Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-28 / 128. szám

128- «aufi.m.

«Tedd, 1930, október SS

Otveriegyodik évfolyam.

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egfss évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kő. Egyesszám éra 1 borozza.

I Imii talni.

Komárom, — október 27.

A két magyar párt, melyeknek politikai célkitűzései teljesen egyeznek és csupán világnézeti különbségek választják el egymástól, szombaton Losoncon találkozott és és közös pártértekezletet tartott. Ez a közös pártértekezlet többel végzett két óra alatt, mint esztendőknek tárgyalásai. Megegyezett egy fontos elvi kérdésben, Szlovenszkó autonómiája ügyében és politikai eljárásában az autonómia gondolatának minél hathatósabb propagálása érdekében, továbbá megegyezést létesített arra nézve is, hogy a két párt gazdaságpolitikai és kulturpo itikai kérdésekben együtt halad és meg is választotta erre a célra közös szerveinek tagjait.

Kétségtelen, hogy igen fontos ennek az egyezménynek az egész irányvonala, mert alapját az autonómia alkotja, nem az az autonómia, amelyet a néppárt és vezére, ez a politikai hangulat-ember hirdetett, hogy Szlovenszkó a szlovákoké, hanem az autonómia igazi és becsületes, jószándéku gondolata azon a megállapításon nyugszik, hogy Szlovenszkó a szlovenszkói nemzeteké. Ebből a megállapításból folyik azután minden egyébb következmény.

Első sorban Szlovenszkó gazdasági ügyeinek a teljes elhanyagoltsága és lezüllése indította pártjainkat, hogy létesítsenek egy közös gazdasági szervet, amely mint a két páitnak gazdasági a osztálya fog működni és irányítani fogja a gazdaságpolitikai útirányát pártjainknak. Hogy ezzel a bonyolult üggyel teljes felkészültséggel foglalkozhassál Prágában magyar közgazdasági tudományos intézetet létesítenek, amely az anyag és adatgyűjtéssel, a vonatkozó sajtótermékekkel és irodalmi müvekkel felszerelve nemzetközi nézőpontból is tanulmány tárgyává teszi a közgazdaság helyzetét és ebben a kérdésben törvényhozóink éppen úgy, mint a pártok többi gazdasági szervei is megkapják a nekik szükséges erkölcsi támogatást és irányi tást. Ugyan ilyen közös szakosztálya lesz a két pártnak az iparügyi szakosztály is, amely főleg Szlovenszkó kisiparának, de legyengült és halódó nagyiparának ügyeit is felkarolja és azokkal a legbehatóbban foglalkozik.

Nem lehet kétsége?, hogy éppen a közgazdasági terület az, amely ma a legfontosabb, mert élet-halálharc folyik ezen a téren a megélhetésért és a létért. Ha valahol vannak közös érdekei a magyar nemzeti kisebbségnek és a hozzá csatlakozó németségnek és a mézesmadzaggal

Alapította; TUBA JÁNOSFelelős főszerkesztő: GAÁLGYULAdr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: AiAPY OVULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND.

elkábitott, de kijózanodott szlovákságnak is, az a gazdasági terület. Ezen dől el jövendő sorsunk és megmaradásunk vagy löldonfutóvá lételünk nagy problémája. Ide tehát most embeivk kellenek a gátra, hogy azok megakadályozzák a gazdasági válság reánk szakadt pusztító árvizét és megvédjenek ben nünket a végve^zedelemiől.

Az életrehivott kultúrpolitikai szakosztály isméi olyan közös sz rve lesz a két pártnak, ame.y kisebbségi kultúránknak megvédését szándékozik minden törvényes eszközzel biztosítani Küzdeni fog a megsemmisítő iskolapolitika ellen,amely az úgynevezett kisebbségi iskolák létesítésével akarja a magyar iskolát megfojtani. Ezek a kisebbségi iskolák természetesen mind szláv iskolák. Ahol magyar kisebbség él, olt az nem számíthat arra, hogy a saját adójából gyermekei részére magyar iskola vagy osztály létesüljön. Az iskolapolitikán kívül ennek a szakosztálynak kell megoldani a felső oktatásban részesülő magyar ifjúság forrongó kérdéseit is, de hatásköréhez fog tartozni lelkészeinknek a védelme is az állami közegektől való megokolatlan zaklatásokkal szemben és az egyházpolitikai téren felmerü ő kérdések megvitatása és előkészítése.

Hogy a két pártot ez az összefogás megerősíti és politikai súlyát emeli, az nem lehet kétséges. Az a kormánypolitika, amely eddig nem akart tudomást venni kisebbségi mozgalmainkról, a jövőben erre kényszerítve lesz, mert az igazság erejével szemben nem lehet az elzárkózás politikáját folytatni, az olyan, mint a rádium, amelynek sugarai áthatolnak a tárgyak kemény anyagán is.

Ezektől a szervektől,amelyek mint politikai szervek,te'jesen elkülönítve működnek a gazdasági érdekképviseletek és a magyar kulturális egyesületek, amelyek a gyakorlati épitőmunkát végzik a magyar kisebbség körében. Ezek irányítását a társadalmi szervek végzik, amelyekben maga a magyar közönség választott tagjaival van képviselve. A politikai pártoknak ez az összefogása azt jelenti, hogy a munkakészség és teljesítmény fokozásával kell számolnunk, ami mindenesetre örvendetes jelenség a magyar nemzeti erőgyűjtés szempontjából. A régi német közmondás, getrennt marschiren, zusammen schlagen, a harci életnek volt a jelszava. Álvitf értelemben azonban ma is érvényes, amikor minden legcsekélyebb jogot és kedvezményt úgy kell kiharcolni.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, október 27.

Az igazságügyi miniszter a rendtörvény szélsőséges •magyarázatáról.

Az igazságügyi tárca költségvetésének vitája során Meissner dr. igazságügyminiszter is felszólalt és válaszolt az elhangzott kérdésekre és panaszokra. Beszédében többek között megemlékezett a köztársaság védelméről szóló törv.végrehajtásáról és beszámolva a lapelkobzásokról, bejelentette, hogy az 1929. évben szeptember 30-ig 2489 újságot koboztak el, ezzel szemben az idén csak 1989-et, vagyis 21 százalékkal kevesebbet. Felfogása szerint lapelkobzásnak csak ott van helye, ahol erre komoly okok állanak fenn és beismerte a miniszter, hogy történ tek olyan lapelkobzásqk, amelyek nem voltak megokoltak, viszont gyakran átengedtek olyan közléseket, amelyek az állam ellen irányuló sértéseket és büntető cselekményeket tartalmaztak. Az elkobzások számának csökkenése vonatkozik Szlovenszkóra is. A miniszter kijelentette, hogy nem ért egyel a köztársaság védelméről szóló törvény bizonyos szélsőséges magyarázatával sem, ahogy az gyakran mutatkozik a gyakorlatban. Erre nézve megfelelő

utasításokat fognak kiadni. Az igazságügyminiszter beszéde folyamán bejelentette, hogy előkészületben vannak a sajtótörvényről, valamint a becsületsértésről és a zsurnalisztikában működő személyek viszonyairól szóló javaslatok is. A sajtójavaslatot még ez évnek vége előtt a parlament elé fogják terjeszteni.

A háború előtti és a mostani adókvóta.

A képviselőház legutóbbi ülésén folytatták a gazdasági vitát, amelyben Schollich német nemzeti párti képviselő beszédében rámulatott arra, hogy a kormánypártok azért nem tudnak semmit sem fenni az agrárválság enyhítésére, mert nem az öszpolgárság szükségleteit tartják szem előtt, hanem mindig csak a saját párljuk érdekelt. így tehát a gazdasági válság egyre nő. Elitéli az adóemeléseket, mert ma csak annak a hire is, hogy újabb adókat akarnak életbeléptéin!, óriási nyugtalanságot és elégedetlenséget kelt a lakosság körében. Ehelyett takarékoskodni kellene az állami kiadások terén, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy a lakosságot fejenként 214.28 koronával terhelik a meg hadügyi^ kiadások. Angliában a hadügyi kiadások a költségvetés 14

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

százalékát, Franciaországban 21, Olaszországban 22 és Csehszlovákiában 25 százalékát teszi ki. Takarékoskodni kellene a külügyi költségvetés terén is ahelyett, hogy az adókat emelnék. A háború előtt az adókvóta fejenként 5b.70 korona volt, 1919-ben 144.90 korona és 1928 ban már 780 60 koronára emelkedett, ami a háború elölli adókvótának tizennégyszerese.

SzülU5 Géza dr, nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügye.

A képviselőház pénteki ülésén kiosztott nyomtatványok közi szerepelt a mentelmi bizottság jelentése Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő egyik mentelmi ügyéről. Az ügyészség ugyanis Szüllő Géza dr. mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Deáki községben, az elesefj hősök emlékoszlopának leleplezése alkalmával mondott beszéde miatt. A mentelmi bizottság nem javasolja Szüllő Géza dr kiadatását, mert nem talált alapot az ügyészség megkeresésére nézve.

Benes külügyminiszter a Jugoszláviával való kereskedelmi kapcsolatról.

A külügyminiszter interjút adott egyik belgrádi lapnak, amelyben a kisanlant gazdasági együttműködéséről beszélt. Benes mindenekelőtt kijelentette, hogy a kisanfant államok gazdasági együttműködése a szinajai konferencián nyert alapot. Ennek pozitív eredménye az, hogy a jelenvolt miniszterek megállapodtak abban, hogy mindenekelőtt a kisantant két agrárjellegű államának, azaz Jugoszláviának és Romániának viszonyát kell rendezni oly értelemben, hogy külkereskedelmi politikájuk koordinálódjék Csak ezután hozhatók összhangba törekvéseik a csehszlovák köztársaságéval, mint nagyipari államéval, amelynek azonban igen fejlett főldmivelése is van és ennek a szükségletei sem mellőzhetők. A jugoszláv és román kormány a szinajai tanácskozásokon meghagyta szakértőinek, hogy dolgozzanak ki egy vámpolitikai egyezményt, amelyet kereskedelmi szerződés pecsételne meg. Ez az egyezmény átmeneti stádium lenne a két állam vámuniója felé. Nem tagadható, hogy a köztársaság és Jugoszlávia közölti közvetlen gazdasági kapcsolatok lényegesen klmélyithelők volnának az 1928. évi kereskedelmi és hajózási egyezmény vámtarifális részeinek kiegészítésével. Nincs kétség afelől, hogy jóakarat mellett kölcsönösen segíthetnék egymás termelésit. Azonkívül még sok eszköz és intézkedési mód van, amelyet eddig nem használtunk ki vagy csak igen kis mértékben véltünk igénybe, amely alapján szorosabb gazdasági együttműködés volna kiépíthető.