Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-30 / 116. szám
2. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 30. | „ELBERT“ olcsósági divatcsarnoka f (Nádar-utca 19. - Koronabankka! szemben ) “ Már az uj olcsó árakban vásárolhat Női és férfi fehérneműt, Női, férfi és gyermek-pulóvert, mellényt, Keziyüf, nyakkendőt, zsebkendői, Bőr- és vulkánbőröndöf, bördiszmüárut, Gyermekkocsit, babakelengyét, „Viktoria“ vízhatlan vászongallér, „újdonság“, Jäger- és gyöngykötésü alsóruhákat slb. Figyelje meg a kirakati olcsó reklámárakat! & Grosschmid Géza dr. szenátor és Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, elnökök, Richter János, Füssy Kálmán, Böhm Rezső szenátorok, Szüllő Géza dr., Holota János dr. Jabloniczky János dr. nemzgy képviselők, Alapy Gyula dr., Jaross Andor tartománygyülési képviselők, Majthényi István, Majer Imre dr. apátplébános, Jánossy Lajos ev. esperes, Haincl Kálmán dr. szentszéki tanácsos, Soós Károly, Galambos Zoltán ref. lelkészek, Nagy Nándor földbirtokos, egyházmegyei gondnok, Gidró Bonifác főg. igazgató, Smid István, Egyed Aladar ev. lelkészek, Jankovics Marcell dr., a Petőfi Társaság tagja, a Toldy Kör elnöke, Sziklay Ferenc dr. kulíurreferens, Tarján Ödön vezérigazgató, Forgács Géza, a P. M. H. szerkesztője, SchubertTódor lévai bankigazgató, Kmoskó Béla dr , Szijj Ferenc dr„ Csepy Dani, Kamrás Józseíj dr„ Fülöp Zsigmond, Turcsányi Imre dr., Peredy Géza dr., Kathona Sándor, Salkovszky Jenő dr., Kállay Endre dr., ifj. Koczor Gyula, Baranyay József dr., Vásárhelyi Károly, Bartos Frigyes, Barlha János, Bátyai Mihály, Hajdú Lukács dr, Lakatos Károly, Sárossy Etele, Harmos Károly, Arkauer István, Márkus László, Aixinger László dr., Ivánt'y Géza, Bicsovszky Kázmér dr., Geöbel Károly dr., ifj. Nagy János, Herczegh István, Spitzer Béla, Vaskó Imre, Janson Ernő, Dosztál Jakab, Páti Nagy Sándor, Szombati Viktor és mások. Az egyesületek küldöttségei és az érdeklődő nagy közönség által megtöltött nagyteremben a szövetség nevében Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a meg jelenteket és a kongresszust megragadó hatású beszéddel nyitotta meg. A mi célkitűzéseink voltakép egy keret, — mondotta Törköly — amelyet a régi bölcsek igazságaival, az újkor nemzeti nagy férfiainak tanításaival és a saját lelkünk nemzeti érzésével kell megtölteni és ezen az alapon komoly munka árán kell elérni a célt. Egy kicsiny moha évezredekig: él. De a kicsiny mohák a dolgozók olyan közösségét jelentik, amelyben az egyes sok ezernyi részecskéi mind annak a törvénynek engedelmeskednek, hogy mindenki az egészért dolgozik és az egész vondoskodik róluk és oltalmazza őket. így aztán a részecskék és az egész is kiélik a maguk és elérik annak optimumát, így aztán biztosítják annak tartósságát és egészségét és határtalanul folytathatják őseik életének vonalát, mert minden elhaló részecske helyett életképes és hivatásuk szükségszerűségét betöltő uj részecske jön, vagyis biztosítva van a folytonos megújhodás és a cél s a kicsiny munka örök élete megvalósul. Lehetetlen, hogy a magyar nemzet élete rövid évek során kialudjék, mint a gyertyaláng, amikor a kicsi noha helyes életberendezésével évezredekig él! Az élet és a világ törvénye nem enged minket elpusztulni, ha rendelkezéseit betartjuk, ha a nemzeti érzést nem hagyjuk kialudni lelkűnkben, ha nemzeti öntudat vezérel, ha mindenki az egészért dolgozik, ha a nemzeti megújhodást teszik valóvá. Azért jöttünk össze, hogy megerősödjünk a hitben! Azért jöttünk össze, hogy megerősödjünk a nemzeti kötelessségekben, hogy mindenki az legyen, a mi: magyar, hogy kiélhessük nemzeti életünk teljességét és előbbre vigyük és örökkévalóvá tegyük nemzetünket. Adja Isten, hogy siker koronázza törekvésünket! A beszédet a kongresszus közön sége nagy tetszéssel fogadla, amelyet az üdvözlések követlek. Legelsőnek Alapy Gyula dr. larlományi képviselő üdvözölte szárnyaló szép beszédben a kongreszszust a vendéglátó Jókai Egyesület nevében. Alapy Gyula dr. beszéde. 7 isztelt Kongresszus I A vendéglátó Jókai Egyesület, tehát Komárom magyar társadalma nevében köszöntőm a Kongresszust ennek a dunaparti kisvárosnak falai között, ebben a kultúrpalotában, melynek minden talpalattnyi földje, minden köve beszél, hiszen ennek az épületnek helyén állott az ősi alma mater, az ősi gimnázium, ahol a magyar pragmatikus történetirás apja, Pray György, Baróti Szabó Dávid a deákos magyar költő, a magyar népi nyelv első megszólallatója, a lelkes Kultsár István, az első pesti magyar újságszerkesztő, a nagy Révai Miklós, a magyar nyelvújításnak apostola tanítottak. És ki tudná etőszámlálni azokat, akik ilt ebben a házban tanultak, akiknek nevei ott ragyognak irodalmunk csillagos firmamentumán. A Beöthyek, a Ghyczyek, a Pázmándyak, a Szinnyeiek ebből a kis házból indultak el a nagyság útjára és elmondhaitak a latin közmondást róla: Parva domus — magnum ingenium. Ezek a tradíciók sokszor oly nagy súllyal nehezednek reánk, hogy szinte terhes az összehasonlítás múlt és jelen között. A kulturháznak homlokzatára egy nagy nevet irtunk, a Jókai nagy és világszerte ismert nevét, azét a halhatatlan Jókaiét, akinek legnagyobb erdeme az, hogy egy haláiraiielt es halálrasebzett nemzetet megviyaszialt a magyar mese bűvös bajos ért jével és azzal ébresztgette halálos álmából, mely felelt éberül virrasztót'. Ami csak a legnagyobbaknak sikerül, azt tette meg Jókai az abszolutizmus napjaiban. a szomorú és a fájdalomtól eltorzult arcokra a mosoly derűjét lopta. Ez a Komárom, a régi, már a múlté. Az aranyember álomvárosa ragyogó délibáb, mely nem jár vissza elkápráztatni bűbájos színeivel. Komárom nem is ezüstös város, mint volt régen A város sok évig ezekről a tradíciókról álmodott. Az álomnak vége, ilt a kötelességeknek, a felelősségnek, a munkának az ideje Ma a kisebbségi sors magyarja ez alól nem vonhatja ki magát. Nézzétek a Dunát, a nyugatról jön és itt hömpölyög el mellettünk és izén, hogy nemzeti kultúránkkal hova kapcsolódjunk. Észak felől a Vág vize folyik a magyar sikon keresztül és arra tanit, hogy az itt élő testvérnépekkel egyetértve kell dolgoznunk. A TESZ. kongresszus ielkiismeret vizsgálat, a magyar lelkiismeret megvizsgálása: mit tettünk, mit mulasztottunk, mit kell tennünk. Boldog örömmel ragadjuk meg a Jókai Egyesület részéről, hogy magyar testvéreinknek bemutassuk kulturális munkánk eredményeit, a magyar városka kulturélelének keresztmetszetét, a Trója égéséből megmentett drága javakat. Ezer év óta élnek itt ezen a földön magyarok, Komáromról egy 1038. évben kelt oklevél emlékezik meg először. Ha a szántóvető ekéje mélyebben jár, vas zörren meg alatta és ősi elődeink kardját veti ki a magyar rögre. A kard maradjon múltúnk szim boluma, de legyen fegyverünk a toll, segédcsapalaink az ólomkatonák ezredéi és a magyar könyvek hadosztályai. Ezekből ujjongó uj magyar élet dalol. Magyar testvérek hallgassátok a magyar jövőnek zengő indulóját. Isién hozott Benneteket körünkbe! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az Általános Magyar Tanítók Egyesületének üdvözletét Vásárhelyi Károly tanár, egyesületi főlíikár tolmácsolta meleg szavakban. A komáromi református egyházmegye képviseletébenSods Károly egyházmegyei főjegyző és a rimaszombati egyesületek nevében pedig Gabonás János dr ügyvéd üdvözölte a kongresszust. Dosztál Jakab a Komáromi Iparos Kör nevében köszöntötte a kongresszust. Majd Márkus László rimaszombati Kevéssel 11 óra után újra megteltek a kultúrpalota széksorai a kulturegylet delegátusaival, akik közül sokan messze földről érkeztek Komáromba. Ott láttuk Kassa, Pozsony, Érsekújvár, Léva, Somorja, Losonc és vidéke, Pozsonypüspöki, Vágfarkasd, Szőgyén, Ekel, Guta, Koita és még számos fiókegylet kiküldőt teit. Az udvardi küldöttség két autóval érkezett és nyolc tagot számlált. A terem széksorai csakhamar megteltek a komáromi egyesületek kép viselőivel is, amelyek sorában a lelkes komáromi hölgyeket kell első sorban megemlítenünk. Mégis feltűnő, hogy egyes rétegek teljesen távoltartották magukat és komáromi intellektuelek is gyér számmal jelentek meg, a tanítóság alig egy-két taggal volt képviselve, amikor ugyanarról a kulturmunkáról van szó, amit ők az iskolában, a kulturegylet pedig az iskolán kívül végeznek el, s amire a tanítóság országos határolapszerkesztő, a szövetség titkára terjesztette elő nagy alapossággal megszerkesztett tartalmas jelentését, amelyben a II, kongresszus óta eltelt idő eseményeit sorakoztatta föl fordulatos, közvetlen megfogalmazásban, őszinte szavakkal mutatva arra, hogy a magyar társadalmi egyesületek még nem mindnyájan ismerték föl a szövetségbe való lépés szükségességét és lelkes szavakban hivla föl a társadalmi és kulluregyesüleleket a szövetkezésre. A tikári jelentést a kongresszus osztatlan elismeréssel fogadta és egyhangúan tudomásul vette, Ezután Sziklay Ferenc dr. központi kulfurreferens jelenteit a II. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, amit szintén egyhangúan elfogadott a kongresszus a benne foglalt indítványokkal egyült. Végül Grosschmid Géza dr szenátor, szövetségi elnök tartotta meg mély gondolatokban gazdag, tartalmas záróbeszédét, amelyben a magyar társadalmat együttes kitartó munkára hívta fel. A percekig zugó lelkes tapsokkal fogadott megragadó beszéddel ért véget a kongresszus. A kuliurpalota gyűjteményeinek és »kiállításoknak megtekintése A TESZ. kongresszusa után a programon a kultúrpalota gyűjteményeinek megtekintése szerepelt és igen szép számú közönség hallgatta végig Alapy Gyula dr. szakavatott magyarázatait a muzeum tárgyairól és Komárom régmúltjáról. A társaság másik fele megtekintette Harmos Károly kiállítását és elragadtatással szemlélte képeit és nyilatkozott gazdag művészi invenciójáról és ötletességéről. Nagy feltűnést keltettek Fried Ernőné finoman kidolgozott és megtervezett iparművészeti tárgyai is és kívánatos lenne, ha nagyobb nyilvánosság előtt, esetleg egy önálló kiállítás keretében ismertetné meg Komáromot az ízlés és tudás valóságos kis remekműveivel. Az emeleli műtermekben Nagy Márton kiállítása vonta magára a látogatók figyelmét és kiállitott képei közül többnek kifejező ereje lepte meg a látogatókát, mig Berecz Gyula szobrászművész kiállitott müvei a legnagyobb mértékben meglepték a látogató vendégeket, akik róla és művészetéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak, különösen Jókai szobrai felől. zatban is nagy készséggel vállalkozót. A megjeleni nofabilifások soraiban ott láttuk Böhm Rudolf, Grosschmid Géza dr., Füssy Kálmán, Richter János szenátorokat, Holota János, Jabloniczky János dr., Szüllő Géza dr. és Tö köly József dr. nemzetgyűlési képviselőket, Jaross Andor tartományi képviselőt, /ankovics Marcell dr. ügyvédet, a Toldy Kör elnökét, Aixinger László dr t a Toldy Kör alelnökéf, Sziklay Ferenc dr kullurreferéjnset, Majer Imre dr. apátot, Bognár Gergely és Haiczl Kálmán dr. szentszéki tanácsosokat, Soós Ká oly bucsi ref. lelkész, egyházmegyei főjegyzőt, Galambos Zoltán komáromi ref. lelkészt úgyis, mint Balogh Elemér püspök képviselőjét, Jánossy Lajos evangélikus esperest, Egyed Aladár sajógömöri, Smid István rozsnyói ev. lelkészeket, Arkauer István főszerkesztőt, Forgách Gézát a Prágai Magyar Hirlap szerkesztőiéf, Tróján Ödön vezérigazgatót, Schubert A Szlovenszkói Magyar Kultúr Egylet főközgyülése
