Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-06 / 132. szám

1930. november 6.

«KOMAROMI LAPOK»

5. oldal.

A búza ára felére esett, a kenyér még mindig olyan drága, mint tavaly.

Pozsonyban tiz fillérrel lett olcsóbb

a kenyér.

— november 5.

A pozsonyi pékek elhatározták, hogy eddigi merev álláspontjukból engednek és

a kenyér árát további tiz fillérrel csökkentik.

így Pozsonyban a kenyér ára jelenleg 1 korona 90 fillérről

1 korona 80 fillérre szállt le. Ilyen olcsón eddig a kenyér Szlo-Mindenkinek közös érdeke, hogy a drágaságot valamíképen leküzdjük és e tekintetben a fogyasztók közös tábort alkotnak. A búza, amely még az elmúlt évben 200 koronába került métermázsánként, ezidén száz százalékkal olcsóbb lett, mindenki azt várta tehát, hogy a búza árának esése után a kenyér is ugyanolyan arányban olcsóbb lesz. E helyett pedig az történt, hogy a kenyér és a sütemény ma, a felére leesett búzaárak mellett is majdnem ugyanannyiba kerül, mint tavaly. A drága kenyér kétségtelenül egyik főokozója annak, hogy

amikor a raktárak zsúfolásig

telve vannak, a lakosság tömege

A tiszta búzalisztből készült pékíérmékre nem vonatkozik a rozstörvény.

A járási hivatalnak a jegyzői hivatalhoz, a csendőrállomásokhoz, valamint a Járási Ipartársulathoz intézett rendelkezése szerint a tiszta búzalisztből készült kenyér sütésének lehetőségét nem zárja ki a 46/930. sz. törvény, ha egyébként a hivatkozott törvény 1. §-ában foglalt rendelkezések betartatnak.

Egyes vidékeken, mint a mienk is, a tiszta buzakenyér (kalácskenyér) sütése szokásos, az ilyen, kizárólag búzalisztből készült (kalács) kenyér tehát forgalomba hozható.

Arra azonban saját érdekébei kell ügyelnie az ilyen kenyeret ipaiszerüen készítő és kereskedésekbe! forgalomba hozó érdekelteknek,hog* a buzakenyér minden másfajta liszt keverése nélkül készíttessék. Mihelyt a kenyér oly lisztből készül, amely kevert, érvénybe lép a törvény 1, §-a, amely szerint a keverés csak 65%-ig kiőrölt rozs- és legfeljebb 10% búzaliszttel történhetik. A törvény hézagos rendelkezéseit magyarázó járási hivatali rendelet tehát tulajdonképen arra figyelmeztet,hogy vagy tiszta buzakenyeret, vagy a törvénynek megfelelően kevert lisztbői készült kenyeret hozzon az érdekelt iparos, illetve kereskedő forgalomba.

Bat’a leszállítja az árakat — növeli a gyártást

Bafa a mai hirdetésében a cipők árának jelentős leszállítását adja tudtuk Mint értesülünk, az árak leszállítását nagy előkészületek előzték meg, a munka tökéletesítésére, mind a műhelyekben, mind az elárusítókban, amelyek részére ez évben is több tízezer új, modern gépet vásároltak.

A mai árleszállítás alapja akar lenni a napi gyártás emelésének, amelyet a Bafa-gyár napi 100.000 cipőről napi

200.000 cipőre akar felemelni. A gyárvenszkó egyik városában sem kerül forgalomba s most már annak kellene bekövetkeznie, hogy

Pozsonyt kövessék a szlovenszkói városok.

Annál is inkább, mert a drágaság elleni küzdelem egyik legfontosabb etapja az élelmiszerek árainak olcsóbbodása, ami kedvezőbb megélhetési viszonyokat teremt.

nyomorog, a munkanélküliség egyre nagyobb arányokat ölt, egyszóval, hogy gazdasági krizis van. Az olcsóbbodási folyamatot a kenyérrel kell kezdeni.

Olcsó kenyér mellett feltétlenül meg javulna az általános gazdasági helyzet. A kenyér olcsóbbodása kétségtelenül maga után vonná a többi élelmiszer árának esését, természetesen az ipari cikkek sem vonhatnák ki magukat ez elől és igy általános olcsóbbodási hullám következnék be. Magától értetődik, ez az olcsóbbodási folyamat nem egy-két nap alatt játszódnék le, hanem esetleg hoszszabb ideig is eltartana, amíg az árak az egész vonalon leesnének.

fáshoz 30.000 munkás alkalmazására van szükség.

Az egészséges gazdasági élethez új, egészséges alapot kell keresni és ez az alacsonyabb ár és magasabb munkabér, ami a kereskedelem fellendülését és a lakosság boldogulásának emelését kell, hogy maga után vonja.

Amint a jelenlegi példa is mutatja, Bafa nagyon radikálisan halad azon az úton, amelyet 1922-ben megkezdett és amely helyesnek mutatkozott. A köztársaság lakosainak olcsó és jó cipőt hozott, megkétszerezte az üzem alkalmazottainak bérét, megtízszerezte az alkalmazottak számát és Európa legnagyobb cipőgyárává fejlesztette ki a Bata-Műveket.

— A 4000 ÉVES SÖLYOM-MUMIA TITKA. Baden-Powell tábornok, a világ cserkészeinek vezére, úgylátszik nagyon babonás ember. Legutóbb egy banketten beszédet mondott és beszámolt arról, hogy egy barátjának 1887 óta van egy egyiptomi eredetű bebalzsamozott sólyma. A sólyom-múmia egészen különös jelenség: minden háború kitörése előtt vérezni kezd. Egy hónappal a búr háború kitörése előtt, 1899-ben, vörösesbarna, vérszínű cseppek jelentek meg a múmián. Ez a véres csöpögés egészen a búr háború befejezéséig tartott, akkor megszűnt. A világháború kitörése előtt egy hónappal ismét vérezni kezdett a sólyom és ez a vérzés négy éven át tartott.

Baden-Powvell érdekes beszédéről boszámoltak a lapok és erre azután megszólalt a sólyom agg tulajdonosa, a 80 éves mr. Grant, aki valamikor nagy világjáró volt és rengeteg érdekes régiségeket gyűjtött össze.- NEHÉZ MEGINTERJÚVOLNI EINSTEINT. Londoni jelentés szerint: Einstein professzor nehéz ember — állapítják meg egyhangúan az angol lapok. Nagyon nehezen ad interjút. Mikor megérkezett Londonba és a Viktoria pályaudvaron kiszállt a vonatból, megrohanták a nagy angol lapok tudósítói. Valósággal testőrség vette körül Einsteint: annak az egyesületnek az emberei, amely Londonba hívta.

News Cronicle tudósítójának sikerült Einstein közelébe férkőznie.

—- Két kérdést tehet fel a profeszszornak, — mondta egy úr, aki a tolmács szerepét töltötte be Einstein mellett. — Az újságíró első kérdése ez volt:

— Milyen új tudományos elméleten dolgozik most?

Einstein kísérői ijedten és méltatlankodva összeráncolták homlokukat és aztán óvatosan közölték a merész kérdést a tudóssal... Einstein elmosolyodott, halkan mondott valamit és a tolmács közölte a választ:

— Einstein professzor nem felel tudományos vonatkozású kérdésekre.

Ez a tolmács egyébként mr. Wallrock, aki a magánéletben az angol zöldborsótermelő társulat elnöke.

— Szereti Einstein professzor a zöldborsót? — kérdezte viccesen az interjúvoló, mire mindenki nevetett. A felengedett hangulatban az újságíró újabb kérdést tett fel.

— Mi a célja a professzor londoni látogatásának?

Einstein elkérte az újságíró notetcszét beleírta angolul a választ (írni tud angolul, csak nem beszél):

— Azért jöttem Londonba, hogy szerényen hozzájáruljak az Orth-Oze társulat munkájához, amelynek célja, hogy segítsen a súlyos helyzetben levő keleteurópai zsidókon, javítsa egészségügyi és gazdasági helyzetüket, amely ma nagyon rossz.

Ez volt az első kérdés, amelyre Einstein felelt. Most következett a második.

— Mi a véleménye Bernhardt Shawról?

A professzor ismét felírta a választ:

— Nem vagyok irodalmi és művészeti szakértő. Csak azt tudom, hogy sok kellemes órát köszönhetek mr. Shawnak. Az ő humorának hatása alatt az emberek ma már szabadabban gondolkoznak az életről és annak problémáiról.

Ezzel kérlelhetetlenül be is fejeződött az Einstein-interjú.

— Riíornloít a fal. Súlyos szerencsétlenség történt Németszögyénben. Rasszmann István 65 éves földmives egy magas fal tövében állott, mikor a fal bedült és a törmelék maga alá temette Rasszmant. Mire a törmeléket lehányták róla, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy pár perc alatt kiszenvedett.

— H bőrgyárak köuetelései. Prágai jelentés szerint a csehszlovákiai gyáriparosok szövetségének bőripari osztálya a napokban tartott ülésén olyan értelmű határozatot hozott, amelyben a bőrbehuzatok, bördiszitések és bőrárura alkalmazott fémövezetek vámjának leszállítását követeli. Ezenkívül a bőrgyárosok a forgalmi adónak export esetén a visszatérítését is sürgetik. A bőrgyárak tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a fegyintézeteknél előállított bőráruval a rendes iparnak és kereskedelemnek tisztességtelen versenyt okozzon.

— VENDÉG FRAKKBAN, HÁZIASSZONY PIZSAMÁBAN. Az amerikaiak sok dolgot vettek át az angoloktól, többek között az előkelő társaságok szigorú ruhaetikettjét. Ha az ember egy családhoz meg van híva vacsorára és nem jelenik meg frakkban, illetve a legpompásabb estélyi ruhában — súlyos hibát követ el. Természetesen a házigazda és felesége is hasonló ünnepélyes öltözetben fogadják vendégeiket. Most azután kezd megváltozni ez a múlhatatlannak hitt tradíció. Kisebb vacsorákon, cocktailpartikon az a divat, hogy a vendégek továbbra is gálaruhában jönnek — a háziasszony pedig pizsamában fogadja őket. Ezzel nyilván azt akarja dokumentálni, hogy ő otthon van. E pillanatban a kötelező fogadó pizsama: sárga selyemnadrág, aranyhímzésű derék és prémmel szegélyezett aranybrokát kabát. Valószínű, hogy a jövő szezonban már a vendégek is pizsamában fognak megjelenni a felsőbb tízezer vacsoráján.-GYÓGYÍTÁS RÁDIÓHULLÁMOKKAL. A bécsi orvosegyesület pénteki ülésén igen érdekes beszámolót tartott Jelűnek professzor. Ismertette a jénai egyetemi klinika különleges kísérleteit. Jénában Esau professzor

rádióhullámokkal próbál bizonyos betegségeket gyógyítani. Általában a jénai klinikán most egy egész sereg orvos végzi ezeket a furcsa rádiókísérleteket. Már régebben rájöttek arra, hogy a rövid rádióhullámok megölték a közelükbe kerülő legyeket és egereket. Később nagyobb állatokkal is kísérleteztek és rájöttek, hogy ezek a rádióhullámok, kellőképpen adagolva és beállítva, jótékony hatással vannak a szervezetre. A rádióhullámnak hasonló hatása van, mint az erős hőbehatásnak. De még a legerősebb diatermikus kezelés is csak a test legkülsőbb felületére hat — a rádióhullámok behatolnak a szervezet legbelső mélyébe. Különböző belső gyulladásos betegségeket, daganatokat, sikerült már most is nagyon kedvezően befolyásolni a magas frekvenciájú i'ádióhullámokkal. Az érdekes beszámoló nagy feltűnést keltett és sokan azt tartják, hogy a jénai kísérletek bizonyos fokig igazolják Zeileist, agallspachi csodadoktort, aki maga is magas frekvenciájú sugarakkal próbált gyógyítani.

—* ÓRIÁSI ADOMÁNY TUDOMÁNYOS KUTATÁSRA. Rockefeller megint alaposan hóna alá nyúlt a német tudományosságnak. Közel 24 millió Kc-t adott két tudósnak: Lane, berlini egyetemi tanárnak, aki egyúttal a Vilmos császár intézet fizikai osztá*lyának igazgató-helyettese és Warburg Ottónak, aki a Vilmos császár intézet biológiai osztályának tagja. Az adomány arra szolgál, hogy a kél tudós által megindított nagyjelentőségű kutatások tovább folytathatók legyenek. Lane 17 évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a röntgenfény is úgy viselkedik, mint a közönséges fény, vagyis, hogy elhajlásra és interferálásra képes. Az ő zseniális gondolata volt az, hogy a röntgenfényt vékony kristálylemezen vezette át. Abból a feltevésből indult ki, hogy a kristályban az anyag legapróbb részei, a molekulák vagy az atomok szabályos rácsszerűen vannak elhelyezve és ezekbe az apró porcikákba a röntgenfény beleütközik és így elhajlást szenved. A gondolatot tett követte és a kísérlet teljesen sikerült, gyönyörűen igazolta Lané sejtését. A röntgenfény ilyen módon elárulta, hogy éppen olyan hullámos, mint a közönséges fény, csakhogy a hullámai tízszerte kisebbek. De egyúttal elárulta azt is, hogy milyen szerkezete van a kristálynak, melyen áthalad. A röntgenszem ettől fogva nemcsak az emberi szervezet belsejének a titkát tártaiéi, hanem az anyag belső szerkezetét, az anyag legapróbb részeinek elhelyezkedését is megmutatja. Azóta ez a művészet, az ú. n. röntgenspektroszkópia hatalmasan kifejlődött. Ma már nemcsak a kristályok, hanem egyéb, a technikában fontos anyagoknak, a fémeknek, a gumimnak, a cellulózénak stb. a belsejét is röntgennel kutatják. Beláthatatlan perspektívája nyílik annak a kutatásnak, amely Lane vezetésével most meg fog indulni. Éppen ilyen jelentősége van, sőt talán még ennél is nagyobb Warburg kutatásainak. Az orvosi tudomány legaktuálisabb kérdésével, a rák problémájával foglalkozik ez a fiatal tudós. Kikutatta a ráksejtek légzését és a ráksejtekben fellépő anyagcserét. A ráksejtek életének beható kutatásától remélhető, hogy az emberiség e pusztító nyavalyája fölött talán úrrá lehet a tudomány. A Rockefeller-féle kivételesen nagy összeg bizonnyal megtenni a gyümölcsét.

— BETEG FOGAK fájdalommentes meggyógyítását vagy kihúzását, valamint első fogakra arany koronák helyett a legújabb fehér zománc koronákat, továbbá mindennemű mtífogakat a legmodernebb amerikai rendszerek alkalmazásával készítem. Miután külföldről nagyobb mennyiségű fogászati anyagot jutányos áron szereztem be, módomban áll fogászati munkálataimat mérsékeltebb áron, előnyös fizetési feltételek mellett, több évi jótállással készíteni. Balogh G. Komárno, Klapka tér 7.

A azerkesztélért a főszerkesztő > felelős.

Lapkiadó. Spitzer Béla.

Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom.

Miért olcsó a búza és miért drága a kenyér?