Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-18 / 124. szám
6. oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1930. október 18. befizetni. Mert mi ugyan észbe se tudnánk magunk tartani azt a 20-féle adót, aminek mindnek ki kell jönni belőlünk. Aztán mi azt sem bánjuk, csak majd az adónknál fogjuk egy kicsit megérezni, hogy a tisztviselők most már 13 hónapig fognak dolgozni 12 hónap alatt. Mi is kaphatunk 13 hónapot leülni, ha mondjuk, a forgalmi adónkat elfelejtjük befizetni, mert nincsen miből. Mert akárhogyan is csűrjük, csavarjuk a dolgot, az a múltkori cikk csak elakarta terelni a figyelmet. Csak a jól fizetett hivatalnokok és a jól fizetett munkásokról lehet csak szó a drágasággal kapcsolatban. Hiszen a munkanélküliek százai, akármennyire is levisszük a hús, és zsir árát, akkor sem tudják -megfizetni, mert azoknak nincsen a húsra se 12 koronájuk, se 5 koronájuk. Tehát nem mondhatja az a 12 aláíró, hogy ők a szegények nevében írtak rólunk és követelik az olcsóságot, csak magukról. Nekik nem fontos, hogy mi is megéljünk. Nekik csak egy fontos, hogy ők jól éljenek. Nekünk nem szabad emberi sorsot teremteni magunknak, mi csak dolgozzunk és adjunk mindent olyan olcsón, hogy takarékbetéteket lehessen gyűjteni a szegény panaszkodóknak. Igenis mi is emberek vagyunk és nekünk is jogunk van az élethez, nemcsak annyi, amennyit nekünk szánnak, hanem amennyi bennünket megillet. Mert mi fizetjük a legtöbb adót, mi keressük meg a tisztviselők, a munkások fizetését, mi tartjuk a hátunkat mindenért. Velünk nem törődik senki, ha bajba jutunk, nekünk nem számolják le a fizetéseket, amikor még semmit sem dolgoztunk, de „jogunk“ van hitelezni, „jogunk“ van várni a kunsaftot, amig tizet. Mi is szívesen együtt dolgozunk a közönséggel, hogy olcsóbb legyen minden, de akkor menjen le mindennek az ára, de mindennek! Higgyék el a panaszkodó urak, hogy akkor nem velünk kell elkezdeni a sort. Mi nem akarunk vitázni, és nem akarunk senkit megsérteni, tiszteljük a törvényt és embertársainkat, hát mi is csak annyit kérünk, hogy minket se bántsanak mindig, és ha az újságok még egypár ilyen aláíró segíteni akar, tessék megkezdeni megmutatni a példát, hogy lehet ebben a válságban olcsóbban dolgozni, majd akkor mi is utánnuk megyünk. S ha a hatóság, vagy a panaszosok megindítják az akciót, hogy minden olcsóbb legyen, mi leszünk a legelsők, akik támogatjuk őket, mert mi is szeretnénk olcsóbban élni. De kezdjék meg csak az urak. Mi udvariasak vagyunk, s sokkal gyengébbek, hogy megkezdhessük, mert — hiába gondolják másképpen — mi bizony csak igen szegény és igen szerény életre utalt iparosok vagyunk. Amidőn megköszönjük, hogy a Tek. Szerkesztőség sorainknak helyt adott, maradtunk teljes tisztelettel a komáromi husiparosok szakosztálya nevében tizenkét aláírás. Ma, szombaton este a Kultúrpalotában Ascher0szkar a legkiválóbb magvar előadóművész tartja meg előadóestjét. Ascher Oszkár mai estéje iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg, ami érthető, mert Ascher Oszkár, a szó százszázalékos érteimében a legkiválóbb magyar előadóművész, akinek mai estéje olyan kulturális eseménye városunknak, hogy arról senki nem hiányozhat, aki a városban igényt tart arra, hogy kultarembernek számítsák. Az előjelekből ítélve Ascher Oszkár mai estéjén a Kultúrpalota nagyterme Lehullt egy meteor... — Rauscher György emlékének. — Irta: Mészáros Lajos János. Lent álltam a völgyben, ahol csöndes zizegéssel hulltak a sárguló levelek és szemfödélként borultak a hidegedő földre. A mély, a halálos csöndet mi sem zavarta a nagy setétségben; messze vannak már a daloló madarak! A völgyet, rónát magára hagyták és jobb hazába mentek, napfényországba Messze tőlem az égbe nézett a hegy; valami fényesség csillogott a tetején. A völgyben sötét, a hegyen világosság •.. Milyen különös is, hogy a völgyek sötétek s a hegyek világosak! Talán csak nem azért van igy, mert sok, rengeteg a völgy és kevés, aránytalanul kevés a hegy ? ... De nincs semmi ok nélkül a világon; és nincs semmi felesleges sem. Ami megvan a természetben, a Teremtő bölcsességéből, annak mását látja szemünk az emberi közösségben is, ha nézni és látni képes. Ki figyelte meg, hogy micsoda nagy sötétség van az emberi völgyekben, szívtelen, fojtogató sötétség és mennyire kevés fény, világosság? Észreveíted-e vájjon, hogy mennyi halálos ellensége van a vioktóber 18. teljesen megtelik előkelő közönség gél, amelynek körében bizonyára lelkes megértésre talál Ascher Oszkár kivételes művészete, amely valóban az újszerűség erejtve.1 foghatni. Az estére jegyek délután hét óráig Hermann Endre könyvesboltjában kaphatók, hét óra után pedig a kulturpalotai pénztár, nál A jegyek árai: 20, 15 és 10 korona. Állóhely 5 korona. lágosságnak s mint mesterkednek, hogy ne legyen fény, csak sötét?... A Teremtés lelke szabadon formálhatja a természetben csodáit, bámulatba ejtő raffinált művészettel alkotja meg a fák apró leveleit is; formát, szint, sőt iliaiot is ad a virágnak, hogy díszítse a földet, melynek annyian törnek megrontására De mennyi gátat, akadályt vonnak azok elé, akik nem akarnak mást, mint szebbé tenni az életet, gyönyörűséget fakasztani a szerencsétlen emberi lelkekben és a dicsőség himnuszát zengeni a kétségek, kétségbeesések és sóhajok felett! £s mégis, ezer akadályokon keresztül is, vergődve és harcolva győz az, kiben Isten lelke szárnyal, ki fény a sötétségben, magasba nyúló hegy a völgyek felelt!... Győz. Mert győznie kell; mert isteni adomány van a tarisznyájában; mert lelke csordulásig tele van, hogy szórhassa szerteszét a gyönyörűséget: ki az ékes szót, ki a lenyűgöző zenét, ki a mesteri festményt, ki a büszke szobrot... Mennyire gyászosabb és keserűbb lenne az élet, ha nem lenne szónok, nem lenne költő muzsikus, festő, szobrász? Nem ienne a földön gyönyörűség! Mintha nem lenne hegy és nem lenne tenger; hanem az egész világ síkságból állna. Nem vonhatják tehát kétségbe, hogy az emberiség vigasztalása a művészet és kegyelem az alkotása. Fény, ragyogás' az éjszakában, a völgyek felelt. A művész munkája a leggyönyörüségesebb áldozat az emberiség oltárán és imádság; re mekbe öntött imádság, mely mindennél jobban rabul ejti, felemeli és megdicsőiii az embert, ki megérzi benne Isten csodálatos lelkét, mely az Ember teremtésével kezdte meg munkáját és folytatja a világ végezetéig Ezért mondják, hogy kár a művésznek meghalni Tragikum. Csapás. Átok. Sokszor — Végzet. Bár a művész halála más, mint a közönséges halandóé, kire a csöndes feledés borul A művész ha le is száll a halál völgyébe, áldott lelkének egyik felét kihagyja a földön vigasztalásra és emlékezésre s alkotásaiból a művész lelke szól hozzánk . .. * Fájdalmas érzéssel hallottam, hogy ismét gyászba borult a magyar Athén; belemarkolt a fájó. vigasztalan lelkembe a fekete hir és mélyebbre zárult szemem a kialvó fényre .. . Újabb, fájdalmas csapások hasogattak bennem és sirni szereltem volna, óh, mily jó is lenne sírni, ha el nem fogytak volna könnyeim ... Hát mégis igaz, hiába akarjuk tagadni, szépitgetni: olyanná tökéletesült életünk, melyben mindig csak temetünk Mindennap valamit. Olyan az életünk, mintha egy nagy-nagy siralomház lenne, amelyben lassan elszunnyad az énünk, elpusztul minden nemes szépség, összetörik minden cserép, elszárad minden virág és kialszik minden gyertya ... Meghal a fény. S nem marad más, mint megrémült, fakó arcunk, tűz nélküli szemünk, messze, elvágyódó lelkünk és hideg, üressé leit szivünk, mely nem a régi többé ... Szegény szivünk! « Rauscher Györgyre emlékezem; a fiatal, a nagyszerű festőre ki e kis városban rótta a köveket kis gyermekkora óta és sudárként nőit, tanult és lelkesedett. A szülőház tövében székelt a Szeretet és a Művészet. Atyja, a tudós orvos, ki a beteg emberi testeknek gyógyítója, ki egyforma szeretettel fogja az orvosi műszert vagy a palettát, gyújtotta fel telkében a lángot, mely már gyermekkorában is szunnyadt benne. Amikor felnőft, a világba ment. Hatalmas tehetségének nem kellett ajánlólevél; mindenfelé győzött, bárhova is ment. A legnagyobb magyar festők egyikét látták benne. S ebben a véleményben nem volt túlzás. A legfontosabb ponton azonban — fájdalom — vesztes maradt. Gyilkos ellenség fámadia meg fiafal tesléf, mely legyőzte s neki, egy gyönyörű karrier előtt, mennie kellett. Huszonkilenc éves korában. S most ő is ott van, ebben a hervadó őszben, abban a drága földben, honnét annyi nagy ember indult el és tért vissza hozzája. Ő is hű volt és visszatért, nagyon fiatalon és rettenetes korán ... Az égről leesett egy meteor és feketébb lett általa az éjszaka ... Kézimunkázó I hölgyek! |®kelim«s filet füzetek érkeztek Spitzer könyvesbolt Komárom, Nádor-utca 29, Üzlethelyiségek nyitási és zárási órái Komáromban A Járási hivatal Komáromban a közigazgatás szervezéséről szóló 1927. évi július hó 14.-éröl kelt 125. sz. törv és rend. tárában kihirdetett törvény 2. és 3. cikke alapján a bratislavai Országos Hivatal 1930. évi okt. hó 3-áról kelt 109.264 30— 15. számú jóváhagyásával további intézkedésig Komáromban az üzlethelyiségek nyitási és zárási óráit a következő módon állapítja meg: Üzletek nyitvatarthatók : I. Nem élelmiszer üzletek. 8—12Va óráig és 14—18 óráig. Papír- és iskolaszerkereskedések : 7 30—12'/2 óráig és 13 30—18 óráig. Borbélyok és fodrászok : 7 30—19 óráig megszakítás nélkül. Vasár- és ünnepnap előtti napon 21 óráig. Virágkereskedések: 7'30—20 óráig megszakítás nélkül. II .Általános élelmiszerüzletek, gyarmatárukereskedések és vegyeskereskedések. 6’30—12 30 óráig és 14'30 —19 30 óráig. Hentes és mészáros üzletek: 6.30-tól 20 óráig megszakítás nélkül. Péküzletek: 6—1230 óráig és 1330 órától 19 30 óráig. Cukrászdák és fagylaltkészitők: 8-tól 21 óráig megszakítás nélkül. Csemegekereskedések:8—12'30-ig és 14.30 -20 óráig. Kizárólagos csokoládé és cukorkakereskedések: 8—12 30-ig és 14'30 -20 óráig. Hl. Elárusító sátrak és kapualatti kereskedések, kizárólagos gyümölcs, cukorkafélék, péksütemények, zöldségfélék és alkoholmentes italok árusításával foglalkozók árusíthatnak 630-tól esti 20 óráig megszakítás nélkül. IV. Trafikok: amennyiben dohánytermékeken kivül más árukat is árusítani jogosultak, az I illetve II. pont alatt jelzett nyitási és zárási órák betartására kötelezettek. Ezen szabályozás vonatkozik mindama irodai helyiségekre is, amelyek üzleti helyiségekkel kapcsolatosak. A nyitási és zárási órák be nem tartásából eredő kihágásokat a komáromi Rendőrbiztosság 10 Ké-tól 500 K5-ig terjedhető pénzbüntetéssel avagy 12 órától 14 napig terjedhető szabadságvesztés büntetéssel fogja sújtani. A 81/918. sz. törvény a 8 órai munkaidőről szóló rendelkezései az alkalmazott személyzettel szemben pontosan betartandók. Ezen törvény be nem tartásából eredő kihágások annak 13. §-a alapján 2000 Ké-ig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 3 hónapig terjedhető elzárással, ismétlődés Lehet eső, lehet hó, €z!l»or kalap mindig jó!
