Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-07 / 119. szám

Otvewegyedik éviolyam. 119. HZÍim, 1930, október 7 POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre lOO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Ki. Egyesszám Ara 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; B ARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GVULA dr. és FÖLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és siombston. „A kisebbségek dolgozzanak becsületesen kormányaikkal“. Komárom — október 6. Ezzel a — nem minden hipo­­krizis nélkül való — mondással vett búcsút Tituiescu ur, a nem­zetek szövetségének közgyűlésén, amelynek elnökségében ez idén reá került a sor. Hogy miért mondta ezt ugyanaz a Tituiescu, akinek egész minisztersége arra irányult, hogy az erdélyi magyar és német kisebbséget elnyomja, kisebbségi jogaikból kiforgassa, azt nem tud­juk. Lehet, hogy beleszeretett a kisebbségekbe. A romániai kisebb­ségek helyzetét ezen a nyáron ta­­nu!mányozta Scotus Viator is, az angol professzor, aki viszont úgy találja, hogy a békeszerzó'dések utáni állapot rosszabb helyzetet teremtett, mint a régi kisebbségek — a mai nemzeti többségek — háború előtti helyzete. Hát hiszen, ha Titulescura bíz­ták volna a kisebbségi kérdés meg­oldását, az megcsinálta volna olyan radikálisan, hogy ma már nem lenne magyar kisebbség a több mint kétmilliós erdélyi magyarság­ból. A Tituiescu kisebbségi együtt­működése azt jelenti a gyakorlat­ban, hogy a magyar birtokosok minden földjét elvették minden kárpótlás nélkül, elvették a ma­gyaroknak minden iskoláját é3 hogy a magyar intelligencia tul­­tengésbe ne kerüljön, az érettségi vizsgákon a magyar diákoknak kilencven százaléka szokott elbuk­ni. A magyar munkás nem élhet szabad éietet, a szakszervezeti élet tilos, de a prefektusok, a római hó'söknek állítólagos utódai, kö­nyörtelenül lövetnek bele a mun­kástömegekbe, amikor sztrájkolni merészkednek vagy bérmozgalmat indítanak. Tituiescu rezsimje alatt rendez­ték a legsikerültebb pogromokat az o áh diákok, akik Kolozsvártól Bukareslig indíttattak különvona­­tokat és magyar városok ellen vezettek büntető hadjáratokat »Üsd a zsidót« jelige alatt. Csodálatos dolog, hogy ezekről a kommunista és a szociáldemokrata párlgyüiések mélyen hallgatnak, de egy ma­gyarországi gyülésbetiltással Angli­áig szaladnak és Mac Donaldnál árulkodnak. Tituiescu ilyen kiváló barátja a kisebbségeknek. A német kisebbségnek is, amely hét év­század alatt megőrizte kultúráját, sőt közgazdasági életét, zárt inte­gritását, ma romokban hever. Egy­házaik, iskoláik vagyona, a hires szász egyetem ma már a múlté. Ilyen körülmények között arra szólítani fel a kisebbségeket, hogy do'gozzanak becsületesen kormá­nyaikkal, legalább is szerénytelen­ség, ha nem politikai igazságtalan­ság. A farkas tart a bárányoknak előadást a vegetáriánus élet szép­ségeiről. Ez körülbelül a rövid jellemzése Tituiescu kívánságának. Hát hiszen a kisebbség csakugyan szeretne becsületesen együttdol­gozni Romániában is, másutt Í3, de hát az egy tálból való cse-Komárom, — október 6, Újabb követelések az agrárok részéről. A kormány németnyelvű félhiva­talosa egyik cikkében bejelenti, hogy a cseh agrárpárt és a Bund der Landwirte végrehajtó bizottsága ked­den tartandó értekezletén a cseh­szlovák agrdrizmus legújabb politikai követeléseiket fogják megfogalmazni. Ezen követelések között első he­lyen áll a jég- és állatbiztosítás ál­lami megszervezéséről s közpénzek­ből való támogatásáról szóló javas­lat, amelyet nem a kormány, hanem a cseh és német agrárpártok szená* tori klubbjai a szenátusban fognak benyújtani. A német nyelvű félhiva­talos azt is közli, hogy Bradács földmivelésűgyi miniszter a csütörtöki minisztertanácson bejelentette, hogy a gazdasági miniszterek legközelebb megtartandó értekezletén fogja ki­fejteni a mezőgazdasági válság or voslására vonatkozó tervezetét. A tervezet legfontosabb pontja egy meghatalmazási törvény javaslata, amelynek alapján a kormány jende­­leti úton kiadhat oly intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságot enyhíte­nék. Az agrárpártok további köve­telése az, hogy a pótlékvámok meg­állapításának kiszámításánál a teljes ötévi átlagár vétessék figyelembe, vagyis a tavasszal hozott vámtör­vény olyképen volna módosítandó, hogy a vámpótlék kiszámítása alap­jául nem all százalékkal csökken­tett, hanem a teljes ötévi átlagár veendő figyelembe. Az agrárpártok e követeléseiről szóló közlemény politikai körökben nagy visszatet­szést keltett. A fölemelt nyugdijak késedelmes kifizetésének oka. A régi nyugdíjasok fölemelt nyug­diját hosszú várakozás után végre augusztus hó végén elkezdték folyó­sítani, azonban a kifizetés olyan nehezen folyik, hogy a szenátus népjóléti bizottságának minapi ülé­sén a törvény végrehajtásának las­súsága miatt interpelláció hangzott el. Vlasák dr. volt pénzügyminiszter, a minisztérium elnöki osztályának főnöke a végrehajtás lassúságát azzal resznye evéshez nem elég az ét­vágy, ami nem hiányzik a kisebb­ségekből, amelyeknek a kezei hátra vannak kötve és így nem érhet­nek el a tálig. Titulescunak azt látnia keli. Becsületesen együtt dolgozni csak becsületes megegye­zés mellett lehetséges, amire a Tituiescu szabású államférfiak ed­dig nem adtak módot, ami nem zavarja őket abban, hogy nagy­­képű előadásokat és tanácsokat ne osztogassanak a nemzetek szövet ségének elnöki székéből. mentegette, hogy a pénzügy igazgató Ságoknál óriási aktahalmaz gyűlt össze s azt csak resztetekben lehet földolgozni. Vlasák dr. ama reményének adott kifejezést, hogy az egész munkát a közel jövőben be fogják fejezni és a régi nyugdijasok fölemelt illetmé­nyeiket megkapják. Interpelláció a Masaryk.interjú ügyében. Masaryk köztársasági elnöknek is­meretes interjúja fölött még mindig Saját tudósítónktól A komáromi járási választmány szombaton, október 4-én gyűlést tartott a régi vármegyeház üléster­mében. A gyűlésen feltűnt a kom­munista tagok távolmaradása, pedig épp e gyűlésen került szóba a mun­kanélküliség nagy veszedelme. Tőlük eltekintve, a választmány teljes szám­ban gyűlt össze. Novotny Richárd já­rási főnök, a járási választmány el­nöke nyitja meg a gyűlést, megálla­pítja a határozatképességet és rátér a gyűlés tárgysorozatára. Segélyezések. Több segély iránti kérvényt intéz el a választmány, mikor a hivatalos javaslat értelmében egyhangúlag tt Népjóléti központnak 1000, a Hadi­rokkantak Egyesületének 5000, a Csl. Vöröskereszt Egyesületnek 6000, a Szamaritánus Egyletnek 2000, s a tuberkulózis elleni Masaryk Liga ré­nem tudott napirendre térni a cseh­szlovák sajtó, amely még állandóan felszínen tartja ezt az ügyet. A szlovák sajtó nincs megelégedve Udrzsal mi­niszterelnök nyilatkozatával és a Slo­­vák azt hangoztatja, hogy ebben az ügyben egészen nyílt színvallásra van szükség. Ezt a kívánságot szolgálja az az interpelláció is, amelyet a szlo­vák néppárt képviselői nyújtottak be és amelyben a következőket kérdezik a kormánytól. 1. Volt-e a kormánynak a nyilatkozatról előre tudomása? 2. Vál­lalja-e a nyilatkozatért a felelősséget most a megjelenése után? 3. Hajlandő-e jövőben a kormány arról gondoskodni, hogy az ilyen messzire kiható nyilat­kozatok csak a kormány beleegyezé­­vel történjenek? 4 Milyen indító okai voltak annak, hogy Masaryk elnök ezt a nyilatkozatot megtette? 5. Milyen intézkedéseket tervez a kormány an­nak érdekében, hogy a szlovák és cseh nyilvánosság megnyugtatást nyer­jen a csehszlovák köztársaság hatá­rainak érintetlenségét illetően? 6. Tu­datában van-e a kormány a követ­kezményeknek, amelyek a két szláv állam között keletkezhetnek a lengyel korridorkérdés veszélyességének a cseh­szlovák állam reprezentánsa által tör­tént hangoztatásából? Komárom, október 6 szére 1000 Ke kiutalását szavazta meg. Komárom 1929. évi szanálása. A járásnak munkaerőre van szüksége. Elnök jelenti, hogy Komárom vá­rosa még az 1929. évi költségvetése hiányának pótlására az országos szanálási alapból 326038 Kő össze­get kérelmezett, de az országos vá­lasztmány tárgyalva s mérlegelve a város kérelmét, ezen összeget 254038 Kc-ra szállította le, mely összeget már kézhez is ka­pott és el is költötte a város vezetősége. Elnök kéri jelentésének tudomásul vételét. A választmány egyhangúlag tu­domásul veszi a bejelentést,de Hacker bizottsági tag felszólalásában szóvá POLITIKAI SZEMLE A komáromi járási hivatal másféléves késésekkel intéz el igen fontos városi ügyeket A hivatal személyzethiánya ügyében a járási választmány Hacker Rikárd indítványára felír az országos hivatalhoz — A járási választmány ülése Egy szavazattöbbséggel leszavazta a járási választmány a városi mozgó­­színház építésének ügyét, ahol lett volna munkaalkalom is

Next

/
Thumbnails
Contents