Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-07-15 / 83. szám
Ötvfineg-yedik évfolyam. 83. Mzám. Kpd<T,^1930. jrtliTf* 15. KOMAROMI LAPOK ______________POLITIKAI LAP._______________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Alanitotta- '1 UB& IÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Helyben és vidékre poítai szétküldéssel. . P * „ ^ „ • . .. , . , . , , íész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: RAR AN YAY JÓZSEF dr. Megjelenik hetenként háromszor: 25 K. - Külföldön 150 kő. Főmunkatársak: ALAPY óm A dr. és fClÖp zsigkond. kedden, csütörtökön és szombaton. Egyestzám »ra 1 ki róna. _____________________________________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre portai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KCEgyesszém Ara 1 ki róna. Az állampolgárság tengeri kigyója. Komárom, — julius 14 Slávik belügyminiszter nyilatkozott az állampolgárságról és ezt persze még komoly lapok is bizonyos haladásnak tüntetik fel, holott nem egyéb, mint olyan Ígéret, amelynek a beváltása talán nem is a belügyminisztertől függ. Hiszen ha az állampolgárság atrocitásait az Ígéretek meg tudták volna szüntetni, akkor a magyar nemzeti kisebbség nem ál.ana olyan hajótörötten, mint ma. Mennyi egzisztenciának kellett derékba törnie azért, mert az állampolgárság szitáján nem tudlak átférni. Hogy pedig a belügyminisztériumban még Slávik minisztersége alatt is milyen szellem intézi a magyar kisebbség állampolgársági ügyeit, annak kiáltó példáit látjuk. Hogy negyvennégy éve itt élő nyugdíjasnak egy szép napon beszüntetik a nyugdiját, mert felfedezik, hogy nincsen állampolgársága, a régi esztendőknek rendes joggyakorlata volt. Holott a nyugdíj szerzett jog, a szerzett jogot pedig elszoklák ismerni; és ha. nem ismerik is el, ami a rosszabb esd, elég nyugdijat fizetnek csehszlovák alattvalóknak Magyarországon, hogy ennek kontójára azt tovább is folyósítsák a római egyezmény szerint. Ez azonban még nem minden. A nyugdíjas a Dérer törvény alapján kéri az állampolgárságot és most jön a belügyminisztérium jogászi bujósdi játéka : az állampo gárság nem jár az illető öreg urnák, mert elfelejtett optálni. Mire a közigazgatási bíróság kimondja, hogy a minisztérium megsértette a törvényt, éhen is halhatna, mert ebbe is esztendők múlnak el. És az ilyen meghurcolt, esztendők óta kálváriázó embernek sem intézik el soronkivüi egy hét alatt, vagy egy hónap alatt az ügyét még ma sem. Ellenben egy prágai hírlapban olvastuk, hogy a belügyminisztériumi osztályfőnök a nemzetközi sakkversenyben részvevő lengyel állampolgárnak huszonnégy óra alatt szerzett csehszlovák állampolgárságot, amit legyen szabad a gyors közigazgatás követendő példájául is felfognunk és a magyar ügyekben is ezt ajánlanunk Slávik belügyminiszter ur munkatársai részére. Az állampolgársági ügy végleges megoldását, ha az őszre készül is el, mi türelemmel várjuk meg; azonban az őszre azt is várjuk, hogy az a szellem, amely a belügyminisztériumban uralkodik immár tizenkét év óta minden színezetű kormány alatt, szintén változzék meg. A legfelsőbb közigazgatási bíróság a tanunk, hogy a belügyminisztérium döntései jogi szempontból sok esetben tarthatatlanok és nem hajlamosak a jogma-Alapitotta; 1. UBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: JJARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGKOND. gyarázat tekintetében a kiterjesztő áliáspoot mellé állani akkor sem, amikor ezt a törvény szelleme kívánná és a törvényalkotás külső körülményei is a törvényhozó akarata gyanánt tüntetik fel. Nem S ávik miniszter jóakaratát kifogásoljuk, de a belügyminisztérium elintézésmódjának lehetetlen lassúságát, mely helyrehozhatian károkat okoz embereknek és családoknak és igy következésképen az egész magyar kisebbségnek. A statisztika, amelyet az érdekelt ügyosztály bemutat a miniszternek, lehet igen szép és mutathat fel eredményeket is, de csak abban az esetben lesz általunk is megnyugvással fogadott, ha nekünk is olyan mértékkel mérnek, mint azoknak a különféle nemzetiségű kérelmezőknek, akik állampolgárságért kopogtatnak a belügyminisztérium ajtaján. Szerkesztőség ég kiadóbiratal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — július 14. Szeptember közepéig tart a parlament szünete. A németnyelvű kormányfélhivatalos képviselőházi elnökségi köréből úgy értesül, hogy a parlament szünete még teljes két hónapig fog tartani. Az első üléseket szeptember 14 után tarljúk és legelsősorban is a rokkant törvényt, valamint a postatakarékpénztár-törvényt fogják elintézni. Az ülésszak megkezdése után nem lehet számítani semmi újabb szünetre, hanem inkább a parlamenti évad teljes kitöltésére, amenynyiben hamarosan megkezdik az állami költségvetés tárgyalását. De emellett meg kell oldania a törvényhozásnak a lakástörvény évek óta húzódó problémáját is, amely november végéig okvetlenül döntés alá kerül. Tekintve a sok félbenmaradt és megoldatlan kérdést, a parlamentnek őszi ülésszakára igen gazdag munkaprogram kínálkozik, csak azután a pártok meg tudjanak egymással egyezni. A polgári pártok Dérer középiskolai reformjának rendeleti életbeléptetése ellen. Dérer Iván dr« iskolaügyi miniszter, a középiskolák reformjának rendelet utján történt életbeléptetésével minden oldalról nagy megütközést váltott ki. Eddig az egyetemek foglaltak állást a diktatórikus eljárás ellen, maga az iskolaügyi minisztérium illetékes ügyosztálya is elégedetlen a miniszter eljárásával szemben s most a Prazski Vecernik c. lap értesülése szerint a polgári pártok is akciót kezdenek a rendelet ellen A lap szerint a nyári szünet után valamennyi polgári párt interpellációt fog a kormányhoz intézni amiatt, hogy a középiskolai reformot a parlament megkerülésével, rendeleti utón léptették élettbe. Az interpelláció körül előreláthatólag igen éles vita fog megindulni a parlamentben. A régi nyugdíjas lelkészek nyugdiját is rendezik. A kormány a régi nyugdíjasok egyenjogúsításáról szóló törvényhez pótrendeletet adott ki, amellyel a lelkészek nyugdijilletményeit rendezi Ez a rendelet szintén 1930. január 1 én lép életbe és végrehajtását a pénzügyminiszterrel egyetemben az iskolaügyi miniszter eszközli. A rendelet szerint az állam által elismert egyházak lelkészei, akkre az 1926. évi kongrua törvény vonatkozott volna, hogyha az érdekeltek annak életbeléptetése előtt nyugdíjba nem vonultak volna, a régi nyugdíjas törvényben megállapított határidőtől kezdve a kongruatörvény és az 1928 junius 17-ről kelt illetékes kormányrendelet rendelkezései szerint kapják nyugdijaikat. Ugyancsak rendezés alá kerülnek a lelkészek özvegyeinek és hátramaradottainak járadékai is. A nyugdíjalapot a kongrua végrehajtási rendeletének erre vonatkozó intézkedései alapján állapítják meg. A nyugdíj, illetve az özvegyi és árvajárulékra való igényt az erre jogosult személyek bélyegmentes kérvényben kérhetik az illetékes országos hivatalnál. Csehszlovákia üdvözlő válasza Briand memorandumára, A csehszlovák kormány is átnyújtotta Párizsban Briand memorandumára vonatkozó válaszát, amelyet előzékeny hangon fogalmaztak meg és a kormány melegen üdvözli benne Briand kezdeményezését* A válasz tartalmából a hivatalos sajtóiroda a következeket közli: A csehszlovák kÖ2társaság üdvözli Briand kezdeményezését s a tervét rokonszenvvel kiséri Az európai föderációnak a népszövetség huszonegyedik cikkelye értelmében, mely — mint ismeretes, — a regionális szerződésekről szól, a népszövetség keretén belül és a népszövetség szellemébtn kell megalakulnia és a genfi szövetséggel összhangban dolgoznia, amit különben Briand külügyminiszter kérdő jegyzékében is hangoztatott. Az uj társaság tagja valamenyi európai hatalom, természetesen szuverénitásának és egyenjogúságának teljes megőrzésével. Az európai föderáció megteremtésének munkája nem fejeződhetik be márol-holnapra és hoszszu időre van szükség, amig a terv valóra válik. Impozáns egységben döntött a Járási ipartársulat az önálló járási kereskedelmi grémium kérdésében. — Saját tudósilónkíól. — Mint jeleztük már, vasárnapra volt kitűzve a Komáromi Járási Álíalános Ipartársulat évi közgyűlése, amelynek különös fontosságot egyebekben az adott, hogy e közgyűlés döntésére került a csak napokban kiadott s Komáromra vonatkozólag is szakiparlársulatok alakítására vonatkozó kormányrendelet felhatalmazása alapján létesítendő önálló járási kereskedelmi grémium kérdése. A Komáromi Járási Álíalános Ipartársulat vezetőségének és tagjainak tárgyilagosságát és a szervezeti munkában felbecsülhetetlen értékű higgadtságát dicséri az az egyhangú, lelkesedéssel kimondott határozat, amely szerint az eddig vegyes jellegű ipartársulalból a város és járás kereskedő tagjai kiválván, megalakiiják az önálló járási kereskedelmi grémiumot. Annál inkább elismerésre méltó a szükség- és természetszerű szétválás lényét kicsinyes részletkérdésektől mentesitő e határozat impozáns egységben és szinte ünnepélyes keretben történt megnyilatkoztafása, mivel Komárom egész Szlovenszkón az első a szaktársu latok alakítására alkalmas és hogy úgy mondjuk megérett városok közül, amelynek iparos és kereskedő társadalma példát mutalóan jelent kezeit elsőnek a kormányrendelet Komárom, julius 14. engedíe szaktársulali szervezkedés megindítására, ama hosszú évekig tartott kitartó és következetes előmunkálatok után, amelyeknek célja volt a kereskedelmi társadalom közös és azonos célú tagjai számára (örvényes keretű intézményt létesíteni. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be. A helyi és járás községbeli iparos és kereskedő társadalom tagjai által zsúfolásig megtelt iparlársulali tanácsteremben nyitotta meg Boldoghy Gyula elnök a társulat V. évi közgyűlését. Az iparhatóságot Soltész Pál h járásfőnök, iparhatósági biztos képviselte. A szokásos üdvözlések u án Ivánfy Géza titkár olvasta fel az 1929. évre vonatkozó jelentését. Az évi jelentés átfogó keretben vázolja az 1929. évi társulati működést és különösen kiemeli a katasztrofális válság okozta ipari és kereskedelmi veszleségekef, amelyek számos ipari és kereskedelmi exisztentíiái sodortak a lönk szélére. A jelentés elfogadása után Soltész Pál h. járásfőnök, Iparhatósági biztos szólalt fel, és az egész közgyűlés figyelmét lekötő, észrevehetóleg hatást kiváltó tartalmas és formás beszédben mutatott rá az ipartársulall szervezetek munkásságának szükségére és az iparos, valamint kereskedő társadalom igazi javát
