Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-21 / 125. szám
19B0. október 21. «KOMÁROMI LAPOK» 5. oldal. Az iparos zárórája A Komáromi Lapok tek. Szerkesztőségének Nem a magam, de igen sok velem együtt érdekelt iparostársam nevében kérem az alábbi soraim szives közlését : A K L. szombati száma hozta meg számunkra a nagy ajándékot, hogy végre rendezte a hatóság a zárórát. Magunk is sokszor kifejeztük azt a reményünket, hogy végre mi is kapunk pár óra pihenési időt. No most itt van a záróra rendelet. De, amint sok iparostársam is megállapította, minket, iparosokat ez a záróra rendelet nem érinthet. Mert nekünk nincsen üzletünk, mint a kereskedőknek. Valószínűleg erre nem gondoltak odafenn az országos hivatalban, amikor a rendeletet kiadták. Mert pl. hány szabónak, cipésznek, vagy más iparosnak van olyan műhelye, amely véletlenül az utcára néz, vagy mert nem tudott kapni másutt, hát az ilyen iparos egy véletlenül üres üzlethelyiségbe vonult be műhelyszerszámaival. Ilyen iparosok például a női kalaposok is, de van tudtunkkal bádogos, műszerész és egyéb iparos is, akik ilyen „nyílt" üzletekben végzik ipari munkájukat. Hogy az ilyen ipari műhely kívülről üzletnek látszik, az tévedés. Mert az iparosnak a helyisége műhely és az van kétfelé választva, de csak éppen azért, hogy ha véletlenül betéved (mert bizony ma csak véletlenül tévednek be a vásárlók sajnos) egy rendelő, hát legalább le lehessen ültetni. De ez a helyiség is műhely, hiszen ott dolgozik rendszerint a mester, végzi az ipari munka egyikmásik részét. Az iparosoknak tehát nincsen üzletük. De meg mást is meg kell mondani. A záróra hirdetményben az van, hogy „ezen szabályozás vonatkozik mindama irodahelyiségekre is, amelyek üzleti helyiségekkel kapcsolatosak". Nem is lehet csodálkozni azért azon, hogy az iparos most azt sem tudja fiu-e vagy lány, akarom mondani üzletes-e, kereskedő-e, vagy iparos. Mert hogy iparos, az szent, hiszen az iparos egészen más, mint a kereskedő. Az iparos készíti az iparcikket, a kereskedő meg csak eladja. Mivel mi iparosok nem akarjuk kitenni magunkat zaklatásnak és büntetésnek, azért tisztába szeretnénk lenni ezekkel a kérdésekkel, meg azzal is, hogy hát a reggeli takarítási és esti takarítási időt hova számíthatjuk, mert azt az időt, amig egy iparosműhelyben a sok limlomot, anyaghulladékot, szemetet összesöprik esti zárás előtt és reggeli nyitás előtt, hát valahogyan rendezni kell. Erre bizony minden műhelyben kell fél-fél óra De általában az esti zárá3 is igen meg van szorítva, hiszen igy az inasgyerekek semmit se fognak tanulni, mert majdnem minden délután már négy órakor készülődnek az iskolába, ott vannak hét óráig. Mi marad akkor nekik a műhelyi tanulásra ? Reggel nyitunk 8 órakor, a déli másfél óra pihenés után este 6 órakor zárunk, igy éppen 8 és’fél óra marad csak munkaidőre. Jól van, de ebből az inas szinte naponta iskolában tölt 2 órát, hát csak 6 órát dolgozik. így igazán nem lehet inast tartani ebben a drága világban. Mi iparosok már kérdezősködtünk az ipartársulatban, de ott sem tudják másképp a rendeletet magyarázni, mint az írva vagyon, de elismerheti mindenki, hogy mi, akik érintve vagyunk ezzel, s mi ismerjük a közönséget is legjobban, mi látjuk és érezzük, hogy a rendeletnek egyes pontjait tisztázni kell már csak azért is, hogy az ártatlan iparosokat ne érje büntetés. A nyilvánosság elé visszük a bajunkat, remélve, hogy igy a mi egyszerű iparos szemünkben tisztázatlan kérdés tisztáztatni fog. Fogadja a tek. Szerkesztőség tiszteletünket. Egy iparos. Nyolc napi fogházat kapott, mert a cseh nemzetet sértő dalt énekelt. Rendiörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétségével vádoltan került a komáromi kerületi bíróság elé Husvélh József nagymegyeri lakos, mert ez év februárjában a cseh nemzetre nézve sértő dalt énekel. A vádlott tagadla a sértő dal éneklését de a kihallgatott tanuk igazolták a vádat és ez alapon a kerületi bíróság nyolc napi elzárásra ítélte el a vádlottat, aki felebbezett az ítélet ellen. Franciaország gastronómiai térképe, A franciáké a világ leghíresebb, legfinomabb és legváltozatosabb konyhája. A franciák általában nagy ínyencek, náluk alakult ki először az úgynevezett ételesztétika és konyhaművészet. Hogy milyen nagy inyenckultusz van Franciaországban, arra a legjobb példa, hogy most elkészült Franciaország gastronómia térképe, A legelőkelőbb folyóirat, az Illustration közli a térképet, amelyet egy Bourguignon nevű volt konyhafőnök szerkesztett „Curnonsky, a gasztronómusok fejedelmének" védnöksége alatt Hogy ki ez a fejedelem, arról nem tudunk meg többet, viszont annál tanulságosabb és érdekesebb a térkép Először is: Franciaország egész tengerpartja sűrűn tele van írva. Minden kis öbölnél nagy betűk hirdetik, hogy ezen a ponton milyen Ínyencségeket nyújt a tenger, az osztrigától kezdve a különböző rákokig, a heringtől a sole-ig. De még érdekesebb Franciaország szárazföldjének beosztása. Vörös színfoltok jelzik a vörösbort termő vidékekeket (Burgundia, Bordeaux, a Leire völgy és Touraine világhírű szőlőhegyei), a sárga foltok pedig a fehérbort termő vidékeket, azután mindenütt megtaláljuk azokat a beírásokat, amelyek jelzik, hogy az egyes vidéken milyen gyönyörűségeket szállítanak a francia konyhára. Rouen táján remek kacsát tenyésztenek, ugyanitt híresek a cukrászkészítmények és a briósok. Lisieux sajtjáról és szárnyasairól hires. Általában egész Normandiában vastag betűk hirdetik a tojást, a vajat, a szárnyast, a marhahúst, az almát, a körtét. Párizs alatt a következő szöveg büszkélkedik: „A világ gastro nómiai központja“. Calais halkonzervjeiről hires, Montreuil szalonkapástétomáról, . Amiensben remek makarónit készítenek, Soissons zöldbabjáról nevezetes, a Bretagnei vidék birtokaival, tejével, káposztájával és halleveseivel büszkélkedik. Orleans: ecet, vadak, Bloisz: spárga, Tours: világhírű vagdalt hús, Nantes: édességek, Bery; csirke, Nivernais: hizlalt sertés, Burgundia: májpástétom, töltött malac. Dijonban készítenek egy rákspecialitást, amelyet a legutóbb Budapesten járt franci* idegenforgalmi főbiztosról neveztek el: Homard á la Gaston- Gerard. A Franche-Comtéban készítik a hires „gróji sajtot" (Gruyére). Chalons sur Marne mellett, a marnei csata színhelyén, kitűnő dinnye terem, ugyanott remek sört is főznek Verdun befőtt gyümölcseiről hires, Troyes a hurgáiról, Sedan nemcsak a nagy francia vereségről, hanem csokoládéjáról, Lyon a hires lyoni virstliről, Aunis tartomány csigalevesérői, Perigueux fogolymájpástétomjáról és gombával töltött pulykasültjéről, a hires Gascognevidék rengeteg húskonzervéről, szalámijáról és remek káposztaleveséről. A baszk-vidéken egyes helyeken remek hizlalt ürücombot lehet kapni, Marseilleben van a hires bouillabaisse nevű halleves, a Provence északnyugati csücskében felséges izü gomba terem, Nizza közelében citrom, narancs, mandarin, a Dauphiné déli részében méz, Velencében olajjal készített kolbász örvendezteti meg az Ínyenceket, Savoyában pedig a hires savoyai torta és remek sonkák, füstölthusok. Ezek csak kiragadott részletek ebből az ínycsiklandozó térképből, ami bizonyára nagyon megörvendeztette a francia ínyenceket. Si .^E3Ea&EaE8HBS53SBM Lopással vádolt pénzügyőrök a komáromi bíróság előtt — október 20. Csak a beismerésben levő vád lottat Ítélték el, mert a többire nem bizonyult be a lopás szágba szállítóit árukból főbb alkalommal nagyobb mennyiségű porcelán árut eltulajdonítottak. A vádlottak közül csupán Horácsek Antal érzi magát bűnösnek és előadta, hogy az áruszállifmány megvizsgálásánál több alkalommal vett el társaival az árukból, oly módon, hogy a pénzügyi tisztviselők mindig az ő lakására vitették el a lopott holmikat, amelyeket azután onnan szállítottak el a hozzátartozóiknak. Ezzel szemben a többi vádlott a tegnapi tárgyaláson tagadla a terhűkre rótt bűncselekmény elkövető sét és szemébe mondták Hornyácseknek, hogy nem tud jól visszaemlékezni, mert mindig részeg volt. Miután a nyomozás során tarlóit házkutatások alkalmával talált porcelánokról kiderült, hogy azok az illető fináncok jogos tulajdonai voltak, a bíróság csupán Horácseket mondotta ki bűnösnek és beismerése alapján feliételesen egyhónapi fogházra ítélte el. Az államügyész háromnapi meggondolási időt kért HANGOS MOZI. Miénk az éjszaka... Die Nacht gehört uns .. . Nagy német hangos film! Beszéd, ének és zene / Miénk az éjszaka ... a legjobb német hangos filmek közé tartozik. A hangulatos filmregényt szenzációs autóversenyek élénkítik. A német beszédet a vászon alján magyar Írások fordítják le. Bemutató hétfőtől csütörtökig, 4 napon át a Modern moziban A komáromi államügyész vádiratot adott be lopás büntette miatt Plin‘tovics- András helembai pénzügyőr ellen, Novák Antal pénzügyőri ellenőr ellen, aki jelenleg Komáromban lakik, Mutiszky József helembai pénzügyőr ellen, Gora Ignác és Horácsek Antal vasutasok, ebedi lakosok ellen, mert Párkányban 1926-tói 1928. év végéig a vasúti állomáson minpénzügyörök a Hass és Csizik karlsbadi porceláncég által Magyaror-A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Irodai vagy más egyéb foglalkozást keres Schreiber Kornél Fürdő-u 4. Cís. jed,: E. 423/30|4. Vyfah licitacného oznamu, V exekuőnej veci exekventa L’udevíta Rangela zast. dr. Vojtechom KecskenWthym a dr. Alexandrom Katonou adv. v St. D'ale pioti exekvovanych Juliusovi Reviczkymu, jeho manz. rod. Márie Benyovej a Márie Reviczkyovej r SUmeghovej okr. súd nariadil exekuönú licitáciu o vymoienie 618 Kő poíiadavky istiny a jej prisluünosti na nemovitost', ktorá je vedená na územl starod’alanského okr, súdu obsaíená v póz. kn. obce Stará D'ala ő. vl. 632 pod r, ő. A. f. 1, pare. ő. 899, plsané na mene Reviczkyovej r. SUmeghovej vo vykriönej cene 4000 Kő. Licitácia bude o 10, hód. dopoludnajsej dna 22. decembra 1930. v úradnej miestnosti okr. gúdu v Starej D'ale. Pod licitáciu gpadajúca nemovitost’ nemöie sa odpredat’ nize polovice vykriőnej ceny. Ti, ktorl chcú licitovat’ povinní *ó sloíit’ ako odstupné 10°/o-ov vfkriőntj ceny v hotovosti alebo v cennfch papferoeft, ku kaucii spösobnjfch, poőítanfch podl’a kurzu, urőeného v § 42. zák. öl. LX. z rOku 1881 a to sloíit’ osobe, póz kn. vrchnost’ou vyslanej alebo tej to. odovzdat’ poistenku o predbeinom ulození odstupneho do súdneho depozitu. Taktiez ti isti povinní sú licitacionálne podmienky pod pisát'. (§ 1*7, 1.0, 170 zák. Őt. LX, z roku 1881, § 21. zák. ől. XL. z roku 1908,) Ten, kto za nemovitost’ viacej si'ubil nei vjtkriőnú cenu, jestli nikto viacej nesl ubuje, povinnjt je’ podl‘a proceata vykriönej ceny urőené odstupné po vyáku práve takého procenta uím srúbenej ceny hned‘ doplnit*. Okresnjt sód v Starej D ate, odd. II, dna 10. okt 1930. 813 c. jed.: E. 979|30|4. Vyt’ah licitadného oznamu. V exekuőnej veci exekventa L’nievíta Tótha proti exekvovanej Marie FarkaSovej rod' Tisockfovej okr. súd nariadil exekuönú licitáciu o vymoíenie 380 Kő poíiadavky istiny a jej prisluínosti na nemovitosti, ktoré sú vedené na územi starod'alanskébo okresnébo súdu obsazené v póz. kn. vl. obce Hetin ő. vl. llO pod r C. A. 1—3, pare. ő. 3, 4, na mene exekvovanej plsaná 3j6 őiastka, vo vykr. cene 5000 Kő. — V pozkn. vl. obce Hetin ő. 196, pod r. C. A. f 1-4, p. ő. 69*, 1539, 1603, 1604, nemovitost' na mene exekvovanej vedená, vo vykriönej cene 1500 Ki. Licitácia bude o 12 hód. dopoludöajsej düa 27. decembra 1930. v obecnom dome obce Hetin. , Pod licitáciu spadajúce nemovitosti nemoiu sa odpredat’ nize dvoch tretin vykr. ceny. Ti, ktorí chcú licitovat’, povinní sú sloíit’ ako odstupné 10%-ov vykriönej ceny v hotovosti alebo v cennfch papieroch, ku kaucii spósobilycb, poőítanfch podl’a kurzu, urőeného t § *2. zák ől. LX. z roku 1881 a to sloíit’ osobe, póz. vrchnost’ou vyslanej alebo tejto odovzdat’ poistenku o predbeinom uloíení odstupného do súdneho depozitu. Taktiei ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podpfsat’. (§ 147, 160, 170 zák. ől. LX. z roku 1881, § 21. zák. Cl. XL. z roku 1808) . . Ten. kto za nemovitost’ viacej si'ubil néz vfkriőnu cenn, jestli nikto viacej neslubuje, povinny je podl’a procenta vykriönej ceny urőené odstupné po vyáku práve takého procenta nim sl’úbecej ceny hned’ doplnit’. Ükresny súd v Starej D’ale, odd. II. dna 13. okt. 1330. 8.7
