síremléket áliittatott, amellyel kegyeletes hála érzését ez igazán elismerésreméltó módon kívánta az érdemes főkántor iránt leróni. A síremléket a hitközség tagjainak és az elhunyt családtagjainak jelenlétében november 9-én, vasárnap, délelőtt negyed 12 órakor avatták föl, amelyen Fried Jenő hitközségi elnök vezetése mellett az elöljáróság tagjai testületileg vettek részt. A felavatás kegyeletes aktusát Waldmann Ernő dr. és Krausz Mór rabbik végezték, akik magasszárnyalásu beszédben emlékeztek meg a hitközségnél közel ötven évig működött főkántorról. A Zsidó Egyházi Enekktr Krausz Mór karnagy vezetésével megható gyászénekek precíz előadásával járult hozzá a kegyeletes ünnepséghez, — Halálozás. Reisz Gyula, a párkányi Malomipar vt.-nak hűséges és köztiszteletnek örvendett tisztviselője 67 éves korában hirtelen elhunyt. — Temetése nagy részvét mellett folyt le.
