Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-10-04 / 118. szám

i lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádióműsort tartalmazza. Otveíiegyedik évfolyam. 118. kzíim. Szombat, 1930, október 4. POLITIKAI LAP. EíSfiietéii ár csehsilorák értékben: Helyben é» vidékre postai szétküldéssel. Egész érre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Egyesszám ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B ARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és fClÖP ZSIGKOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Kelten meghaltak, háromnak életveszélyes az állapota a Partosul telep közelében szedett mérges gombák miatt! 9 9 Az osztrák fasizmus. Aká hogyan vizsgá ljuk is az osztrák eseményeket, mégis arra az egyre lyukadunk ki: Schober kancellár lemondása, aki elvesztette a Heim­wehr bizalmát, lu'ajdonfcépen jobb­tet, inkább a szélsőjobb felé irá­nyította a kormányt. Schobernek, aki P bst őrnagyot ki utasította Ausztriából, mennie kellett és he­lyébe Vaugoin hadügyminiszter lé­pett S^ipellel, a volt kancelárral, aki a kü ügyeket intézi a kis álla­­mocskábaD, amelyet már két Ízben is sikerrel próbált meg Ausztria választani fog, mert a kisebbségi ko mány nem rendelkezik par.a­­menli többséggel. Ausztria tehát nyíltan is a fasiz­mus utjsra Pp^tt, amely burko lan nUgis a jobboldalak a ba'oldallal szemben való dikta'urájahoz vezet, amint azt Hit er is kifejtette. Auszriában egyébként a helyzet sokkal élesebb, mint bármely más államban. Ez az ál am adott me­nt déket a kommunistáknak és más államok politikai menekü tjeinek és ebben az államban történt meg az, hogy egy szociáld:mo>>rata a ver déglőben egyszerű n lelőtte a po gári miniszterelnököt. Az osztrák szociáldemokrácia a balszélen ha­lad és állandó súrlódási felü et képződik a jobb és ba'o'dal között, amely véres tünteté ekben jut sok­szor kifejezésre. Ugyanaz a Scho bér, aki mo^t lemondani volt kény­telen, álli’otta meg ajuiui forra­dalmat Bécsben, amelyet a kom­munisták készítetlek e ő. A bécsi baloldal tulajdonképen saját-ágos szövedéke a szocializmus és a kommunizmusnak, ezért kél és feles internac'Or á'enak is neve­zik; hogy mennyire nem népszerű és milyen provokativ módon visel­kedik, azt elárulja sajtójuk és a b csi kommuna is poétikájuk, ame­lyet a vörös szervezetek tartanakii Komárom, —október 8. a kezükben, élükön a hirherdt Breit­­nerrel, aki szocializálta a bécsi házakat és a lakásokért esztendő­kön keresztül egy villamosjegyet fizettetett a háztulajdonosoknak, azonban kötelezte őket a háztu­lajdonnak karb-ntartására. Ezért nem keil — Bécset kivéve — a marxizmus Ausztria többségének. Ez a többség azonban több árnya­latból áll és nem egészen kompakt. A Vaugoin kormánynak lesz a feladata, hogy a választásokkal megerősítse pártjait és azokba bele vigye az egység gondolatát. A szélső balo'dal kiprovokálta a szé'fő jobboldali kormányt, amely­ben az ügyes Spipjlnek jut na­gyobb szerep. Ez a Seipel is csak azért, mert nem marxi-ta, revol­­vergo'yókat viselt egy darabig a teltében, igy fest az osztrák bal oldai türelem. Ausztria kü'polili­­kája két pi'léren nyugszik: az egyik a Németországgal való csen­des megegyezés, amely az azonos törvényhozásban jut egyelőre kife­jezésre, nem is beszélve arról, hogy a két állam között megszűnt minden forgalmi korlátozás úgy a személv, mint az áruforga’omban, a másik pi'lér pedig a déli nagy­­halaom: O’aszország. Németor­szágból a Hit'er-p*lda az, amely vonzani fog a német választásokon, Olaszországban pedig a fasizmus ereje vetiti át refektorait a kis osztrák közéletbe. Ez az uj irányvonal Enrópa kö­zepén annál érdrkesebb, mert ab­ból felismerhetjük a jobboldal felé való sodródást, amely a békerevi­­ziók programpontjában ta'á'kozik ugv Német-, mint 0 aszországban és Magyarországon és most Ausz­triában is. Ez egyelőre c*ak de­monstrációs törekvés mir den tá­­| imdó politikai él nélkül. A töme- 1 gek feiisrmrlék, bogy a szociál­demokrácia nem tesz semmit vagy nern is akar tenni a népiömegek po'itikai jóléte érdekében és egy­szerű uszályhordozója maradt a francia szocia izmu-nak. Termé­szetesen ez nem elégilh ti ki a gazdasági harcokkal elkábilott tö­megeket, amelyeknek nemzeti ér­zékét kívánja a szociá demokrácia minden államban elaltatni. Ausz­triában sem sikerű1, amint Német­országban sem sikerű heteit. A tömegek forradalrnositása te­rén Moszkva költi az olvasaton pénzt egyelőre az orosz gabona dumpingjával. Hogy lesz-e sikere, azt nem tudhatni. A viiágkrizist felidézni egymagukban nem ké pesek, de ot hon éhező törne geket táplálni egyidöben nem lehet, mikor az orosz gabonater­melés nincsen megszervezve és az értékesítésre a szovjetkereskedelem egyelőre ráfizet. Kot világot átfogó eszmeáramlat ütközik az öreg Európában: a leniaizmus, mely ázsiai eredetű ésÁ'siát megfogja hódítani, ha mai kegyetlen díkta­­turás életformájával felhagy, a má­sik a fasizmus, a tömegek meg­szervezett ereje, amely átlépte az A'peseket és megkezdte menetelé­sét zárt sorokban Középeurópa felé. POLITIKÄI SZEMLE Komárom, október 3 A minisztereinök magánbeszél, getésnek minősítette Masaryk elnök revíziós nyilatkozatát. A képviselóház csütörlöki ülésén Udrzal miniszterelnök nyilatkozott Masaryk köztársasági elnöknek a határrevizióra vonatkozó interjújára nézve. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy a köztársasági elnök már 19i0 augusztus 13-án Tapol­­csányban fogadon egy angol újság­írót, aki előtt nagyobb társaságban beszélgetés közben érintett bizonyos, azokban a napokban publikált kér­déseket is. A beszélgetést nem gon­dolták interjúnak és az újságíró nyilatkozatának legnagyobb részé­ben az ó saját gondolatait adta vissza Az úgynevezett interjú szö­vegét nem terjesztették be jóváha­gyás végett. A beszélgetés másfél­hónappal ezelőtt történt és fel­tűnő, hogy miért közölték inlerju gyanánt épen most és az ismert lapokban. A köztársasági elnö^ iro­dáját az interjúra a napi sajtó szer­kesztőségei figyelmeztették, amelyek fölvilágosilást kértek bizonyos pon­tokra nézve, mert azokat nem tar­íofták összeegyezíethelőnek az elnök ismeri nézeteivel. Amikor a köztár­sasági elnök irodája megiudfa, hogy a beszélgetést interjú alakjában tették közzé és oly szöveggel, amit előzetesen nem hagytak jóvá, intéz­kedéseket tett, hogy a nyilatkoza'nak legalább az a része, amely az elnök nézeteit a legerősebben eltorzilotta, a lehetőség szerint kelló mértékére szálliltassék le. Valamint államunk minden mértékadó más tényezője — úgymond Udrzal miniszterelnök — úgy a töztársasági elnök sem tarlja lehetőnek, hogy oly megoldásról gondolkozzék, amellyel a békeszer­ződések által teremtett helyzet meg­­vállózzék. Tehát a köztársasigi el­nöknek tisztára magánjellegű beszélge­téséről van szó, amely beszé'getést a nyilvánosságra hozott interjúban nem közölték, helyesen A miniszterelnöknek nyilatkozatát a kormánypárton gyön­ge taps honorálta, a szlovák néppárt képviselői és a kommunisták élénk közbeszőlásokkal és hangos neve­léssel fogadták. A népiskolák és a polgári iskolák reformjának előkészítése Az iskolaügyi miniszter a héten kiadott egy rendeletet, mellyel a

Next

/
Thumbnails
Contents