Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-10-02 / 117. szám
• • Otvenegyedik évfolyam. 117. azám. Csfltörtök, 1030, október 2. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Elfifixetéai ár ciehgzlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. S(ést évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Eyyeuzím ára 1 korona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: G A ÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY AY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY G\ULA dr. és FClOp ZSIGMONO. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtököd és szombaton. Komárom, — október 1. Az államfő nyilatkozatot ad--tt Európ? helyzetéről és két olyan külpulitikai momentumra mutatott reá, amely Európa keletén az ál landó nyugtalanságnak szolgáltatják az indítékait. Az egyik a d-nzigt korridor, a másik Magyarország ügye. Mind a k^t kérdés tizenkét év óta van benne a köz tud a ban anélkül, hogy megoldásukra még csak kisériet is történt volna és mindkét állam sérelme a beke ügyének a hátráltatója, tehát ha ezzel a két problémával komolyan foglalkozik Európa közvéleménye, az tulajdouképen a béke stabilizálását jelenti. A németeknél a danzigi korridor kérdése, amely tudvalevőleg Lengyelországnak utat nyitóit a tengerhez, de egyúttal elvágta Keletporos/országot a német birodalom testétől, olyan helyzetet teremtett, hogy abba bele nem nyugodhatna«, ami egészen természetes, hiszen egy nagy államnak a szét dara bogara való éiő tzamciót szolgáltatja és egyik államnak a szé sőségea támogatását, a másiknak p* d'g ha nem is tönkretételét, de káro odásat jelenti, eltekintve a presztizs«érdéstő:, amely ebben Némeior-zágot megalázza a versaille-i szerződés betű szerint való végrehajtásával. A legnagyobb akadályai a békeszerződésük revíziójának a franciái?, ino dhatnók: egyedüli akadályai. A másik két győztes hatalom : Oiaszor-zág a szerződések revíziója u'ján kivánja megteremteni a nemzetek nyugalmára felépítendő európai békét, mig a franciak hatanni eszközökkel akarják fenntarlani a státuskvőt, amelyet 1920-ban kikényszeritettek. A szuronyok halalma azonban kétséges helyzeteket teremthet és semmi esetre sem orvosolja a helyzetet és Pán urópa terve azért van legnagyobb mértékben elhibázva, mert a szuronyokra épiti fel ezt a tervet, nem pedig az egyenjogúság elvére. A németek — mint a köztársa ág elnöke mondja nyilatkozatában — sohasem fognak belenyugodni a versaillesi szerződés által teremtett kényszerhelyzetbe, amely különösen keleten elviselhetetlen és állandó konfliktusok magvát rejti magában Lengyelországgal szemben. A másik oka Európa békéje stabilizálhatlan voltának Magyarország szerepe, amely tudvalevőleg a trianoni szerződés következtében területének több mint kétharmadát veszítette el, közte igen nagy ezinmagyar területeket is. Magyarország az elnöki nyilatkozat szerint aggressziv politikát folytat. Ezt az aggresszivitást azonban nem látjuk, m rt számtalan alkalommal — legutóbb Apponyi A bért utján a népszövetség «özgyüié^e élőit — ünnppé yeseo jelentették ki a fele ős magyar államférfiak, hogy a Ir anoni béke igazságtalanságot békés utón, a nemzetek szövetségének segítségével kívánják orvosolni, minden erőszakos lépés és háború nélkül és ép: n Apponyi volt az, aki a hab.tus eszközöket elitélte, kijelentvén, hogy inkább lemond a r >iz'ó gondolatáról, mintsem az háború utján való erőszakos utón hajta-sek végre. A köztársaság elnökének nyilatkozata körül nagy viharok kavarognak a sajtóban, fő'eg annak nacionalista ré-zében. Ez a sajtó az, amely a prágai német- és zsidóellenes tüntetések, t helyeslésével kisérte és arra még buzdilott is. Ez a sajtó emel természetesen vétót minden békés lehetőség és megoldás ellen, amire eléggé el lehelünk készülve ebben az esetben is. Jó szerencse, hogy ezeket a kérdéseket megoldásukban nem a naciona'ista sajtó viszi keresztül, amely minden ilyen alkalommal kiássa az eltemetett csatabárdot és azt eszeveszetten forgatja. Mi úgy látjuk, hogy a népek békés megegyezése az igazság utján nem lehetetlen és ezt a szándékot olvassuk ki az elnöki nyilatkozatból is, amely Európa békéjét akarja s>o'gálni kezdeményezésével. Minden ilyen kezdeményezés eleinte legalább is igen nagy nehézségekbe ütközik, utóbb azonban a tömegek is hozzászoknak, hogy a békesség megéri az áldozatokat, amelyek a gazdasági együttműködés áldásaival egyensulyozhalók ki. Az európai államok egyesülése nem történhetik anélkül, hogy Európa erre az alapra ne helyezkedjék. Említettük, hogy a nagyhatalmak közül 0 aszország erre az álláspontra helyezkedik, Anglia érdektelen és semmi ellenvetése sincsen egy újabb békés tárgyalásnak, ami most már tisztán Franciaországon és szövetségesein múlik. A szövetségesek közül, ime jelentkezett a legnagyobb lekintélyl képviselő csehszlovák köztársaság államfője békés nyilatkozattal, amelyből az a kívánság sugárzik elő, hogy Európa népeit a megértés eltéphetetlen kapcsolatai fűzzék össze. A nacionalista fenyegetőzések igazán nem illenek bele ebbe az ünnepélyes hangulatba és pedig legfeevésbbé a szlovák nacionalistáknak a fenyegetőzései, akik annyit köszönhetnek a köztársaság elnökének. Minden nacionalizmus egyúttal imperializmus is és minden imperializmus igazságtalanság. Ebbe az igazságtalanságba esnek azok, akik már eleve tüzelnek minden békés revíziónak még a gondolata ellen is és el aka-ják vágni a megegyezés utjának a lehetőségét is. Azt gondoják, hogy a szurony minden. Pedig a szurony nem minden, hanem mind-n az igazság. A német nemzet hatalmas része Európának, annak békéjét nem Franciaország, hanem Németország tartja a kezében. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 1. A csehszlovák külügyminisztérium korrigálta Masaryk elnök határ kiigazítási nyilatkozatát. Közöltük, hogy Masaryk köztársasági elnök a bécsi Neue Freie Pressében nyilatkozott a Középeurópában fennálló háborús veszedelemről: a lengyel korridorról és Magyarországról. Magyarországnak békereviziós törekvéseivel kapcsolatban a köztársasági elnök készségét fejezte ki a mostani határok kiigazítására nézve. A csehszlovák külügyminisztérium, mint azt már többször megtette, Masaryk elnök nyilatkozatát kíkorrigálta, de csak a Magyarországra vonatkozó részt, úgy állitván be kiadott „helyesbítésében“ a dolgot, mintha a Neue Freie Presse és a magyar lapok ezt a részt nem hűen közölték volna. A hivatalos kiadvány szerint Masaryk elnöknek Magyarországra vonatkozó nyilatkozata helyes szövegében a következőképen hangzik: — Két, főleg veszélyes pont van, amelyek veszélyeztetik a mai Európa békéjét. Az egyik a lengyel korridor, a másik Magyarország. Ami az elsőt illeti, sok némettől hallom, hofly sohasem fogadják el a mai elrendezést, amellyel Keletporoszország el lett szakitva a birodalom egyetemességétől. Ami Magyarországot illeti, veszedelem fenyeget a pánmagyar politika részéről, amelyet a magyarok űznek. Magyarország visszaállítása, ahogy a háború előtt volt, lehetetlen, mert az a régi oligarcha rezsim nagyon igazságtalan volt és elnyomta a nem magyar nemzetiségeket. Egyszersmind azonban értem a magyarok nehézségeit és kész volnék kedvező körülmények között megengedni, hogy mérlegeltessék a mai halátok modifikációja, de mindenféle határváltozás a parlamentnek van fentartva s nem lehet megváltóztatni a határokat a kis és nagyantant hozzájárulása nélkül. Ezenkívül a változás nem lehetne kizárólag egyoldalú. A mi területünk is hasonlóan kiterjesztést kívánna a mi javunkra. Mindez azonban nem lehetséges, amíg a magyarok nem váltóztatják meg a taktikájukat Érdekes, hogy a hivatalos korrigálás Masaryk elnök hosszabb nyilatkozatának csak épen erre a részére vonatkozik, a nyilatkozat löbbi részét, a csehszlovák külügyminisztérium szerint is helyesen adta vissza a N. F. Pr. De az eddigi tapasztalatok szerint azt is meg lehet állapítani, hogy a köztársaság elnökének Magyarországra tett eddigi valamennyi nyilatkozatát, — ezúttal már tizedszer — helyesbítette a külügyminisztérium, bár tudnia kellene, hogy az ilyen ihóidszerrel az államfő nyilatkozatát értékében csak leszállítja. 37 milliárd államadósság, amelyet 70 évig fizet Csehszlovákia. Mint valamennyi költségvetési előirányzathoz, úgy az 1931. évi költségvetéshez is hozzácsatolta a pénzügyminisztérium a csehszlovák köztársaság államadósságainak kimutatását. A függelék szerint a köztársaságnak államadóssága 36 963,745606 K-t tesz ki. Ebből belföldi adósság 25.039,181.000 K, külföldi 8 425,575.600 K és állam jegy kölcsön 3 500,000,000 K. Az államadóságok egy évi kamata 1.673,112.180 K-át tesz ki, a törlesztés 550,993.740 K-t. Az igazgatás költségei évente 12,748.792 K-ra rúg, vagyis az állami adósságra évenkint összesen 2236,854.712 K-t ketl jizetnie az államkincstárnak. Ebből kisebb töredéket és pedig 312 milliót az állami vállalatok fedeznek, az állami adósságok törlesztésére létesített külön alapból 50 millió, a caisse commun címletéből pedig 45 millió van erre a célra, a többit, vagyis 2236447.712 K-t az adókból és egyéb állami jövedelemből kell törleszteni. Az államadósságból, számbavéve az ország lakosságát, minden egyes polgárra 2766 K esik. Egy négytagú család pedig tizenegyezer korona erejéig van az államadósságokban eladósodna. Az államadósságot a mostani törlesztési terv szerint az; állam csak 70 év alatt fogja kifizetni. Nem kell tehát búsulni, még a dédunokáinkra is jut belőle. Benes és Curtius tárgyalása 1 Genfben. Benes dr csehszlovák külügyminiszter több mint egy óráig tanácskozott Curtius német külügyminiszterrel. A két külügyminiszter a legutóbbi ülésszak alatt fölmerült kérdésekkel foglalkozott és az általános európai politika kérdésein ki-* vül a két államot közelebbről érintő problémák és szóbakerültek. Jól informált német politikai körök sze- ' rint a megbeszélések folyamán a leg újabb prágai események, a németek' elleni tüntetések is szóba kerültek, amelyek miatt, mint ismeretes, Koch dr.1 prágai német követ interveniált1 Krofta dr. helyettes csehszlovák külügyminiszternél. Az elnöki nyilatkozat körül.
