Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-25 / 127. szám
1930. oVlóber 25. cKOMAROMI LAPOK» 5. oldal. Komárom vármegye eltűnt, elpusztult községeinek története. Dr. Baraoyay József legújabb történeti munkája Ha régi, elsárgull írásokat, régi okleveleket olvasunk, nem egyszer találunk olyan falu-, városnevet, amelyet manapság már hiába keresünk a (érképeken, azoknak már semmi nyomuk sincsen, legfeljebb egv-egy dűlőnév, halárrész neve tarioíta fenn az emléküket és nem egyszer ezek a dűlőnevek is csak a nép ajkán élnek még. Ezek mind egy egy elpuszlulí falunak, községnek elmosódott emlékei. Komárommegye területét is sűrűn tarkilják az ilyen elpusztult községek, falvak elmosódott nyomai Komárom vármegyének régi, hűséges krónikása, dr. Baranyay József, a helyi löríénetirás e kiváló tagja, ezeket a komárommegyei elpusztult, eltűnt községeket, falvakat gyöjtölte össze, de nemcsak a neveket sorolja fel, hanem megirja ezeknek az eltűnt községeknek a történetét is. Kél évtizedes szorgalmas adatgyűjtés eredménye ez a minden elismerést megérdemlő munka, amelynek közlését legközelebb elkezdjük lapunk hasábjain. A régi Komárom vármegyének úgyszólván nincs egyetlen egy községe sem, amelynek halárában dr. Baranyty József hangyaszorgalmú gyűjtése ne mutalna ki egy, eselleg több elpuszlulí községet is. Csodálatosan n8gy a száma a komárommegyei eltűnt községeknek, hiszen Komárommegye úgyszólván a hadak utján feküdt és a török-tafárpuszti fásokon kivül a bécsi császár felszabadítói?) és adószedő hadseregének embertelen bánásmódja és pusziifása talán több községet törölt el a földszinéről, mint a laikusok hinnék. A mai történetírás egyik föltétele, hogy előbb a helyi történetekéi kell megírni és ezek azok a téglák, kö vek, amelyekből azfán fel lehel építeni egy nagyobb terület történetének az épületét, a történelmi csarnokát. Dr Baranyay József már soksok ilyen téglát követ hordok össze, amikor megírta a Réqi Csallóköz cimü könyvét és amikor összegyűjtött a már úgyszólván egészen eltűnt ősi népfoglalkozás, a csallóközi aranymosás még megmenihetö emlékeit és azt könyvben is kiadta, amikor megírta a komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó történetét, és megírta a Komárommegyében a a rómaiak korától egész napjainkig megfordull fejedelmi személyek, diplomáciai kövelek utazásait és itttartózkodásait és megirta a régi (az ősidőktől kezdve) utazóknak komárommegyei élményeit, kalandjait. Könnyű azt mondani, hogy mindezeket megirta dr Baranyay József, de tessék arra is gondolni, hogy egy-egy ilyen munka megírása évtizedes adafgyüjtést igényel. Dr Baranyay Józsefnek ezek a könyvei mind erős pillérei lesznek a régi Komárommegye megírandó történetének. Aki a helyi történetírásra adja a fejét, az ne számítson nagy, országos sikerekre, de hála Isién, ezekben a helyi hislorikusokban a munkakedvet a szülőföld iránti nagy, nagy szeretet fűti és biztatja, és dr. Baranyay József is ezek közül való. Ö sose számifolt a gratulálók, az elismerő cikkek, kritikák sokaságára, ö nagyon boldog volt, amikor egyik könyvéről, a Csallóközi Aronymo ás’ól egy országos nevű tudós, dr Ortvay Tivadar a Századok cimü történelmi folyóiratban egy egész nagy cikket irt és pedig meleg, elismerő hangon, és nagyon boldog, amikor egy-egy könyvéről Komárom nagynevű szülöttje, az európai hirü törlénelludós, dr. Takács Sándor pár A komáromi pénzügyi kirendeltség most, a napokban küldette széjjel a forgalmiadé hátralékok befizetésére vonatkozólag a felhívásokat az egyes kere kedőknek, orvosoknak, ügyvédeknek stb., egyúttal figyelmeztetve a feleket arra, ho?y a forgalmiadó hátralékot kötetesek ti zennégy napon belül megfizetni, ellenkező esetben ötezer korona erejéig terjedő pénzbírsággal sújtják. A forgalmiadó különben is általában az az adófajta, amelynek eltörléséért a kereskedő életben legtöbbször szállnak sikra és a komáromi kereskedői körökben most kínos sondot keltett ez a túlságosan szigorú iniézkedés, annál is inkább, mert tudvalévő, hogy az adóhivatalok utasítást kaptak, hovy azevyéb — nagyobb tételű adóhátralékoknál is lehetőleg simán járjanak el a kö-Saját ludósiíónktól. A komáromi rendőrség a napokban egy notórikus vonalfosztogaíót felt ártalmatlanná, aki a terhelő bizonyítékok súlya alatt kényleien volt bevallani a fosztogatást. Okfóber 20-án éjjel Érsekújvár felől jövő fehervonatof a halódik és hetedik várerőd között Ismeretlen fellesek megdézsmálták. A vonat ekkor már egészen lassan haladt, úgy hogy a vagonról a plombái könnyű szerrel ludfa az illető felles leszakiíani, ami uíán a vagónból ellopott hat tekercs zsákanyagof, amelynek érléke 2500 koronát is meghaladja. A rendőrség a feljelentés ulán azonnal széleskörű nyomozást indított és nagynehezen sikerült megállapítani egy tanút, aki homályosan emlékezett arra, hogy a jelzett időben a hatodik és a hetedik várerőd közölt a vagonra valaki felugróit és látta, hogy az illető egyén valamit ledob onnan, azonban a dologgal nem törődött tovább. A rendőrség ezen a nyomon elindulva a hatodik és hetedik várerődben lakó gyanús személyekre lett figyelmes, majd a gyanú konkréfizálódoft Rigó Mihály nevű büntetett előéletű huszonnyolc éves kereskedelmi ulazóra, aki a halódik erődben lakik Kürthy József huszonegy éves szabósegéd sógoránál. Rigó Mihály a vonatfosztogatást tagadla, de amikor a rendőrség bűnügyi deteklivjei meleg, elismerő sort ir levelében és boldog, ha az olvasók közül azoknak, akik szintén ragaszkodnak a szülőföldhöz, az ősi röghöz, kellemes érákat szerzelt helyi történelmi munkájaival. Amikor bejelentjük lapunk hasábjain megjelenendő legújabb lörléneti munkáját dr. Baranyay Józsefnek,örömmel hívjuk felolvasóink szives figyelmét már előre erre és mi, aki már áílapoztuk az értékes munka kéziratát, megjósolhatjuk, hogy nagy érdeklődéssel fogják olvasni azok, akiknek ilt ringolt a bölcsőjük. zönségge), mert a mai nyomasztó gazdasági helyzet belátásra kényszerít. Kereskedők, iparosok, ügyédek, orvosok tudják a legjobban, hogy ma a követeléseket még peresités utján is hihetetlen nehézségekbe ütközik behajtani és így tulszigoru az a fe nyités, hogyha valaki nem fizeti be két hét alatt a forgatmiadó hátralékot, úgy mindjárt súlyos — ötezer koronáig terjedő pénzbirsággal — sújtsák Remélhetően mindezt a pénzügyigazgatósági kirendeltsé? is be fogja látni és tulszigoru intézkedésével nem kívánja a lakosságot felesleges pénzbírsággá' sújtani, mert a felek bizonyára eleget tesznek kötelezettségüknek, mihelyt arra mód juk van. a padláson megtalálták a hat tekercs zsákanyagof, kénytelen volt bevallani tettét Rigó Mihály ezufán előadta, hogy a lopást egyedül kövelfe el, azonban a zsákanyag hazaszállításában segédkezeit neki sógora, Kürthy József is Rigót a rendőrség lefaríőztaifa, Kürlhyt szabadlábon hagyta, tekintettel arra, hogy felesége súlyos beleg, azonban a rendőrség Kürihy ellen is megindítja a büntető eljárást. Ugyancsak hasonló körülmények közölt elíünt akkor arról a vonalról három zsák búza is, amelynek ellopását a rendőrség szintén Rigó Mihályra gyanítja, bár a nyomozás erre vonatkozólag nem mulatott fel terhelő bizonyítékokat Rigó Mihály ellen. Vasvfiláva! és lugkoveS védte meg egy ekecsi házaspár a becsületét. — október 25-én. A komáromi kerületi bíróság a napokban vonta felelősségre súlyos testi sértés büntette miatt Varga Lajost és Varga Lajosnét, mindketten ekecsi lakosok. A vádirat szerint ez év január havában Varga Lajos Lukovics Józsefet vasvillával megtámadta, Varga Lajosné ped g lúggal arcon öntötte, ami által Lukovícsnak húsz napon túl gyógyuló testi sértést okoztak. A vádlottak kijelentették a tárgyaláson, hogy nem érzik magukat bűnösnek, mert a terhűkre rótt bűncselekményt önvédelemből követték el. Varga Lajos kijelentette, hogy a sértett előbb késsel támadott reá és csak azután bántotta amikor a kést sikerült kezéből kicsavarnia. Varga Lajos előadta, ho^y a sértettet azért öntötte le lúggal, mert az a női becsületében bántotta. A kihallgatott tanuk terhelő vallomásai után a biróság az enyhitőszakasz alkalmazásával Varga Lajost miután már büntetett előéletű, feltétlenül, Var*a Lajosnét peditr feltételesen fejenként tiz napi fogházra ítélte el. Az államügyész súlyosbításért jelentett be felebbezést, a vádlottak megnyugodtak az Ítéletben Ä President Masaryk vizrebocsátásánál az elmaradhatlan bankett sokáig szóbeszéd tárgya volt Komáromban. Elvéé re egy kétszázötven koronás terítékű bankett olyan ritkaságszámba megy, hogy ame'lett nem lehet közömbösen elmenni. Nem is tudták sokan elképzelni, hogyan lehet egy ebéd árának ennyibe kerüini, mert ez olyan nagy összeg, hogy ebből egy hónapig is megél egy szegény ember, ha ebédet és vacsorát eszik Ma nem is igen jut ennyi nekik, amikor nincsen rávaló költség és kereset. Hát persze, ha Carlton konyhafőnöke jön le Komáromba és a pia. cérsereg, akkor azután a finom ételek és itatok, meg a márka eléri a terítékenként való kétszázötven koronát. Ezt a hajóépítő Skoda-cég fizette és ennek az ára természetesen bele van kalkulálva az őrhajó építési költségeibe is. A komáromi munkanélkülieknek azonban méeis igazuk van, ho y amikor a gazdasági válság a világ egyik végétől a másikig ér.'még sem volna szabad ilyen dáridókat csapni még Skodáéknak sem, ahol annyi a pénz, hogy nem tudják mit csináljanak vele. Ez a tömérdek pénz, amibe a bankett került, egészen határozottan merjük állítani, hogy jótékony célra fordítva, sok-sok szegény embernek válhatott volna segits gévé Nem tartjuk számon, hogy mennyit adott a Skoda hajóműhely jótékonycélra Komáromban, amióta itt hajókat épít, de azt tudjuk — amennyire ismerjük President Masaryk meggyőződését elvből és beszédeiből — hogy neki sokkal jobban esett volna, ha ezt a bankett költséget nem a Carlton szállodának fizetik ki, hanem odaadják a komáromi népkonyhának, ahol minden terítékből ötven ember kapott volna ebédet. Ami pedig az őrhajó vizrebocsátását illeti, itt már sokkal nagyobb hajókat is bocsátottak a vízre kétszázötven koronás terítékű bankett nélkül és megelégedtek esty pohár sörrel és egy régimódi, jól ropogó sóskifiivel a vendégek. Pedig akkor még nem is evickéltünk nyakig a demokrácia levében és az emberek me.nagyságolták és méltóságozták egymást és rendjeleket viseltek a gomblyukaikban. Az élet azóta megváltozott, mert kisebb hajókat is sokkal nagyobb bankettekkel ünnepelnek. Ebben a fordított világban ez ne lepjen meg senkit se. A kétzsázötven koronás bankett a legarísztokratikusaob valami, ami csak elképzelhető, amelyen Komárom polgári lakosságából csupán négy csehszlovák áilami tisztviselő volt hivatalos. Mi, akik nemcsak demokratáknak valljuk, de érezzük is magunkat, ilyen bankettekről még nem hallottunk. Elvégre Komáromban nincsen Fifth Avenue, mint New-Yorkban és Astoria hotel sem, ahol az ilyenek napirenden vannak. Skodáék sincsenek itt és csak nagynéha jelennek meg itt, ha parádé van náluk Ha itt élnének a közelünkben még a katonai kaszinó is Waldorf- Astoriá-vá változnék, amelyben az itteni koldussorba került őslakosok jelentkezhetnének az eszcájgpucoló állásra, amely tudvalevőleg a milliomosság első lépcsője. Quidam, A forgalmiadó hátralék szigorú behajtását rendelte el a komáromi pénzügyi kirendeltség. — Saját tudósítónktól. — — október 24-én. A rendőrség a 6-ik várerődben letartóztatott egy vakmerő vonatfosztogatót — október 25 én.
